Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 262. szám ARA: 1,— FORINT 1977. november 6., vasárnap' Ünnepünk, a Nagy Október... Irta: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasizmus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség megmenekült a világ leigázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vé-. rét és életét. Nekik köszönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadalra, győzött az igazi demokrácia, a haladás eszméje, és e történelmi diadal eredményeként egész sor ország szakadt ki a kapitalizmus világrendszeréből, megvalósították a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld valamennyi kontinensére kiterjedő világrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista forradalommal egyidőben a kapitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes Világrendszert alkotni. Kezdetét vette áltar TTíz nap, amely megrengette a világot' — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom krónikása, könyvéhez Lenin írt előszót és ebben bizonyította: hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlékezünk az emberiség történelmének e sorsdöntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően megváltoztatta, újjá is szülte a világot. Szerte az öreg Földön, az egész haladó Világon, a csillagokig jutott emberiség a sajátjaként ünnepli a Szovjetunió népeivel együtt a lenini vörös fényű hajnalt, a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. E feíejthetetlen győzelem olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember mindenfajta kizsákmányolását és elnyomását, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét, és szabadon bontakoztathatja ki a személyiségének sokoldalú képességeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem látott magaslatai felé. A Szovjetunió testvéri szövetségben összeforrott népei történelmileg viszonylag rövid idő alatt sikeresen felépítették a szocialista társadalmi rendszert, és biztosan haladnak a kommunizmus építésének útján. A szocializmus országa gazdaságilag, politikaiig, katonailag hatalmas erővé vált. A világ népei mélységes tisztelettel tekintenek a hős szovjet népre; útjuk és küzdelmük magával ragadó példa; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszukat, reményeik megvalósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Példázza, hogy valóra válnak az Október által meghirdetett eszmék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szovjet nép kezében hatékony fegyver Október lenini eszméinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres építésében. lános válsága, amely társadalmi életének minden területére kiterjedt. A szocializmus valósága és eredményei új és kedvező feltételeket teremtettek a kapitalista országok munkásosztályának harcához is. A kizsákmányolás, a gyarmati sors melléit az emberiség* történetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetéi a háborúk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a népek békeharcához is új feltételeket teremtett. A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci elszántságát ma már a szocializmus országainak békepolitikája és katonai ereje támasztja alá. Ez az a politika és ez az az erő, amelyek együtt biztosítják a világ népei reményeinek megvalósulását, a béke tartós megőrzését. í magyar munkásosztály joggal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait megértve. elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szolidaritás eltéphetetlen szálai fűzték a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar internacionalistának hősi példája, akik a szovjethatalom védelmére fogtak fegyvert a polgárháború éveiben. A magyar nép soha nem felejti el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös csillagos katonái hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és történelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg ezzel. Mindig kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életüket áldozó hősökre, akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhessünk. Jól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forradalom, nem győzhetett volna 1917. októbere nélkül. Ezért méltán nagy ünnepe november 7-e a magyar népnek is. A történelmi múlton, az eszmei-politikai közösségen túl összeköt bennünket a kölcsönös érdekeltség országaink szocialista építőmunkájának sikereiben, közös felelősségünk a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. Felismerik ezt azonban az ellenfeleink is, ezért követnek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbálkozás, mert soha nem felejtjük a történelmi tanulságot, amelyet Kádár János elvtárs így összegezett: „Szóvjetellenes kommunizmus nem volt, nincs, és nem is lesz soha!...” Egész eddigi sorsunk és puszta létünk is arra int, hogy mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkra, óvjuk együttműködésünk zavartalanságát, munkálkodjunk szüntelen gazdagításán, továbbfejlesztésén. Együttműködésünk ma már a társadalmi élet minden területére kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdaságunk fejlődésében, politikai viszonyaink erősítésében, a kultúra széles körű terjedésében is. Egy világhatalom és egy kis ország viszonylatában ilyen egyenjogú, a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó kapcsolatra még soha nem volt példa az országok és az államok történetében. Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista építés gyakorlata a Szovjetunióban, és a többi testvéri szocialista országban, egyaránt bizonyítja a marxizmus—leninizmus általános érvényét, amely maga is gazdagodott és továbbfejlődött a forradalmi gyakorlat tapasztalatainak elméleti általánosításával. Eddigi utunk tanulságai arról győztek meg minket: nemzeti létérdekünk ezekből a tapasztalatokból okulni, a hazai, sajátos körülményeknek megfelelően alkalmazni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom arra tanít minket: semmi sem drágább nekünk, mint a dolgozó nép hatalmának szüntelen erősítése és védelme. Történelmi küldetésünk, hogy óvjuk és minden nap tovább szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget, amely e hatalom politikai alapja. Ugyanígy kötelességünk küzdeni a szelesebb értelemben vett szövetségi politikánk sikeréért, a szocialista népi-nemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szakadatlanul erősítsük a munkásosztály pártjának politikai vezető szerepét a társadalmi folyamatok irányításában, a szocialista államiság és a szocialista demokratizmus fejlesztése közepette. E törekvésünk sikere egyben minden további előrehaladásunk kulcsa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész korszak azonban arra is megtanított minket, hogy különleges figyelmet fordítsunk a gazdasági kérdésekre, a termelőerők szüntelen fejlesztésére. Ezekkel összhangban kötelességünk fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: a szocializmus eszméje az emberért született, a valóság sem szolgálhat senkit és semmi mást. A szocialista forradalom gyökeresen átalakítja a társadalmi viszonyokat. Ezért is szerves része a kulturális forradalom, a következetes osztályharc végigvitele az ideológia területén is. Most, amikor a két világrendszer harcában rendkívül megnövekedett az ideológia szerepe, de előtérbe került, mint a belső fejlődés szükséglete is, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az elmúlt hat évtized minden ilyen jellegű tapasztalatának. enin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak mutat egyet- mást, méghozzá igen lényegest. A történelem ezt az előrelátást már sokoldalúan bebizonyította. Természetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó ünneplése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasznosításával. Október szelleme, a lenini eszmék jegyében munkálkodunk pártunk irányvonalának valóra váltásán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén. Ez a mi dolgunk, és elvégezzük becsülettel. De most, az ünnep alkalmából munkánkban egy pillanatra megpihenve, tekintetünk a szovjet ember felé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „...És végezetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legnehezebb harcokban is meg tudta védeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét, és nem sajnálva semmilyen áldozatot, aki, miközben kiállt minden megpróbáltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette magában az eszmei meggyőződést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a képességet, hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszersmind következetes internacionalista volt és marad...” Ünnepünk, a lenini Nagy Október 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszöntjük valamennyiünk álmának, a kommunizmusnak diadalmas építőjét, a szovjet embert!
