Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

Omit már Vámbéry is látott Száz éve sikerült a levegő cseppfolyósítása 1877. december 22-én, dél­előtt 9 órakor az egyik sváj­ci laboratóriumban nagy tu­dományos eredmény szüle­tett: sikerült a levegőt csepp­folyósítani. Arisztotelész és őt követő­en két és fél ezer éven át a levegőt az egyik őselemnek tartották (a tűzzel, vízzel, földdel együtt), ezek szerint kétségbe sem vonták, hogy egységes anyag, amely az anyagok átalakulásában nem vesz részt. A XVII. században mutat­ta ki a flamand származású francia von Helmont(j hogy az erdei levegő (ma: szén-di­oxidk. más,,.mint a levegő. Ö alkotta a légnemű anyagok számára a káosz kifejezésből a „gáz” szót. A XVIII. században az an­gol Cavendish előállított egy másik gázt, az „égő-levegő”-1 (hidrogént), a svéd Scheele és az angol Priestley egyidő- ben az „életlevegő”-1 (oxi­gént), de csak a skót Black bizonyította be, hogy a gázok a kémiai változásokban sze­repet játszanak, így a mész­kő hevítése alkalmából ab­ból egy „megkötött levegő” (szén-dioxid) szabadul fel, s közben a mészkőből „égetett mész” lesz, amely vízben oldva alkalikus tulajdonságú. Évtizedekig folyt a vita Black nézete felett, sokan inkább hitték a XVIII. szá­zad legelső éveiben megal­kotott flogisztonelméletet (Stahl), amely szerint az égés az éghető anyagokból flo- giszton (égő anyag) eltávozá­sa. Sokan sokáig nem hitték el Lavoisier-nek, amikor az ad­digi kísérletnek azt a magyarázatát adta, hogy az égés az oxigénnel való egye­sülés. A levegő valóban megfog­hatatlan volt, s a gázok ké­miájában csak akkor kezdett mindenki hinni, amikor Fa­raday a klórt, Thilorier a szén-dioxidot cseppfolyós ál­lapotban előállította,s az eb­ből előállított „száraz jég” (—79 °C) segítségével újabb gázok cseppfolyósítása sike­rült. A levegő azonban bármi­lyen nagy nyomásnak és en­nek a hűtésnek is ellenállott, így elnevezték a levegő gá­zait és a hidrogént „állandó gázok”-nak. Felfigyeltek azonban arra, hogy a gázok összenyomva felmelegednek, ezért a hű­tésnek azt a módszerét kísé­relték meg, hogy az össze­nyomott levegőt hűtötték le folyadék kén-dioxiddal, ha azt normális nyomásra en­gedték kiterjedni, az még jobban lehűlt, s most ezzel a hideg levegővel hűtötték az összenyomott gázt. Ezt az el­járást sokszor egymás után ismételve egyre hidegebb le­vegőhöz jutottak, míg végre — most száz éve — a leve­gőből is cseppek jelentek meg Pictet és Cailletet labo­ratóriumában. Azóta is ennek a módszer­nek elve alapján készítik a sokfelé felhasznált csepp­folyós levegőt. Ezzel sikerült a hidrogént és a héliumot is, a két legnehezebben konden­zálható gázt is cseppfolyós, sőt szilárd állapotban elő­állítani. Ez is bebizonyította: a világ anyagi egysége abban is megnyilvánul, hogy min­den anyagnak mindhárom halmazállapota lehetséges. Dr. Szőke} alvi-N agy Zoltán főiskolai tanár Eger Festegető szamarkandi diákok a Regisztán téren. Az épület a XV. században készült. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A múlt század hatvanas éveiben az egész világon először hitetlenkedve fogad­ták Vámbéry Ármin világ­utazónk leírását a mai Szov­jet Belső-Ázsiáról. A koráb­ban oda vetődött európaiak életükkel fizettek kíváncsisá­gukért. Vámbéry azonban ki­tűnően ismerte az ottani né­pek nyelvét és vallásuk, az iszlám törvényeit, szokásait, így kerülhetett ki sok-sok vi­szontagság után elevenen, és írhatta le híres könyvében, amit kolduló dervisként ba­rangolva tapasztalt. Belső-Ázsia híres történel­mi városa volt már sok év­századdal ezelőtt Buhara, Szamarkand és Hiva. A nagy iszlám birodalom központjai voltak ezek, azzá tette őket a kegyetlen dinasztiaalapító Ti­mur Lenk. Uralkodásának maradandó emléke az általa létrehozott város- és öntöző- rendszer. A mai utazóknak Szamarkand tetszik legjob­ban, itt láthatók leginkább a mohamedán középkor csodás műemlékei. Szamarkand a Zeravsan fo- lyónak köszönheti létét, a fo­lyó völgyében terül el 720 méter magasan a tenger szintje felett. Több mint 300 000 lakosa büszke arra, hogy városukban megőrizték a Timur és leszármazottai ál­tal emelt sokkupolás mecse­teket, mauzóleumokat és medreszéket. A Sah-i Zinda nekropolosznak nevezett ősi temetkezőhelyen az egyik mauzóleumban nyugszik — a legenda szerint — Mohamed próféta unokatestvére. Ma is megcsodálható Ulugbek csil­lagdája, amely henger alakú, magas építmény volt. Közé­pen a szextáns helyezkedett el, amelynek segítségével a híres szamarkandi csillagász 1018 égitestet feltüntető csil­lagászati térképet rajzolt, és mindössze 62 másodperces tévedéssel meghatározta a csillagászati év hosszát. Ugyancsak a városban talál­ható a Cur-i Emir, a párat­lan majolika borítású mau­zóleum. Geraszimov, ismert szovjet arítropológus profesz- szor a csontok vizsgálatával bebizonyította, hogy a sírbolt­ban valóban a világhódító Timur nyugszik. A város kö­zéppontján — közel a ma sokak által látogatott modern Szamarkand szállodához — terül el a Regisztán tér, ha­talmas egykori papneveldéi­vel, medreszéivel. Műemlékei mellett Szamar­kand mai modern város, ahol számos gép-, textil- és kon­zervgyár működik. Utcáin hatalmas a forgalom és jel­legzetes látvány az autók, troli- és autóbuszok között a piacra árut szállító nagyke- rekű szamárvontatta kocsik. A fényképezés kezdetei Ha valaki nem tud feste­ni, annak a „camera obscu- rá”-hoz kell csak folyamod­nia — tanácsolta már a XV. században egy természettu­dós. A camera obscura telje­sen zárt, belül feketére fes­tett doboz, amelynek egyik oldalán parányi lyuk helyez­kedik el, a hátsó falán pedig e lyuklencse által alkotott, ősi jelek különleges szerkezeten: Kínai írógép Hamburgban egy kínai üz­let titkárnőjének az írógépén 2312 kínai írásjelet lehet le­ütni. A kínai írás a világ egyik legrégibb írásrendszere. Tu­lajdonképpen nem hangírás, mint a latin-, vagy cirillírás, hanem szó-, illetve fogalom­írás: szimbolikus képekből és képcsoportokból áll, példáui két fa erdőt jelent, a madár és száj éneket, stb. Ha több szónak azonos a hangzása, dt jelentése eltérő, akkor értel­mezőjeleket is használnak c különböző jelentések feltün tetősére. Az írásjelek szám; 50 ezer. Mivel a fogalmakul ma már túlnyomórészt két, vagy több jel kapcsolatával jelölik, az állandóan használt jelek száma 2500 körülire korlátozódik. A jelek szerkezete is igen bonyolult. Bár képekből szár­maznak, a sok változás kö­vetkeztében nem ismerhető fel, hogy mit ábrázolnak, el­sajátításuk ezért igen nehéz, és hosszabb időt vesz igény­be. A kínai írást oszlopban írják felülről lefelé, és az oszlopok jobbról balra halad­nak. Mivel ez az írásrendszer a hangalaktól függetlenül je löli a fogalmakat, az egyel len nyelvi kapocs az írá volt Kínában, amely az igei jelentős nyelvjárási különb­ségeket áthidalta. Az újabban bevezetett írásreform lénye­gesen egyszerűsítette a jel­rendszert. A kínai írás leg­régebbi maradványai az i.e. 2. évezredből származó jósló csontok, amelyekre különbö­ző jóslatok eredményét vés­ték. A jelenlegi kínai írás időszámításunk kezdetén je­lent meg. A bonyolult írás érthetővé teszi, miért keltett nagy fel­tűnést a képen látható író­gép. Kezelése igen nagy ügyességet és figyelmet kö­ptél, mert a bonyolultat-»! elek esetében egy betűhe ven több billentyűt is le nyomni, hogy összeálljon kívánt hieroglifa. fordított állású kép látható. A képen csak meg kell húzni ceruzával a körvonalakat, s a színezés már némi kéz­ügyességgel is elvégezhető. Nos. a lyukas oldalú dobozt a XVI. század folyamán kü­lönböző gyújtótávolságú üveglencsékkel, majd fény­rekesszel látták el, később pedig a doboz hátsó falára fényérzékeny felületű le­mezt helyeztek el. A daguer- rotypia-készítés már hason­latos volt a ma is alkalma­zott fotovegyészeti eljárás­hoz. A fényérzékeny felület rézlemezre felvitt ezüstjodid, az előhívó — redukáló — hi­ganygőz volt. A rögzítést többszöri mosással és kony­hasóoldatban történő öblítés­sel érték el. A kész képet leheletfinoman bearanyozták. Egy Talbot nevű angol fel­találó már papírnegatívra dolgozott. Kísérletei során előhívóként galluszsavat, rög­zítőként nátriumtioszulfátot használt. Ö hozta létre a ne­gatív-pozitív eljárást, s te­remtette meg a lehetőségét a fényképészeti sokszorosítás­nak, a másolásnak. Jégbe zárt ősatmoszféra A hó laza szerkezete sok levegőt tartalmaz. Ennek a levegőnek egy része kis hó- lyagocskákba zárva akkor is megmarad, amikor a hóból jég keletkezik. így van ez a gleccserek jegében is. Az Antarktisz több kilométer vastag jégrétegének csak fel­ső, kb. 800 méterében talál­hatók meg ezek a kis léghó­lyagok, a mélyebben fekvő részekben a nagy nyomás miatt a levegő „feloldódik” a jégben. Ha fúróval kieme­lünk a melyebb részekből jégdarabokat és ezt hűtőszek­rényben tároljuk pár hónap­ig. a levegő ismét felszaba­dul és az eredetiektől eltérő kinézésű üregekben gyűlik issze. így lehetőségünk nyí- ik a föld több ezer évvel •zelőtti atmoszférájának köz­vetlen vizsgálatára. MAI műsoroK: KOSSUTH 8.27: Felicia Weathers és Ivo Zidek énekel. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.30 Bartók: VI. vonósnégyes 10.05: Gyermekeknek. 10.34 Zenekari muzsika. 11.25 Nemcsak a címke válto­zott. 11.40: Különös házas­ság. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Kék álhalál. 14.35: Népszerű fúvósátiratok. 15.10: Madrigálok. 15.17: Ezeregy délután. 16.10: Népdalcsokor. 17.07: A gondolkodás természete. 17.32: Pataky Kálmán éne­kel. 17.56: Beethoven: E­dúr szonáta. 18.15: Kritiku­sok fóruma. 18.30: Esti ma­gazin. 19.15: Lúdas Matyi (Színpadi változat). 20.41: Nótafelvételek. 21.05: Örök­zöld dallamok. 22.30: Nép­szerű muzsika. 23.30: A Colours együttes játszik. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9.30: Független emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyves­polca. 12.00: Népi zene. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55: Haydn: D-dúr gordonkaverseny. 13.25: Édes anyanyelvűnk. 13.30: Zenevár. 14.00: Fél­óra Bessie Smith-szel. 14.35: Azonosságok, különb­ségek. 15.36: A Magyar Rádió Karinthy színpada. 16.33: Boruvka felügyelő esetei. 16.56: Zenei tükör. 18.00: Népi zene. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Fehér karácsony. 20.47: Diák­könyvtár hangszalagon. 21.30: Delibes: Lakmé (Opera). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalokról, fiataloknak. A politechnika két arca. Szerkesztő-riporter: Dobog Béla. — A beatkedvelők- nek a Fonográf és a Bay City Rollers együttes ját­szik — Vendégségben a brigádnál: a miskolci Ce­mentipari Gépjavító Válla­latnál. Riporter: Pongrácz Judit — Slágerpanoptikum — Jegyzet — 18.00: Észak­magyarországi krónika (A mezőkövesdi baromfiprog­ramról — Alapkőletétel Besenyőtelken — A kará­csonyi tűzvédelmi tudniva­lókról) — Filmdalok — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 16.30: Stop. 16.45: A Ma­gyar Televízió szabadegye­teme. 17.45: Perpetuum mobile. 18.30: A szénre települt város. 19.20: Tévé­torna, 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sopronban kérték — mi teljesítjük... 21.35: Művészeti magazin. 22.25: Tv-híradó 3. 2. műsoi 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Táncpes­tis (Dráma két részben) 21.20: Tv-híradó 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom