Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

A „zöld atombomba” és társai —'18 százalék, a rizs 7 szá­zalék, a búza 6—10 száza­lék fehérjét tartalmaz. LEVÉLBŐL FEHÉRJE Nem kevésbé figyelemre­méltó, hogy a Fülöp-szige- teken számos olyan növényt ismernek, amelyek ugyan nem jöhetnek szóba emberi táplálkozásra, de közvetett hasznosítású fehérjeforrások lehetnek. Ismeretes az is, hogy többek között Pakisz­tánban és Nigériában a fe- hérjehiány-betegségeket le­vélzöldségekkel gyógyítják. A levelekből kivont fehérjé­ből koncentrátumokat készí­tenek. Egyes növényfajok levelei olyan nagy mennyiségű fe­hérjét tartalmaznak, hogy akár már a közeljövőben is hasznosíthatók. Az „öreg” levelek rendszerint kis fe- hérjetartalmúak, tehát a fia­tal levelek jelenthetnek na­gyobb értéket. ZSÍRBÓL IS LEHET Arra a kérdésre, hogy ,mi hogyan állunk a növényi fe­hérjék hasznosításával, egy­értelműen pozitív a válasz. ■ Az Állami-díjas Holló Já­nos és Koch Lehel nevéhez fűződik az a levélből fehér­jét előállító eljárás, amely már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Nagyüzemi mére­tekben termesztik a közis­merten nagy fehérjeértékű takarmánynövényt, a lucer­nát. A levélből fehérjét elő­állító technológia a „zöld atombombaként” is emlege­tett Vepex-eljárás mellett még szintén érdekes folya­mat a zsír fehérjévé törté­nő átalakítása. Az állati zsi­radékot a sörélesztőhöz ha­sonlítható mikroszkopikus gombafaj alakítja át erjedés útján fehérjévé. Egy kilo- grammnyi zsiradékból nyolc­kilenctized kilogramm olyan fehérje nyerhető, amely táp­lálkozásra is alkalmas. Nem elhanyagolható a fon­tos fehérjetartalmú takar­mánynövényünk, a csillag­fürt savanyú talajokon va­ló termesztésének a lehető­sége. Foglalkoznak a jelen­leginél 30—50 százalékkal nagyobb fehérjetartalmú bú­za előállításával. Közismert a szója újrahonosítása és táplálkozásra való hasznosí­tása. Mivel a magas fehér­jetartalmához alacsony szén­hidráttartalom társul, bioló­giailag teljesebb értékű, ke­vésbé hizlaló. FEHÉR JEDŰSABB BURGONYA A neves hazai burgonya­nemesítő, dr. Sárvári István szerint is lehetségesnek lát­szik a jövőben, hogy a bur­gonya szintén besegítsen az egvre fontosabb kérdéssé vált fehérjefogyasztás növe­lésébe. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert nagy mennyiségben fogyasztjuk a burgonyát. Évről évre 80 kg körüli, vagy ezt is jó­val meghaladó az egy sze­mélyre jutó átlag. Annak ismeretében, hogy egység­nyi mennyiségű fehérje elő­állítására annyi energiát for­dít a növény, amennyivel négyegységnyi keményítőt ál­líthatna elő és a burgonya jelenleg általában 20 száza­lék körüli keményítőtartal­ma 10—12 százalékig csök­kenhet bármiféle, fogyasz­tási szempontból kedvezőt­len mellékhatás nélkül, a jelenlegitől 2,5 százalékkal magasabbra emelhető a bur­gonya fehérjeszintje. Bebi­zonyosodott, hogy amennyi­ben a burgonyát tojással együtt készítik el. például rakott burgonyának, akkor kölcsönösen 30 százalékkal emelhetik egymás fehérje­hatását. A program központi ösz- szefoglaló szervére, a Bu­dapesten hetedik éve mű­ködő Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság fehérje­program irodájára, tehát nem csekély feladat hárul. Komiszár Lajos Napkonyha a sivatagban Az utóbbi évtizedekben a Nap sugárzását közvetlenül elektromos energiává alakí­tó napelemek gyártása sokat fejlődött. A korábban drága, csak kutatási célokat szolgáló berendezések egyre jobban elterjednek a mindennapi életben is. Sokat dolgoznak a kutatók az olyan berendezéseken is, amelyek nem alakítják át a Nap sugárzási energiáját, ha­nem közvetlenül hasznosít­ják azt. Elvük igen egyszerű. Ha a napsugár elég energiát szállít ahhoz, hogy bőrünket kellemesen átmelegítse, mit kell vele csinálnunk, hogy például megolvassza a fé­meket? A válasz: rendkívüli mértékben össze kell sűríteni a sugarakat. Erre két mód kínálkozik. Az egyik: gyűjtő­lencsével koncentrálja a napsugár energiáját, ennek azonban több hátránya is van. Például az, hogy az üveg anyaga maga is elnyeli az energia egy részét, illetve a legnagyobb eddig készült lencse átmérője is túl kicsi ahhoz, hogy sok sugárnyalá­bot tudjon „kifogni”. A másik lehetőség, amikor tükrökkel gyűjtik össze a napenergiát. Az eljárás ha­sonló ahhoz, amit az olimpiai fáklya meggyújtásához hasz­nálnak. Gömbsüveg vagy forgási paraboloid alakú tü­kör gyújtópontjában — amennyiben azt a Nap felé fordítjuk — a tárgyakat igen magas hőmérsékletűre mele­gítjük. Az üzbég tudósok sikerrel oldják meg a Nap munkába fogását. Bebizonyították, hogy segítségével főzni, he­geszteni, és fémet önteni is lehet. A sugárenergia képes házak hűtésére, vagy fűtésé­re, gyümölcs és zöldség fa­gyasztására, szárítására, va­lamint édesvíz előállítására is. A megdöbbentő és sürgős cselekvésre ösztönző adatok szerint jelenleg hozzávető­leg 2,5 milliárd rosszul táp­lált ember él a földön és az emberiségnek csaknem fele fehérjehiányban szen­ved. Ezek a számok még növekedhetnek az emberi­ség gyors szaporodásával. Az emberi táplálék fe­hérjéi növényi vagy állati eredetűek, de ezek forrásai már nem fedezik az embe­riség szükségletét. Ezen a fehérjehelyzeten gyökeresen egyelőre csak újabb fehér­jeforrások feltárása segíthet. A fehérjehiány pótlására számításba vehetők a nagy fehérjetartalmú, emberi és állati táplálkozásra egyaránt alkalmas algák. Ez egyéb­ként nem is tekinthető tel­jesen újdonságnak, hiszen észak-afrikai bennszülöttek a legrégibb idők óta fo­gyasztanak egy többsejtű, kék algát. Más alkalmas al­gafajok tenyésztésével a „A napsugár nyomában” — ezt a címet is adhat-, , nánk mottóul a mai összeállításunkhoz. Az írások, a tudománynak a napenergia hasznosítására tett erőfeszítéseit mutatják be, s egyúttal bepillantha­tunk a földi éghajlat változásait kutatók munká-' jába. szomszédos Csehszlovákiá­ban, sőt Bulgáriában és az NSZK-ban már foglalkoz­nak. A megfelelő algák fe­hérjetartalma száraz álla­potban csaknem 50 száza­lék, ugyanakkor a hús, a hal és a tojás mindössze 15 Új módszer a tengeri olajbányászatban Az olaj kitermelés a tenge­reken, pontosabban a szá­razföldek talapzatain, a sel- feken felnőttkorba jutott. A legújabb adatok szerint a vi­lágon 28 állam 133 tengeri olajmezője termel már ola­jat, s további 14 államnak van erre kilátása. Ennek megfelelően fejlődtek a ten­geri olajbányászat újabb építményei, fúrótornyai és olajtartályai is. A legtöbb fúrótorony acél­ból készül, lábait cölöpök tű­zik a tengerfenékhez. Na­gyon komoly műszaki köve­telményeknek kell megfelel­niük a tengeri fúrótornyok­nak, hiszen egyes tengereken a 30 méteres hullámok sem ritkák, s a szél sebessége oly­kor 240 kilométer óránként. A számítások szerint az ilyen lábakon álló acéltornyokat 280 méter vízmélységig lehet építeni. A tengeri fúrótor­nyok legújabb nemzedéke vasbetonból készül — ez ol­csóbb és korrózióállóbb, mint az acél. Rögzítésükhöz nincs Mit visz a szél? szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezetre; nagy tömegük, súlyuk révén szilárdan állnak a tengerben. Hasonlóan nehéz műszaki gondokat vet fel a kitermelt olaj raktározása. Ha lehetsé­ges, igyekeznek azonnal el­szállítani az olajat, sokszor azonban a viharos időjárás ezt megakadályozza, a tank­hajók nem tudnak kikötni a fúrótoronynál. Különféle tí­pusú, többnyire vasbeton tá­rolótartályokat süllyesztettek tehát a tengerfenékre, mére­tük miatt azonban ezek el­készítése, helyszínre szállítá­sa műszaki bravúrnak szá­mít. A legújabb típusú tornyok alapját több betonhenger al­kotja, amelyek egyúttal olaj­tartályként is szolgálnak. A tömzsi alaphoz kettő, három vagy négy karcsú láb kap­csolódik, s ezeknek a vízből kiemelkedő végein nyugszik a fúró és termelő fedélzet. E tornyok legfőbb előnye, hogy tárolóhengereik teljes egészükben abban a mélység-” ben helyezkednek el, amely-' ben a hullámok hatása alig érezhető. Így az alapnak nincs szüksége különleges hullámtörő falra. Különös „kollekciót” állí­tottak össze a Karakum-siva- tagban dúló viharokról egy türkméniai sivatagkutató in­tézet munkatársai. A meteo­rológiai állomások és speciá­lis megfigyelőpontok által gyűjtött adatok szerint a mintegy félmillió négyzetki­lométer területű Türkméniá- ban évente átlagosan 360 ho­mokvihar keletkezik. Kiszá­mították, hogy még a legki­sebb vihar is több mint két­millió tonna port és apró ho­mokszemcsét emel a magas­ba, de orkán esetén eléri a 15 millió tonnát. Az erős szélviharok a homokot egé­szen a Kaukázusig, sőt Uk­rajnáig elhordják. Románia partjaitól 130 kilométerre olajkitermelő berende­zést helyeztek üzembe. A berendezés egyike a legmoderneb­beknek: négy, 122 méter magas pilléren nyugszik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világűr vihara Földünket éppen úgy, mint a naprendszer összes többi bolygóit is, állandóan éri a Napról érkező ún. napszél. Ez lényegében protonokból és elektronokból álló gáz­áramlás, amely óránként 400—500 kilométeres sebes­séggel rohan el a Föld mel­lett. A Föld felszínét a nap­szél nem éri el, mert a lég­körnek már a felső rétegei teljesen felfogják. A részecs­kék sűrűsége a napszélben elég jelentékeny, 5 részecs­ke jut minden köbcentimé­terre. A napszél mai tudá­sunk szerint a Napot övező magas hőmérsékletű Nap­koronának felső rétegéből 1 származik. A szirtisassal folytatott vadászat már csak Közép-Azsiában látható. A vadászok több napot töltenek a sivatagban, a napkonyha segítségével biztosítják a mindennapi me­leg élelmet. A napkonyha működő állapotban hatalmas nyitott esernyőre emlékeztet, amelyet a Nap felé fordítanak. A különleges tükör fókuszába helyezik a felmelegí­tendő ételt. ■ A köztársaság több kolho­zában és szovhozában épí­tettek olyan üvegházakat, amelyeket napenerigával működő akkumulátorok üze­meltetnek. Készítettek hor­dozható konyhákat és édes­vízelőállító berendezéseket, hűtőgépeket és más olyan eszközöket, melyek széles körű alkalmazást nyernek a mindennapi életben és a népgazdaságban. A napenergia széles körű felhasználása — különösen az olyan területeken — pél­dául sivatagban —, ahol alig van borús nap, és ahová a szokásos energiahordozók nem szállíthatók gazdaságo­san, nagy gazdasági megta­karítást jelent. Segít a távoli települések lakóinak, expe­díciók tagjainak, mindazok­nak, akik huzamosabb ideig távol vannak otthonuktól. M 1 műsorok: BADIÚ KOSSUTH 8.27: Martha Angelici és Zurab Andzsaparidze éne­kel. 9.09: Lánc, lánc, já­téklánc. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.23: Az „igazi” színház felé? 11.38: Colas Breug- non. 12.35: Melódiakoktél. 14.01: Mindenki könyvtá­ra. 14.31: Kóruspódium. 15.10: Mezők, falvak éne­ke. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Haydn: Esz-dúr szimfónia. 16.36: A szovjet kultúra hete. 17.07: Kin­csünk, a víz. 17.32: Ilos- falvy Róbert és Házy Er­zsébet énekel. 18.15: Kriti­kusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Köszöntjük a 75 éves Illyés Gyulát. 20.27: Mendelssohn: Az el­ső Walpurgis éj — kantá­ta. 21.01: Népi zene. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Bartók: II. hegedű-zongo­raszonáta. 22.41: A Fekete- Afrika történetéből. 23.01: Simone Boccanegra (opera). PETŐFI, 8.33: Mai dalok. 8.40: Slá­germúzeum. 9.30: Függet­len emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyer­mekek könyvespolca. 12.00: Nóták. 12.33: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.55: Walter Gieseking zongorá­zik. 13.28: Édes anyanyel­vűnk. 13.33: Üj zenei fel­vételek. 14.00: Rádiónapló. 17.00: Született kilencéves korában... 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlis­ta. 20.33: Daloló, muzsiká­ló tájak. 20.59: Rádiószín­ház. Csak egy csap. 21.35: (Muzsikáról. 22.05: Daljá­tékok. 23.05: Slágerturmix. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. —■ Feketén, fehéren. Környe­zetünk védelmében. Ripor­ter: Tolnai Attila. — A beat kedvelőinek. — Mun­kásportrék. — A hangsze­res^. Riporter: Sütő Enikő. — ' Slágerpanoptikum. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. Kitüntetések át­adása a Borsod megyei pártbizottságon. Központi ünnepség a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. — Mű­vészeti hetek az egri járás­ban. — Tudományos ju­bileumi ülés a Heves me­gyei felsőoktatási intézmé­nyek részvételével. — Né­pek zenéje. — Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes... TEJ MAGYAR 10.00: Tévétorna. 10.05: Is­kolatévé. 10.30: Wickie (NSZK rajzfilmsorozat). 11.00: Iskolatévé. 15.10: Is­kolatévé. 16.45: Telesport. 18.30: Ipari kaleidoszkóp. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Naponta két vonat. 21.10: 1917— 1977. Kb. 21.40: Crescendo. 22.50: Tv-híradó 3. 2. műsor 19.00: Francia nyelvtanfo­lyam. 19.15: Angol nyelv- tanfolyam. 19.30: ’Tv-hira­dó. 20.00: Zenés ajándék- kosár. 20.55: Bálnavadászat (rövidfilm). 21.15: Tv-hir­adó 2. 21.40: Hokuszai (ja­pán rövidfilm).

Next

/
Oldalképek
Tartalom