Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
<*o „Környezetbarát'’ műanyagok „Oiajfaió” habkockák Az „olajbalesetek” egyre gyakoribbak a világ minden táján, a tengerek és óceánok felületén hatalmas olaj- foltok úsznak, veszélyeztetve a vizek élővilágának létét. A partokat elérő, a kikötök vizét elborító olajszenny pedig egyre több súlyos gondot okoz. Vegyszerekkel megköthető és elsüllyeszthető ugyan a vízfelszínen úszó' olajhártya, de ezzel még nem hárították el a környezet szennyeződésének veszélyét. Sokkal kívánatosabb lenne alkalmas módon összegyűjteni az olajat. Ezt a célt szolgálják azok a kockacukor formájú — annál azonban valamivel nagyobb — poliuretánkoc- kák, amelyek az olajat felszívják, a. vizet azonban nem. Az anyag 80 százalékban nyitott pórusokból áll, amelyek a hajszálcsövesség elvén működve felveszik az olajat. A további 20 százalék zárt pórus — ezek adják az anyag jó úszóképességét. Az olajat megkötött habkockák összegyűjthetők a vízfelszínről és kipréselhető belőlük az olaj. Amennyiben nem akarják a kockákat újból is felhasználni, olajtartalmukkal együtt el lehet égetni őket. A vízen úszó olajfoltok Hygromull-péhety rászórásá- val is eltüntethetők. Ennek a műanyagnak az a tulajdonsága, hogy a saját súlya hússzorosának megfelelő folyadékot tud felvenni. Azután az olajtól megdagadt Hygromull-pehelytömeget erős levegősugárral egyre szükebb területre szorítják a víz felszínén, majd motoros szivattyúval eltávolítják. Ez a műanyag pehely, mint olajeltávolító, azonban csak tavakon keletkezett olajkárok megszüntetésére alkalmas. Ugyanis nagyon köny- nyű ahhoz, hogy folyó- vagy tengervízen együtt lehessen tartani az piáját tartalmazó pehelytömeget. A Styropor- ból készült műanyag golyócskákkal nagyjából hasonló módon történik az ólai felszívatása. A műanyagok világméretű elterjedése, átalakította, sokkal praktikusabbá tette az életünket. Ugyanakkor gondokat is okoz a szemétbe kerülő, egyre növekvő hulladék. A műanyagok — annak ellenére, hogy szerves anyagok — rendkívül időállók és nem bomlanak el. Nagy részüket még elégetni sem lehet, mert mérgező égéstermékekkel szennyeznék a levegőt. És hiába is sajtolják össze kis térfogatúra a köny- nyű műanyag csomagolóeszközöket újra visszanyerik eredeti alakjukat és a szeméthalmok felszínére kerülnek, amint a szerves anyag elbomlik körülöttük. A kutatók rájöttek, hogy ha a műanyag gyártásakor a masszába különleges fényaktiváló vegyületet kevernek, akkor a termék ultraibolyasugárzásra — vagyis napfény hatására — idővel elbomlik Ha egyszer már megindult a bomlás — a műanyag óriás molekulaláncainak szabálytalan hosszúságú szakaszokra való szétesése —, akkor az a szeméthegy mélyén, a fénytől elzárva is folytatódik, amennyiben elegendő oxigén jut a pusztuló műanyag tárgyakhoz. Amerikai szakemberek a poliszti- rolhoz 2 százaléknyi különleges anyagot kevertek, mire az napfényben 30—90 nap alatt finom porrá esett szét, amelyet a különféle talajbaktériumok fel tudnak dolgozni. A képen látható laboratóriumi kísérlet során viszont angol kutatóknak a talajban hasznosítható tápanyaggá sikerült elbontaniuk a műanyag hulladékot. A napfény hatására elboruló műanyagnak azonban megvan az a veszélye, hogy a benne tárolt, bele csomagolt anyag csak meghatározott ideig maradhat benne. Sokkal kézenfekvőbb lenne tehát olyan módszert kifejleszteni, hogy a fényaktiváló (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) vegyszert utólag permeteznék a szeméthegyre. Az így elbomló műanyagok porát azután tökéletesen ártalmatlanná tehetik a biológiai bomlásfolyamatok. Füstbe ment energia A Közép-Kelet sivatagi' vidékein gyakori látvány az olajmezőkön az égő fáklyák sárgásvörös lángja. Filmesek is gyakorta örökítik meg ezt a lenyűgöző látványt, az olaj és a pénz világító szimbólumát. A filmeseknek és a turistáknak jó fotóháttér ez a fényjelenség. A közgazdászok azonban egészen más Hol épülhet atomerőmű? Műszer - a szilikózisveszély mérésére A bányászok szakmai betegsége a szilikózis, amelyet a munkahely levegőjében jelen levő, jórészt szilikátokat tartalmaz' por belégzése okoz. A tüdőre különösen a kicsi, 0,007 milliméternél is kisebb átmérőjű részecskék ártalmasak. A levegő porszennyezettségének, s különösen az igen apró részecskéknek a kimutatására a brit Bányabiztonsági Kutató Intézet központi laboratóriuma készített egy műszert, amely- lyel közvetlenül a belégzési légtérből vehető minta. A műszer két részből áll. Köny- nyű 1 és kisebb része a bányász sisakján levő lámpa mellett van és vékony tömlőn át kapcsolódik a bányász övén függő nagyobb részhez. A bányászlámpa telepéről működtetett műszer szivattyúja így közvetlenül a munkás arca előtti levegőből vesz mintát. Percenként 1.85 liter levegőt szív be. Forgórésze leválasztja a nagyobb porszemeket, a kisebbeket pedig egy szűrőhöz továbbítja. A szűrő könnyen cserél- “ái kazettában van, s ezt a nr.zeuat küldik a laboratóriumba, ahol a légszennye- sett&é&el meghatározzák. _ szemmel nézik a lángoló fáklyákat, különösen 1974 óta, amikor is 1 barrel olaj ára 12,25 dollárra szökött fel és kiéleződött az olajválság. Számítások szerint a Közép- Keleten 150 milliárd köbméter gáz ég el az olajkutak felett, mint az olajbányászat elpocsékolt energiája. Gyakorlatban ez annyit jelent, mintha 150 millió tonna olajat feleslegesen elégetnének napjainkban, amikor az ipa rilag fejlett országok drámai módon próbálják újraformálni energiapolitikájukat. Mérnökök, közgazdászok, olajtársaságok szakemberei tanulmányozzák, hogyan lehetne hasznosítani az égő fáklyák által hiábavalóan elhamvadt és füstbe ment energiát. Szakértők szerint célszerű volna ezt a nagy mennyiségű energiát a helyszínen hasznosítani. Ez azonban a Közép-Kelet viszonylatában nem keresztülvihető: az olajkutak környéke ugyanis nincs iparosítva, a sivatagokban nehéz a közlekedés, stb. Egy másik elképzelés szerint az olajkutak- ból kiömlő gázt nyomás alatt vissza kellene pumpálni a föld alá. Technikailag jelenleg ez sem megoldható és robbanásveszélyekkel jár. Egyelőre tovább égnek a fáklyák ... Bulgáriában épül a „Kozloduj" atomerőmű (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Világszerte épülnek az atomerőművek, mert az egyre növekvő energiaszükséglet másként már nem elégíthető ki. Nagy gondot okoz azonan rendszerint az atomerőmű helyének a kiválasztása. A széntüzelésű erőműveket — ha van rá lehetőség —, a bánya, az olajtüzelésűeket a finomítók mellé építik, a tüzelőanyag szállításának a költsége így a legkisebb. Arra is törekednek. hogy a villamos energiát se kelljen nagy távolságra szállítani: lehetőleg ott történjék a termelése, ahol legnagyobb fogyasztói vannak. És mivel az erőműben nagyon sok vízre van szükség, a telepítést a vízkészletek is befolyásolják. Atomerőművek esetében ezek a megkötések némiképp módosulnak. Egy atomerőmű évi tüzelőanyag-igénye mindössze néhány vagonnyi, így szállítási költsége elhanyagolhatóan kicsi. Ennek ellenére mégsem könnyebb egy atomerőmű helyének kijelölése. mint egy hagyományosénak: különböző biztonsági követelményeket kell ugyanis kielégíteni. Az atomerőmű vízigénye nagyobb, mint a hagyományosé. közel másfélszerese a szén- vagy olajtüzelésűek- nek. Legjobb megoldás az erőmű friss vízzel való hűtése, ez azonban csak ott oldható meg, ahol nagy vízhozamú folyó áll rendelkezésre, nehogy a visszavezetett hűtővíz „hőszennyezé- sével” elpusztítsa a víz élővilágát. Az atomerőmű építését megelőzően a telephely környezetében meteorológiai és ■hidrológiai megfigyeléseket végeznek. Ezeknek az adottságoknak az ismeretében kiszámítható, hogy az erőműből kibocsátott radioaktív szennyeződés miként oszlik el a légkörben, a talajban, és a vízfolyásokban. Kedvező, ha a telephelyen ritka a szélcsend, kevés a szélmentes napok száma. Vizsgálják a telephely tektonikai szerkezetét is. összegyűjtik a múltbeli földrengések adatait, hogy következtethessenek a jövőben várható földmozgások előfordulásának a valószínűségére. Az atomerőműben keletkező radioaktiv anyagokat gondosan összegyűjtik, s besűrítik, s általában az erőmű területén levő radioaktív temetőbe viszik. Ha mód van rá.'az erőmű helyét úgy választják meg, hogy körülötte nagyobb település ne legyen, .. ^ . # Olajkatasztrófák, . tengereken 1967 tavaszán, tíz évvel ezelőtt történt a Torrey Canyon tankhajó borzalmas hatású katasztrófája. Tíz évre rá, 1977 tavaszán volt az EKOFISK tengeri mélyfúrási övezetben egy nagyarányú olajkiömlés, amelyet több napi megfeszített munka után tudtak csak megfékezni. A két dátum között is történt néhány szó morú esemény: 1969 januárjában Santa Barbara partjai mentén egy hibás olajfúrási manőver következtében 4000 tonna nyersolaj ömlött a tengerbe és szeny- nyezte be a kaliforniai partokat. 1975 végén a Metulla nevű holland tankhajó elsüllyedt a 'Magellán-szoros- ban és 50 000 tonna olaj ömlött a vízbe. Berge Istra nevű tankhajó Szumátra partjainál 270 000 tonna olajat juttatott a tengerbe egy katasztrófa következtében. 1976-ban Franciaország partjainál két tankhaj<>kataszt- rófa.zajlott le^v MAI műsorok: KOSSUTH 8.57: Kamarazene. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Dvorzsák-művek. 11.16: Kiárusítás egész évben. 11.31: Co- las Breugnon. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: A Magyar Rádió novellapályázata. 14.18: Mai dalok. 14.37: Nóták. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Gyöngyhalászok. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.27: Prokofjev: I. zongoraverseny. 17.42: Népi zene. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: A barokk százada. 19.40: Szimfonikus zene. Kb. 21.30: ■ Rózsavölgyi Márk: Első magyar táncok. 21.40: A Dunánál. 22.20: Peter Schreier dalestje. 23.36: DzsesszfelvételekbőlPETŐFI 8.33: Most érkezett... 8.58: Népdalok. 9.30: Független emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: A tegnap slágereiből. 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55: Népdalok. 13.28: Édes anyanyelvűnk. 13.33: Csizmás kandúr és a többiek. 14.00: November. 15.00: Sportvilág. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hét végi pa- noráma. 19.55: Slágerlista 20.33: Életmód a tárgyak ban és az időben. 20.58 Zenés játék születik. 22.22 Tóth Árpád versei. 22.43 Harminc perc rock. 23.13 Nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalokról, fiataloknak. Tanuló tudósok, tudós tanulók. összeállítja Borsodi Gyula. — A beatkedvelők- nek a Bee Gees együttes felvételeiből. — Vendégségben a Miskolci Közlekedési Vállalat brigádjánál. Riporter: Pongrácz Judit. — Slágerpanoptikum. lrf.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. Ülézesett a Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Borsod megyei NEB. KRESZ-parkot adnak át Miskolcon. — Mario Lanza énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TE! MAGYAR 8.55: Tévétorna. 9.00: Iskolatévé. 9.30: Wtckie (NSZK rajzfilmsorozat). 10.00: Iskolatévé. 10.30: Óvodások filmműsora. 11.05: Iskolatévé. 15.10: Iskolatévé (ism.). 16.40: Melyiket az ötezerből? 16.55: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.45: Telesport. 18.20: Szépen, jól magyarul. 18.30: Az élőmunka felhasználásáról. 19.20: Tévétoma. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy óra, három szerep. 21.10: Algyői emberek. 21.40: Zene. zene, zene. 22.40: Tv- híradó 3. 2. műsor 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Stone és Charden a párizsi Olympia színpadán. 21.00; A népművészet birodalmában. 51.10: Tv-híradó 2. 21.35: A vágy (amerikai film). / »
