Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk A bét címszavakban: j Héttő: < A Szaljut 6. űrállomást összekapcsolják a Szojuz 86. űr­hajóval — Giscard d’Estalng francia elnök Londonban, Eanes portugál államfő Bonnban tárgyal — Választások Ausztráliában: csökkenő többséggel, de megtartja hatal­mát a konzervatív koalíció Kedd: ENSZ-döntés a rendkívüli leszerelési ülésszak összehívásá­ról — A BVT elnökének nyilatkozata: legyen 1978 a neut­ronfegyver eltiltásának éve Szerda: Kairóban megkezdődik a Szadat által javasolt különkon- ferencia. Begin izraeli kormányfő váratlanul Washington­ba utazik, Vance Damaszkuszban folytat megbeszéléseket — A török kormány elveszti többségét Csütörtök: Magyar—amerikai közös közlemény a korona visszaadásá­ról — A Polisario szabadon engedi francia foglyait — El­rabolják a ciprusi elnök flát Péntek z A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése — Szociális feszültség Olaszországban: általános sztrájk fenyeget — PFSZ-tanácskozás Szombat: Népszavazás a Fülöp-szigeteken — A Szocialista Intema- cionálé értekezlete Tokióban A hét 3 kérdése üj minisztereket neveztek ki VARSÓ: Egészségesek a Szaljut 6. utasai A tudományos kutatás cél­jait szolgáló műszerek és be­rendezések működésének el­lenőrzése, a berendezéseit üzembe helyezése volt a fel­adata szombaton a Szaljut 6. űrállomás kéttagú személy­zetének. A legutóbbi orvosi ellenőr­zés a földi irányítóközpont szerint teljesen megfelelt a várakozásnak. Az űrhajósok egészségi állapota kitűnő, szervezetük hozzászokik a súlytalansághoz. Jurij Rományenko a leg­újabb „ürközvetítésen” be­mutatta ezeket az ellenőrző műszereket és elmondta, mi­lyen műveletek elvégzésére alkalmasak. költségvetést, niszterelnök-helyettest,' ’ írá?* deusz Bejm közlekedési és Kazimierz Barcikowski me­zőgazdasági minisz ért! Ugyanakkor Tadeusz Bejmet miniszteri rangban a mH nisztertanács tagjává tettej kinevezte Mieczyslaw Zaj- frydot közlekedésügyi,. Leoni Klonicat mezőgazdasági és Stanislaw Machot könnyű-- ipari miniszterré, míg Euge- niusz Grochalt miniszteri rangban a minisztertanács tagjává nevezte ki. A SZEJM szombaton, a déli órákban befejezte mun­káját. Változatlanul magas se­bességfokozatban folynak a tárgyalások a közel-keleti válságról de a héten aligha­nem fontosabb dolgok történ­hettek a kulisszák *n°gott, mint a nyilvánosság előtt. Az ENSZ jelentős döntést ho zott: májusban ül össze a leszereléssel foglalkozó, rend­kívüli ülésszak, amelyet mar­is nagy érdeklődés előz meg _c e£V kévéssé biztató mr, B ecsben újra a ,”hí*^enjá- vís” jegyében fejeződött be a haderőcsökkentési tárgyalá­sok őszi-téli megbeszelesso­' °Miközben Európa szocialis­ta felében a parlamentek szokásos év végi meilegke- szítés valamint a jovőevi tennivalók jegyeben tanács koztak, a másik oldalon T<> rökország is feliratkozihPor- lugúlia és Hollandia melle, a kormányválsággal küszköd országok listájára. 1. Mit hozott a kairói kii­lönkoníerencia nyitánya. Történelmi környezetben ült össze a Szadat áltál ja­vasolt kairói külonkonfeien- cia hiszen évezredek, a ia- raók piramisai tekintenek le a színhelyként szolgáló Me- nu-Hous-ra. (A fővároson k - vül. a sivatag szélén elhe­lyezkedő luxusszálloda e„y- út ml megkönnyítette a biz­tonsági intézkedéseket is • - •) A külsőségekkel nem i vö t hiba csak a lényeggel, hi­szen' az érdekeltek többsége távolmaradt. Vance külügy­miniszter körútja ebből a szempontból néni volt eied ményes, sem Szína, sem Jói ctánia. sem Libanon nem vál­lalta a kairói részvétéit, a PFSZ meghívását pedi« 1 <em vetették. Minden jelar- ra mutat, hogy a kairo. ku­lönkonferencian kulonnektt készítenek elő Egyiptom és Izrael között, anélkül, hogy : rendeznék a közel-keleti vál­ság igazi problémáit. Közben az izraeli minisz­terelnök - az amerikai saj­tó kedvelt szóhasználatával élve — .ellopta a címolda­lakat^ a kairói tanácskozás elől. Miközben a piramisok tövében meg a napirend megállapitasaig sem jutottak ’ el Begin váratlanul vva- ; sliingtonba érkezett. Hivata- 1 los közlés nem történt, de általános vélemény szerint a ! lehetséges izraeli engedme- nvek tervét vitte magav al. s ezek egyúttal a mentőöv sze- repét is betöltenék az egyip­tomi államfő részére aki ed­dig mindent odaadott, <Je : semmit sem kapott. Ug_y tu- - nik. hogy a héten - Kairo helyett - Washington «•- rüit élőiéibe, azt sem tartják . kizárt nak, hogy Szadat is át­repül az óceánon. Mas hírek Begin egyiptomi utazásáról szólnak. Időközben azonban másfajta értekezletek is zaj­lanak az arab világban: Hi- poliban ezúttal a tiltakozó 01- szágok partjai és tömegszel- vezetet folytattak eszmecse­rét egy hatékony együttes ak­cióról. s megvitatta az uj helyzetet a palesztin mozga­lom vezérkara Is. 1977. december 18., vasárnap A tervezett különbéke el­len mind erőteljesebb a fel­lépés. Nem a tárgyalások és a béke miatt (noha vannak sajnos szélsőséges hangok, amelyek általában elvetik a tárgyalásokat), hanem a sa­játos körülmények következ­tében. Egy különbéke-megál- lapodás érintetlenül hagyná a tűzfészkeket és a parázs bármikor fellobbanhatna. Megosztaná, ha lehet még az eddigieknél is jobban az ara­bokat, s ezzel kiszolgáltatná őket az imperialista törekvé­seknek. Az átfogó rendezés elmaradása így csak terhel­né a válságot, s a hangzatos szólamok ellenére több kárt okozna, mint hasznot... 2. Miért szükséges tömeg­kampányt folytatni a neut­ronfegyver ellen? Legyen 1978 a neutron­fegyver eltiltásának éve — ezt mondta sajtóértekezletén Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke, s a világ minden részéből érkező hí­rek már mutatják, hogy hal­latlanul széles körű tömeg­Hosszú időn keresztül, ha valaki a nemzetiségi problé­mára gondolt valószínűleg Kelet-Európával kapcsolat­ban merült fel benne a kér­dés. A közelmúlt és napjaink politikai eseményeit figye­lemmel kísérők előtt azon­ban nyilvánvaló, hogy ez a probléma Európában jelen­leg elsősorban a nyugat­európai országokban okoz komoly, nemegyszer az adott országhatárokon is túlterjedő politikai feszültségeket. A nemzetiségi kérdések lé­te és esetenkénti feszítő ha­tása ma még világjelenség. Nem korlátozódik egy-egy országra, országcsoportra, vagy földrészre. Megjelenési formája és a megoldás folya­mata ugyanakkor igen kü­lönböző: függ az érintett or­szág társadalmi-gazdasági fejlettségétől, történelmi múltjától, hagyományaitól. MI A NEMZETISÉG? Nemzetiségnek valamely állam területén élő, de nem az „uralkodó” nemzethez tar­tozó és így az illető ország­ban kisebbségben levő cso­portot tekintjük, amelyet el­sősorban a nyelv és a kultú­ra közössége köt össze és vá­laszt el más nemzetiségektől és nemzetektől. A kisebbséget, mint szo­ciológiai jelenséget a lakos­ságon belüli számbeli súlya, társadalmi rétegződése, poli­tikai szervezettsége, csoport- öntudata jellemzi. Ezek alap­ján országonként más és más intenzitással merül fel a nemzetiségi probléma. Nemzet és nemzetiség: tör­ténelmi kategória. Mindket­tő a társadalmi fejlődés ter­méke. A feudalizmusban a mai értelemben vett nemze­tiségi probléma ismeretlen volt. A társadalmi tagozódás kampány bontakozott ki e cél érdekében. Miért kapott ilyen súlyt a neutronfegyver eltiltásáért kibontakozó küzdelem? Ez az új harci eszköz tulajdon­képpen egy miniatürizált hid­rogénbomba, amely csökken­ti a robbanóerőt, viszont fo­kozza a halált és súlyos be­tegségeket előidéző sugárár­talmakat. Az anyagi javak megóvása, az emberéletek ki­oltása — ez a neutronfegy­ver, a „tiszta bomba” köz­vetlen hatása és érthető sok­kot váltott ki az emberiség­ben. Természetesen a nem miniatürizált hidrogénbom­ba, amely kioltja az életeket és az anyagi javakat is meg­semmisíti, ugyancsak nem jobb és nem „humánusabb”. A neutroníegyver igazi ve­szélyeit más tényezők jelen­tik. Először: az említett „mi­niatürizálás”, a viszonylag sző­kébb hatókör olyan érvelés­re ragadtatja a NATO-stra- tégákat, hogy ezt a harci esz­közt helyi háborúkba és he­lyi konfliktusokba is be le­hetne vetni, egy általános nukleáris világháború kocká­zata nélkül. Ez természetesen illúzió, de ha egyesek komo­lyan vennék ezt az ábrán­dot, az beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Másod­szor: az elmondottakból kö­vetkezően, a NATO-szövetsé- gesek és mások igényelhet­nék a neutronfegyvert, az elterjedne és „átbújna” az atomsorompó alatt... Har­madszor: ha a neutronfegy­ver a helyi konfliktusok esz­köze, akkor a bevetését akár a helyi parancsnokok is el­rendelhetnék, s nem kellene hozzá a legfelsőbb szintű po­litikai vezetés elhatározása. Negyedszer: a nyugati logi­kából fakad az is, hogy a neutronfegyver nem tartozik a SALT-megbeszélések érvé­nyességi körébe, tehát eset­leges egyezmény esetén, a fegyverkezési verseny új irá­nyát nyitná meg. Nyilván a sok meggondo­lás következtében, még a legutóbbi brüsszeli NATO- ülésszakon sem kapott zöld fényt a neutronfegyver — igaz, a tiltó piros sem villant ismérvéül ebben a formáció­ban ugyanis nem a nemze­tiség, hanem a rendi kivált­ság szolgált. A nemest nem származása, hanem kiváltsá­gai, nemesi oklevele emelte az uralkodó rend tagjai közé. Nem befolyásolta a nemzeti­ségi hovatartozás az egyén társadalmi érvényesülését sem. Gondoljunk például a középkori magyar államra, amelynek legfőbb tisztségvi­selői között szép számban ta­lálhatunk nem magyar szár­mazású személyeket. De igaz ez a társadalom ellenkező pólusára is: a magyar job­bágy sorsa semmivel sem ke­vésbé sanyarú, mint horvát, szlovák, szerb, román kor­társáé. A polgári nemzet kialaku­lásának folyamatában előbb eszmeileg, majd jogilag is ledöntötték a rendi korláto­kat, s többek között az anya­nyelv közösségére alapozód­va, új társadalmi alakulat, a nemzet jelent meg. A feudalizmus bomlása és a polgári fejlődés eltérő po­zíciót teremtett az egy ál­lamban élő nemzetiségek szá­mára. Egy-egy államalakula­ton belül a társadalmi-gaz­dasági erejét tekintve a leg­kedvezőbb helyzetben levő nemzet került előnybe. Nagy szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedés is; a kisebb nemzetek számára ez sors­szerűségnek tűnt: a perifé­riára kerültek. Ezzel meg­született és a kapitalizmus fejlődése során az egyes or­szágokban eltérő mértékben ugyan, de tendenciájában ki­éleződött-a nemzetiségi kér­dés. - • ELTÉRÉSEK NYUGAT- ÉS RéLET-EURÓPABAN Köztudott, hogy a nyugat- és a kelet-európai kapitalis­fel. Ezért kívánatos és szük­séges, hogy százmilliók fog­laljanak állást és a jövő esz­tendő meghozza a neutron­fegyver végleges eltiltását. 3. Mi váltotta ki a török kormányválságot? Kétszer két képviselő ki­lépett a héten Süleyman De- mirel török miniszterelnök Igazság Pártjából, s ezzel az ankarai parlament 450 man­dátuma közül a jelenlegi kor­mánykoalíció már csak 221 szavazatra számíthat. Az előzményekhez tartozik, hogy a nyári választásokon Ecevit, szociáldemokrata jel­legű köztársasági néppártja lett a legerősebb politikai erő, de nem volt képes meg­szerezni az abszolút többsé­get. így — papírvékony több­séggel — egy jobboldali szö­vetség jött létre Demirel pártjának, valamint két, szél­sőségesen reakciós formáció­nak közreműködésével. (A két nagy párt között nem annyira a külpolitikában, mint inkább a belpolitiká­ban vannak különbségek, igaz, a koalíció sok tekintet­ben a szélsőjobboldal foglyá­vá tette a miniszterelnököt.) A politikai feszültség a vá­lasztások után sem csökkent, hanem növekedett, romlott a gazdasági helyzet és nyo­masztólag hat a ciprusi kér­dés megoldatlansága. Ilyen közegben tartották meg múlt vasárnap a helyhatósági vá­lasztásokat, amelyek során a Demirel-párt szavazatokat vesztett az ellenzék és egyik partnere javára, s az ország 67 legnagyobb városából 42- ben az ellenzék szerezte meg a vezetést. Ennek hatására történtek a kilépések, Ecevit mindezek után lemondásra szólította fel a miniszterel­nököt, Demirel azonban nem hajlandó lemondani, és igyek­szik „visszavásárolni” a párt- ütöket. Az ankarai politika szakértői- mindenesetre szor­galmasan számolnak: miiyen változatok lehetségesek egy kormánytöbbség kialakításá­ta fejlődés üteme és jellege objektív történelmi okok kö­vetkeztében lényegesen el­tért egymástól. Nyugat-Euró- pa a társadalmi-gazdasági fejlődésben megelőzte Kelet- Európát. Gyorsabban fejlő­dött az ipar, dinamikusab­ban, a feudális kötöttségektől mentesen bontakozott ki a kapitalizálódás. Ez az alap­vető különbség megmutatko­zott a nemzeti-nemzetiségi kérdés alakulásában Is. A nyugat-európai nemzetiségi mozgalmak a klasszikus ka­pitalizmus időszakában, az olasz majd a német egység megteremtésével már a múlt század utolsó harmadá­ra alapjában véve sikerrel lezárultak. A kialakult — et­nikailag a kelet-európainál egységesebb — államokban a nemzetiségi kérdés a polgári demokratikus forradalmak győzelme után csak másod­lagos szerephez jutott: Kelet-Európábán a polgári demokratikus forradalmak csak jóval később zajlottak le. Európának ezen a részén soknemzetiségű államok jöt­tek létre, amelyekben egy- egy uralkodó nemzet tartot­ta elnyomása alatt az itt élő népek többségét. Az erőtlen és ellentmondásos tőkés fej­lődés, a terület etnikai sok­színűsége következtében a nemzetiségi kérdés Kelet- Európa egyik történelmileg meghatározó jelentőségű problémájává lett. Míg a nyugat-európai ka­pitalizmust összességében az asszimiláció kevésbé szélső­séges módszerei, a nemzeti­ségi küzdelem enyhébb for­mái, az integrációs típusú nemzetiségi fejlődés jelle­mezte, addig a kelet-európai uralkodó nemzetek erősza­kos asszimilációs törekvései állandó feszültséget jelentet­tek és az esetek többségében Befejezte monkájá! a SZUM Elfogadták az áj Tizenkilenc hozzászólás és Piotr Jaroszewicz zárszava után. a SZEJM jóváhagyta a jövő évi országos terv és költségvetés tervezetét, va­lamint, a parlamenti bizottsá­gok által előterjesztett tör­vényjavaslatokat a Lengyel Népköztársaság területi vi­zeiről, halászati övezetéről és kontinentális talapzatáról. A minisztertanács elnöké­nek javaslatára, a SZEJM változtatásokat határozott el a minisztertanácsban. A par­lament felmentette tisztségé­ből Kazimierz Olszewski mi­Szombaton hajnalban taxi­val hazatért otthonába a hét­főn elrabolt iparmágnás-fele­ség. Liselotte Böhm, 42 éves osztrák nő. Férje, Leopold Böhm első nyilatkozatában nem volt nemzetközi bonyodalmakhoz is vezettek. A nemzetiségi kérdést speciálisan kelet­európai problémának tartó szemlélet gyökerei egyebek között ennek a helyzetnek a, tapasztalataiból erednek. A SZOCIALISTA ALTERNATÍVA A XX. század eseményei és különösen a legutóbbi évtize­dek történései azonban át­formálták a világot. A közel­múlt és napjaink valósága a nemzetiségi kérdés vonatko­zásában is egészen más ké­pet mutat. Európa keleti ré­szén a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mével és a népi demokrati­kus országok megalakulásá­val a nemzetiségi probléma megoldásának minőségileg új lehetősége teremtődött meg. 1917 októberét követő­en a kérdés az adott orosz helyzetre vonatkozóan — de egyben az egész nemzetiségi problematikára általánosít- hatóan — így vetődött fel: a korábban az orosz uralkodó osztályok által elnyomott nem orosz népek együtt tudnak-e haladni az orosz munkásosz­tállyal, vagy saját nemzeti uralkodó osztályaikat köve­tik majd? A tét a világ első proletárállamának sorsa volt. A szovjet kormány állampo­litikai szintre emelte az ön- rendelkezés jogát, a népek közötti egyenlőséget, azt, hogy nincsenek többé „ide­gen törzsű népek” és a nem­zeti hovatartozás miatt privi­légiumokat nem élvezhet sen­ki. Ezeket az alapelveket az Oroszország népeinek jogai­ról szóló dekrétum tartal­mazta, de a megvalósítás ho­gyanja hosszú és bonyolult folyamat eredményeként bon­takozhatott csak ki. A II. világháború után lét­rejött európai népi demok­A kozmikus körülmények között még a hőmérő is más, mint a földön. A mért test- hőmérsékletet kivetíti egy táblára, ahonnan az könnyen leolvasható. Rományenko csupán egy műszerre panasz­kodott: a vérmintavevő be­rendezésre — mint kiderült, az űrhajósok sem kedvelik, ha ujjuk hegyéből vérmintái kell venni. „Olyan jó egészséget kívá­nok mindenkinek odahaza, hogy sohase kelljen használ­nia az ilyen orvosi berende­zéseket” — ezzel u jókíván­sággal zárta az űrközvetítést a Szaljut 6. űrállomás pa­rancsnoka. hajlandó megnevezni a £ele- sége szabadon bocsátása fejé­ben kiíizetétt összeg nagysá­gát. Az osztrák rendőrség egyébként hajnal óta ellenőri zi a fővárosból kivezető uta-i kát. ráciákban a nemzetiségi kér­désnek az ismert történelmi okok következtében szintén különleges jelentősége volt. A felemás kapitalista múlt a nacionalista szenvedélyek es előítéletek örökségét is, átru­házta az új társadalmi rend­re. Miként Szovjet-Oroszor- szágnak 1917-ben, a kiala­kuló európai szocialista ál­lamoknak is elkerülhetetlen feladatává vált, hogy ezt a súlyos örökséget ne csak fe - oldják, hanem ezt meghalad­va a nemzetiségeket a szo­cialista közösséget erősítő té­nyezővé változtassák. Ugyanakkor Nyugat-Euró- pában a kapitalista fejlődés imperialista szakaszában — a társadalmi ellentmondások fokozódó kiéleződése és a különböző nemzetközi té­nyezők, mint például az anti- imperialista nemzeti felsza­badító mozgalmak, vagy a tőkés nemzeti gazdaságok ki­bontakozó integrációs folya­mata miatt — a nemzeti- nemzetiségi ellentétek a lö­kés államok egy részében új­ra előtérbe kerültek. Elegen­dő csak a közelmúlt esemé­nyei közül az írországi és a spanyolországi problémákra gondolni. Múltbéli és jelenkori pél­dák bizonyítják, hogy az et­nikai sokszínűség nem feszíti törvényszerűen szét a közös államot, sőt gazdagíthatja azt, amennyiben az állam biztosítja a nemzetiségi jogok szabad gyakorlását, és arra törekszik, hogy az együttélés a különböző nemzetiségű dol­gozók közös érdekei álapján és közös harcai eredménye­képpen a társadalmi haladás irányába hasson. A nemzeti­ségi autonómia és egyéb jo­gok megtagadása, a kisebb­ségi nyelvek és kultúrák veszni hagyása, vagy éppen­séggel elsorvasztása, az erő­szakos asszimilációs törekvé­sek előbb-utúbb szembeke­rülnek a társadalmi haladás érdekeivel és nem segítik elő az érintett állam érdekeinek érvényesülését, sem. , ____ Gy. A. r a... Réti Ervin Nemzetiségi kérdés és társadalmi haladás Hazaengedték az iparmágnás feleségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom