Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

Baráti és szakmai látogatáson Kárpát-Ukra j nában A gvntba — nagyvadak eledele Német vadászoknak az észak-németországi, valamint a Fekete-erdő védett terüle­tein végzett megfigyelései szerint, a dámvadak, szarva­sok és őzek előszeretettel fo­gyasztják a különböző gom­bákat. A gomba nemcsak ínyenc eledel, de tápértéké­nél fogva az állatok értékes takarmánya. Német vadászok szerint a dámvad megeszi többek között a gesztenye­gombát, az őzek és szarvasok a vargányát. Több ízben vet­ték észre az említett terüle­teken, hogy mindhárom nagy­vad a sampinyongombát jó­ízűen lakmározza. A vadászok jelenlegi meg­figyeléseit egyébként a szá­A New York-i Smitsonian Intézet közlése szerint Brazí­liában felfedeztek egy 200 ezer négyzéfmérföldés terü­letet, amelyet megtámadott a kávérozsda. A kávérozsda a kávécserje rettegett gomba­betegsége, Dél-Amerikában eddig ismeretlen volt. A meg­támadott terület nagysága arra mutat, hogy a kórokozó már több éve jelen van, és zadforduló idejéből származó vadászújságok hírei is megerősítik. Ezekben olyan utalások olvashatók, hogy a szarvas és a dámvad nagy ét­vággyal hajol le a tinoru- gombáért. A mérges gombá­kat nem eszik meg a vadak. Ugyanakkor a cikkírók fel­hívják a figyelmet, hogy a biztonság okáért azért szarvastehénből kifejt tejet gyermekeknek ne adjanak. Egyébként a terepen végzett mostani megfigyelések is ar­ra utalnak, hogy a vadak meg tudják különböztetni az ehető gombát a mérges gom­bától. észrevétlenül terjedt. Ezért kiirtására már gondolni sem lehet. A szakemberek most azt vizsgálják, miként lehet­ne a betegség további terje­désének gátat vetni és meg­menteni Brazília kávécserjé­it a teljes pusztulástól. Ceylonban a kávérozsda a múlt század végén egyszer s mindenkorra lehetetlenné tette a kávétermesztést. Kapcsolatunk a Szovjet­unióban Beregszász mellett .evő Nagybaktai Kísérleti Ál­lomássá i azelőtt kezdődött, mielőtt személyesen megis­merkedtünk volna. A kísérle­ti állomás szakemberei, ma­gyarországi tanulmányútjuk során, egy faiskolában talál­koztak az általunk kikísérle­tezett műanyag-oltószalag­gal és kipróbálásra 30 ezer oltószalagot vittek haza. Később újabb magyaror­szági útjuk alkalmával fel­keresték a kísérleti telepün­ket és itt a szaporítóanyag­termesztéssel kapcsolatos kutatásainkat nézték meg. Majd meghívták a gyöngyö­si főiskola szőlőtermesztési tanszékének három oktatóját tapasztalatcserére. A Nagybaktai Kísérleti Ál­lomás gazdaságának központ­ja Beregszásztól öt kilométer­re található. 300 hektár sző­lővel, 200 hektár gyümölcsös­sel és szántóföldi területtel is rendelkezik. Az a feladata, hogy Kárpát-Ukrajna terüle­tét szőlő- és gyümölcsszapo­rító anyaggal, vetőmaggal lássa el, és kikísérletezze a környékre leginkább ajánl­ható fajtákat. Miért van szükség a ma­gyar szakemberek közremű­ködésére? Ez azon alapszik, hogy a kárpát-ukrajnai terü­let környezeti feltételei na­gyon hasonlítanak a a szom­szédos magyarországi terüle­tekéhez. A szovjetunióbeli szőlő- és gyümölcskísérleti gazdasá­gok és termőterületek viszont innen sok száz kilométerre helyezkednek el és más ég­hajlati körülmények jellem­zik azokat. A Barátság Kertet minden­ki ismeri, de azt csak kevesen tudják, hogy a Nagybaktai Kísérleti Gazdaság területén Barátság Szőlő is van. A kor­szerű, magasművelésű ültet­vények jó része szépen gon­dozott teraszokon terül el. A telepítési anyagot a Balaton- boglári Állami Gazdaság szállította.' A kísérleti gazdaság fais­kolával és oltványtermeléssel is foglalkozik. Faiskoláikban teljesen átvették a műanyag­oltószalagos technológiát és ezzel az eljárással az idén már 400 ezer gyümölcsolt­ványt készítettek. A szőlőoltvány-készítésnél a fűrészporban való hajtatás helyett vízben hajtatnak. A ládákat hagyományos eiőhaj- tató műanyag fóliával béle­lik, majd 5 cm magasságig vizet töltenek és ebbe állít­ják a fémhuzalból készített, csukható keretbe helyezett 100—200-as oltványkötegeket. A ládákat műanyag fóliával takarják és így biztosítják a páratelt környezetet. Kézzel és fogas oltógéppel oltanak. Előhajtatás előtt paraffinoz- nak. Az 1—2 cm-es hajtáso­kat a szürkepenész ellen 0,1 százalékos Chinossollal (a Solvochin megfelelője) per­metezik. A hajtatás 28—30 °C-os hőmérséklet mellett három hétig tart. Az oltvá­nyok 95 százalékánál megfe­lelő kalluszforrasztó szövet képződik. A vizet, amelyben az olt­ványok állnak, háromnapon­ként ajáiílatos cserélni. A vízben való hajtatás sokkal kevesebb kézi mun­kaerőt kíván, mint a hagyo­mányos fűrészporos eljárás. Hátránya, hogy ha 15 napon belül nem iskolázzák ki, ak­kor különleges edzés szük­séges, mert különben a so­káig vízben álló alanyvessző alsó része elhal és csak fel­jebb képződnek gyökerek. Ennek elkerülése céljából 8 °C-on kell tartani az oltvá­nyokat és az alsó részüket nedves fűrészporba kell he­lyezni. A vízben való hajtatást Franciaországban már rég­óta ismerik, de csak kis téte­leknél alkalmazták. Nagy­üzemi eljárássá a Szovjet­unióban fejlesztették. A Nagybaktai Kísérleti Állo­más gazdaságában 300 ezer oltványt készítenek ezzel a módszerrel, a szomszédos Muzslai Állami Gazdaságban egymilliót. Így hajtatják a szőlőoltványokat Ukrajna több más gazdaságában és a Moldvai SZSZK-ban is. Nagybaktán régebben hid- ropónikás oltványkészítés­sel is próbálkoztak. Jó ere- dést, de igen vékony gyökerű oltványokat kaptak, úgy­hogy ma már teljesen fel­hagytak vele. A kísérleti gazdaság borá­szata is jelentős. Legfőbb céljuk annak bemutatása, hogy melyik fajtából, mi­lyen eljárással készíthető a legjobb bor. Nagy örömöm­re szolgált, hogy a király- leányka borával is találkoz­tam, mivel a fajta honosítá­sában és elterjesztésében ma­gam is részt vettem. Ma már Kárpát-Ukrajnában 100 hek­táros ültetvény található be­lőle. Az oltványát Magyar- országról hozták. Borának különlegesen jó minősége volt. A kísérleti telepen ki­Az embert mindig megra­gadják a természet szépsé­gei, a szín- és formagazdag­sága, a méretek nagysága és változatossága. Különösen a térben és időben hatalmas méretek nyűgözik le az em­bert a természetben. Különö­sen a fák között találhatók olyanok, amelyek mérete, magassága, kora méltán ejti bámulatba az embert. A világ legmagasabb fái az ausztráliai eukaliptuszok kö­zött találhatók. A mandula­levelű eukaliptuszok magas­sága pl. 140—152 méter, tör­zse derékmagasságban 6—8 méter vastag, 70—90 méter magasban kezd elágazni. A legmagasabb életkort a fák között az afrikai baobafa tartja, amelynek korát 5150 évre , becsülik. Méretei közül vastagsága jelentős, 9—10 méter, míg magassága csak 25 méter. Koronóia a 30 mé­ter átmérőt is eléri. Az összes földrészek közül az amerikai kontinensen ta­lálható a legtöbb és legin­kább megcsodált faóriás. Dél- Amerikában az araukáriák 50—70, esetleg 90 méter ma­gasságot érnek el, és Brazí­liában él egy fafaj (Eriodend- ron samauma), amelynek 64 méter átmérőjű koronája alatt tízezer ember is elfér. Az igazi faóriások azonban Eszak-Amerikában találha­tók. Itt több fenyőfaj eléri váló csemegeborokat is kt szítenek. A szőlőcefréhez azonnal alkoholt adnak és csak 3—4 hét múlva préselik ki, így megmarad a szőlő ter­mészetes cukortartalma, és a hosszan tartó áztatás a bogyó héjából nagy mennyiségű zamatanyagot old ki. Ritka különlegesség volt az Irsay Olivér fajtából készített 21 éves csemegebor, melynek ilyen hosszú idő után is in­tenzív maradt a muskotály­illata, és nem vénült el. A borok minősége a legigé­nyesebb hazai mércével mér­ve is igen jó volt. Fenti eljá­rással igen érdekes, jó ízű csemegebort készítettek még az Alicante Bouschet festő­szőlőből is. Közismert, hogy ebből a fajtából egyébként önálló bor nem készíthető. Több mint 100 fajta boruk van, ezekből 18 arany- és ezüstérmes. Számos nemzet­közi borversenyen vettek részt, többek között három­szor Magyarországon. Egyéb, jó minőséget adó, bemutatott boraik az alábbi­ak voltak (zárójelben az 1976. évi hektáronkénti ter­méseredményeik) . 1. Chardonnay (100—200 q), 2. rizlingszilváni (150—200 q), az olaszrizling (180 q) az alsó területeken 15—16, a felső­kön 18 fokos mustokat adott, 4. Rkaciteli (250 q) kemény asztali bor, 5. rajnai rizling, 6. Sauvignon (80—90 q), 7. királyleányka 1975 és 1976-os évjáratok, 8. piros tramini, 9. hárslevelű csemegebor, 10. furmint csemegebor, 11. pécsi szagos csemegebor. Különlegesen jó minőségű az 1975. évi királyleányka. A Magyarországon jóformán el­felejtett pécsi szagos egyes évjáratokban betöpped és 28 íokos mustot ad. A borok minőségén nem kell csodálkoznunk. A Kár­pát-medence perc .alegysé­geinek napsütötte lankáin minuenhol kiváló bort adó szőlők szüretelhetők. A sző­lészen és borászon p >k, hogy ki tudja használ,.- az adottságokat. A kárpát-uk­rajnai kollégák ügyesen él­nek ezzel a lehetőséggel. Megbeszéltük a további együttműködés lehetőségeit is. Évente egyszer el fogunk egymáshoz látogatni, s a kö­zeljövőben szőlőfajtákat cse­rélünk. Az idén a Rkaciteli grúz származású, nagy fagy­állósággal rendelkező, bőven termő szőlőfajta szelektált változatát fogjuk megkapni, amit az Alföldön szeretnénk elszaporítani. Az együttműködésünkről szocialista szerződést szeret­nénk kötni. Dr. Kriszten György főiskolai tanar a 60—100 méteres magassá­got, ^törzsük 2—8 méter át­mérőjű és a kétezer éves kor sem ritka. A legnagyobb faóriások a kaliforniai mammutfenyők. Fehér ember szeme mintegy 150 évvel ezelőtt látta meg először ezeket az óriás fákat, amelyeket az indiánok áhí- tatos félelemmel tiszteltek, s ezért sokáig titkolták a fehér ember előtt. A mammutfenyőnek két faja él Kaliforniában: az egyik a Csendes-óceán part­ján található tengerparti mammutfenyő, a másik a Si­erra Nevada hegység egyné­hány helyén csoportokban még fellelhető óriás mammut­fenyő. Tudományos nevük Sequoia, a Sequoiah nevű in­dián törzsfőnökről nevezték el őket. Mindkét fenyőfaj térben és időben is óriás. A tengerpar­ti mammutfenyő átlagos mé­retéi: 110 méter magasság, 8 méter derékátmérő, az óri­ás mammutfenyőé: 100 mé­ter magasság és 9,5 méter derékátmérő (ebből a kéreg vastagsága 25—50 centimé­ter). Legmagasabb életkoruk négy-ötezer év. A múlt században Európa számos országában telepítet­tek mammutfenyőt, így ha­zánk néhány kastélyparkjá­ban is található RADIO KOSSUTH 8.27: Harsán a kürtszó! 8.57: Zenekari muzsika. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Két zon­goraszonáta. 11.23: Olvasó­lámpa. 11.38: Colas Breug- non. 12.35: Melódiakoktél. 13.59: Mindenki könyvtára. 14.29: Daloló, muzsikáló tá­jak. 15.10: Orosz forradalmi dalok. 15.25: Ezeregy dél­után. 16.10: Sugár Rezső; Rondó zongorára és vonós- zenekarra. 16.20: Köztársa­ság tér 1956. 17.07: Kin­csünk, a víz. 17.32: Roman­tikus kamarazene. 18.15: Kritikusok fóruma. 13.30: Esti magazin. 19.15: Nóták. 19.40: Hangverseny. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Népi zene. 22.50: Műszerek, protézisek a gyógyászatban. 23.05: Tánczene. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9.30: Független emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Népi zene. 12.33: Miskolci stúdiónk jelentke­zik. 12.55: Operafelvételek. 13.28: Édes anyanyelvűnk. 13.33: Üj zenei felvételeink. 14.00: Válogatott perceink. 17.00: Irány a Parnasszus! 17.30: Mindenki iskolája. 18.33: 100. Hétvégi panorá­ma. 19.55: Slágerlista! 20.33: Rádiószínház. 21.19: Film­dalok. 21.37: Kodály: Háry János. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Feketén, fehéren. A bürok­ráciáról. Riporter: Tolnai Attila — A beatkedvelők- nek Kovács Kati és Demjén Ferenc énekel — Munkás- portrék. A kábelsodró. Ri­porter: Sütő Enikő — Slá­gerpanoptikum — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka — A Borsod megyei fia­tal alkotóművészek fóruma. — Földtulajdonjogi rende­let jelent meg — Michel Legrand dalaiból — Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. .. BE MAGYAR 16.00: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 16.55: A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. 17.15: Telesport: Boli­via—Magyarország. 19,t’<' Tévétorna. 19.30: TV-híraao. 20.00: Kisfilmek a nagyvi­lágból. 21.40: Fiatalok órája. 22.40: TV-híradó 3. 2. műsor 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: TV-híradó. 20.00: Menekü­lés (Szovjet film). 21.25 TV-híradó 2. 21.45: A Moszkvai Központi Te’ zió zenekara játszik. Földművelés a magasból Képünkön: szerelik az új repülőgépet a gyárban Szovjet és lengyel repülő- iptervezők néhány évvel előtt új mezőgazdasági gép- pust fejlesztettek ki. amely­ik gyártására a mieleci re- ilőgépgyár is — ahol a Ívétel készült — berendez- :dett. Az M—15 rendkívül okatlan, merész konstruk- ó. Ez a világ első olyan me- i gazdasági repülőgépe, nelynek sugárhajtású gáz- .rbina a hajtóműve. Az A1 ■25 típusú turbinát a 12,5 éter hosszú, 5,2 méter ma­is, 22 méter szárnyhosszú- igú gép kabinjának tetején jlyezték el a tervezők. A 2,2 tonna szórandó íyag befogadására alkalmas irtályokat a kettős szárnyak izé, két oldalra építették be. z alacsonyan levő két tar­tály a földön oldalról köny- nyen hozzáférhető, s mind­kettő egyidejűleg tölthető, így egy gép naponta 35—40 tonna műtrágyát vagy más anyagot is kiszórhat. Ha a gép tíz méter magasan re­pül, a szóróanyag terítési szé­lessége 60—70 méter, ami az eddigi legjobb gépek széles­ségének is kétszerese. A Szov­jetunió nagyméretű mezőgaz­dasági tábláit az M—15-ösök rendszeres és tömeges szol­gálatba állítása után úgy ter­vezik kialakítani, hogy azok hossza megegyezzék az egy- egy felszálláskor a teljes ki­szórás megtörténtéig átre­pült talajcsík hosszával. A nagy táblák mindkét végén berendeznek majd kis töltő repülőterecskéket, így a gép (MTI Külföldi Képszolgálat) mind az oda-, mind a vissza- úton terheléssel repül, dolgo­zik majd. Az M—15-ös füves talajon is könnyedén fel- és leszállhat; a gép orrkerekes, ami nagyban elősegíti földi mozgását, s ez a töltéshez való beállásnál különösen fóntos. A géptervezők gon­doltak rá, hogy a gázturbina kompresszorából sűrített le­vegőt lehessen elvezetni a tartályokba, amivel gyorsít­ható a kiszórás, illetve fokoz­ható a kiszórt anyag porlasz­tása. A pilóta a szórandó — sokszor mérgező — anya­goktól távol, kitűnő körüllá- tást nyújtó, zárt kabinban ve­zeti az óránkénti 140—180 ki­lométeres sebességgel haladó gépet Földünk faöriásai Támad a kávérozsda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom