Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

«*aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/v. Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Finn barátaink ünnepén Nem sokkal azután, hogy a Szovjetunió és — immár ^évtizedek óta — a világ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékezik, Finnország- népe is ünnepel. Az időbeli sorrend ok-őkozáti összefüggést is jelent. Az „ezer tó or­szága”; ugyanis azért nyerhette el függetlenségét 1917. december 6-án, mert néhány héttel azelőtt végleg összeomlott a „népek börtöne”, a cári rendszer. A bolsevikok győzelme, a lenini elvek diadala nyomán születhetett meg. éppen most hatvan esz­tendeje az önálló, független Suomi. A finn—szovjet kapcsolatok a második világ­háború óta nem egyszerűen jól, hanem példamu­tatóan fejlődnek. Ehhez a Szovjetunió — elveiből következő — önzetlenül segítőkész magatartásán kívül az. kellett, hogy az ország legmagasabb ran­gú vezetői idejében felismerjék: mind hazájuk, mind Európa és a világ érdekeit akkor szolgálják a leghatásosabban, ha az európai béke egyik pillérévé teszik a finn—szovjet viszonyt. Ennek a felismerésnek az eredménye a mind­máig tartó „Paasikivi-Kekkonen vonal”, amely a Finn Köztársaság egymást követő két nagy államférfiénak ezzel kapcsolatos hitvallása — és gyakorlati politikája. „1944 után — jelentette ki egy emlékezetes beszédében Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köz­társaság jelenlegi elnöke — a finn nép megértet­te, hogy a külpolitikai biztonság megteremtése jó egyetértést, és bizalomra épülő együttműködést követel minden szomszéd állammal. Ez különösen vonatkozik nagy szomszédunkra, a Szovjetu­nióra. ..” A Szovjetunió számos kiemelkedő gesztussal nyilvánította ki elismerését a kapcsolatok alakulása felett — az egyik legemlékezetesebb ilyen gesz­tusra 1956. január 26-án került sor, amikor Moszkva visszaadta Helsinkinek a békeszerződés értelmében a Szovjetunióhoz csatolt Porkkala Udd-i támaszpontot. 1948-ban kötötték meg a két ország képvise- lői az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Ennek nyomán jelenleg is 1990-ig szóló mindenoldalú együttműköödési program van meg­valósulóban. Rendszeresek a két ország vezetőinek kölcsönös látogatásai. Legutóbb Kekkonen látoga­tott a NOSZF évfordulójára Moszkvába, a mostani ünnepre Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök látogat el Helsinkibe. Finnország konstruktív külpolitikája jelentős szerepet játszott abban, hogy éppen Helsinki lehe­tett az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia házigazdája. Szadat izraeli politikája az arab nemzet elárulása Egyiptom megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a tripoli értekezlet résztvevőivel Hétfőn délelőtt ünnepélyes záróüléssél véget ért Tripo- liban a Szadai egyiptomi el­nök politikáját elítélő arab országok konferenciája. A vendéglátó Libia küldöttsé­gének vezetőjén kívül Szíriá, Algéria, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, va­lamint a Palesztinái Felsza­badítás) Szervezet képviselői záróközleményt írtak alá, amelyben elítélik Szadat po­litikáját, és intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az egyiptomi elnök leg­utóbbi lépéséiből eredő ve­szélyes következményeket el­hárítsák. Az aláíró országok, illetve a PFSZ egyúttal létrehozták az egységes pánarab „ellen­állási és szembenállási fron­tot”. Kadhafi líbiai államfő az ünnepélyes záróülésen a kon­ferencia vendéglátójaként el­mondott zárszavában foko­zott szolidaritásra szólította fel az arab országokat. Hang­súlyozta, hogy a Tripoliban elhatározott lépések nem az egyiptomi nép ellen, hanem Szadat elnök legutóbbi poli­tikai lépései ellen irányul­nak. Az iraki küldöttség, amely reggel kivonult az értekezletről, nem írta alá a (tripoli'-nyilatkozatnak ne­vezett) záródokumentumot. A küldöttség vezetője, Taha Jasszin Ramadan azzal indo­kolta ezt, hogy Szíria és Irak nem ért egyet a jövőben kö­vetendő közel-keleti politika kérdésében. A Dzsana líbiai hírügynök­ség ismerteti az értekezleten hozott határozatok teljes szövegét, amely szerint elíté­lik Szadát elnök izraeli láto­gatását, mert az nem más, mint az egyiptomi arab nép, az egyiptomi hadérők, vala­mint az arab nemzet eláru­lása. Mindent elkövetnek Szadat izraeli látogatása és a cionis­ta ellenség vezetőivel folyta­tott tárgyalásai következmé­nyeinek — beleértve a java­solt egyiptomi találkozót is — felszámolásáért. A részvevők figyelmeztetik mindazon országokat, amelyek követni akarják Egyiptom példáját, hogy viselniük kell a felelős­séget országos és összarab szinten egyaránt; Ügy döntenek hogy befa­gyasztják az egyiptomi kor­mányhoz fűződő politikai és diplomáciai kapcsolataikat, és arab, valamint nemzetközi szinten egyaránt felfüggesz­tik tárgyalásaikat (az egyip­tomi kormánnyal). Nem vesznek részt az Arab Liga és annak szerve­zetei által Egyiptomban meg­tartott értekezleteken, elha­tározzák, hogy felveszik a kapcsolatot az Arab Liga tagországaival a kairói szék­hely más arab fővárosba történő áthelyezéséről folyta­tandó tanácskozások céljából. Tanulmányozzák az egyipto­mi tagság kérdését is. Leszögezik: a pánarab front minden egyes tagja ellen el­követett agressziót vala­mennyi tag elleni agresszió­nak tekintik. Egyiptom elhatározta, hogy megszakítja diplomáciai kap­csolatait Szíriával, Líbiával, Algériával és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­gal —, közölte hétfőn a Me­na közel-keleti hírügynökség. Egyiptom hétfőn délután azokkal az arab országokkal szakította meg diplomáciai kapcsolatait, amelyek a Tri­poliban megtartott csúcsér­tekezletükön elhatározták, hogy befagyasztják Kairóhoz fűződő kapcsolataikat. A tri­poli közlemény nyilvánosság­ra hozatala után nyomban az egyiptomi külügyminiszté­riumba kérették a négy or­szág diplomáciai képviseleté­nek vezetőit, és közölték ve­lük, hogy 24 órán belül el kell hagyniuk Egyiptomot. A kairói kormány azt is elhatározta, hogy bezárja nagykövetségét a négy ország fővárosában, és azonnal ha­zahívja onnan az egyiptomi diplomatákat. Gyümölcsöző román—[urcszIbV kapcsolatok Ceausescu román és Tito jugoszláv államfő Turnu Se- verinben vasárnap befejező­dött találkozójáról hét :őn közös közleményt adtak ki: A közlemény hangsúlyoz­za: Románia és Jugoszlá\ a a múlt esztendőben Belgrád- ban közösen elfogadott nyi­latkozat szellemében gyü­mölcsözően fejlesztette to­vább minden téren sokoldalú kapcsolatait. A két ország együttműködésének elmé­lyítésére továbbra is érvé­nyesek azok az elvek, ame­lyek szerint a felek kölcsö­nösen tiszteletben tartják a szocializmus építésének or­szágaikban kialakult sajátos viszonyait. Ceausescu ás Tito átfogó véleménycserét folytatott egymással a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is és megállapították: a fon­tosabb kérdésekben az állás­pontok azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Végezetül a felek síkra- szálltak a kommunista és munkáspártok közötti kap­csolatok fejlesztéséért a ber­lini konferencia elveinek alapján. Waldheim a Szovjetunió békepolitikájáról A békés célú nukleáris robbantásokról szóló mora­tóriummal kapcsolatos szov­jet készség a helyes irányban tett fontos lépés, és elvezet a nukleáris kísérletek általános betiltásáról szóló megálla­podáshoz — jelentette ki New Yorkban Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára azon a beszélgetésen, amelyet Szer- gej Loszevvel, a TASZSZ ve­zérigazgató-helyettesével folytatott. Waldheim elismerően szólt árról, hogy a Szovjetunió te­vékenyen hozzájárul a prob­léma megoldásához, amellyel a világszervézet évek óta foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris kísérletek általános korlátozása része a fegyverkezési hajsza megfé­kezése kérdésének. Ennek megoldása elsőrendű fontos­ságú a népek békéje és biz­tonsága megszilárdításában. A Szovjetunió konstruktív hozzájárulása a. probléma megoldásához azért is jelen­tős, mert a világon jelenleg évente több mint 300 milli­árd dollárt fordítanak ka­tonai célokra. Kurt Waldheim elmondta, hogy a leszerelés kérdésére nagy figyelmet fordítottak a Leonyid Brezsnyevvel és más szovjet vezetőkkel Moszkvá­ban folytatott megbeszélésé­in. Beszélt azokról a benyo­másokról, amelyeket a Szov­jetuniónak az ENSZ-ben e téren tett lépései gyakorol­tak rá, majd hozzátette, hogy a leszerelés megvalósítása, Az egylejű sas országában (Kulturális jegyzetek Lengyelországból) I. A magyar kultúra nagykövete Azók á turisták, akik kül­földöd riemcsak az áruházak kirakatai iránt érdeklődnek, hanerh ' kulturális javakra is vágynak, szellemi kalandokat keresnek, Léngyelországból olyan gazdagsággal térhetnek haza amelyet nem korlátoz vámtörvény, amelynek út­ját nem állja országhatár. A lengyel filmek, színházak és múzeumok meglepő szellemi izgalmat' kínálnak a lengyel kultúrával ..turistaként” is­merkedő' külföldieknek is. A magyarokat —• a hagyo­mányos. jó kancsó1 atna-k megfelelően — mindenhol szívesen - -lát ják. A lengyel— magyar barátságra először egy -szemrehányás formájá­ban kaptam példát. pon­tosabban leckét. Andrzei Sie- roszewski. á varsói egyetem magyar tanszékének docen­se, ezzel a szemrehányással kezdté-beszélgetésünket: ..Mi­lyen magyar ember maga. hogy először jár Lengyelor­szágban?” Érett férfikorom­ra célozva ezzel. A lemaradást igyekeztem behozni rövid idő alatt. Ki­váló szakemberekkel, érde­kes egyéniségekkel hozott ösz- sze az' újságírószerencse — no, még a lengyel újságíró­Q MwmM 1977. december 6., kedd kollégák szervezőkészsége. Alig szálltam le Varsóban a Báthory-expresszről, két óra múlva már Camilla Mondral műfordítónő szobájában ül­tem. A lakás harmonikus és de­rűs, mint -gazdája; a falakat végig könyvek borítják, né­hány ikon és népművészeti tárgy, Az asztal ön az Élet és Irodalom Déry-emlékszáma' Mintha nem léptem volna át két országhatárt. Lengyel- országban először Déry Ti­bor gyászával találkozom. — Nemrég adtam le a G. A. úr X-ben fordítását, ne­héz munka volt. igazán meg­szenvedtem — mondja Ca­milla Mondral. — De elég Őrég vagyok ahhoz, hogy most már csak maradandó műveket fordítsak. Régebben a magyar klasszikusokból csak ..egynéhány volt hozzá­férhető lengyelül, az elmúlt húsz évben viszont az élő irodalom került előtérbe, saj­nos, elhanyagoltuk a klasz- szikusokat. Ebből a mulasz­tásból akarok én is pótolni -valamit. Most Móra Ferenc Aranykoporsójának fordítá­sához készülök. Az íróasztalon, az olvasan­dó könyvek oszlopában vi­szont több mai magyar re­gényt látok, köztük Nádas Péter magyarul nemrég meg­jelent regényét. A műfordí­tónő meglepő tájékozottság­gal beszél a fiatal magyar írókról. — A fiam az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemre járt — teszi hozzá magya­rázatul. Cseng a telefon, Camilla Mondral felveszi a kagylót, angolra, majd magyarra vált. Letéve a kagylót elmondja, hogy New Yorkból hívta egy amerikában élő magyar, aki Varsóba fog jönni és szeret­né felkeresni. „A távolba szakadt hazánkfia” nem tud­ta megmondani, hogy ki ad­ta meg címét és telefonszá­mát — Persze, hogy fogadom — mondja Camilla Mondral. — Felkerestek engem auszt­ráliai magyarok is, az ajtóm mindig nyitva van, számom­ra megfelelő ajánlólevél, ha valaki magyarul beszél. Ed­dig még nem csalódtam. Camilla Mondral valóságos „magyar intézmény” Varsó­ban. És bizalmára jellemző, hogy teljesen nyíltan, őszin­tén beszél az először látott újságírónak a lengyel szelle­mi élet gondjairól is. A szokásos „miért tanult meg magyarul” — kérdés­re elmondta, hogy a második világháború idején magyar- országi menekülttáborban élt. A német megszállás és terror elől körülbelül 60—80 ezer lengyel menekült Ma­gyarországra, katona és ci­vil, vegyesén. A katonák nagy része továbbutazott a németek elleni harcra vala­melyik lengyel légióhoz, több tízezren pedig magyarországi menekülttáborokban várták ki a német összeomlást. Köz­tük Camilla Mondral is. A magyar környezetben termé­szetesen ellesték a minden­napi érintkezéshez szükséges szavakat, de ő nem elégedett meg ezzel, könyvekből tu­datosan kezdte tanulni a nyelvet. Másfél év múlva már magyar nyelvű gépírói állást vállalt. Menekülttár­sai gyakran kérdezték, hogy miért tanul a nehéz hely­zetében. ö — úgy látszik, derűs szelleme a menekült- táborban sem hagyta el — ezt válaszolta: — Ha már befogadott ez az ország, eljövök ide a há­ború után is. És jó tudni a nyelvet, legalább nem tud be­csapni a pincér az étterem­ben. Hát. igen. Hatvanhét (!) könyvet fordított le lengyel­re, ennek nagy része ma­gyar. A szokásos frázis Camilla Mondral esetében igaz tar­talommal telítődik: a magyar kultúra nagykövete Lengyel- országban. Angyal János A Magyar Kulturális Intézet székháza Varsóban (Külföldi Képszolgálat — KS) (Következik: II. Nyílt vél Jozef Szajnától.) le­sz enyhülés és a nemzetközi együttműködés megszilárdí­tása az ENSZ legfőbb felada­tai közé tartozik Az enyhülési politika szempontjából elsőrangú fel­adat a nemzetközi feszültség- gócok felszámolása, minde­nekelőtt a közel-keleti válság* békés rendezése. Kurt Waldheim a beszélge­tés végén ismételten elisme­rően szólt arról a tevékeny­ségről, amellyel a Szovjetu­nió hozzájárul a világszerve­zet legfontosább'feladatainak teljesítéséhez, „Ezzel kapcso­latban még egyszer alá kí­vánom húzni — mondta a főtitkár —, hogy rám és az egész világszervezetre . nagy benyomást tesz az az ener­gikus és konkrét támogatás, amelyet a szovjet vezetés az ENSZ-nek nyújt a nemzet­közi béke és biztonság erő­sítéséhez”. Súlyos légiszerenesétlenscg Senki sem maradt életben a vasárnap Singapore köze­lében szerencsétlenül árt malaysiai személyszállító re­pülőgép utasai és személyze­te közül — jelentették hétfőn a hírügynökségek. Mint ismeretes,a malay­siai légitársaság Kuala Lum­pur és Singapore között köz­lekedő Boeing—737-es típusú repülőgépét vasárnap, fedél­zetén 93 utassal és 7 főnyi személyzettel, nem sokkal azután, hogy felszállt a ma­laysiai Penang-sziget repülő­teréről, ismeretién tettesek eltérítették. A pilóta —a malaysiai légitársaság kép- viselői szerint — a géprab\ > akarata ellenére megpró gépével leszállni a Kuíuú Lumpur-i repülőtéren, de az. alig érintette a kifutópá; ,t, máris .újra felemelkedett, s a gépből lövések zaját hal­lották. Nem sokkal ezután a gép Singaporetól 16 kilomé­terrel nyugatra, egy halász­falu közelében felrobbant es lezuhant. Az áldozatok kö Ti senkit sem sikerült egyel i: a azonosítani. A malaysiai lé­gitársaság szerint a gépnek 20 külföldi utasa volt, köz­tük Maria Garda Inchaus- tegui, Kuba tokiói és egyben' malaysiai nagykövete vala­mint felesége és a Világbank két tiszviselője. A malaysiai, utasok között volt Ali Bin Hadzsi Ahmad mezőgazdasá­gi miniszter és a malaysiai közmunkaügyi és közszolgál­tatási minisztérium főigaz­gatója. A géprablók kilétét mind­eddig nem sikerült megálla­pítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom