Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

Mese egy rossz nőről VMaMMMMr//S//////SSSSS/ Csak SS éves korigl Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek A tanácsi lakás bérlőjét szociálpolitikai kedvezmény illeti meg az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakás­használatbavételi díj módo­sul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 száza­lék, a továbbiakban gyerme­kenként 25 százalék, más családtagok után (örökbefo­gadás) személyenként 25 szá­zalék. A kedvezmény mérté­ke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem halad­hatja meg. KÉT GYERMEK UTÁN HAT ÉV A 2/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet kimondja, hogy: .,Fiatal házaspár részé­re — kérelmére a kedvez­ményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek idő­tartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házas­pár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapítása­kor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét.” A bérbeadó a házaspár által vállalt’ határidő lejárta előtt hart+iinc nappal köteles a bérlőt az előírt igazolási' kötelezettségének teljesítésére figyelmeztetni, felszólítani. A gyermek megszületését azonnal, de legkésőbb a meg­előlegezés időtartamának lejártát követő 30 napon be­lül a személyazonossági iga­zolvány. továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemuta­tásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell el­járni. ha a házaspár gyerme­ket fogad örökbe. Az örök- befogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási hatá­rozatának bemutatásával kell igazolni.) KÖTELES MEGFIZETNI Az említett rendelet ki­mondja, hogy a tanácsi bér­lakás kiutaló, illetőleg a la­kásbérleti jogviszony folyta­tását elismerő határozat jog­erőre emelkedésétől számí­tott három, illetőleg hat éven íttöró'knek belül meg nem született gyermek után. a megelőlege­zett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezése szerint megfi­zetni. A határidő lejártát kö­vető napon, de általában harminc napon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság — a bérlő kérelmére, szociá­lis helyzetére figyelemmel — legfeljebb két évi időtartam­ra részletfizetési kedvez­ményt engedélyezhet. E kö­telezettség mindkét házas­társat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem szü­letett ugyan meg, de a fele­ség a határidő lejártakor már terhes állapotban volt és a gyermek rá egy-két hó­napon belül megszületett. meghosszabbítható A szociálpolitikai kedvez-^ ményekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM (Pénzügyi Köz­löny 40. szám) rendelet 15. §-ának (2) bekezdése ki­mondja. hogy a jogszabály­ban. meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meg­hosszabbodik, ha a fiatal há­zaspár a terhességet a lejá­rást követő harminc nap alatt hatósági — gyógy-, rendelőintézeti vagy körzeti orvosi bizonyítvánnyal iga­zolja. A határidőt tehát a ter­hesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a korábbiak­ban említett okmányok alap­ján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg visszatérítésére előírt kötele­zettséget törölni kell. Ha azonban , a határidő lejártának időpontjában a terhességi állapot sem állott fenn, úgy a jogszabálv értel­mében nincs lehetőség a gvermek későbbi megszületé­sére való hivatkozással a megelőlegezett kedvezmény megfizetésének elengedésére. A címszereplő rossz nőt a történet főszereplője másfél éven át jó nőnek , képzelte. Csak a tényt közli, arról nem szól, hogy az illető hölgyet milyen tulajdonságai tették kívánatossá. Különben sem bőbeszédű, röviden és homályosan fo­galmaz. Már a második te­kercs magnószalagom is meg­telik a vontatott párbeszéd hosszú szüneteivel, s még mindig csak annyit . tudok, hogy: 1971. őszén megismerke­dett O. Borbálával, aki New Yorkban Barbara Dondo né­ven él. Állítólag negyven kö­rüli elvált asszony, van egy kisfia, egy tizennégy év kö­rüli lánya és egy másfél szo­bás bérlakása. Látogatóban járt itthon, amikor egy étte­remben megismerkedtek. Két kellemes hetet együtt töltöt­tek, aztán a hölgy elutazott, s ő állítólag azt gondolta, a búcsúzáskor pont került kap­csolatuk végére. Azt mondja, meglepődött, amikor lírai le­velek sorozatát hozta a pos­ta, s — „mert miért ne?” — hasonló hangnemben vála­szolt. A következő év kará­csonyán „minden különösebb cél nélkül” két hétre Bécsbe utazott. Ekkor járt először külföldön. s azt mondja, eszébe sem jutott, hogy nem tér haza idejében. Sajátos módon azonban szinte az első dolga volt levelet írni New Yorkba, ahonnan postafor­dultával megkapta a választ: itt a nagy alkalom, induljon Amerikába, ahol szerető szív­vel várják. Eszébe se jutott, ismétli, hogy ilyesmit tegyen, hiszen voltaképpen nem volt szerelmes Borbálába, és nem voltak tervei vele kapcsolat­ban. Január nyolcadikén kel­lett volna hazaindulnia, hogy másnap idejében megjelen­hessen a munkahelyén, ahol üzemmérnökként dolgozott. Mielőtt azonban elindult vol­na a délutáni vonat, felhív­ta telefonon csábítóját, aki állítólag megragadta az al­kalmat, és néhány perc alatt megértette vele, hogy egy­más nélkül mit sem ér- az élet. Hősünk kimondta a boldo­gító igent és maradt. Egé­szen április végéig egy bécsi penzióban lakott, üldögélt a presszóban, moziba járt, s — bevallja — néha lányok után is. egyszóval, élte az életét. Azt meséli, alkalmi munkából fedezte a kiadá­sait, de konkrétan nem tudja megmondani, hogy hol, mit és mennyiért dolgozott. Időn­ként — magyarázkodik — küldött a hölgy is pénzt, ki­sebb összegeket Áprilisig kö­rülbelül négyszáz dollárt, majd egy repülőjegyet. Köz­ben az osztrák rendőrségtől „idegen passeport-t” kapott, s az amerikai követség enge­délyezte az utazását. — Mert aláírtam egy pa­pírt arról, hogy feleségül ve­szem Borbálát. — mondja. — Akkoriban tényleg azt gon­doltam, hogy elveszem. — Aztán miért gondolta meg magát? — Mert pocsékul viselke­dett. Évtizedekkel ezelőtt volt egy rokkant kisautóm, azt kellett percenként kulccsal felhúzni, hogy döcögjön, most a kérdéseket forgatom körü­lötte ugyanúgy, de kevesebb eredménnyel. Mert a kisautó legalább ment valamerre, de hősünk válaszai csak topog­nak, forgolódnak, egyet lé­pünk előre, kettőt hátra. Üjabb tekercs pörög végig, mire a pocsék jelzőt körül­járjuk. — Már a repülőtéren ész­revettem. hogy furcsán visel­kedik. — Mi volt a furcsa? — Egy magyar fickó autó­jával jött elém. — És ez furcsa volt? — Csókolóztak. — És maga mit szólt? Nem kérdezte meg, hogy miért hívta, ha mással enyeleg? Később kérdeztem, de azt mondta, hogy szokásból... Borbálának további furcsa szokása volt állítólag, hogy időnként elment valahová, s többnyire azután, ha telefo­non felhívták. Amikor pedig hazaérkezett, általában volt nála néhány dollár. Borbála ugyanis nem dolgozott, „wel­fare”, a város eltartottja volt, s a heti negyvenöt dol­láros segélyből a lakbérre is alig futotta. — Én se mehettem dolgoz­ni, mert nem kaptam mun­kavállalási engedélyt. Azt csak a házasságkötés utón kaptam volna meg. De a há­zasságról szó se lehetett. — Miért? — Mert rájöttem, hogy az én keresetemből akar élni. Azért akart hozzám jönni. — És miből éltek? — Abból, hogy néha ho­zott pénzt. Olyankor vett konzervet megmelegítette, azt ettük. Cigarettát is adott néha. Én már akkor elhatá­roztam, hogy hazajövök. De nem volt miből, nem adott pénzt. Várta hát a jó szerencsét. Napközben csavargott, állí­tólag megpróbált alkalmi munkát vállalni, de ha pénz­hez jutott, azt Borbála tette el. ö már akkor „gyanította”, hogy az asszony milyen mun­kával keresi a konzervre- valót. — Egyszer elszólta magát, hogy azon a környéken, ahol mi laktunk, öt és húsz dollár között van az árfolyam. Na­gyon rossz környék volt. — És maga nem érdeklő­dött tovább? A vállát vonogatja, tétova nemeket integet. Arról be­szél, hogy menekülni akart a hölgytől, de az fenyegette, és így kénytelen volt megszökni. Szökésének története sem Teremtsünk értéket! Hazánk értékeinek gyara­pításához az úttörők is je­lentős mértékben hozzájá­rulnak. Gondoljatok csak ar­ra, hogy az utóbbi években hány helyen épült új csapat­otthon, iskolai sportpálya, lakótelepi park társadalmi munkával, az úttörők közre­működésével. Ezzel kétségte­lenül új értéket teremtette­tek, gazdagítottátok az or­szágot. Azzal a jóleső érzés­sel tekinthettek körül, hogy ebben benne van a ti mun­kátok is, valamint alkotta­tok, ami most már mind­nyájunké. A Teremtsünk értéket! — akció sokféle formában te­szi lehetővé, hogy meglevő értékeinket megőrizzétek, ta­karékoskodjatok a közös va­gyonnal és új létesítménye­ket hozzatok létre a felnőt­tek segítségével. Milyen le­hetőségek kínálkoznak az értékteremtő munkában? Az iskolaudvar rendben tartása, szépítése. parkosítása. A kedvenc játszótér gondozása. Télre korcsolya- vagy szán­kópálya létrehozása. De építhettek erdei tornapályát, KRESZ-gyakorlóteret, úttö­rőparkot, pinceklubot, sport­pályát, csapatotthont. Készít­hettek felszerelést a nyári táborozáshoz, segíthettek karbantartani az iskolai sportfelszerelést. Barkácsol­hattok játékokat a kisdobo­soknak, óvodásoknak. Gaz­dagíthatjátok az iskolai gyűjteményt. készíthettél: szemléltetőeszközöket. Fontos a szellemi értékek gyarapítása is. Megírhatjátok az úttörőcsapat történetét. Összegyűjthetitek a csapat- múzeum számára az egykori kiváló úttörők visszaemléke­zéseit. Képzőművészeti mun­kákkal díszíthetitek az isko­laépületet, a csapatotthoni Magnetofonszalagra veheti­tek a legjobb szavalók, éne­kesek, mesemondók sikeres szereplését. Nemcsak új ér­téket kell teremteni, de a meglevőt megőrizni is ugyan­olyan fontos feladat. Ennek része a takarékoskodás. Az iskolában és otthon egyaránt gondoljatok a fűtőanyag, a víz, villanyáram, gáz ész­szerű felhasználására. Gyűjt- sétek össze a hasznos hulla­dékanyagokat: a papírt, a fém- és textilhulladékot, s adjátok át a MÉH-nek. Ve­gyétek ki részeteket az út­törőszövetség vállalásából, amely szerint: „tagságunk évente 15 ezer tonna vasat, fémet és kétezer tonna pa­pírt, kétezer tonna textiliát, valamint 200 tonna gyógy­növényt gyűjt, hétmillió óra társadalmi munkát végez, és •gymillió facsemetét ültet.” Az értéket nemcsak meg­teremteni, megőrizni kell, de sokszor meg is kell védeni. Nyilvánítsátok védetté utcá­tokat, vagy a közelben levő oarkot, játszóteret és a KISZ-esekkel közösen szer­vezzetek környezetvédelmi őrjáratokat. Hisz a legtöbb hasonló létesítmény nektek épült, illő kivennetek része­teket a védelméből. Ugyanez vonatkozik lakóhelyetek ter­mészeti környezetére. A zöld területet, fákat, bokrokat, füvesített részt vagy a ter­mészetes erdőt szintén ve­gyétek gondjaitokba. Számos feladatot találhattok még az iskolán belül is. Létrehoz­hattok javító’karbantartó brigádot, tisztasági őrjára­tot, közlekedési ügyeletet, bekapcsolódhattok az iskola­tej kiosztásába. Vállalhattok ügyeletet a könyvtárban, a klubszobában. Szerkeszthet­tek faliújságot, iskolai újsá­got vagy csapatrádiót. Számtalan formája van az értékes tevékenységnek. Használjátok fel az Együtt- egymásért mozgalom lehető­ségeit, a testvéri KlSZ-szer- vezettel, a patronáló gyár­ral, tsz-szel való együttmű­ködési formákat. Azok a pajtások, őrsök, rajok, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, az úttörőanács és a csapatveze­tőség javaslata alapján meg­kapják a Teremtsünk érté­ket! akció jelvényét. kalandfilmbe való. Az édes­anyja levélben egy ismerős­höz fordult, segítsen a fiá­nak, s az telefonon felaján­lotta hősünknek, hogy szál­lást ad neki. majd repülője­gyet is küldött. — Két és fél hónap után végre megszabadultam Bor­bálától — meséli. — Los An­gelesben az ismerős állást szerzett nekem egy kompu­terüzemben, ahol sok magyar dolgozott. A főnök is magyar volt, a főmérnök is, több tervező is. Borbála azonban megtalált, és ezerötszáz dol­lárt követelt. Zaklattak a magyarok is. a munkámmal se voltak elégedettek ... Három hónapig dolgozott, aztán „kölcsönvette” szállás­adója kerékpárját, és búcsú nélkül elindult. — Haza akartam jönni... Rejtély, hogy miért a me­xikói határ felé indult el. Tíz dollárral a zsebében. — Miből élt? — Hát... megvoltam. Három hónapig vándorolt. A kerékpárt elhagyta San- tiagóban, később egy motort „kölcsönzött” Villahermosá- ban. Azt mondja, fogalma sincs, hogy miért tartóztatták le. Egy hónapig a tenosique-i börtönben volt, aztán Mata- morosba vitték, majd Brow- nille-be. öt hónapot töltött rács mögött, s akkor sem tud­ta meg, hogy mi a vád ellene, amikor tolmácsot is hoztak a kihallgatásához. — Elhitte ezt eddig magá­nak valaki? — Június hetedikén repü­lővel Bécsbe szállítottak — mondja, mintha nem hallotta volna a kérdést. — Onnan Kölnbe vittek, megint kihall­gattak. Kérdezték, mit aka­rok. Azt mondtam, nem aka­rok visszamenni Amerikába. Elengedtek. Felültem egy re­pülőgépre, és hazajöttem. A házat, ahonnan másfél évvel ezelőtt elindult, lebontották. Autóparkoló van a helyén, mögötte új ház épült. Édes­anyja modern lakást kapott, odaköltözött ő is. Két hétig pihent a mama mellett, aztán elhelyezkedett egy tervező- intézetben. Barátai nincse­nek, édesanyjáról azt sem tudja, mennyit keres. — ö éli a maga életét, én az enyémet — mondja. — Mindig így élt? — Hogyan így? — Hát ilyen ... se hideg, se meleg módon, ilyen mellé­beszélésen ? — Elszoktam a beszédtől. Különben is mindent elmond­tam, ami történt. — Csak a miértekre nem adott választ. Egyetlen tettét sem indokolta meg. Hogy miért indult el. miért szédel- gett tovább, miért állították meg, miért küldték vissza ... — Megmondtam. Elmentem egy nő után... — Aki tíz évvel idősebb, és akit nem szeretett. Egy pillanatra gúnyosan éles a hangja: — Ez nem jó sztori, igaz? Mást várt! Talán, hogy majd géppisztollyal lőhet a Fehér Házra? Az alamuszi tétovaság alatt furcsa indulatok lobognak. De rögtön homokot szór rá, csön­desen megismétli: — Elmentem egy rossz nő után. Semmi több ... — És miért jött vissza? — Hova mentem volna? Az a dolog nem sikerült, mond­tam már. Csakhogy ez magá­nak nem jó mese. — Tényleg nem jó — ha­gyom rá. — Hazudós mese egy rossz nőről. Szívesebben hallottam volna igaz történe­tet a rossz fiúról, aki mások­kal se tudta megcsináltatni a szerencséjét. Akit a szél ka­pott fel, és az is dobta visz- sza. Mert nincsenek gyöke­rei, s ezért sehol se tud meg­kapaszkodni. Zavart csodálkozással bá­mul. — Nem értem — mondja. — En sem — mondom. Harminckét éves, és nin­csenek barátai. MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.27: Harsan a kürtszó! 8.57: Grieg: Zongoraverseny. 9.29: Válaszolunk hallgató­inknak. 9.44: Zenés képes­könyv. 10.05: A legkisebb halász (Mesejáték). 10.48: A LaSalle vonósnégyes játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Űj falusi kró­nika. 13.40: Mezők, falvak éneke. 14.00: Ezeregy dél­után. 14.29: Régi híres éne­kesek műsorából. 15.10: Messziről-messzire. 15.50: Kórusok. 16.10: Schumann: g-moll szonáta. 16.29: Népi zene. 17.07: Változatok a tanyára. 17.32: Zenekari muzsika. 18.15: Áprily La­jos összes versei. 18.30: Esti magazin. 19.15: Balassa Sándor: Az ajtón kívül. 20.39: A Magyar Rádió novellapályázata. 20.57: Kis magyar néprajz. 21.02: Nép­dalok. 21.19: Chopin: Négy scherzo. 22.30: Reneszánsz muzsika. 22.45: Élőszóban a kódextöredék-kutatásról. 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33: A koldusdiák. 10.00. A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Nóták. 12.33: Az eladott menyasszony. 13.33: Bartók: Kolindák. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Ötödik sebes­ség. 18.00: Elveszett óráink. 18.10: Könnyűzene. 18.33: Klasszikus operettekből. 19.30: Harminc perc rock. 20.00: Ez is, az is... 22.00: Régi magyar dalok és tán­cok. 22.33: Kellemes pihe­nést! Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. Ké­szül a zárszámadási mérleg termelőszövetkezeteink­ben. Riporter: Borsodi Gyula — Cigánydalok — Női dolgok, női gondok. Mérlegen az 1977-es esz­tendő. Riporter: Jakab Má­ria — Sanzonok: Vincze Viktória és Victor Máié énekel — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (Ülése­zett a KPVDSZ Borsod megyei Bizottsága — A jö­vő évi jobb ellátásért. Har­minc év a bányászcsapa­tért) — A Manuel de Falla zenekar játszik — Hírösz- szefoglaló, lap- és műsor- előzetes. .. TE! 5.00: Tévétorna. 9.05: Szün­idei matiné. 10.05: Delta. 10.30: Kurtizánok tündök­lése és nyomorúsága. 11.30: „Eletet az éveknek”. 12.10. Lehet egy kérdéssel több.' 16.25: Teremlabdarúgó Ké­pes Sport Kupa. 18.15: Nyitott boríték. 18.45: Szé­pen, jól magyarul. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hír­adó. 20.00: Kisfiúk és nagy­fiúk és más történetek (Té­véjáték). 21.05: Távolságok. 21.10: Menni kéne... 21.35: Ebben az évben történt. . 22.35: Tv-híradó 3. 2. műsoi 20.01: Hangverseny az Ipar­művészeti Múzeumban 20.35: Kaptunk egy láb dát... 21.00: Tv-híradó 2 21.20: Nyina Kosztyerim naplója (Tévéfilm). 21.45 Minden szerelem kezde4 (NDK tévéfilmsoevT'­Szántó Gáber

Next

/
Oldalképek
Tartalom