Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

fffíoftutfléif­Beszéljünk a házasságról Színre lép a „harmadik” äS«b *?O#<»##■**> ^ve működik a ClM&tSS. f?2» fFetrCíiS«* hott’ani Zalka Máté Kollégiumban a képzőművészeti szakkör. A tíz fiatalból álló kollektíva szakmai irányítója Boly}ct István tanár. Az ügyes kezű gimnazisták a foglalkozásokon megismer­kednek a festészet és a grafika műhelytitkaival, képző­művészet esztétikai alapelveivel. Negyedévenként pedig kiállítják a kollégium minigalériájában a legjobb alko­tásaikat. Felvételünk azon a foglalkozáson készült, ame­lyen az élő modell utáni tanulmányrajz fogásait gya­korolják a szakkör tagjai. (Fotó: Szabó Sándor) Az első diplomas férfimaneken A válóperekben refrén­ként visszatérő ok és indok: a „harmadik” iránt érzett szerelem. Ám az új szere­lem — az esetek többségé­ben — csupán „másodlagos tünet”. A házasság súlyos konfliktusa előzi meg. A tapasztalatok szerint napjainkban többnyire a nők kérik az új szerelem jogán a házasságuk felbon­tását. De rendszerint olyan együttélés megszüntetését kí­vánják, amelyben már elvi­selhetetlennek érzik helyze­tüket: a férj magára hagy­ta őket a munka, a háztar­tás, a család ellátásának gondjaiban. Az új, remény- teljes kapcsolat e gondok megszűnését vagy legalább­is enyhülését ígéri. Ha Ilyen kapcsolat már létrejött, ak­kor szánja rá magát a dön­tő lépésre. A bírósági ta­pasztalatok szerint tehát nem ok nélküli hűtlenség szaporítja a válási statisz­tikát. A perekben ugyanis a „megcsalt férj” többnyire hangsúlyozza: kész megbocsá­tani felesége hűtlenségét, csak térjen vissza hozzá. A férj valójában tisztában van Csodabogarak A könnyűzene világának csillagai különleges ötletek­kel is szeretik felhívni ma­gukra a figyelmet. Dianna Warwick, a hires néger énekesnő hárommillió dollárért vett egy kastélyt Normandiában, és az egyik szobát teljes egészében ritka amerikai pénzekkel tapétáz- tatta ki. Rod Stewart kaliforniai villájában szív alakú az úszó­medence. Amikor felesége, Britt Ekland bemegy a vízbe, egy inas több kiló rózsaszir­mot szór a medencébe. Ringó Starr a volt Beatles- muzsikus vagyont érő sakk- kcszletet vásárolt, tömör aranyból. Ringó elhagyta Angliát, mert sokallta az adót Monte Carlóban és Amsterdamban van egy-egy villája. James Brownnak hét rá­dió- és tévéállomása van Amerikában. Szőrméket és sportautókat gyűjt. Nagylel­kű ember: szobalányának egy Cadillacot ajándékozott a születésnapjára. Rick Wakeman híres rock­zenész, a Staws és a Ycs együttes volt tagja, 12 Rolls Royce-t tart a garázsban. Mike Olfield egy angol kastélyban él. sportkocsikra és repülőgépmodellekre köl­ti vagyonát. Barry White karpereceket, briliánsgyűrűket és értékes órákat gyűjt. Los Angeles környékén él, egy egész völ­gyet vásárolt magának. Hét kutyája és egy nagy arany­halas medencéje van. Mick Jagger, a Rolling Stones együttes vezetője élet­nagyságú lovasszobrot vásá­rolt magának egy nicaraguai szobrásznál Elton John a legkülöncebb pop-énekes. Ruhatárában van egy hermelinköpeny, egy ezüst cilinder és több tucat pár fantasztikus cipő, néme­lyiknek a sarka 25 centimé­ter magas. Híresek a szemü­vegei, is, amelyek lencséje többnyire piros. Engelbert Humperdinck be akarja bizonyítani, hogy iga­zi szex-szimbólum: minden turnéján megszervezteti, hogy szállodai szobájában a hang­verseny után legalább egy (de inkább két vagy három) lány várja. Keith Eberson, a híres Emerson, Lake and Palmer- trió tagja fordított különckö­déssel igyekszik feltűnni: az adó elől Svájcba költözött, egy teljesen polgárias villá­ban lakik, bankárok és gaz­dag nyugdíjasok szomszéd­ságában. — be nem vallott — „bű­nével”, amely a feleség el- hidegülését okozta. Merőben új jelenség ez, különösen, ha meggondoljuk: korábban a női hűtlenség egyet jelen­tett a feleség erkölcsi meg­semmisülésével. Megszűnt a „kettős morál” —, amely szerint csak a nő házasság­törése elítélendő. Gyakori „vendégek” a bí­róságokon az alaptalanul, a beteges féltékenységtől ül­dözött feleségek, illetve fér­jek. A gyötrő féltékenység általában a változás korá­ban uralkodik el a nőkön. A vonzerő elvesztésétől rette­gő, önbizalmában megren­dült feleség „jelenetei" előbb- utóbb váláshoz vezetnek. A betegessé váló férfiúi szere­lemféltésnek mások a moz­gatórugói.. A sokszor gyűlö­letbe átcsapó szeretet hát­terében gyakran neurotikus alkat, esetleges szakmai si­kertelenség. rossz idegálla­pot áll. Előfordul, hogy a hűtlénné lett férj szűnni nem akaró bűntudatának el­lensúlyozására szór vádakat feleségére. Ugyanez termé­szetesen fordított „szerep- osztásban” is megesik. Ritkán esik szó arról, hogy a család belső világát megzavaró „harmadik” lehet a szülő, méghozzá a min­denbe beleszóló, ellentmon­dást nem tűrő szülő is. Ma is járják még az anyósvic­cek. Nem véletlenül. Bőven van „tárgyi” alapjuk: saj­nos, a valóság kísértetiesen hasonló — rendszerint vá­lásba torkolló — eseteket produkál. A válóperek mint­egy három százalékának hát­terében a szülőkkel való együtt lakás konfliktusai átlnak. Mindebben a leg­szomorúbb. hogy még ki sem alakult életközösségeket szüntetnek meg. A szülők­höz költöző fiatal párnak ugyanis egyszerre két irány­ban — a szülőkhöz és egy­máshoz — kell, kellene al­kalmazkodnia. Ez olyankor kilátástalan, ha — különö­sen a fiús mama — ver­senyre kel ifjú menyével gyermeke szeretetéért. Az önállóságra törekvő, de ta­pasztalatlan fiatalasszony­ban pedig nem nehéz hibát találni. A feleség és a ma­ma közötti „párharcot” a sarokba szorított ifjú férj az esetek túlnyomó részében az utóbbi javára dönti el. A hár.asélet viszálya ezután már kettejük között zajlik, egészen az elhidegülésig, a válásig. Számtalan eset példázza, hogy több évtizedes házas­ságokat dönthet romba a gyermek, pontosabban az önző gyermek, ö is lehet te­hát „harmadik". Mennyit kapjon a szülők összekupor- gatott pénzéből a „saját lá­bára álló" fiatal? Legtöbb­ször ilyen és ehhez hasonló anyagi vitákban igyekszik a felnevelt gvermek a ma­ga oldalára állítani a szülök valamelyikét. Kétségtelen, ő lesz az abszolút nyertes. A szülők „megosztása” azon­ban a torzsalkodások állan­dósulásához vezet. Rendsze­rint egymás iránti gyűlöl­ködéssel, válással, nem egv esetben a „szívtelen” szülő kiüldözésével zárul. felesége. Sorsával az író ar­ra figyelmeztet, hogy ki­egyensúlyozott magánélet nélkül aligha bontakozhat­nak ki az értékes adottságok. Vészi olyan művész, aki sok húron játszik, s ügye­sen bánik a gúny, az irónia eszközeivel. Különösképp akkor, amikor a mába ka­lauzolja az olvasót. Elítéli a karrierizmust, a pozíciófél­tést, s a sznobság vala­mennyi változatát. Esküvői vendége megleckézteti a pöffeszkedő, ám mégis ál­landó félsztől kínzott vidé­ki vezérigazgatót. Rokon- szenve a természetesen vi­selkedő egyszerű embereké. Többek között azé az ifjú páré, hiszen ezek a fiata­lok lerázzák az előítéletek béklyóit, s mernek egymá­sért cselekedni. Ez a szenvedélyes igaz­ságkeresés néha átszakítia a szabályok korlátáit. Csorbul­hat a mivesség, de annál egyértelműbb a gondolat. Pécsi István Két évvel ezelőtt novem­ber 7. tiszteletére pinceklu­bot avattak a füzesabonyi postásfiatalok. Á Miskolci Postaigazgatóság 160 ezer fo­rintot biztosított a szenes­pince klubbá történő átala­kítására és a berendezések vásárlására. A postahivatal fiataljai pedig csaknem öt­száz társadalmi munkaórá­val segítették az átépítést. .. Két eszténdő után látoga­tást tettünk a klubban, melynek berendezése azóta tovább gyarapodott. Pelyhe Jánostól, a postahivatal ve­zetőjétől megtudtuk, hogy egy éve rendszeres klubélet kezdődött Bocsi Jánosné Csiszár Pál elsőéves jog­hallgató. Egy diplomát azon­ban már szerzett: képesített maileken. — Az egyetemen egy felet­tébb csinos évfolyamtársnő­met — aki manekenképzőbe készült — azzal ugrattam, hogy csak a nők tudnak a mosolyukból megélni. Leg­nagyobb meglepetésemre kö­zölte, férfimanekeneket is keresnek, próbáljam meg. Minden diáknak jól jön egy kis zsebpénz-kiegészítés; így jutottam el a Magyar Hirdetőhöz. Felírták a ne­vem, s két hónap múlva kap­tam az értesítést: lehet je­lentkezni á tanfolyamra. — Hogyan zajlott le a fel­vételi? — Húsz szigorú szempár figyelt bennünket. A fiúknak is — mint a lányoknak — fürdőruhában kellett a zsűri előtt elsétálniuk. A testalka­tot és a mozgást figyelték a „bírák”. Már akkor felötlött bennem, hogy a divatbemu­tató nem csupán mosolygás­ból áll. — Mit tanultak a tanfo­lyamon? — Elsajátítottuk a panto­mim alapelemeit, tanultunk akrobatikát, s különféle tán­cokat. A Színművészeti Fő­iskoláról az Artistaképző In­tézetből jöttek hozzánk a tanárok. Még olyasmit is megtanultunk például, hogy a teniszütőt hogyan keli pör­getve feldobni a levegőbe és elkapni. — Mi volt a legnehezebb? — Nem ez. Hanem megta­nulni természetesen járni- keini, viselkedni. Ha olyan egyszerű dolgot, mint egy zakó begombolása, a közön­ség előtt kell „végrehajtani”, ideges, izgatott lesz az em­ber. Nem szabad hát remeg­nie a kéznek, felgyorsulniuk a mozdulatoknak, meg kell találni a mozgás ritmusát, klubtitkár irányításával. A klubnak 82 tagja van. Mi­vel a hivatalban többségben vannak a női dolgozók, ezért nem véletlen, hogy elsőként a kézimunkaszakkör nyert csatát! Péntek délutánon­ként Szilvást Borbála, me­zőkövesdi népművész irá­nyításával munkálkodik a húszfős szakk"". Néhány hó­napos ténykedés után már­is figyelemre méltó ered­mény^ értek el. A posta- igazgatóság Alkotó ifjúság­pályázatán első helyezést értek el. Alkotásaiknak nagy sikerük volt a miskolci ki­állításon: A klub biztosít helyet a nemregiben alakult nagy­összhangját Azért is fontos, mert kedvet kell csinálni az öltözékhez és az öltözködés­hez. A legnehezebb a mo­solygás. A manekenhez min­dig derűs arc illik. Huszonöt- féleképpen próbáltam mo­solyogni, sokat álltam az el­múlt hetekben a tükör előtt, de még mindig ez megy a legnehezebben. Akkor jó a mosoly, ha az érződik, hogy belülről fakad. I — Mit szóltak az ismerő­sei, amikor megtudták, hogy maneken lett? — Nem vertem nagydob­ra ... Néhányan persze csip­kelődtek velem ... De végső soron csak arról van szó, hogy az Igények fejlődése, a divat gyors változása szük­ségessé teszi a férfimanekent is. Természetesen a férfiak­nak nem szabad olyan ko­molyan venniük a divat sze­szélyeit, mint a nőknek. S ahogy a divat birodalmában a gyengébb nemé a vezető szerep, úgy a férfimaneke- nek is csak a másodhegedűs szerepét játszhatják egy-egy divatbemutatón. — Szeret divatosan öltöz­ködni? — Mióta közöm van a di­vatszakmához, természetesen figyelem alakulását, változá­sát. Ügy látom, a mi öltöz­ködésünkben sokkal kiseb­bek a lehetőségek. Elpusztít­hatatlan a zakó, az öltöny. Inkább a nyakkendőket, ka­lapokat lehet variálni. Én különben a sportos, lezse­ré bb öltözéket kedvelem. — Milyen lesz az idei fér­fidivat? — Hódít a kekiszín. Egy katonaszínű farmerért, már kétszer-háromszor annyit , kérnek, mint egy hagyomá­nyos kékért. Azt hiszem, hoz­zánk is elérkezik ez a divat­hullám. községi tánczenekarnak is. A különböző ünnepi meg­emlékezések, vetélkedők és klubdélutánok mellett a nyugdíjastalálkozókat illet­ve -búcsúztatókat is itt ren­dezik meg. A napokban a fiatalok jelenlétében itt bú­csúztak el Szabó Gyulától, aki 42 évi szolgálat után vo­nult megérdemelt pihenőre. A klub vezetői jelenleg azon fáradoznak, hogy sok­oldalúvá, és még rendszere­sebbé tegyék a klubfoglal­kozásokat. Nemrégiben a já­rási KISZ-bizottság értékel­te az ifjúsági klubok mun­káját, s nagyközségi szinten a postások klubja került az elre. M 1 MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.42: Válaszolunk hallga­tóinknak. 8.57: Labirintus. 9.12: Beszélni nehéz. 9.24: Mendelssohn: Szenlivánéji álom. 10.05: „Nyitnikék” 10.40: Rapszódiák. 11.10: Colas Breugnon. 11.30: A puritánok (operarészl.). 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Pap Károly: A fel­bukkanó ember. 1.3.30: Né­pi zene. 13.54: Százszor­szép klub. 14.24: Sárközy István müveiből. 15.10: Is­kolarádió. 15.50: Keringök. 16.10:' Egy hevesi nótafa. 18.20: Holnap közvetítjük... 16.44: Mindenki iskolája. 17.07: Öbánya. utolsó pos­ta: Mecseknádasd... 17.36: Hangverseny. 18.30: Esti magazin. 19.15: Gondolat. 20.00: Erkel: Bánk bán. 23.08: Népdalok. PETŐFI 8.33: Rip van Winkle (ope- rettrészl.). 9.20: „Olyan, mint egy idegen...” 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Népi zene. 12.33: Szimfo­nikus zene. 13.33: Tréfák. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 15.56: Ötödik se­besség. 16.55: Csehszlová­kia—Magyarország labda­rúgó-mérkőzés. 18.50: Népi zene. 19.25: A Generál együttes hangversenye. 20.20: Átjéróház. 20.33: Kí­váncsiak klubja. 21.25: Egy rádiós naplójából. 22.33: Barátság slágerexpressz. 23.10: Zenekari muzsika. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. A borsodi nagyvállalatok a gazdasági szabályozókról. Riporter: Sütő Enikő. — A miskolci spirituálé együttes felvéte­leiből. — Női gondok, női dolgok. Riporter: Jakab Mária. — Kárbaveszett ér­tékek. Ónodvári Miklós jegyzete. — Karel Gott énekel. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. — Ülésezett a kommunális bizottság. Téli felkészülés a miskolci Köztisztasági Vál­lalatnál. — Műszaki hetek Egerben. — Paul Simon énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsoreiőzetes... MAGYAR 8.30: Tévétorna. 8.35; Isko­latévé. 10.15: Delta. 10.40: Lagardere lovag kalandjai (francia filmsorozat, ism.). 11.35: Zenés ajándékkosár. 14.55: Iskolatévé. 16.50: Csehszlovákia—Magyaror­szág labdarúgó-mérkőzés. 18.50: Soha jobb kor! 19.25: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nyitott könyv. 21.10: „Az élet nem fekete-fehér”. 21.40: Péchy Blanka. 22.20: Tv-híradó 3. 2. műsoi 20.01: Korok, versek... 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A zenélő fa. 21.20: Kenyér és utak (rövidfilm). 21.35: Eset tanúk nélkül (NDK bűnügyi film). Két év alán A füzesabonyi postás ifjúsági klub az élen Könyvespolc Vészi Endre: Angi Vera Egykori fiatalokról, az el­múlt évtizedek ifjú nemze­dékéről írt elbeszélések ke­rültek Vészi Endre Angi Vera című novelláskötetébe, amely a közelmúltban je­lent meg a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös gondozásában. Az alkotó bizonyította — szinte valamennyi írás re­mekbe sikerült —. hogy en­nek a műfajnak is avatott mestere. Alapvető erénye a drámai sűrítés készsége. Emellett figuráit néhány jellegzetes vonással is elénk varázsolja. Olyannyira, hogy hitelességüket senki sem vonhatja kétségbe. Alakjait az életből mentette át az irodalomba. Megnyerő hősei a tiszta emberség szószólói. Az Elveszett arcok cse­lekménye a második világ­háború utolsó napjaiban játszódik. Az apa és a fia mind nehezebben viseli el a koncentrációs tábor megpró­báltatásait. A gyerek — hosszú vívódás után — megszökik, de a másokért érzett felelősség mégis visz- szavezérli, holott tudja: benn a halál vár rá. Angi Vera a személyi kultusz éveiben hiába ku­tat őszinte emberi kapcso­latok után. Az igény él ben­ne. szeretne kitörni a lé- leknvomorító világból, de kellő erő híján inkább a beletörődést választja. Ebben az időszakban keresi he­lvét a Kettévált mennyezet Jakab Juliskája is. öt azon­ban nem tévesztik meg a szólamok. Az eleinte naiv népnevelő később elutasítja a szólamokat, s tettekkel ieazolia humanizmusát. Széli Árpád építészmérnök elha­gyatott családiát gondozza, s lassan felőrli a törődés és a férfi iránti szerelem, ön­feláldozásának ára a leg­több: saját élete. A Füstszagúak rendőr szá­zadosa hivatásának meg­szállottja. Olyannyira, hogy csak későn veszi észre: mennyire elszakadt tőle a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom