Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

r Variációk egy témára Megsértődtek a munkások Az elfelejtett korosztály A több száz munkás nevé­ben Irt panaszos levél csak azért nem jutott el az illeté­kes országos, megyei vezetők­höz, mert a beruházás párt­szervezője nem kis bölcses­séggel jobbnak látta, ha a sé­relmeket, a félreértéseket szóban és a helyszínen vitat­ják meg. „A szembesítés” az MSZMP Egri Járási Bizottsága veze­tőinek jelenlétében már meg is történt, és ha nem is csil­lapodtak még le a kedélyek, de a szóban forgó levél írói ma már lényegesen jobb hangulatban végzik nem ke­vés és nem is könnyű mun­kájukat 0 Történt pedig mindez Bél­apátfalváin, s akik megsér­tődtek, nem mások, mint az új cementgyár építői, szere­lői. S miért, kik miatt sértőd­tek meg? Mindazok miatt akik — ahogyan többen is megfogalmazták közülük — nem látják, vagy nem akar­ják a fától meglátni az er­dőt, és a beruházáson tapasz­talható hibák, hiányosságok okainak elemzése közben egyenlőségi jelet tesznek a kétkezi munkások és az épít­kezés előkészítőt tervezőt valamint irányítói közé. De fogalmazzunk még pon­tosabban: azt nem tartják igazságosnak, hogy a tetemes lemaradásért őket ugyanúgy elmarasztalják a különböző fórumokon, mint azokat .akiknek az első perctől az volt a feladatuk, a kötelessé­gük, hogy minden tekintet­ben biztosítsák a tervszerű munka feltételeit a kormány által is kiemelt beruházá­son. Se nem egy zenekarnak, se nem fantasztikus filmnek a neve az Orpheus, de ha valaki a tv-vel hozza össze­függésbe, jó úton jár. Ugya­nis a GELKA gyöngyösi ki- rendeltségének egyik bri­gádja vette fel ezt a nevet Ide tartoznak a kiszálló mű­szerészek. Az elnevezést magyarra fordítva: ők azok a GELKA-sok, akik lakás­ról lakásra járva hozzák rendbe a készülékeket. Ezért kiszállók. Miután így megmagyaráz­tuk a nevet folytathatjuk a történettel. A Hazafias Népfront gyöngyösi elnöksége kapott egy levelet az országos szer­vétől. Abban i levélben egy másik levél is szerényke­dett: annak idején Gyön­gyössolymosról indult út­nak. feladóként özv. Széná­éi Sándorné nevét viseli. Az idős asszony elpana­szolta benne a helvzetét: egyedül él, a község külső ré­szén. szomszédokkal sem na­gyon vigasztalhatja magát. A jövedelme csekély, éppen csak a megélhetésre futja. Ha valaki gondolna rá... ! Az Orpheus brigád már korábban segített nagycsa­ládosokon. Szerződés köti az atkári és az abasári Iskolá­hoz Hátha most is úgy gon­dolnák, hogy... 1 A brigád összeült — úgy gondolták. Ott a pénzük a takarék­ban. lehet nagyjából ötezer forint, ami Összelőtt a pa­pír- és a vasgyűjtésből, és azokból a iutalmakból. amit a kis község kapott. Hiszen Egy pillanatig sem állítják, hogy a kivitelezés munkás­gárdája is mindig fegyelme­zetten és kifogástalanul dol­gozott, de a nagyberuházás nagy hibáiért mégsem érzik magukat felelősnek. És tulajdonképpen igazuk is van Mert mint lapunkban is többször szóvá tettük már: az építkezés hiányosságai ki­vétel nélkül régi ismerőse­ink, beruházásaink ragályos betegségei 3 Ma már Bélapátfalvan is tudják: a baj tulajdonkép­pen azzal kezdődött, hogy az építkezéshez nélkülözhetet­len tervek késve és hiányo­san érkeztek, illetve érkez­nek meg. És ezeket a terve­ket nem a kőművesek, az ácsok, vagy a vasbetonszere­lők készítik. Mint ahogyan nem az ő joguk és feladatuk a tervdokumentációk szinte már nevetségesen gyakori módosítása, átdolgozása sem. 3 Aztán itt vannak a gépek, a berendezések. Illetve, ha itt lennének, ha pontosan érkez­tek volna meg, akkor bizony most egészen másképpen szólna a nóta Bélapátfalván. Az igazság azonban az, hogy még a szocialista or­szágok többsége sem tartotta be a szállítási határidőket. Hangsúlyozni is felesleges: ez sem írható a kőművesek, az ácsok, a vasbetonszerelők számlájára. Ahogyan az sem, hogy az építkezés generálki­vitelezője, a 31. számú Álla­mi Építőipari Vállalat sem 1976-ban, sem 1977-ben nem teljesítette feladatait. S miért nem teljesítette?-Mert rosszul szervezte meg munkáját, rosszul mérte fel erejét, nem tudott megfelelő egy bronzkoszorús brigád már egy-egy sikeres válla­lás után megérdemelheti, hogy a kézszorításon és az oklevélen túl „anyagi elis­merésben” is részesüljön. Egy szó, mint száz: a pénzükből megvásárolták a Bizományi Áruházból az In- terstár készüléket, ami kor­szerű, nagyképernyős, tehát jó szórakozást Ígér egy idő­sebb embernek és műszakilag talán semmi bosszúságot. Ügy gondolták, legyen ez a meglepetés karácsonyi ajándék. A községi tanács pedig azt gondolta, egy kis ünnepsé­get is érdemes összehozni erre az alkalomra Hadd es­sék ott szó a Népfront és a szocialista brigád segítőkész­ségéről. A GELKA-sok a készülé­ket üzembe is helyezték, te­hát antennát is szereltek fel hozzá, és vittek magukkal egy szerződésürlapot, amely az átalánydíjas szolgáltatást biztosítja. Szép és nemes cselekedetet írhatunk a brigád javára. Tíz nap alatt nyélbe ütötték a dolgot. És ha elismerés­sel szólunk most az önzet­len mecénásokról, arra is utalni akarunk, hogy ilyen emberbaráti cselekvésre csak a szocialista eszmei tartalmú közösség képes — önzetlenül, anyagi érdek nélkül. Szép karácsonyt varázsol­tak elő özv. Szénási Sándor­né lakásában, de egy kicsit — ezzel a cselekedetükkel is — önmaguknak is. Jó az, hogy a jótett is visszahat. (gmf) Összhangot kialakítani még a saját munkahelyein sem. Az pedig már az Építőipari Beruházási Vállalat munká­jának bizonyítványa, hogy az elmúlt télen még a munkás- szállások fűtését sem tudta megszervezni, biztosítani 0 Bélapátfalván már több mint 20 hazai vállalat és hat ország szakemberei dolgoz­nak. Korántsem könnyű a feladatok egyeztetése, a viták eldöntése. Különösen úgy úgy nem, hogy a több mint kétmilliárdos beruházás költ­ségeibe már nem fért bele egy miniszetri biztos fizeté­se. Így aztán ma egyetlen olyan teljhatalommal rendel­kező vezető sincs az építke­zésen, akinek joga lenne uta­sítást, parancsot adni a beru­házásban részt vevő vállala­tok vezetőinek, és igazságot szolgáltatni a kőműveseknek, az ácsoknak, a vasbetonszere­lőknek. S A beruházás eredeti prog­ramja szerint a gyár első vo­nalán a jövő év szeptembe­rében került volna sor a pró­baüzem megkezdésére. Ebből azonban már nem lesz sem­mi, és legjobb esetben is csak 1979. júniusában nyomhatják meg az indítógombot. A ki- lenchónapos lemaradás igen tetemes károkat okoz a nép­gazdaságnak, hiszen évente nem. kevesebb, mint 50 millió dolláért vásárolunk cemen­tet. És ez a pénz azok zsebé­ből is hiányzik majd, akik többet és jobban is tudtak volna dolgozni. Akik között, ha vannak is gyengék, de döntő többségük kiváló szak­ember, és ha okosabban, ész­szerűbben használják ki tu­dásukat, akkor ma jóval előbbre járhatnának a nagy- beruházás megvalósításában. Ha hagyják őket nyugodtan dolgozni, ha lett volna, ha lenne mindig munkájuk a kőműveseknek, az ácsoknak, a szerelőknek, a technikusok­nak, a szocialista brigádok­nak. Akik, ha nem is adták pos­tára levelüket, de címre és rangra való tekintet nélkül elmondták, hogy miért késik a beruházás Bélapátfalván. Dicséretükre legyen mond­va: még meg is sértődtek ér­te! •— Emlékszem rá, hogy még azelőtt való nap biciklire ül. tette a fiamat és vitte egy kört. Nagyon rendes ember volt — Emlékszem rá, hogy ne­hezen vette a levegőt Beteg lehetett. — Emlékszem rá. Persze. Ügy 1966-ban történhetett. — Nem jól emlékszel. Ké. sőbb volt. — Én biztosan tudom, hogy 1968. márciusában volt. Beszélgetnek az erdészeten dolgozó kollégák Erdőköves- den. Ilyeneket mondanak, amikor Oláh János után ér­deklődünk. Oláh Jánosról kérdezősködünk, akinek ne­vét nem jegyezték fel arany­betűkkel. megrendítően ne­mes. nagy szem cselekedetét csak egy tábla őrzi egy csertö'gyön. fönn a Váraszó fölötti hegyekben, de a táb­lát is már csak egvetlen szög tartja a Demeterekben. A Demeterekben — így ne­vezik a Szala’ka-völey fö­lötti részt, nem a híres szil- vásváradit. t>anem az ember alig látogatta Váraszó mö­— Nem generációs prob­léma ez. Nem is akarunk be­lőle azt csinálni. Ezt, ami van, mi is akartuk. Mi is dolgoztunk érte. De szeret­nénk valami kicsit vissza­kapni ... — — Van ifjúsági törvény, Ifjúsági parlament. Van gyermekgondozási segély és egy sor törvény, hogy ne kerüljenek hátrányba a fia­tal anyák. Fórumokat tarta­nak, ahol elmondhatják, mi nem tetszik. A fiatalokkal mindenki törődik. A közép­korúak valahogy kikerültek mindenki látóköréből.. — A mi generációnk kül­detést vállalt. Nehéz idők­ben kezdtünk dolgozni. Két­szer annyit vállaltunk ma­gunkra, mint az elődeink, vagy az utódaink. Mindig azt mondtuk, azért tesszük, hogy a gyermekeinknek könnyebb legyen. De azért saját éle­tünkre is gondoltunk. ★ Tanácskozott a szakszer­vezeti nőbizottság. A napi­rend: hogyan alakulnak a nyugdíj előtt álló nők élet- és munkakörülményei. E ta­nácskozáson hangzott el, sok egyébbel együtt a fenti meg­jegyzés. Hogyan élnek ma a nők úgy negyvenöt és ötven­öt között. Ezt vizsgálgatták a megye tíz nagy üzemében. A vizsgálódás során nem csu­pán statisztikai adatok ke­rültek felszínre — erre is szükség volt, hiszen tisztább képet csak a számok segítsé­gével lehet alkotni — el­hangzottak megjegyzések, fél­hangos töprengések. sok olyan dologról, amire ahogy mondani szokás: oda kell fi­gyelni. Ami elhangzott, nem volt valamiféle ultimátum, de kö­vetelőzés sem. Inkább gon­dolatébresztőnek szánták, mert valamiféle megoldást csak kell találni. Azoknak, akik valóban a legnehezebbet vállalták, az ötvenes évek ipart és nagyüzemi mezőgaz­daságot teremtő munkáját. Azoknak, akik. akkor kezd­tek, amikor még nagyon is élő volt, hogy munka nélkü] is maradhat az ember. Ami­kor e?y-két gyermek születé­se — más lehetőség híján — azt jelentette, hogy néhány évre abba kell hagyni a munkát +­— Nekünk hiányoznak évek a törzsgárdatagságunk- ból. i Most, amikor sorra ün­nepük a 25 éveseket, az ala­pítókat, mi kimaradunk. Az idősebbek emlékeznek még a racionalizálásokra. Ha vala­hol létszámot kellett csök­kenteni, rajtunk kezdték, mondván, hogy a férfiak a családfenntartók, azoknak kell a hely. Mi otthon ma­radtunk önhibánkon kívül, amíg továbbfejlesztették az üzemet, vagy újat létesítet­tek. hogy ismét dolgozhas­sunk Most éppen ez a két, götti erdőséget — aznap éj­szaka Oláh János erdész kap­tatott föl a csicsókás utáni tetőre. Hogy, hogyan keletkezett a tűz, amit észrevett, senki nem tudja. A lángok — ezt a leégett területből pontosan ki lehetett venni — a me­ző félő] közeledtek az erdő­höz. Az erdőből azonban még egy hektárnyi terület sem égett le. Oláh János erdész egyedül szállt szembe a lán­gokkal. akkor kilehc esz­tendővel ezelőtt. Hogy meny­nyi az a terület, miiven gyö­nyörűséges erdők, fák, bok­rok maradtak életben az ő áldozatkészsége nyomán, ki tudja. Mire a riasztólövések­re odasiettek, a 46 esztendős erdész már nem éli A tűz és a füst végzett vele. Milyen elkoptatott mondat: hivatá­sáért élt és halt Milyen ke­gyetlenül feledékenyek va­gyunk. még a jelzőt is csak ímmel-ámmal tesszük neve me".é. pedig hős volt C*°lekedote akár jelkép is lehetne: nem a szakma, a pá­három, vagy négy év hiány­zik a törzsgárdatagságunk- ból. •k Ki ne emlékeznék, milyen gond volt az óvoda a bölcső­déről nem is beszélve. Gyes, ami beleszámít a munkavi­szonyba, szintén nem volt Ha egymás után két netán három gyermek jött. kényte­lenek voltunk otthon ma­radni, míg iskolásokká cse­peredtek. S most, a nyugdíj­nál hiányoznak azok az évek, amikor gyermeket neveltünk; a „nem termelő, nem pro­duktív” esztendők. kr A teljes nyugdíjösszeghez, amely a fizetés 72 százaléka, 42 éves munkaviszony kell. Mutassanak nekem egy olyan nőt. aki ezt meg tudja sze­rezni. Még a mostani ötvenöt évesek között se nagyon akad. Legfeljebb elvétve. A negyvenévesek között már alig-aüg, a következő nem­zedékben meg egyáltalán nem is lesz. Jobbára 17 esz­tendős korban kezdenek el dolgozni a nők is. és koráb­ban megyünk nyugdíjba. De mi ez alatt a 30—35 év alatt, amíg eljutunk a nyug­díjhoz, .mellesleg” világra hozunk és felnevelünk két- három gyereket. A jövendő nemzedéket, amely a mi. nyugdíjunkra majd előterem­ti a pénzt. Hát ez a négy-öt év nem ér annyit, mint a férfiak munkája 55—60 éves koruk között? ★ Az a bizonyos nomenkla. túra Ügy mondják, „tól-ig”. Érdekes módon negyven éven felül inkább a „tól”-hoz ál­lunk közelebb. Pedig vala­hogy úgy kellene, hogy mi­re nyugdíjba megy az ember, saját bérkategóriájában in­kább az ig-nél legyen. Erre persze nem lehet rendeletet hozni. Minden gyárban, üzemben, munkahelyen ott helyben kellene erre gondol­ni. 1 .................... : Az is előfordul, hogy a fia­talok bére nagyobb. Ha gyes után visszajön, csak azért emelik még, mert ő vissza­jött. És aki el sem ment? Aki a távollevő helyett is dolgo­zott? Nem jut eszükbe a ve­zetőknek, hogy épp ezt a korosztályt sérti túlzott se­gítése a másik korosztály­nak? Hogy szinte mestersé­gesen támasztanak generá­ciós problémát? Senki sem vitatja; mindenki kapja meg azt, ami jár. Ami jár! De ne egyik rovására a másik. k Előfordul, hogy a frissen jött gépíró, vagy könyvelő­lány fizetése megközelíti, s jó, ha nem hagyja el a ré­giek fizetését. Az iskolai vég­zettségre hivatkoznak. Ná­lunk van a könyvelésben egy asszonyka, valamikor négy lya hírneve, magasrendűsé­ge emeli az embert a ma­gasba. hanem az a magatar­tásforma, az a mélységes hit, amellyel elvégzi munkáját, munkájában látja élete ér­telmét. Milyen könnyen ‘ emel szárnyára világhír ész nélkü­li kalandorokat — ki tud autójával legközelebb meg­állni teljes száguldásból a szakadék szélén — s milyen igaztalanul feledkezik meg valódi, jeltelen hőseinkről. A hivatástudat legmaga­sabb szintjét példaként fel­mutató cselekedetre kilenc esztendő eltelte után legszeb­ben az erdészek emlékeztek meg. Az új üzemi térképen a hegytető, ahol a . lángokkal küzdött, már új néven szere­pel: a 46 esztendősen életét áldozó erdész nevét viseli. S ha esetleg új szocialista brigád a’akulna az erdei munkások között, hadd a’ánl- jam tiszto’“tle1 az Oláh Já-'os nevet. Aligha lehetne becsü­letesebb. a szakmához köze­lebb álló névadót választani. S*. A. polgárit végzett, s vagy húsz éve könyvel. Megbíz ó, pontos, jó munkaerő, de a fizetése alig valamivel töbo, mint a fiatalé, aki három­négy éve jött Mert az vi­szont érettségizett. Világért sem becsüljük le az érettsé­git A bizonyítvány mögött tudásnak kell lenni, ezt az ember eleve feltételezi. De ae becsüljük le a hosszú évek gyakorlatát Ér az annyit, mint a friss bizonyítvány. És vegyék figyelembe, húsz évvel ezelőtt nem kínálták a nőknek így tálcán a lehető­séget, mint most. ★ A gyakorlat sokat tesz — de vannak munkahelyek, ahol a fiata'ság az előny. Az Egyesült Izzóban a tizenévek végén, a huszonévek elején keresnek a legtöbbet A mun­kához jó szem. rugalmas uj­jak kellenek. Húsz év után már nem megy ez a munka. Elkerül az asszony más hely­re, s ott kevesebb a kereset Nem elvtelen egyenlősdit ké­rünk. de meg kellene érteni, aki húsz-huszonöt évet el­tölt egy munkahelyen, s emellett háziasszony és anya. annak a munkaképessége bi­zonyos mértékig csökken. És ezzel a keresete is, éppen azokban az években, ame'yek már beszámítanak a nyug­díjba. Van üzem, ahol a kőroót. lékkal, törzsgárdapén zek kel egyensúlyt teremtenek. De még nem mindenütt k Rossz korban születtünk? Felserdültünk a háború alatt kukoricán, fatalpú cipőkben parádéztunk bakfis korunk­ban. A háború után a sem­miből segítettünk teremteni, vállalva a túlórákat a falu­járást. És neveltük az új nemzedéket Próbáltuk a férfiakat új szemléletre ne­velni, s közben otthon taka­rítóasszonyok voltunk és cse­lédek- Az értekezleten véle­ményt; mondtunk, hallgattak ránk, s aztán hazamén‘ünk és a gyertek he’yett, moso­gattunk, mostunk, takarítot­tunk. a férj elé készen tettük le az ételt. Felemás módon rendeztük be az életünket. Nem aka­runk sokat. Nemzedéki vitát sem. Csak annyit vegyék észre ezt a korosztályt is_. Deák Rózsi A TRAUBISODA A TERMÉSZET AJÁNDÉKA! ÉRTESÍTEM Gyöngyös és a környék községeinek la­kosságát, hogy Vegytisztí­tó és Kelmefestő üzletemet megnyitottam. Gyöngyös, Lenin út 3. sz. alatt. a taxiállomással szemben. Gyors és szakszerű vegv- tisztítást és bútorkárpit. tisztítását is a helyszínen vállalom. SISA JÁNOS vegytisztító Orpheus segített Koós József Erdészbecsiilet

Next

/
Oldalképek
Tartalom