Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSAG HÍRADÓJA ★ 1977. december A lakossá" feladatai a tűzvédelem ellátásában Az ellenség légitámadásai következtében — függetlenül attól, hogy a támadást ha­gyományos robbanóanyagok­kal, vagy nukleáris fegyve­rekkel hajtották végre — tüzek keletkeznek. A tüzek keletkezésének oka — hagyományos robba­nóanyagok alkalmazása ese­tén — a gyújtóbombák és gyújtóeszközök gyújtóhatása tói, az épületek anyagától és a terület földrajzi adottsága­itól függ. Az atombomba robbanásakor több négyzet- kilométer területen tűz ke­letkezhet, amelynek leküz­dése nehéz és bonyolult fel­adat. Mindez megköveteli, hogy alaposan készüljünk fel a tűzvédelmi feladatok ellátá­sára. A tűzvédelmi felada­Tűzvédelml alegységek fel adat végrehajtása közben és a rombolóbombák rombo­lása következtében a tönk­rement fűtő, gáz, elektromos és egyéb üzemi és lakóházi berendezések elpusztulása, sérülése lehet. Atombomba alkalmazása­kor tüzet okozhat a robba­náskor keletkező fény- és hősugárzás és másodlagosan az azt követő léglökés. A robbanás középpontjától számítva — egy bizonyos távolságra a hősugárzás ha­tására — az összes könnyen gyulladó anyagok meggyul­ladnak. A léglökés közvetlen gyújtóhatást nagyon nem tud kifejteni, azonban a lég­lökés következtében beálló rombolás tönkreteszi a fű­tőberendezéseket, elektromos, gőz és egyéb vezetékeket, s így a romboló bombákhoz hasonlóan sok kisebb és na­gyobb tüzet okozhat. Az atombomba robbaná­sakor egyrészt a hősugár­zás, másrészt a léglökés má­sodlagos hatására sok tűz- góc keletkezik, melyeknek száma a felrobbantott atom­fegyverek TNT egyenértéké­tok ellátását már békeidő­ben meg kell kezdenünk, az­az el kell látnunk a tűzvé­delemmel kapcsolatos intéz­kedések végrehajtását. A megelőző tűzvédelmi intézkedések békeidőszak feladataival már előző cik­künkben részletesen foglal­koztunk. Mégis pár gondolattal még szükségesnek tartom kiegé­szíteni. Békeidőben az elsőrendű feladatok közé tartozik, hogy az új épületek, lakótelepek építésénél arra törekedjünk, hogy a tetőszerkezetek és tetőfedő anyagok, födémek, stb. ne könnyen gyúló anya­gokból épüljenek. A beépí­tett épületeket széles utcák, terek és zöldövezetek létre­hozásával kell tűzvédelmi sávokat létrehozni. A lehe­tőségekhez mérten el kell választani a lakóterületeket az ipari telepektől. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy városunk új lakótelepei is már ezen elvek alapján épülnek. A közművek köz­ponti berendezéseit decent­ralizáltan és a közműháló­zatokat úgy kell kiépíteni, hogy a sérülés lehetősége minél kisebb legyen. Meg kell valósítani azt, hogy a vízhálózatot több, egymástól független és megfelelő tá­volságra levő vízmű táplál­ja­Az elektromos kábeleket, gáz- és vízvezetéket a gazda- ságosság figyelembevételével megfelelő mélységben és rendszerben kell elhelyezni. A tartalék víz biztosítása érdekében több víztároló medencét kell építeni. A víztározók lehetőleg körve­zetékes rendszerűek legye­nek. A megelőző tűzvédelmen belül foglalkoznunk kell a rendkívüli állapot, illetve a háborút megelőző veszélyez- tetettségi időszak tűzvédel­mi intézkedéseivel is. Az üzemekben, raktárak­ban, műhelyekben és mun­kahelyeken korlátozni kell a gyúlékony nyersanyag, fél­kész gyártmány és készter­mék mennyiségi tárolását. A gyúlékony anyagokat és tűzveszélyes folyadékokat ajánlatos föld alatti raktárak­ban elhelyezni, a megelőző tűzrendészeti rendszabályok és raktározási előírások be­tartásával. Lakásokban a könnyen gyulladó tárgyakat (függö­nyöket, ruhákat, könyveket, stb.) rakjuk szekrényekbe, ládákba. A padláshelyiségeket lomtalanítsuk, s így a gyúlé­kony anyagokat és a feles­leges tárgyakat távolítsuk el onnan. A padlás födémét, ha a teherbírása lehetővé teszi 5—10 cm homokréteg­gel fedjük be. A tűzvéde­lem biztosítása érdekében a padlástér, a lakások alapte­rületének figyelembevételé­vel, valamint óvóhelyenként megfelelő mennyiségű oltó­anyagot (vizet, oltóhomo­kot), valamint tűzoltó eszkö­zöket (lapátot, fejszét, szik­racsapót, feszítővavsat, ved­reket, stb.) kell tárolni. Az épületek és építmények tetőterének faszerkezeteit ajánlatos tűzgátló anyagok­kal impregnálni. Ha ez nem áll rendelkezésre, a tűz ter­jedésének lassítása érdeké­ben a faszerkezeteket célsze­rű bemeszelni. A lakóházak udvarait és az üzemek területeit meg kell tisztítani a gyúlékony anyagoktól. Az épületekhez, az üzemek bejáratához, víz­tárolókhoz, a tűzcsapokhoz, valamint a tűzcsap szekré­nyekhez vezető utat minden­kor szabadon kell hagyni, hogy a tűzterülethez az ol­tóanyagokhoz és -eszközök­höz könnyen hozzá lehessen férni. A tűzvédelem céljára szolgáló híradó, jelző és ri­asztó eszközöket felül kell vizsgálni, karba kell helyez­ni és állandóan készenlétben kell tartani. Minden lakó­házban és üzemben a tűz­oltó eszközöket és oltóanya­gokat a meghatározott mennyiségben kell tárolni. Ezeket az anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy azok könnyen hozzáférhető he­lyen légyenek. Nem helyes pl: oltóvizet, vagy -homokot a padlástér távoli zugában elhelyezni, mert azokhoz a gyors hozzájutás nem lenne megoldható, ezért ezeket az anyagokat célszerű elsősor­ban a padlás előterében, óvóhelyek előterében, illetve az udvaron tárolni. A légiriadó felhangzása­kor a munkahelyeken és a lakásokban levő kályhákban, tűzhelyekben azonnal el keli oltani a tüzet, ki kell kap­csolni a villanyt és feázfűtő testekét, á villanyvilágítást. A két intézkedési csoport természetesen egymással szó. rosan összefügg, vagyis ezek csalt együtt képesek biztosí­tani a támadás okozta tüzek megfékezését, illetve számá­nak csökkentését, a keletke­zett tüzek gyors eloltását, lo­kalizálását Megelőző tűzvédelmi intéz­kedések sorában jelentős he­lyet foglal el a tűzoltáshoz szükséges oltóanyagok és fel­szerelések biztosítása. Tűzol­tásra általában az alábbi anyagok alkalmasak: — víz, vízköd, széntetra- klorit, metilbromid, széndi­oxid, oltóhab, tűzoltóporok. Itt kell beszélnünk az oltó­anyagok tulajdonságairól is. A víz általi oltás hatása hű­tésben, takarásban és ütésben nyilvánul meg. A víz hűtő­hatása annál nagyobb, minél nagyobb tömegű víz alakul át gőzzé. A víz gőzzé alakulva eredeti térfogatának több­szörösére növekszik. Kötött­sugár alkalmazásakor a tűz­be jutó víz zöme elfolyik és nem alakul át gőzzé. A legnagyobb gőzképző­dést lehet elérni akkor, ha kötött, sugár helyett porlasz­tóit vizet, vagy vízködöt al­kalmaznak. Így a víz por­lasztva, vagy vízköd alakjá­ban jut a tűzre, a vízködöcs- kék gőzzé tudnak átalakulni, így nagyobb oltóhatást képe­sek kifejteni. A víz az utóhatást kötött sugár alakjában fejti ki leg­jobban, mert a kötött suga­rat a víz összefüggő áramlá­sa a nagy sugárkeresztmet­szet és a nagy sebesség jel­lemzi. A nagy nyomással mű­ködtetett kötött sugár leveri az égő anyag lángját és meg­bontja az égő területet. A víz felhasználható majd­nem minden szilárd anyag tüzének oltására, ezen kívül megfelelő eljárásokkal né­hány cseppfolyós és légnemű anyag oltására is. Nem hasz­nálható fel azonban a fém­oxidok, a legaktívabb fé­mek: kálium, nátrium, mag. nézium, alumínium, elektro- termit, kalciumklorid, kalci- umoxid, foszfor, tömény sa­vak stb. és a víznél könnyebb fajsúlyú tűzveszélyes folyadé­kok oltására. A széntetraklorid és a me­tilbromid mérgező hatású gá­zok. Jó tulajdonságuk, hogy az elektromos áramot nem vezetik. Oltását mindkét gáz azzal fejti ki, hogy cseppfo­lyós állapotban a láng zóná­jába jutva gőzzé alakul, en­nek következtében térfogata kétszeresére nő és az így ke­letkezett égést nem táplálja a gáztömeg, a tűz fészkéből az oxigént kiszorítja. Az égő gázokkal keveredve azokat éghetetlenné teszi, a tűzhöz áramló oxigént pedig annyi­ra felhígítja, hogy az képte­len lesz tovább táplálni az égést A széndioxid gáz nehezebb a levegőnél, oltóhatását a tűzre jutva a levegő tűztől való zárása útján fejti ki. Az elektromos áramot sem szilárd, sem cseppfolyós, sem gáz halmazállapotban nem vezeti, ezért alkalmas a fe­szültség alatt álló elektromos berendezések oltására is. A széndioxidgáz azonban nem használható magnézium, nát­rium, kalcium oltására. __ A z oltóhab folyékony és légnemű anyagok keveréke. A léghabképző anyag sebbe jutva fertőzést okoz. az élel­miszereket pedig fogyasztás­ra alkalmatlanná teszi. A habot szilárd anyagok oltásán kívül fel lehet hasz­nálni olyan folyadékok tüzéJ nek oltására is, amelyek nem roncsolják a habbuborékols külső hártyáját A haboltással meg lehet szüntetni az olyan anyagok égését is, amelyek kis nyílá­sokon és alacsony nyomáson áramlanak ki. Kitűnően lehet használni kisebb átmérőjű égő olajtartályok oltására is. Alkalmazni lehet még épület- tüzek oltására, mert az égést kevés vízhasználat mellett gyorsan megszünteti A tűzoltásra alkalmaznak vegyi habot is. Ezek tulajdon­ságai megegyeznek, vagy ha­sonlóak a léghab tulajdonsá­gaihoz. Tűzoltásra különböző oltó-; porokat is alkalmaznak. Az alkalmazott oltóporokkal szemben az a követelmény, hogy az égést ne táplálják és az égő anyagot a levegőtől képesek legyenek elzárni. Széles körben alkalmazzák az olyan oltóporokat is, ame­lyek hő hatására felbomla­nak és tűzoltó gázt fejleszte­nek. Az oltóporral végzett tűzoltás lényege, hogy az égés területén a porrészecs­kék az odajutásuk során a lángot megbontják és szige­telő réteget alkotnak az égő szilárd anyagok felületén. Az oltópor az elektromos áramot nem vezeti, ezért fel­használható az elektromos berendezések, villanykapcso­lók, kábelek tüzeinek oltásá­ra is. Ezeken kívül felhasz­nálható a kisnyomású égő gázok, kis területen égő fo­lyadékok és szilárd anyagok tüzeinek oltására is. minden olyan helyen, ahol a vízká­rokat kerülni kell. Az oltópor nagy előnye, hogy lehetővé teszi az olyan anyagok oltá­sát is, amelyek a vízzel ak­cióba lépnek. Pl.: gyújtóla-; pok, gyújtó hasábok stb. A tűz oltására jól használ-! hatók még a száraz homok, föld, szénpor, só és cement­keverék, kőpor, téglapor, haj mu stb. j K. J. J A padlástéren a megelőző tűzrendészeti Intézkedések közben A lakásból a könnyen gyúló anyagok eltávolítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom