Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSAG HÍRADÓJA ★ 1977. december A lakossá" feladatai a tűzvédelem ellátásában Az ellenség légitámadásai következtében — függetlenül attól, hogy a támadást hagyományos robbanóanyagokkal, vagy nukleáris fegyverekkel hajtották végre — tüzek keletkeznek. A tüzek keletkezésének oka — hagyományos robbanóanyagok alkalmazása esetén — a gyújtóbombák és gyújtóeszközök gyújtóhatása tói, az épületek anyagától és a terület földrajzi adottságaitól függ. Az atombomba robbanásakor több négyzet- kilométer területen tűz keletkezhet, amelynek leküzdése nehéz és bonyolult feladat. Mindez megköveteli, hogy alaposan készüljünk fel a tűzvédelmi feladatok ellátására. A tűzvédelmi feladaTűzvédelml alegységek fel adat végrehajtása közben és a rombolóbombák rombolása következtében a tönkrement fűtő, gáz, elektromos és egyéb üzemi és lakóházi berendezések elpusztulása, sérülése lehet. Atombomba alkalmazásakor tüzet okozhat a robbanáskor keletkező fény- és hősugárzás és másodlagosan az azt követő léglökés. A robbanás középpontjától számítva — egy bizonyos távolságra a hősugárzás hatására — az összes könnyen gyulladó anyagok meggyulladnak. A léglökés közvetlen gyújtóhatást nagyon nem tud kifejteni, azonban a léglökés következtében beálló rombolás tönkreteszi a fűtőberendezéseket, elektromos, gőz és egyéb vezetékeket, s így a romboló bombákhoz hasonlóan sok kisebb és nagyobb tüzet okozhat. Az atombomba robbanásakor egyrészt a hősugárzás, másrészt a léglökés másodlagos hatására sok tűz- góc keletkezik, melyeknek száma a felrobbantott atomfegyverek TNT egyenértékétok ellátását már békeidőben meg kell kezdenünk, azaz el kell látnunk a tűzvédelemmel kapcsolatos intézkedések végrehajtását. A megelőző tűzvédelmi intézkedések békeidőszak feladataival már előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk. Mégis pár gondolattal még szükségesnek tartom kiegészíteni. Békeidőben az elsőrendű feladatok közé tartozik, hogy az új épületek, lakótelepek építésénél arra törekedjünk, hogy a tetőszerkezetek és tetőfedő anyagok, födémek, stb. ne könnyen gyúló anyagokból épüljenek. A beépített épületeket széles utcák, terek és zöldövezetek létrehozásával kell tűzvédelmi sávokat létrehozni. A lehetőségekhez mérten el kell választani a lakóterületeket az ipari telepektől. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy városunk új lakótelepei is már ezen elvek alapján épülnek. A közművek központi berendezéseit decentralizáltan és a közműhálózatokat úgy kell kiépíteni, hogy a sérülés lehetősége minél kisebb legyen. Meg kell valósítani azt, hogy a vízhálózatot több, egymástól független és megfelelő távolságra levő vízmű tápláljaAz elektromos kábeleket, gáz- és vízvezetéket a gazda- ságosság figyelembevételével megfelelő mélységben és rendszerben kell elhelyezni. A tartalék víz biztosítása érdekében több víztároló medencét kell építeni. A víztározók lehetőleg körvezetékes rendszerűek legyenek. A megelőző tűzvédelmen belül foglalkoznunk kell a rendkívüli állapot, illetve a háborút megelőző veszélyez- tetettségi időszak tűzvédelmi intézkedéseivel is. Az üzemekben, raktárakban, műhelyekben és munkahelyeken korlátozni kell a gyúlékony nyersanyag, félkész gyártmány és késztermék mennyiségi tárolását. A gyúlékony anyagokat és tűzveszélyes folyadékokat ajánlatos föld alatti raktárakban elhelyezni, a megelőző tűzrendészeti rendszabályok és raktározási előírások betartásával. Lakásokban a könnyen gyulladó tárgyakat (függönyöket, ruhákat, könyveket, stb.) rakjuk szekrényekbe, ládákba. A padláshelyiségeket lomtalanítsuk, s így a gyúlékony anyagokat és a felesleges tárgyakat távolítsuk el onnan. A padlás födémét, ha a teherbírása lehetővé teszi 5—10 cm homokréteggel fedjük be. A tűzvédelem biztosítása érdekében a padlástér, a lakások alapterületének figyelembevételével, valamint óvóhelyenként megfelelő mennyiségű oltóanyagot (vizet, oltóhomokot), valamint tűzoltó eszközöket (lapátot, fejszét, szikracsapót, feszítővavsat, vedreket, stb.) kell tárolni. Az épületek és építmények tetőterének faszerkezeteit ajánlatos tűzgátló anyagokkal impregnálni. Ha ez nem áll rendelkezésre, a tűz terjedésének lassítása érdekében a faszerkezeteket célszerű bemeszelni. A lakóházak udvarait és az üzemek területeit meg kell tisztítani a gyúlékony anyagoktól. Az épületekhez, az üzemek bejáratához, víztárolókhoz, a tűzcsapokhoz, valamint a tűzcsap szekrényekhez vezető utat mindenkor szabadon kell hagyni, hogy a tűzterülethez az oltóanyagokhoz és -eszközökhöz könnyen hozzá lehessen férni. A tűzvédelem céljára szolgáló híradó, jelző és riasztó eszközöket felül kell vizsgálni, karba kell helyezni és állandóan készenlétben kell tartani. Minden lakóházban és üzemben a tűzoltó eszközöket és oltóanyagokat a meghatározott mennyiségben kell tárolni. Ezeket az anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy azok könnyen hozzáférhető helyen légyenek. Nem helyes pl: oltóvizet, vagy -homokot a padlástér távoli zugában elhelyezni, mert azokhoz a gyors hozzájutás nem lenne megoldható, ezért ezeket az anyagokat célszerű elsősorban a padlás előterében, óvóhelyek előterében, illetve az udvaron tárolni. A légiriadó felhangzásakor a munkahelyeken és a lakásokban levő kályhákban, tűzhelyekben azonnal el keli oltani a tüzet, ki kell kapcsolni a villanyt és feázfűtő testekét, á villanyvilágítást. A két intézkedési csoport természetesen egymással szó. rosan összefügg, vagyis ezek csalt együtt képesek biztosítani a támadás okozta tüzek megfékezését, illetve számának csökkentését, a keletkezett tüzek gyors eloltását, lokalizálását Megelőző tűzvédelmi intézkedések sorában jelentős helyet foglal el a tűzoltáshoz szükséges oltóanyagok és felszerelések biztosítása. Tűzoltásra általában az alábbi anyagok alkalmasak: — víz, vízköd, széntetra- klorit, metilbromid, széndioxid, oltóhab, tűzoltóporok. Itt kell beszélnünk az oltóanyagok tulajdonságairól is. A víz általi oltás hatása hűtésben, takarásban és ütésben nyilvánul meg. A víz hűtőhatása annál nagyobb, minél nagyobb tömegű víz alakul át gőzzé. A víz gőzzé alakulva eredeti térfogatának többszörösére növekszik. Kötöttsugár alkalmazásakor a tűzbe jutó víz zöme elfolyik és nem alakul át gőzzé. A legnagyobb gőzképződést lehet elérni akkor, ha kötött, sugár helyett porlasztóit vizet, vagy vízködöt alkalmaznak. Így a víz porlasztva, vagy vízköd alakjában jut a tűzre, a vízködöcs- kék gőzzé tudnak átalakulni, így nagyobb oltóhatást képesek kifejteni. A víz az utóhatást kötött sugár alakjában fejti ki legjobban, mert a kötött sugarat a víz összefüggő áramlása a nagy sugárkeresztmetszet és a nagy sebesség jellemzi. A nagy nyomással működtetett kötött sugár leveri az égő anyag lángját és megbontja az égő területet. A víz felhasználható majdnem minden szilárd anyag tüzének oltására, ezen kívül megfelelő eljárásokkal néhány cseppfolyós és légnemű anyag oltására is. Nem használható fel azonban a fémoxidok, a legaktívabb fémek: kálium, nátrium, mag. nézium, alumínium, elektro- termit, kalciumklorid, kalci- umoxid, foszfor, tömény savak stb. és a víznél könnyebb fajsúlyú tűzveszélyes folyadékok oltására. A széntetraklorid és a metilbromid mérgező hatású gázok. Jó tulajdonságuk, hogy az elektromos áramot nem vezetik. Oltását mindkét gáz azzal fejti ki, hogy cseppfolyós állapotban a láng zónájába jutva gőzzé alakul, ennek következtében térfogata kétszeresére nő és az így keletkezett égést nem táplálja a gáztömeg, a tűz fészkéből az oxigént kiszorítja. Az égő gázokkal keveredve azokat éghetetlenné teszi, a tűzhöz áramló oxigént pedig annyira felhígítja, hogy az képtelen lesz tovább táplálni az égést A széndioxid gáz nehezebb a levegőnél, oltóhatását a tűzre jutva a levegő tűztől való zárása útján fejti ki. Az elektromos áramot sem szilárd, sem cseppfolyós, sem gáz halmazállapotban nem vezeti, ezért alkalmas a feszültség alatt álló elektromos berendezések oltására is. A széndioxidgáz azonban nem használható magnézium, nátrium, kalcium oltására. __ A z oltóhab folyékony és légnemű anyagok keveréke. A léghabképző anyag sebbe jutva fertőzést okoz. az élelmiszereket pedig fogyasztásra alkalmatlanná teszi. A habot szilárd anyagok oltásán kívül fel lehet használni olyan folyadékok tüzéJ nek oltására is, amelyek nem roncsolják a habbuborékols külső hártyáját A haboltással meg lehet szüntetni az olyan anyagok égését is, amelyek kis nyílásokon és alacsony nyomáson áramlanak ki. Kitűnően lehet használni kisebb átmérőjű égő olajtartályok oltására is. Alkalmazni lehet még épület- tüzek oltására, mert az égést kevés vízhasználat mellett gyorsan megszünteti A tűzoltásra alkalmaznak vegyi habot is. Ezek tulajdonságai megegyeznek, vagy hasonlóak a léghab tulajdonságaihoz. Tűzoltásra különböző oltó-; porokat is alkalmaznak. Az alkalmazott oltóporokkal szemben az a követelmény, hogy az égést ne táplálják és az égő anyagot a levegőtől képesek legyenek elzárni. Széles körben alkalmazzák az olyan oltóporokat is, amelyek hő hatására felbomlanak és tűzoltó gázt fejlesztenek. Az oltóporral végzett tűzoltás lényege, hogy az égés területén a porrészecskék az odajutásuk során a lángot megbontják és szigetelő réteget alkotnak az égő szilárd anyagok felületén. Az oltópor az elektromos áramot nem vezeti, ezért felhasználható az elektromos berendezések, villanykapcsolók, kábelek tüzeinek oltására is. Ezeken kívül felhasználható a kisnyomású égő gázok, kis területen égő folyadékok és szilárd anyagok tüzeinek oltására is. minden olyan helyen, ahol a vízkárokat kerülni kell. Az oltópor nagy előnye, hogy lehetővé teszi az olyan anyagok oltását is, amelyek a vízzel akcióba lépnek. Pl.: gyújtóla-; pok, gyújtó hasábok stb. A tűz oltására jól használ-! hatók még a száraz homok, föld, szénpor, só és cementkeverék, kőpor, téglapor, haj mu stb. j K. J. J A padlástéren a megelőző tűzrendészeti Intézkedések közben A lakásból a könnyen gyúló anyagok eltávolítása
