Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

Száz éve született Augustin Béla gyógynö vénykutató. Nevéhez fűződik a Gyógynö­vénykísérleti Állomás megszervezése, mely a mai Gyógynövénykutató Intézet elődje volt. Gyógynövények vallatói Minősítés. Dr. Kaposi Pál tudományos főmunkatárs nö­vényi drogot vizsgál minta- összehasonlítással. Fűben, fában orvosság — tartja a magyar közmondás. Hogy mikor fedezte fel az ember a növények gyógyító erejét? A választ az ókorban kell keresnünk: egyiptomi, kínai, görög Írások bizonyít­ják, hogy már időszámítá­sunk előtt ismerték a gyógy­növényeket. Nagy Károly frank király és római csá­szár idejében (76B—814) ren­deletet adtak ki a fűszerek és gyógynövények termeszté­sére. Á középkori kolostorok kertjeiből nem hiányzott az únizs, menta, mák, hársfa, székfű, zsálya. Hazánkban a XIV—XV. századtól kísérleteztek ter­mesztésükkel, de feltételez­hető, hogy már az ősmagya- rok sámánjai is különböző betegségek gyógyításához nö­vényi nedveket, főzeteket használtak. Tehát a gyógynövények is­merete szinte egyidős a? em­beriséggel. Napjainkban, mondhatnánk, reneszánszát éli ez a tudomány: a termé­szetes anyagok alkalmazása a gyógyászatban, a kozmetiká­ban, ismét előtérbe került. A Herbária Vállalat üzemei az idén mintegy 1200 tonna gyógy- és fűszernövényt dolgoznak fel. Évente mint­egy 15 millió dollár és 10 millió rubel értékű gyógynö­vényt adunk el külföldön, a hazai piac is gazdag: 200 millió forintos forgalma van évente. Amikor gyógynövényekről beszélünk, általában a gyógyászati célokra felhasz­nálható füvekre, virágokra, gyökerekre, levelekre gondo­lunk, pedig a kör jóval tá- gabb. Ide tartoznak a fűsze­rek, s mindazok a növények, melyeket élvezeti cikkek, szépségápoló szerek, festékek készítéséhez használnak, Ter­mesztésükkel nemesítésükkel egv tudományos intézmény, a Gyógy nö vény kutató Intézet foglalkozik. A főváros határán túl Szentendre felé haladva, az országútról már messziről feltűnik a budakalászi Gyósynövénykutató Intézet tagolt épületcsoportja. Nyá­ron különösen vonzza a sze­met,, mivel 100 hektárnyi földjén különböző színű gyógynövények pompáznak. Most traktor járja a földet, ültetik az évelő pipacsot, más nevén a murvás mákot. Ez a növény vadon terem a Kaukázusban és jóval több ópiumot tartalmaz, mint a nálunk meghonosodott mák, a gyógyszeriparnak egyik fontos alapanyaga. A 62 éves múltra visszate­kintő intézet létrejötte tu­lajdonképpen a teához fűző­dik. Az első világháború ide­jén többféle teakeveréket (szederből, mentából, csipke­bogyóból, cseresznyeszárból) hoztak forgalomba, köztük az akkor divatos plántát. A teák minősítése, ellenőrzése sem volt megoldott. Szükség volt tehát egy olyan intézet­re, ahol a különböző gyógy­növénymintákat tudományo­san vizsgálják, minősítik. Az ország legjobb gyógynövény­szakértői dolgoztak itt. Pár nevet említve: Augustin Bé­la, a magyar gyógynövény- kutatás nagy szervezője, Bit- tera Gyula, akinek nevéhez fű­ződik a hazai illóolajgyár­tás. Békésy Miklós, az anya­rozs (varjúköröm) termeszté­sének feltalálója itt kísérle­tezte ki a felbecsülhetetlen értékű vérzéscsillapító szer növényi anyagát. Találmánya világviszonylatban elismert. Az anyarozstermesztés ma is az Intézet egyik fő feladata. Jelenleg biológiai, agrár­kémiai kísérletekkel kutat­ják a vadnövények termesz­tésének lehetőségeit; 31 kuta­tó — vegyészek, gyógyszeré­szek. biológusok, genetikusok, mezőgazdászok, kertészek, gépészmérnökök — és stáb­juk a laboratóriumokban, s az intézet szabadtéri terüle­tein „vallatják” a növénye­ket. titkaikról. Ismerik az or­szág gyógynövényeinek 200 faját, tudják, hol, melyik tá­jon terem a legjobb minősé­százaléka vizsgált gyógyha- tásra. A magyar gyógynö­vénykincs bizonyos része is még feltáratlan, holott a ku­tatók nem pihennek: az inté­zet az utóbbi évtizedben hat nemesített fajtát és húsz szabadalmat produkált. Izgalmas betekinteni az in­tézet életébe, ahány terem, annyi meglepetés: klíma­szekrényekben, mesterséges táptalajon — optimális fé­nyű, hőmérsékletű és pára­tartalmú környezetben — ne­velik, vizsgálják az őszi, ta­vaszi mákfajták reakciójel- legét, majd éréskor megálla­pítják a termények alkaloid- tartalmát, hatóanyagszintfét. Cél: a két fajta jó tulajdon­ságainak összehozása. Japán gyártmányú beren­dezés, a gázkromatográf ana­lizálja a növény illóolaj­tartalmát. A műszer egy szem köményből is meg tudja álla­pítani, hogy milyen zamat-, aromakomponensekből áll, s így „segít” kiválasztani a legkedvezőbb összetételű ma­got a szaporításhoz, termesz­téshez. Vagyis, választ ad ar­ra, mitől van a magnak kö­mény íze. A kutatók minden eszközt felhasználnak arra, hogy mind mélyebben betekinthes­senek e különös világ A kanadai gyártmányú klímaszekrényben mesterséges fé­nyű, hőmérsékletű és páratartalmú könyezetben nevelik az egyidős spanyol és angol mákfajtákat. Képünkön: dr. Bernáth Jenő biológus figyelemmel kiséri a termés növekedését. (Bozsón Péter felvételei — KS) gű, hatóanyagú növény: a majoránna a homokot ked­veli, a menta a Nyírség föld­jét, a levendula pedig Bada­csony környékét. A tiszán­túli mák a legjobb. Az anya­rozs hazája Dunántúl, míg a mustár otthon érzi magát minden földben. A tudomány e területe szinte kimeríthetetlen, a föld növényeinek alig tíz rejtelmeibe. A korszerű tech­nika, vegytudomány mellett azonban még ma is szívesen tanulnak a trópusi vagy me­diterrán országok híres sá­mánjaitól, kuruzslóitól, akik évezredes örökségüket, a nö­vények titkait őrzik. Sietniük kell, mert az ősi tudomány ismerői kihalóban vannak. Horváth Anita Döntött a Legfelsőbb Bíróság MIKOR MEGFEJELŐ A CSERELAKÁS? Egy házaspár évek óta, nyugdíjas özvegyasszony vi­déki családi hazában bérelt lakást. A tulajdonos nem­rég azzal mondott fel ne­kik, hogy gyermeke részére a szobára szüksége van. Egyidejűleg felajánlott a je­lenleginél nagyobb, sokkal magasabb komfortfokozatú, de lényegesen drágább la­kást. A házaspár ezt csak azzal a feltétellel volt haj­landó elfogadni, ha az öz­vegy a két lakás közti bér- küíönbözetet öt éven át meg­téríti. A perben az alsófokú bíróságok a házaspár igé­nyének helyt adtak. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely az özvegyet a bérkülönbözet fizetése alól mentesítette. A határozat iránymutató­ul szolgáló indokolása sze­rint amennyiben a felaján­lott lakás lakbére a koráb­biénál magasabb, a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó a két lakás béré­nek különbözetét térítse meg. A különbözetet a la­kásbérleti jogviszony fenn­állásának tartamáig, legfel­jebb öt évig — havi rész­letekben — kell megfizetni. A bérbeadó azonban csak akkor köteles téríteni, ha azonos komfortfokozatú, vagy megközelítően azonos minőségű, de magasabb bé­rű cserelakást ajánlott fel. Nem lehet kötelezni erre, ha volt bérlőjének az új la­kás nagyobb kényelmet ad, magasabb színvonalú. Azt is vizsgálni kell, hogy a bérlő személyi körülményeinél, szociális helyzeténél fogva a komfortosabb és drágább lakást — életszínvonalának csökkenése nélkül — meg tudja-e fizetni. Ha ez a bérlő létfenntartását szá­mottevően érintené, a cse­relakást nem lehet megfe­lelőnek tekinteni. — Ez a helyzet ebben az esetben nem áll fenn — hangzik a határozat. A há­zaspárnak olyan jövedelme van, hogy nem megterhelés számukra, ha a lényegesen kényelmesebb és színvonala­sabb cserelakásért, a jelen­leginél Jóval magasabb bért kell fizetniük. Tehiít a kü­lönbözet megtérítésére vo­natkozó igényük alaptalan. FEL1WONDAS LELTÁRHIÁNY MIATT Alig két hónappal azután, hogy egy vidéki fogyasztá­si szövetkezet eszpresszója új vezetőt kapott, üzletében leltárhiányt állapítottak meg. Az ennek megtéríté­sére kötelező határozat el­len az Illető nem fellebbe­zett, Néhány nappal később az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az üzletben el­lenőrzést tartott és szabály­talanságokat állapított meg. Egyebek között olyan fagy­laltot árusítottak, amelynek szavatossági ideje lejárt, a szeszes italt hígították. Ezért a vezetőt 1500 forint pénz­bírsággal sújtották. Ez a határozat jogerős lett, mert az üzletvezető ezúttal sem fellebbezett. Ilyen előzmények után a szövetkezet a presszóvezető munkaviszonyát — a leltár­hiány és a kereskedelmi felügyelőség megállapításai miatt — felmondta. Ennek hatályon kívül helyezéséért az illető a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, majd amikor elutasí­tották, a munkaügyi bíró­ságon pert indított. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely az üzletvezető keresetét elutasította. — Ha á felmondás indo­ka megfelel a valóságnak, a munkaügyi vitát eldöntő szerv a felmondást nem ha­tálytalaníthatja — hangzik a határozat. A jogszerű fel­mondást sem méltányosság­ból, sem olyan körülmé­nyekre tekintettel nem le­het érvényteleníteni, ame­lyek a munkaügyi viták ke­retein kívül esnek. Ez alól kivétel, ha a felmondás in­dokolása ugyan megfejel a valóságnak, de a munkavi­szony megszüntetéséhez nem szolgálhat alapul. ZAKÓ A FOGASON Vidéki tsz-vendéglőbe tért be egy tisztviselő és a nagy nyári melegre tekintettel le­vetette nyakkendőjét, vala­mint zakóját, amelyben kü­lönböző tárgyai voltak és egy fogasra akasztotta. Ami­kor távozni készült, kide­rült: a zakót a nyakkendő­vel együtt ellopták. Kára megtérítéséért a szövetke­zet ellenfizetési meghagyás kibocsátását kérte. A tsz ta­gadta kártérítési felelőssé­gét, de marasztalás esetéra is kármegosztás alkalmazá­sát indítványozta, állítván, hogy a tisztviselő nem őriz­te kellő gondossággal zakó­ját. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megálla­pította a szövetkezet anya­gi felelősségét. Indokolása szerint, amennyiben a ven­déglátóhelyiségben ruhatár van, az üzemeltető csak az ott elhelyezett tárgyakért szavatol, ruhatár hiánya a felelősségét nem korlátozza. A zakóért és a benne levő használati tárgyakért, vala­mint a nyakkendőért a tisztviselő kártérítési igénye indokolt. Hajdú Endre Igor Nyikolajevics Mazinov a strandon sütkérezett. Ész­re sem vette a szarvasbikát. A kapitális vad különben a fene tudja honnan került oda — talán kíváncsiságból né­zett be a strandra, vagy pe­dig megunta, hogy örökké csak az erdőben futkároszék és kedve szottyant beülni egy heverőszékbe. Elég íz hozzá, hogy odalépett Igor Nylkolajevicshez, és mélyen a szemébe nézett. — Huss! — szólt ki Mazi- nov már a heveröszék alól — Tűnj el! És villámgyorsan kezdte magát beásni a homokba. Ez a szituáció szemmel láthatóan szerfölött meglepte a szarvas bikát, meg is sértő­dött és hozzáfogott, hogy az agancsával kiássa Mazinovot. Mazinov se volt rest, felug- fott és ina szakadtából ro­hanni kezdett a part menten. A kapitális szarvasbika meg utána. Kritikus pillanatok! Ilyen percekben méretik meg az ember. Mazinovnak is az erdő felé kellett volna iramodnia, hogy embertár­saitól elhárítsa a veszedel­met. s a szarvasbikát is visz- szatéritse családi tűzhelyé­hez, ó azonban lóhalálában egy barátjához futott, aki már két esztendeje adósa volt egy tízrubelessel. Peron-, tott az udvarra, s az utolsó pillanatban sikerült becsap­nia a kaput a szarvasbika orra előtt. Felment a barát­Nv.aetiN­V. KA$A3£V: jóhoz, és mintha csak vélet­lenül jutott volna az eszé­be, megkérdezte: — Hogy s mint vagy? Hogy állsz anyagilag? Immár hetedszer nézek be a pénze­mért a legcsekélyebb ered­mény nélkül. — Bocsáss meg — szólt a barátja —, nincs egy vasam se. Kinézett az ablakon, s ész­revette a szarvasbikát. — Hát ez a kapitális vad kié? — kérdezte. — Az enyém — válaszolta Igor Nyikolajevics. — És mondd csak ... nem döf? — Dehogynem! Egy szem- pillantás alatt táppénzre tesz bárkit. — Akkor minek hoztad ide? — fortyant fel a barát­ja. — El kell mennem ha­zulról. Várnak... — Akkor fuss — tanácsol­ta Igor Nyikolajevics. — Ta-; Ián szerencséd lesz és békén hagy. — Köszönöm. De szerin­tem jobb lenne, ha te mennél el előbb. Edd meg, amit főztél! — Nem, erre ne is kérj! — legyintett Igor Nyikolaje­vics. — Mégse futkározhatok a városban fürdőgatyában! — Odaadom az új öltönyö­met. — Import? — Ühüm! — Rendben, üsse kő! De lehet, hogy taxin kell mene­külnöm, add csak ide a tízest. — Sok beszédnek sok az alja — vágott közbe a ba­rátja —, itt van tizenöt ru­bel, és tűnjetek el isten híré­vel! Mikor Mazinov kiment az udvarra, a szarvasbika ugyanott állt, ahol az imént. Mazinov ekkor egyenesen a házkezelőségre iramodott. A kapitális szarvasbika új-. bél az ajtónál maradt strá- zsálni. Mazinov benyitott az igazgatóhoz: — Ön több mint egy esz­tendeje ígéri, hogy tatarozni fogják a konyhámat, de ed­dig még nem történt semmi.,, — Nincs most időm magá­val tárgyalni — hárította el az igazgató. — Értekezletre kell mennem. Kinyitotta az ajtót, ám rögtön vissza is hőkölt. Tíz perc múlva pedig Igor Nyi­kolajevics ,két szobafestővel indult haza. Aznap még bőrzakót is si­került szereznie — egyene­sen a raktárból, valamint soron kívül bejutott a fogor­voshoz is. Itt azonban már abba kellett volna hagynia, ám rájött a dolgok izére, és kedve támadt, hogy fizetés- emelést kérjen. Beállított az igazgatójához: — Nem lehetne felemelni a fizetésemet? — Milyen alapon?! — mordult rá. az igazgató. Igor Nyikolajevics kárör­vendő mosollyal az ablakhoz lepett. De ahogy kinéiett, ereiben megfagyott a vér: a szarvasbikának hűlt helye volt. Mint később kiderült, Radcsukov főmérnök csalo­gatta maga után, mivelhogy már régóta szeretett volna egy Zsigulit szerezni. Oroszból fordította: Zahemszky László MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 : Francia muzsika. 9.00: És ha azt mondom — asz­tal? 9.30: Kórusmuzsika. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Haydn: Élet a Holdon. 11.42: Colas Breugnon. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Egy hevesi nótafa: Kovács János. 14.10: Ezeregy délu­tán. 14.50: Éneklő ifjúság. 15,10: Magyar szerzők mű­veiből. 15.44: Magyarán szólva... 16,05: Harsan a kürtszó! 16.35: Bartók: Cantata profana. 17.07: Ma­gas a mérce. 17.32: Opera- áriák. 18.00: A Szabó csa­lád. 18.30: Esti magazin. 19.15: Népi zene. 20.01: Ogaden ostroma. 20.31: örökzöld dallamok. 21.25: A szovjet kultúra hete, 22.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. PETŐFI 8.33: Zenés játékokból­9.33: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Nó­ták. 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból. 12.50: Charpentier: olasz imp­ressziók. 13.28: Állatbará­tok. 13.33: Nemzeti iroda­lom — idegen nyelven. 14.00: Kettőtől hatig.,. 18.00: Sanzonok. 18.33: Be­szélni nehéz. 18.45: Népze­nei feldolgozások. 19.15; Nagy tévedések, nagy fel­fedezések. 19.30: Csak fia­taloknak! 20.33: Magyar utazók a nagyvilágban. 21.33: A szovjet kultúra hete. 22.43: Öperettegyütte- sek. 23.15: Népi muzsika. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Varsányi Zsu­zsa. — Bodó Sándor elő­adása a Herman Ottó Mú­zeum néprajzi gyűjtemé­nyéről. — 18.00: Eszak­magyarországi krónika. — Partizánok köszöntése Mis­kolcon. — Országos szö­vetkezeti népművészeti ki­állítás Gyöngyösön. — Ily- lyés Gyula 75. születésnap­jának előestéjén. — Kész­letek a „Harmincéves va­gyok” című' zenés játékból. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... BiJv MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 10.20: Idesüss! 15.00: Iskolatévé. 16.30: Egészsé­günkért. 16-35: Közlekedő világ (rövidfilm). 16.50: Az Atlaszon át a Szaharába. Üti film (Ism.). (Színes). 17.05: Algéria nemzeti ün­nepén. 17.25: Mindenki is­kolája. 18.30: Hat évtized. 19.10: Tévétorna. 19.30: Tv- hiradó. 20.00: Golgota. 21.30: Szívközeiben. 22.10: Tv­híradó 3. 2. műsor 20.01: Autó-motor sport! 20.20: Jubilál a telefon. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Perui - napló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom