Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
Legfelsőbb Tanács a Szovjetunió né pgazdaságár ól Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Képünkön az elnökség. i (Népújság telefotó — TASZSZ — KS) Moszkvában, a nagy Kreml palotában szerdán délelőtt megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idei utolsó ülésszaka. Az ülésszak napirendjén a jövő évi nép- gazdasági és szociális terv, a költségvetés, valamint az 1976. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló szerepel. A tanács megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tagjait, mert a bíróság mandátuma lejárt. A szovjet parlament két házának, a szövetségi tanácsnak és a nemzetiségi tanácsnak együttes megnyitó ülésén jelen voltak az SZKP és a szovjet kormány vezetői, élükön Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökével. Nyikolaj Bajbakov. a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke egyebek között elmondta: Ebben a két évben, a nem végleges adatok szerint, az ipari termelés együttesen 10.9 százalékkal nőtt. a me- zőgazdasáqi termelés éves átlagban 6.6 százalékkal. A dolgozók reáljövedelme a két év glatt hét százalékkal emelkedett: és nagy eredmény, hogy 22 millió ember kapott Új Igkást. Bajbákov aláhúzta annak jelentőségét, hogy a termelés növekedését mintegy háromnegyed részben o munka termelékenységének emelésével biztosították, s ezt továbbra is alapvető fontosságú feladatnak nevezte. A jövő évi terv három fő feladata: a népgazdaság anyagi-műszaki alapjának további kiszélesítése, a népjólét növelése, és az ország védelmi képességének megszilárdítása — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Jövőre a Szovjetunió nemzeti jövedelme 15,6 milliárd rubellel emelkedik. Ez négy- milliárd rubellel több, mint az idén volt, a lakosság reál- jövedelmét három százalékkal kívánják emelni. A Szovjetunió jövő évi költségvetését Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a legfelsőbb tanács két háza elé. A tervezet a jöyő évre a bevételeket 246,2, a kiadásokat 231 milliárd rubelben határozza meg. A kiadásokból a népgazdaság szükségleteire 125,7, szociális és kulturális célokra 87,5 milliárd rubelt irányoztak elő. A honvédelemre fordított összeg 17,2 milliárd, az egész költségvetési előirányzatnak mindössze két százaléka. ,A két előterjesztés után megkezdődött a vita. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XX. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletekben módosította a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló és a társadalom- biztosítást érintő egyes korábbi rendelkezéseit. Az igazságügy miniszter előterjesztése alapján a kormány áttekintette az állami és a szövetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a továbbfejlesztés feladatait, ugyancsak megtárgyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztését és határozatot hozott az ellenőrzési munka továbbfejlesztéséről. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és a külkereskedelmi miniszter előterjesztésében a licencek igénybevételének jelenlegi helyzetét elemezte, egyben javaslatot tett a fejlesztés irányelveire. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését az V. ötéves terv időszakára elhatározott műszaki fejlesztési fő irányok érvényre jutásának tapasztalatairól. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ünnepi forgalom a vasútnál Az eredmények azt jelzik, hogy a tervezett 132 millió tonna helyett 133,5, az időjárástól függően esetleg 134 millió tonna árut szállít el az idén a vasút, amely most idei utolsó erőpróbájára, az év végi személy- és csúcsforgalom lebonyolítására készül — közölte szerdai sajtótájékoztatóián Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója. Az ünnepi forgalomban összesen 212 mentesítő vonatot indít a vasút. A kisegítő szerelvények, a „törzs- vonátok” előtt közlekednek, s biztosították hozzájuk a megfelelő autóbuszcsatlakozást is. Minden nem dohányzó vasúti kocsiban megjelölt helyet tartanak fenn a gyermekkel utazóknak. A nagy vonatindító pályaudvarokon külön ünnepi forgalmi- és műszaki technológiát dolgoztak ki, s a személyzet átcsoportosításával gondoskodnak arról, hogy valamennyi jegypénztár nyitva tartson. Megerősítik az utasokat tájékoztató információs szolgálatot A vasutasok arra törekednek, hogy az ünnepekre tiszta, fűtött, világos kocsikkal, kulturált utazási feltételeket teremtsenek. IVILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ; fipnüi fng AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 294. szám ARA: 80—, FILLÉR 1977. december 15., csütörtök További előrelépésünk elengedhetetlen feltétele a hatékonyság növelése Üiést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága tegnap, december 14-én Vaskó Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A megyei pártbizottság tagjain kívül az első napirend tárgyalásában részt vettek a megye, a járások, a városok párt- és állami szerveinek vezetői, a megyei társadalmi szervek és gazdasági intézmények képviselői, a nagyobb ipari és mezőgazdasági egységek politikai és gazdasági vezetői, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a tömegszervezetek képviselői, és több szocialista brigádvezető. Részt vett és felszólalt az ülésen Karakas László, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője is, aki elismeréssel szólt azokról a szép, figyelemre méltó eredményekről, amelyet megyénk gazdasága a pártszervek támogatásával elért és további munkasikereket kívánt. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését az 1977. évi gazdasági feladatok teljesítéséről és javaslatát az 1978. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra. A jelentést Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára terjesztette az ülés elé; Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság 1972. március 21-i — a járási pártbizottságok munkájáról szóló határozata végrehajtásának tanaszta- latalt, és a Javaslat a további feladatokra című végrehajtó bizottsági jelentést; Ugyancsak Virág Károly előterjesztésében a megyei pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette a végrehajtó bizottság 1977. évi munkájáról szóló tájékoztatást. Elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát a megyei párt- bizottság és szervei hatásköri listája módosítására, majd a testület megszavazta a megyei pártbizottság 1978. évi munkaprogramját. Ezt követően személyi ügyekben döntött a pártbizottság. Érdemeinek elismerésével felmentette Armán Aurélt, a megyei munkásőrség nyugdíjba vonult parancsnokát a megyei pártbizottsági tagságából és egyetértőn állást foglalt Jőzsa Györgynek a megyei munkásőr parancsnoki kinevezésével, akit egyhangúlag a pártbizottság tagjává választottak. A megyei pártbizottság Vaskó Mihály zárszavával fejezte be évi utolsó ülését. A megyei pártbizottság első titkára megköszönte az ez évben végzett munkát, kellemes ünnepeket, eredményekben sikeres új esztendőt, és jó egészséget kívánt a megye kommunistáinak, egész lakosságának. (Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a megyei pártbizottság által elfogadott jelentést az 1977. évi gazdasági feladatok teljesítéséről és határozatát az 1978. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra.) I. A termelés és a gazdálkodás helyzete A megyei pártbizottság 1977. évi „Cselekvési prog- ram”-jában alapvető célként határozta meg, hogy megyénk fokozottabb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság fejlődéséhez, a gazdasági egyensúly javításához. Ennek legfontosabb eszközei a tervszerűség javítása, a gazdaságunkban rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a gyártmány- és termelési szerkezet korszerűsítése, s mindezek által a gazdasági hatékonyság növelése. Fontos feladat volt a termékek minőségéAz ipar termelése várhatóan — az országos átlagot meghaladóan — 7—8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az egyes ágazatokban a változás mértéke jelentősen eltérő. A gépipar termelése az átlagot meghaladóan, mintegy 12 százalékkal emelkedik, míg a nehézipar termelésének növekedése mérsékeltebb, két- három százalék az előző évhez képest. Az átlagosnál lényegesen gyorsabban nőtt az építőanyag-, a könnyű- és élelmiszeripar termelése. A jelentősebb nehézipari üzemek teljesítették a terveiket, a Gagarin Hőerőmű például négy százalékkal növeli a termelését. A Mátraalji Szénbányák széntermelési tervét meny- nyiségben és bőértékben is túlteljesíti, a meddőletaka- rításban korábban tapasztalt lemaradást megszüntette, az 1978. évre tervezett szén kitermeléséhez az előfeltételeket biztosította. A vállalat részt vesz fontos népgazdasági programok megvalósításában is: az év második felében bekapcsolódott a paksi atomerőmű építésébe, az oroszlányi és a tatabányai szénmedencében új bányaüzemek megnyitásába. Az érc- és ásványbányák termelési célkitűzéseiket teljesítik. A színesfémek dúsított érceinek termelése 16— 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A gépipari üzemek termelésének növekedése ez évben Is dinamikus volt. A jelentősebb üzemek közül a Mátravidéki Fémművek kilenc, a Finomszereivény- gyár 15, az EíVRT Félvezető és Gépgyára 16, a Csepel Autó Egri Gyára 21, a VILAT1 Egri Gyára 28 százalékkal növelte termelését az eiőző évhez képest. Egyes kiemelt termékek termelése az össztermelést jelentősen meghaladó mértékben növekedett: üvegipari gépsorokból 76, diódából 59, olajszabályozóból 43, Mecman-elemekből például 20 százalékkal. A gépipari üzemek a népgazdásági programokhoz kapcsolódó és exportfeladataikat teljesítették. A könnyűipar termelése jelentősen, 17—19 százalékkal nőtt. A termelés gyors ütemű növekedését elősegítette az exportpiac bővülése. A bútorgyártás 25, a ruházati termékek gyártása mintegy 20, a cipőgyártás 10 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripar 12—14 százalékkal növelte termelését, mert a zöldségtermelés és az állattenyésztés fellendülése kedvezőbb nyersanyagellátást biztosított az üzemek számára. A hatvani konzervgyár zöldborsókon- zervből 20, paradicsomsűrítményből 33 százalékkal ter- mpit többet az előző évinél. A ermelés növekedése ennek ellenére nem éri el a tervezettet, mert elsősorban e két fő termék termelésére kedvezőtlenül hatott az időjárás. A megye két cukorgyárában a feldolgozott répa mennyisége némileg csökken az előző évhez képest, de javult a nyersanyag minősége: a cukortartalom 13,1 százalékról 14,4 százalékra növekedett. A Heves megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat termelése 7,5 százalékkal nőtt. A vágósertés- és juh- felvásárlási tervüket jelentősen túlteljesítették, s ez lehetővé tette a belföldi értékesítés növelését, az export mintegy 50 százalékos emelését. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát termelése majd 40 százalékkal nőtt, a felvásárolt szőlő mennyisége megközelíti az előző évit. Növekedett az export A gyártmányok javuló minősége lehetővé tette az export gyorsabb ütemű fokozását. Az összes értékesítésen belül az export növekedése — célkitűzéseinknek megfelelően — gyorsabb, mint a belföldi értékesítés: aránya az előző évi 12 százalékról 14-re nőtt. Jelentősen növekedett az ércszínpor, a cement, a dióda, a közúti gépjárműalkatrész és az alumíniumtermékek exportja. Az üzemek többsége teljesítette, illetve túlteljesítette tőkésexport-előirányzatát. Az előző évhez képest a hatvani konzervgyár kétszeresére növelte a tőkésexport volumenét, míg a Qualitál Vállalat 56, a Mátravidéki Fémművek 20, a Finomsze- relvénygyár pedig 13 százalékkal növelte a kivitelét a tőkés országokba. A megye két bútorgyára megháromszorozta tőkés exportját, és majd kétszeresére növekedett a ruházati ipar kivitele. Az árualapok kedvező alakulásának hatására jelentősen nőtt a mezőgazdasági termékek — ezen belül a friss zöldség és gyümölcs — kivitele a szocialista és a tőkés országokba egyaránt. Az ipari üzemek gazdálkodása több tényező együttes hatására kedvezően alakult. A termelési célkitűzéseket többnyire változatlan létszámmal valósították meg. A munka termelékenysége összességében mintegy hét százalékkal növekedett. Általában javult a nagy értékű gépek és berendezések kihasználtsága. Néhány üzemben (pl. a Finomszerel- vénygyárban, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyöngyösi gyárában) már az első félévben némileg növelhető volt a műszakszám, mert kedvezően hatott a műszak- pótlék bevezetése. Az üzérnek többsége takarékossági terve alapján intézkedéseket tett az energiahordozókkal való takarékosságra is, ezek közül jelentős a Gagaria Hőerőmű 7000 tonnás tüzelőolaj-megtakarítása. A vállalatoknál és szövet* kezeteknél a nyereség növekedése mérséklődik és várhatóan csak 5—7 százalékkal haladja meg az . előző évit. Több élelmiszeripari üzemnél a termelési és gazdálkodási mutatók javulása ellenére a nyereség csökkenő, más ipari üzemek egy részénél — a termelés növekedése és gazdasági szabályozás hatására — a nyereség jelentősen nő. Beruházás, területfejlesztés A szocialista szektorban megvalósuló megyei beruházások pénzügyi teljesítése 3,1 milliárd forinttal magasabb az elmúlt évinél, de 700 millióval kevesebb a tervezettnél, döntő mértékben a bélapátfalvi cementgyár építésének lemaradása miatt. A megyei építőipari vállalatok és szövetkezetek 1977-beh várhatóan 1,9 milliárdos termelési értéket érnek el, amely 6—7 százalékkal magasabb a múlt évinél, de némileg kisebb a tervezettnél, így javult itt a munka koncentráltsága. A kivitelezői tevékenységet — a munkaerőgondok mellett — gyakran hátráltatták a beruházások előkészítésének hiányosságai, különösen az új munkák megindításánál. A nehézségeket fokozta — főleg a III. negyedévben — néhány fontos építési anyag hiánya (pl. vas- kohászati anyagok, szakszerelőipari anyagok, cement). Az ágazat beruházásában visszaesés következett be . »z most az előző évinek a 2 százaléka. Mindez annak » következménye, hogy mind a (Folytatás a 3. oldalon) v nek javítása, s ezzel összefüggésben az export fokozása. A megyei pártbizottság „Celekvési programijában megfogalmazott feladatok nagyobbrészt teljesültek, a gazdasági építőmunka terv- szerűsége erősödött.
