Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

A Minisztertanács tárgyalta Erősödött a kereskedelem vevő- pozíciója — Tovább javul a lakosság ellátása Az 1978. évi közellátási helyzet várhatóan a népgaz­dasági tervben előírt köve­télmények szerint alakul, valószínű, hogy a már most látható nagyobb hiányok egy része is felszámolható a to­vábbi tárgyalások eredmé­nyeként, így az árukínálat a legtöbb cikkcsoportban az igényeknek megfelel — ösz- szegezte a belkereskedelmi miniszter jelentése a Minisz­tertanács pénteki ülésén. Az idei kiskereskedelmi forgalom a tervezett 8,5 szá­zalékkal szemben várhatóan mintegy 10 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, egy­részt mert a lakosság pénz­bevétele is jobban növeke­dett a tervezettnél, másrészt a javuló kínálat nyomán arahiány egyre szűkebb kör­ben korlátozza a forgalom fejlődését. A kereskedelem időben megkezdte a felkészülést az 19/8. évi forgatom lebonyolí­tására, egyeztette jövő évi igényeit a termelőkkel, s de­cemberben vezetői szinten rendezik a még bizonytalan, nyitva maradt kérdéseket. A népgazdasági tervvel össz­hangban 1978-ban a kiske­reskedelmi forgalom vala­mivel szerényebb, 8.3 száza­lékos növekedésével számol­jak. • A kereskedelem vevőpozí­ciója tovább erősödött, s ezt az iparral együttműködve arra használják fel, hogy a beszerzés választék szerinti összetétele mind jobban megfeleljen a vásárlók igé­nyednek. A legtöbb gondot a beszerzésben talán az ipar gazdaságos gyártmányszerke­zetre való törekvése okozza A belkereskedelemnek még nincs teljes áttekintése ar­ról. hogy milyen termékek gyártása szűnik meg, a KGM- nél és a MÉM-nél folyamat­ban van az ezzel kapcsola­tos eljárás szabályozása Több irányú intézkedés tör­tént annak érdekében, hogy a struktúraváltoztatással kap­csolatos már ismert döntések ne rontsák a lakosság áruel­látását. Ebben nagy szerepe van a kereskedelem szerve­ző munkáiénak. Jobban ki­használják például a helyi árutermeltetés lehetőségeit, s az OKISZ-szal megállapod­tak az állami iparban nem készülő, vagy az igényekhez képest Kevés termékek — például füstcső, mezőgazda- sági lánc, különböző szögek, stb. — szállításáról. Felkér­ték a KGM-et, hogy azoknak a megszüntetésre jelzett cikkeknek gyártását, amelye­ket egyelőre sem más hazai forrásból, sem importból nem tudnak beszerezni, tart­sa fenn. Ugyancsak a KGM- től kértek segítséget külön­böző fogyasztási cikkek — — szárazelem, zománcedény, barkácskisgép — gyártásá­hoz KGST-n belüli termék­szakosítási és kooperációs megállapodások létrehozásá­ra, ez azonban jövőre még nem hozhat eredményt. A kereskedelem fölkérésé­re a Nehézipari Minisztéri­um felülvizsgálta a régóta gondot okozó festéktermelés helyzetét. Az idei tapasztala­tok alapján intézkedtek ar­ról, hogy a folyamatos és za­vartalan cementellátás érde­kében a harmadik negyedév­ben több cement kerüljön forgalomba hazai termelés­ből. Ugyanakkor például a ruházati ipar tőkés exportra alkalmas kapacitásának te­hermentesítésére a belkeres­kedelem intézkedett pamut- és bőráru, valamint cipő importjáról távol-keleti szo­cialista és fejlődő országok­ból. A fogyasztásicikk-behoza- tal egyébként jövőre a szo­cialista országokból 10—15 százalékkal, a nem rubel-el­számolású területekről 8 szá­zalékkal növekszik. Eredmé­nyeként az importcikkek ré­szesedése a kiskereskedelmi forgalomból az eddiginél va­lamivel kisebb mértékben emelkedik, de így is csak­nem egyötödét teszi ki. A kereskedelem importpoliti­kája is változatlan. A rubel- elszámolású piacokról a jö­vőben is minden belföldön értékesíthető fogyasztási cikket igyekeznek megvásá­rolni. (MTI) Késik a hatvani pályaudvar felújítása Kétszázmillió forint sorsa Magasabb műszaki színvonalon A termelés korszerűsítésére az idén, a tervezettnél 12 mil­lió forinttal több gépet és al­katrészt adott el a nagyüze­meknek a Heves megyei AG- ROKER Vállalat. Ez is bizo­nyítja, hogy gazdaságaink 1977-ben sokat tettek a ne­héz fizikai munkafolyamatok további csökkentésére. A vállalat már december elejéig teljesítette éves ter­vét. Mint Bánfi Sándor igaz­gatóhelyettes érdeklődésünk­re elmondta, egész évben fo­lyamatosan ellátták az üze­meket talajművelő és vetőgé­pekkel, valamint kombájnok­kal. Nem volt: különösebb fennakadás az őszi munkák során sem. A Minisztertanács által meghirdetett zöldségter­melési program megvalósítá­sához a lehetőségeknek meg­felelően biztosították a gaz­daságoknak a burgonya- és zöldségtermelő gépeket Ez utóbbiak beszerzésében álla­munk 70 százalékos támoga­tással segítette a nagyüzeme­ket. Az idei évben is nagy volt az érdeklődés az úgynevezett nehéz erőgépek iránt. A Rá- ba-Steiger és a K—700-asok mellett, különösen a T—150- es szovjet traktort, valamint ennek lánctalpas változatát keresték a szövetkezetek. Sok rakodó és szállító járművet is vásároltak. Az AGROKER év végéig még további nyolc nagy tel­jesítményű Rába-Steiger és nyolc-tíz T—150-es szovjet Universal traktor érkezésére számít. Ezeknek a gépeknek már megvan a gazdája. A nagyüzemek most december­ben is bőséges kínálattal ta­lálkoznak a vállalat központi telepén és már vásárolhatnak talajművelő, valamint vető­gépeket tavaszra. Nehéz idők járnak a hat­vani MÁV-pályaudvar felett Mind a csomópont pártbizott­sága, mind a különböző szak­ágak vezetői izgalommal vár­ják a budapesti igazgatóság döntését arról a kétszázmil- I lió forintról, amely a bizto­sító berendezés megépítésé­hez, valamint egy új szociá­lis létesítményhez szükséges — Végső soron az összeg biztosított, sőt a tervek is ké­szülnek. Csak közben az igazgatóságon felmerült an­nak a gondolata, hogy a hét vágányra szóló biztosító be­rendezéssel együtt, amely meggyorsítja áteresztőképes­ségünket, ki kellene cserélni a sínpárokat is! — mondja Sas Gábor pártbizottsági tit­kár. — Kétségtelen, hogy ez esetben lényegesen üzembiz- tosabbá válna pályaudva­runk. Viszont a vágánycse­réknek sok milliós költség­vonzatuk van, ami ismét el­odázhatja az oly sürgető fel­újítást ... Háromszáz vonat Jelenleg ennyi fut át na­ponta a hatvani pályaudva­ron, éspedig olyan vonalak­ról, ahol mindenütt biztosí­tott az automatikus áteresz- tés. Ilyen tempónak csak időveszteséggel tud eleget tenni Hatvan, ahol a többi állomás fél percével szem­ben nyolc perc szükséges egy- egy szerelvény vágány-elő­készítéséhez. — Negyven-ötven vonattal növekszik napi kapacitásunk, ha ide kerül a dominó-rend­szerű biztosító. Nem beszélve a munkaerőhiányról, amivel küzdünk. Váltókezelőt lasz- szóval sem igen fogni! — jegyzi meg Kovács Kálmán állomásfőnök. — Hogy mégis mikor dől el a sorsunk? Legutoljára, a közelmúlt na­pokban, Borsi János tervosz- tályvezető-helyettessel be­széltem. A vitáról informált, s év végére ígérte a döntést. Ha az eredeti tervnél mara­dunk, jövőre kezdődhet az előkészítő munka, majd a biztosító rendszer kivitelezé­se, amihez minimálisan szá­molva másfél esztendő szük­séges. A pályaudvart nem le­het kiiktatni a forgalomból, üzem alatt kell az átépítési megoldani. Ez valószínűleg nem fér az V. ötéves tervbe. Ha vágánycserékre is sor ke­rül, akkor pedig még inkább kitolódik a munkálat. Mel eg ótel és fürdő Amennyire szükséges és fontos a hatvani állomás át­eresztőképességének a fokozá­sa, legalább ennyire nélkü­lözhetetlen, hogy mielőbb tető alá kerüljön a csomópont szociális létesítménye, amely­nek költségelőirányzata 36 millió forint. A budapesti igazgatóság beruházási osz­tályáról e téma kapcsán Márfi József járt a napokban a pályaudvaron egyeztető tár­gyalás végett. A 750 vasutas­nak kulturált öltözködést, fürdést, mindennapi meleg ételt biztosító emeletes épü­let munkáit már az idén kez­deni kellett volna. Szerződési is kötöttek rá a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalattal, amely készséges volt a feladatra. Hogy miért tar­tanak mégis az egyezkedés­nél? Sajnos, a szociális léte­Miközben a körcsarnok épül Munkában az építők. Tavalv óta érdeke« építke­zés színhelye az egri Népkert: körcsarnokkal gyarapítják a megye sportlétesítményeit. A 73.5 millió forintos be­ruházás során 50 métere« átmérőim 11 métere« magas­ságú énítménv születik a város szeme előtt Meglepr a munka már az első látásra is. s még inkább az, ha köze­lebbről is megismerkedünk vele. Várkonyi György építésve­zető ngvanis például olya­nokról beszél, hogy — iólle- -hét, az úgynevezett építőmes­(Fotó: Szántó György) téri munkáknak még csak a kétharmadánál tartanak — az épületben máris benne van vagy 250 köbméter beton és 120 mázsa vasanyag. S amíg idáig jutottak, jó né­hány szokatlan feladatot kel­lett megoldaniuk. A 66 fokos dőlésszöeű, előre gyártott tart őr*i 11 érékhez három da­rabból erősítették a szerkezet által húzott, s huszonnégyből a nyomott gyűrűt. Különösen nehéz volt az első pillér fel­állítása. illetve a „nyomott” gyűrű kezdő cikkének elhe­lyezése. Ez utóbbi beilleszté­sére egyszeriben nem talál­tak jobb megoldást, mint azt, hogy a daru terhével együt maga az építésvezető is a ma­gasba emelkedett, s odafenn ,minden bátorságát és ügyes­ségét összeszedve igazította helyére társával a gyűrűdara­bot. S miközben így, lépésről lépésre haladtak, olyan pon­tossággal kellett valamennyi­üknek dolgozniuk, hogy a rajztól való eltérés csak cen­timéteres lehetett! A gyűrűk között erős drót­kötelek tartják a körcsarnok tetőzetét, ami szintén külö­nös: Csak minősített, I. osztá­lyú hegesztők dolgozhatnak rajta. Méghozzá úgy, hogy csakis hegesztenek s munká­jukban zárvány, légbuborék nem lehet. Egy-egy szakasz elkészülte után szigórúan röntgenezik a varratot, s ha hiba van, élűiről kezdik a feladatot. A tetőt — annak idején — sajátos terheléssel próbálták a licencet szállító osztrákok: 300 köbméter vizet engedtek homorú felületére. S mint ki­derült: a roppant súly alatt is egészen minimális volt az építmény süllyedése. Ennél­fogva 250 tonnás teherbírá­súra minősítették, ami maxi­mális biztonságot ad. Hiszen — mint az építésvezető mondja —: az önsúly itt, a tetőzethez erősített felső gépházzal együtt sem több 55 tonnánál! — A tető alatt, a 42x26 méteres játéktérnek megfele­lő méretű álmennyezetet is kan a körcsarnok — folytatja Várkonyi György — ami. ter­mészetesen nemcsak térelvá­lasztó lesz. Túlsó oldalán helyet kapnak a különféle gépészeti szerelvények, s az ezek karbantartásához, javí­tásához szükséges „üzemi utak” is. Ami pedig az egyéb belső berendezést illeti: a lé­tesítmény nyugati oldalán kerülnek kialakításra az öl­töző*, fürdők, szertárak, az­tán egy kis kazánház, elekt-, romos kapcsolóterem lesz még itt. Az öltözőn pedig egy kisebb edzőterem. Ugyanek­kor a keleti fronton, a tribün alatt, ahol a főbejárat is lesz, pénztár, ruhatár s e fölött a büfé kap helyet. Az északi és déli oldalra egy-egy erkély kerül a szakvezetőknek, meg­figyelőknek. Érdekesség a tribün is, amelyen rendesen 660 néző fér el, de egy alá­csúsztatható, kihúzható „tol­dalékszerkezettel’’ ezerre is kiegészíthető a helyek száma. Az. osztrák licencet — amelynek felhasználásával a hagyományosan ismert és ha­zánkban alkalmazott szerke­zetek költségének felét lehet meg'akarítani — az ÉTI két szakembere. Juhász Jenő és Tantos Ferenc adaptálta illet­ve változtatta még kedvezőb­bé néhány újabb, eredetibb megoldással. így' például az épület — a létesítménytől valamivel távolabb — külön hűtőgépházat is kap, hogy az üvegfalú csarnokban nyáron megrekedő meleget ellensú­lyozni lehessen Az eredeti ter­vekhez képest újdon«ág az is, hogy a bejárat fölötti előte­tőn kiképeznek egy tanács­kozóhelyiséget. S — bár ke­vésbé lényeges, csupán esz­tétikailag jelentősebb —: a felső gépház. feljáróját. bevi­szik az épület külső faláról. Végül, de nem utolsósorban, pedig szó van arról, hogy növelik az elektromos beren­dezések fényerejét s ezáltal biztosítják a tv színes közve­títésének lehetőségét is. Impozáns, kellemes és praktikus lesz — mint hall­juk — az új egri sportcsar­nok, amely a kivitelező He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat szerződéses ígérete szerint a jövő év utolsó negyedére elkészül. Gond azonban, hogy az építkezésnek kisebb-nagyobb akadályai vannak. Az alvál­lalkozók egyike az ÉTI — amely az előre gyártott szer­kezeteket szállította és a te­tőt szereli — sokat késik. Még a nyáron kellet volna végeznie munkájával, de — a kötbér ellenére — máig is adós feladata teljesítésével. Jellemző lemaradására, hogy ezer méternél is hosszabb hegesztési varratból még 300 méter hiányzik. S pótlására sincs már nagy lehető ?ég, mert — ahogyan mondják — öt foknál alacsonyabb hőmér­sékleten nem lehet hegeszte­ni Az ÉTI késedelme miatt a IV. negyedévben még nem láthatott dolgához az ORSZAK sem. s akarva-aka- ratlan etodázódik így a CSŐSZER munkája is. En­nélfogva pedig — sajnos — nem is olyan nagyon biztos, hogy a csarnok elkészül az említett, jövő évi határidőre! . Pedig. — a körcsarnokra szomiazó egriek a megmond­hatói — még az a határid" is oly távolinak tűnik... sítmény tekintetében a MÁV igazgatósága nem biztosítot­ta határidőre a kellő féli' e- leket, így vált szükségessé íz- elképzelések újbóli össze­hangolása. A vállalat becsü­letére váljék,' hogy 1979 re készek beindítani' az építke­zést, amennyiben 'a vasi t időben jóváhagyott kivite.i tervet szállít. , Járulékos munkák Már korábban szó volt ar­ról, hogy eltüntetik a szín­ről a pályaudvar főépült et fűtő régi gőzmozdonyt, nz egész területet ellátó kőköz­pontot létesítenek az állomá­son, továbbá■ kibővítik a túl­terhelt szennyvíztelepet. Sas Gábortól e téma tekintetében is felvilágosítást kértünk. — Változatlanul szerepe! tervünkben mindkét feladat, hiszen egy fázisban kell meg­oldanunk a szociális épület­tel, s kivitelezőjük szintén a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat lesz. A hő­energiaközpont építése szem­pontjából annyiban jelent jót a munkálatok • idejénez bizonyos eltolódása, hogy közben engedélyt kaptunk a Hatvanba vezetett földgáz hasznosítására. Az eredetileg olajfűtésű kazánházat most tervezik át, hogy á tisztább, olcsóbb, hatékonyabb gázzal működjön. A hőközpont, va­lamint a szennyvíztelep to­vábbi húszmillió forintot igé­nyel, ilyenformán a'pillana*- nyilag napirenden szereplő gondok megoldásához csaa- nem 230 millió forintra lesz szükség... ' Kívánjuk, hogy a lesz-bő) mihamar volt váljék. A vasút és a vasutas társadalom javára. Moldvay Győző Mi veit a borítékban? Az Országos Takarékpénz­tár Heves megyei Igazg. 5- sága igen szép eredmény' •rt el az 1975—76-os évben a jo- rítékos sorsjegy árusításával! Ennek elismeréseképpen a? igazgatóság jutalmul; 144 00Ű forinttal honorálta az OTP megyei dolgozóit.. Ahogy megfogalmazták, ezt az ősz- szeget bármilyen célra fel­használhatják. A kollektíva úgy döntött, hogy a 144 ezer forintból húszezer forinttal a megye általános iskoláinak korszerűsítését, 52 ezer fo­rinttal a tanintézetek sport­felszerelését segítik, 72 ezer forintot pedig különböze ok­tatási és sportcélokra bULo-f sítanak. L tömüsiiti 0 Gjj.Gy. I 1977. uiAouiref vasárnap 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom