Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
Adócsőn a helyzet változatlan A szellem pallérozol egymás ellen Látszatra minden rendben. Az egymással szemben álló. az egymástól tartó felek majdhogy a szigorú spanyol etikett szabályai szerint viselkednék. A mosoly hibátlan, a kölcsönös - udvariasság /hitelesnek tűnik, ám a felszín alatt vélt, vagy valódi ■■sérelmektől hevített indulatok izzanak. Furcsa, esztendők óta tartó diszkrét küzdelem ez. Mindenki tud róla. mindenki hallgat, s közben gyarapszik a veszteséglista. Ráadásul azok károsulnak, akik még mellékszerepet sem játszanak ebben a viaskodásban. Igen. Adácson a helyzet- hosszú ideje változatlan, ám, ha közbeszól a véletlen, akkor felíakadnak a sebek. Például egy panaszos jelzés kapcsán... 0 Áz újságíró azért érkezett a községbe, hogy választ kapjon arra: a tanulók késő ősszel, télen és kora tavasz- szaí miért nem használhatják tornateremnek a művelődési ház nagytermét. Palik Erzsébet, az iskola igazgatóhelyettese először . óvatosan megkerülte a témát. — Magam sem értem, ugyanis a felújításra épp ezért adtak százötvenezer forinttal több pénzt. A község tanácsához ez év januárjában levéllel fordultunk, s hivatalos intézkedést kértünk. írásbeli választ tnind- máig nem kaptunk. Ettől . függetlenül megvettük a tor- naszereket, ám azóta is a raktárban zsúfolódnak. Kinézek az ablakon, néhány méterre szemben a •kultúra otthona. Így hát önként adódik a kérdés. — Miért nem egyeztek meg szóban, hiszen csak át kell lépni a szomszédba. A - felelet most már egyértelmű, , ■ — Az intézmények között nem valarnj jó a kapcsolat.,, Az együttműködés Csák' pá- píron létezik. r: : - / Furdal a- kíváncsiság: mi az oka a széthúzásnak? Ezért azt javaslom: lépjünk át. s tárgyaljuk meg közösen. Az igazgatóhelyettes készségesen kalauzol, előresiet, ám vissza jövet keserűségét leplezni se tudja. . — Azt mondta, nem ér rá, más dolga akadt.- Megvallom: meglepődtem. 0 A finom elutasítás sok mindenről árulkodik. — Kezdeményezhették volna. A legközelebbi látogatáskor dr. Horváth Miháíy iskolaigazgató véleményét jegyeztük fel, — Semmi sem. indokolja a huzavonát legféljebb a ki nem mondott ellenérzés. Egy lépéssel megint előbbre jutottunk.:. § Szigeti Ferenc vb-titkár tájékoztatása ellenmondásokban bővelkedő. Támogattuk a javaslatot, de nemcsak nekünk kell cselekedni. Ettől függetlenül nem olyan egyszerű ügy ez. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat munkavédelmi el- . lenőrei nem helyeslik az öt- . . letet. Szerintük a székeket rögzíteni kell a padlóhoz. Ekkor viszont nem lehet tornázni. Az épület se túl biztonságos, ezt bebizonyítaná egy statikai vizsgálat. Nem magam találtam ki, szakemberektől hallottam. íme 02 igenlés és a burkolt tagadás ötvözete'... Emellett arról is szó esett, hogy a tárgyi adottságok igen jók. Lényegében semmi akadálya nem lenne egy nevelési központ létesítésének. Mennyit nyerne ezzel a helyi közművelődés és oktatás! Utalok erre, de csak oda lyukadunk ki, hogy egyelőre ez túlzott óhaj. Egyben mégis megegyeztünk: a fiúk-lá- nyok helyet kapnak a nagyteremben. Nos, ez meg is valósult, de csak részben, mert fűtés ma sincs, pedig a kemény tél ko-. rán beköszöntött. 2 A félmegoldás valami, de az összhang hiánya továbbra is aggasztó, hiszen az ifjúság, á művelődni vágyó .falu vészit, ha nem,, aknázzák- kí:: a meglevő, lehetőségeket. Má- síitt .erről.- álmodoznak,. • ?. .$> "hosszú évekig várnak erre. 'Bogozgätom a szálakat,-í-á mozgatórugókat kutatom, s • felfigyelek ■ a vb-titkár egy mondatára. — Az érettségizett műve- lődésiház-igazgató is versenghet azzal, aki kisdoktori címet szerzett. Ellentmondók, s azt sajnálom, hogy a tanári kar által képviselt szellemi tőke parlagon hever. Dicsérik az orvost, ez örvendetes hír, de közbe , keli vetnem: — Öt is gimnázium után, képesítés nélkül vették fel?. — Hogy képzeli? Az más! Máris a villongások gyökeréig ástunk. Egy levelet nyújt át a vb-titkár, s hozzáfűzi : — Tisztábban lát, ha elolvassa. ; Többször áttanulmányozom A járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője írta. Arra kéri a tanácsi , vezetést, hogy tolmácsol- , ja az elismerést az iskola- igazgatónak azért, mert egy igen rangos továbbképzésen színvonalas előadást tartott. Ezt természetesnek tartom, általában így szokás. Ezért szokatlan a reagálás: — Sohasem adom át... Megdöbbenek: joga van-e ehhez? Megteheti ezt? Aligha. A , csendes csatározás érinti a nevelőket is. Akkor is, ha tartózkodnak a megnyilatkozástól. Szabó Margit szakszervezeti titkár így fogalmaz. — Hagyjon ki engem. Nem avatkozom a nagyok dolgába. Intézzék el egymás között. Deák Tiborné, községi párttitkár, magyar—történelem szakos pedagógus a kiutat keresi. — A régi jó kapcsolat — mert valaha ez -volt — kétségkívül megromlott. Ilyen körülmények között a vélt, vagy valódi sérelmek hatvá- nyozódnak. Amikor az indulatok vezérlik az embereket, oda a mértéktartás. A jövő — itt a nevelési központra gondolok — ígéretes lenne, de hát ennek alapja csak a békesség, ez pedig hiányzik. . MUrcsányi László járási művelődésügyi -osztályvezeti) a: témaalapos4isrosaxye;jj-v . .— Mindönkiben .az. értékekéi'. .kellene felfedezni,' s együtt nyesegetni a valamennyiünkben meglevő hibákat. Ebben a faluban tisztességesen dolgozó vezetők, közéleti emberek kerültek egymással szembe. Akkor is, ha hivatalos fórumok előtt erről ritkán szólnak. Az tény, hogy ma már a képzettség megszerzését rendeletek írják elő. Ezt kell tennie a művelődésiház-igazga. tónak, s ezt teszi a vb-titkár is. Ha valaki még magasabb szintre jutott, azt feltétlenül meg kell becsülni. Semmiképp nem megoldás az," ha hiedelemnek, híresztelésnek dől be valaki. Szemtől szemben keli " rendezni' a közös dolgokat. Ehhez osztályunk is segítséget ad, ha kérik. B Az újságíró töprengése, epilógus helyett: Az indulatok izzanak a felszín alatt, s a villongás során olyan dolgok értékét kérdőjelezik meg, mint a pedagógusdiploma, vagy a kemény munkával szerzett bölcsészdoktori cím. Ez eddig magánügy, egymás hétköznapjait keseríthetik meg vele. Mégsem az. mert az alkotó energia egy jelentős része a torzsalkodásban vész el. Közben a gyerekek nem tornászhattak, s a községi közművelődés értékes színfoltokkal lett szegényebb. A népművelő nem szakadhat el a nevelőktől. Nélkülük semmiképp nem boldogulhat. Akkor' se, ha több diplomája van. Hát még, ha egy sincs! Neki kell tanácsot, ötleteket kérni tőlük, megbízhatja őket — jó néhónyan tiszteletdíj nélkül is vállalnák — különböző kis csoportok vezetésével. .Elszomorító, hogy egy kis településen — bár egymásra utaltak.— a szellem.pallérozol mégsem értenek szót. Tévedés ne essék: nem fegyelmi ügy ez' Sajnos, annál aggasztóbb, A művelődési ház és az iskola együttműködésére a megyében számos követendő példa akad. Annak ellenére, hogy a tárgyi feltételek hiányoznak. Itt viszont miivden adott! A járási művelődésügyi osztály erről, úgy- -látszik, megfeledkezett és tétlen szemlélőként figyeli ve fejleménye-', két. l/l'i'l l'«- L v Patározott állásfoglalásra, ■égyéríéímű cse|skVésré van szükség’ nem Valamiféle lát- szatbékítgetésre. : A helyzet nem maradhat változatlan, mert ebben a csendes háborúban elsősorban a felnövekvő nemzedék, s a művelődés ügye veszíthet csatát ... Pécsi István Tudomány; S““, N oha alapfokon is tanítják, miszerint a tudomány anyagi erővé válik, a széles közvélemény mégis kevesebbet értesül a tudósok, a kutatók munkájáról, mint mondjuk a kereskedelemről, az iparról, a mezőgazdaságról, vagy,az élet más területéről. Pedig a tudomány eredményeivel úgymond a kutatás gyümölcseivel mindig találkozunk, szinte végigkísérik életünket, hétköznapjainkat. Bár kis ország vagyunk a tudomány ma már iparági méreteket ölt nálunk is, szellemi tőkénk elismert, ilyen jellegű exportunk jelentős, s ahogyan mondani szokás súlyunk van a világban. Az utóbbi. években például húszezerről harmincötezerré nőtt a kutatók száma, majd kétszáz nemzetközi szervezetnek vagyunk tagja, több fórumon vezető szerepet töltünk be. S ha mindehhez még azt is hozzátesszük, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított összegek a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladó mértékben emelkedtek, egyértelművé válik, hogy a tudomány nem a kutatóműhelyek beliigye, hanem mindannyiunkat érintő társadalmi kérdés. A társadalmi ügy rangjáról kell tehát szemlélni és segíteni is tudománypolitikánk megvalósítását azért is, mert bármilyen fontos és rangos nálunk a kutatás, nem minden a tudósok munkáján múlik. A tudományt, annak eredményeit ugyanis igényelni, fogadni is kell. S ez utóbbit is meg kell tanulni, mert a kutatók munkája mindig a gyakorlatban vizsgázik. S ehhez a vizsgáztatáshoz —, amely cseppet sem mentes a kockázattól — feltétlenül szükség van az üzemek, termelőegységek érdeklődésének, vállalkozó kedvének fokozására. És természetesen arra is, hogy a termelés igényeit jelezve befolyásolják a tudományt, hogy az a kutatási terület kapjon nagyobb támogatást, — szellemit és anyagit, ig,— amelyik jobb an, ha- _ tékóHyabban segíti afgazdá- ■súgót. ■i'- . 'i C-'A vállalatok • égy részé el-' -ismeri-" ugyan a kutatás jelentőségét, a' licenc-vásárlásők : előnyeit, ám még mindig óvakodik az új tudományos eredmények bevezetésétől, a modern technika alkalmazásától, a korszerűbb üzem- és munkaszervezési feladatoktól. Nyilván, hogy a kockázattól való félelem, no meg a kényelem, a megszokás is okozza azt a paradoxont, hogy a vállalatok műszaki fejlesztési alapjuk jelentős részét nem használják fel, s ilymódon évről évre számottevő anyagi eszközök maradnak kihasználatlanul. -Nem kell különösebben bizonyítani milyen sokba kertil az országnak az effajta takarékosság. yy.f y. Szemléletváltozásra vaft szükség tulajdonképpen. Jobb kapcsolatokra a tudomány és a termelés között, a vállalatok vezetői és műszaki szakemberei között, de nem nélkülözhető a kutatási csoportok együttműködése, a tudományos közvélemény növekvő figyelme és kritikai aktivitása sem. A szemléletváltcv zás hatása a mindermapök eredményeivel mérhető. •" S ezek az eredmények nemesük műszaki, technikai vonatkozásúnk, hiszen . úz egyetemek, főiskolák berkeiben folyó kutatás fejlesztése,' széliem! kapacitásuk tervszerű bekapccsolása a különböző kutatási feladatok megoldásába i előrelendítheti a szakemberképzést is. Nem beszélve arról, hogy a magasabb színvonalon végzett szakemberek, pedagógusok tudása, tevékenysége visszahat magára a kutatásra, a fejlesztésre is. A továbblépést szolgálja a politika es a tudomány kapcsolata is. Az utóbbi évek különböző intézkedései, határozatai, s maga a politikai légkör is termékenyitően hatott a tudományok kibontakozására, de ugyanakkor a kutatómunka eredményei — elsősorban a szocialista- társadalom fejlődésének törvényszerűségeit feltáró társadalomtudomány aktivizálódása — jelentős segítséget adtak és adnak ma is a politikai döntések megalapozásához, a társadalmi tudat formáláshoz, de szerepet vállalnak a közoktatásban, való mint a közművelődésben.is.- I lyenformán . is .társa- • dalnii... *VSy. a tudo- . mányi ’ É&éiS^ ^s'ibgtálkpÁott e : .témává! a . központi' ■ -ság, ántejv 'ártteftMú^te" a\ t it • ' dománypoíitilia'i irányelvet: megvalósításának tapasztalatait és meghatározta a további tennivalókat. Most a megyéken a sor: Hevesben- űs megfelelő szakértelemmel és önkontrollal mérik fel munkájukat. Amelyet nem o múlthoz, hanem a követelményekhez, valamint a lehetőségekhez méreteznek; Márkusz László Szekeres János, függetlenített művelődésiház-igazgató néhány perc múltán termé- - szetesen készséges. Legalábbis az újságíró iránt, s mindjárt a lényegnél kötünk ki. — Rajtam nem múlott, jöj- . jenek ide a diákok, de előbb : teremtsék meg ennek feltételeit. Fedezzék a takarítás, a fűtés. — ez legalább heti négyszáz forintba kerül — költségeit. Miért nem oldották meg? Még a legszükségesebb eszközöket sem vették meg Szerintem az iskola hátráltatta az egészet. Egyéb, ként is: le kellene ülni, s tisztázni a dolgokat. — Egy esztendő alatt erre nem adódott alkalom? Újfolyóirat Meqíelent a Propagandista Propagandista címmel az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya új folyóiratot indított. A havonként megjelenő kiadvány a pártoktatók és a propagandisták elméleti és gyakorlati tevékenységét segíti majd cikkeivel. Az egyes rovatok az ideológia, a politikai gyakorlat és a propaganda összefüggéseivel, valamint módszertani ' kérdésekkel foglalkozik. 177. december 18., vasárnap SZALAY ISTVÁN : — Az urak még alszanak ilyenkor — kelletlenkedett a molnár, és most már kiállt ő is az útra az többiek közé — Nekünk pedig most ő kellene, mert földet mérni, meg osztani tudunk, hanem a számolással van egy kis baj, megaztán meg kellene írni a birtokbavételi jegyzőkönyveket is. Amíg a párttitkár beszélt, a molnárnak megint eszébe jutott a bátyja A tizenkilen- ces idők, amikor a csendőrök felforgattak mindent a portán, mert a direktórium emberét keresték még á kazalban is. Később látta őt, amint a ló farkához kötötték és vitték a városi börtönbe. Nem tetszett most neki ez a beszéd, az elszánt határozottság, a nincstelenek szürke arca. a szemek vibrálása — Te, Rádó. Azt mondom neked, hogy hagyd békében ezt a gyereket! Nappal 120 gyereket tanít, orgonái a templomban, temet, megtettétek valami tótutnfaktufn- nak a Nemzeti Bizottságban és még vasárnap sem hagyjátok békén? Tompán koppantak a szavak, a molnárné, aki áz ab, lakon át minden hallott, csendesen sírdogált. A tanító úr kilépett az ajtón: — Induljanak csak, elvtársak! Harapok valamit és biciklivel iparkodom maguk után. Az asszony szalonnát tett fel sülni egy lábasban és a zsír szaga egyszerre átjárta a konyhái —. Hagymát is vágjon a rántotta alá, édesanyám! A, molnár, ledobta lisztes Kalapját az asztal alá. és két hatalmas szeletet vágott a kenyérből. ' — Nagyon belemászol te ezekbe a dolgokba, fiam! Mi lesz, ha visszajön a Botlik báró, még a' Zichy gróf ? — Szégyen,' nagyon nagy szégyen lenne, hogy éppen a mi fiunk — sopánkodott az asszöny és idegességében a szája szélét rágta. .— Eg a zsír, édesanyám! Tudja jól, hogy nem szeretem, ha' összekapja a tojást. Amit teszek, azért még ne leckéztessenek, mert.... — Méghogy ne leckéztessünk? — rúgta ki maga alól a széket a molnár és olyat csapott öklével az asztalra, hogy ugráltak rajta a tányé. rok......... ■ , A fiú felugrott és szó nélkül kiszaladt a konyhából. — Szűzanyám! Ez nem is evett. Ennek teljesen elvették az eszét a kommunisták. Délelőtt, amikor megint lett volna egy kis szundikálásra való idő,., beköszönt Anti, a gróf úr inasa. — Gondoltam, benézek Lajos bácsihoz. — Jól tetted, Anti. Aztán tudsz-e valamit őméltóságá- ékról? Az ember körülkémlelt a zsákok között,, majd. megeredt belőle a szó:. — Az öreg méltóságáék Bécsben vannak,. a, fiatalok pedig" Svájcban. Amikor elmentek,! behívatott a méltó- ' ságos gróf úr,és azt mondta: — Anti. . kérem! Mindenre gondosan és pedánsan ügyeljen, mert mi előbb-utóbb minden körülmények között visszajövünk: — Akkor . pedig egy-két, embernek a körmére néznének — .köpött egy nagyot a moL nár és. változatosságképpen a csibukját vette elő. — Márhogy mire gondol. Lajos bácsi? — Arra, hogy:— az igazat megvallva, — nem a leglóL kiismeretesebben sáfárkodtatok Öméltósága holmijával. Háború, kérem alássan! Háború volt, aranyos Lajos bácsi, ugyebár, ezt maga is tanúsíthatja, és a háborúban minden lehetséges. Szekerek mentek el a malom előtt. Tehén, ló összefogva. csontig lesoványodott ökrök húzták az összetákolt kocsikat. — Hallotta, Lajos bácsi? Már a földet is osztják! Öméltósága ősi, szent birtokait. Pedig a helyzet már . nem tarthat sokáig! Szerintem néhány hónap és itt a krah. Hanem, ha egy jó tanáccsal szolgálhatnék gazdám őszinte tisztelőjének: Ne engedje a fiát belekeveredni ebbe a... Taníttatta, maholnap diplomás úr, nagyon sajnálnám, ha netán ... Űjra csöngetett a henger, üresen szaladtak a valsznik. Az öreg molnár fiatalosan ugrott fel a kőpadra, hogy ráhúzza a subertet. Amikor visszament, az inas még bizalmasán a fülébe súgta: . — Néhány zsák liszt kellene. Lajos bácsi! Elhoztam a zsákokat is, örülnék, há megnézné, nem rágott-e rajtuk lyukat az egér? összecsavart zsákokból két ezüst gyertya tartó meg egy cukortartó pikszis .• került elő. A molnárt elöntötte a' forróság. ■ Először arra gondolt, hogy, kirúgja a . malomból az inast, aztán, hogy nyílt a konyhaajtó, mégis meggon- , dolta és iparkodott nyugodt maradni. — Nekem nincs lisztem, Anti. Tudod, minden dekát ellenőriztet a Nemzeti Bizottság, így nem vagyok a magam gazdája. Legföljebb a sajátomból adhatok öt-hat kiló -grizes-nullást, de azért nem jár fizetség. Az ezüstöket pedig tedd csak vissza t zsákba, mert ha netán mégis visszakerülne Öméltósága úgyis csak rajtam' keresnétek ... : A gróf birtokán egész, nat osztották a földet. A . mérő ölek életükben nem baktat tak annyit, mint akkor, azo.i a vasárnapon. — Csont István 8 . hold Bakter Sándor 6, Medve A1 fonz tíz hold —r irta . a tanító a papírokat és . az embe rek nyilat húztak. A szeren csésebbek a patak melletti ré székét kapták, de voltai; akiknek a mélyebben fekve vizenyős területek jutottak. — Vállaljatok még hozz; — biztatta őket' Rádó és le ült a mezsgyekőre, amelvéj a grófi címer büszkélkedett Az emberek tűnődtek, be . szélgettek, . de több földe vállalni. nem mértek. - hisze; tudták, hogy. itt., a -taváéi szántani, vetni kellene, igá jószág pedig, ali'g-ábg ' ma radt a faluban. — És te, párttitkár, rier vállalsz? — Én suszter vagyok, tud játok jól. A föld meg azé. al; megműveli! Ha . én . holna felcsapok parasztnak,, akko ki talpalja meg a csizmák) kát? Estefelé volt már. amiko az osztással eljutották a ré gi falusi parcellákig. Ott mezsgyekövet kiásták a főid bői, és két rúdon, mint halottad, ki cipelték az útszé! akácosba... (Vége.)