Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
yxLAG PBOLETArial egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 259. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. november 3„ csütörtök Ünnepi ülés Moszkvában a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére Október vívmányai, a szocializmus ereje az emberiség további előrehaladását jelenti Kádár János, az MSZMP KB első titkárának felszólalása Moszkvában kedden megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZsZK Legfelsőbb Tanácsának együttes ünnepi ülése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen több mint száz ország küldöttei vesznek részt, meghívott vendégként jelen vannak a forradalom egykori harcosai, a szovjet nép legkiválóbb képviselői, a termelő munka, a tudományos-kulturális élet kiválóságai, a fegyveres erők legjobbjai. Az ünnepségeken magyar párt- és kormányküldöttség vesz részt Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Az ünnepi ülést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg. A Szovjetunió Himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott ünnepi beszédet. Leonyid Brezsnyev előadói beszéde Hatvan évvel ezelőtt, győzött, a világtörténelem első szocialista forradalma — mondotta beszédeben Leonyid Brezsnyev. — Új történelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületésének a szocializmus és a kommunizmusba való átmenetnek a korszaka- megnyílt az az út, amelyen ma százmilliók haladnak és amelyre sorsszerűén rátér az egész emberiség. Október bebizonyította, hogy gyökeresen meg lehet változtatni a társadalmi-politikai alapokat, A szocialista építés hat évtizede nagyszerűen bizonyította, hogy mire képesek a dolgozó em- bérek, ha kezükbe veszik a társadalom politikai irányítását. A dolgozók előtt először nyílt lehetőség arra, hogy megszüntessék a kizsákmányolást és megszabaduljanak a gazdasági spontaneitás rabságából. Ezt a kulcsfontosságú problémát a magántulajdon felszámolásával, társadalmi tulajdonnal történő felváltásával, a tervszerű gazdaságirányítással oldották meg. Történelmileg rendkívül rövid idő alatt a hatalmas és elmaradott ország magasan fejlett ipari és társadalmasított mezőgazdasággal rendelkező országgá vált. Ma több ipari terméket állítunk elő,- mint negyedszázaddal ezelőtt az egész világon gyártottak. A történelem első szocialista országának nagyarányú gazdasági fejlődése a munka felszabadulásának, s azok munkájának eredménye, akik tudják, hogy saját maguknak és a köz javára dolgoznak. A politikai forradalom törvényszerű folytatása volt országunkban a kulturális forradalom — hangoztatta, Brezsnyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre megszabadultak az írástudatlanság súlyos terhétől. A dolgozók ma a kulturális élet tevékeny résztvevői, szellemi értékek alkotói. Kiemelkedő helyet foglal el október vívmányai között az annyira fájdalmas és drámai nemzetiségi kérdés megoldása. A hajdani cári Oroszország népei hatalmas szövetségi államban egyesültek- az orosz nép önzetlen segítségére támaszkodva tudatosan halódnak előre az új élet építése útján. Országunkban létrejött az e.mberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az októberi forradalom legnagyobb vívmánya a társadalmi egyenlőség és igaz- sagossag elvének meghonosodása, Állandóan javulnak a szovjet emberek élet- és munkakörülményei. Az elmúlt. tíz év alatt 1,6-szeresé- re nőttek a reáljövedelmek. 110 millió szovjet ember költözött. ezekben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félelmet, hogy munka nélkül, vagy orvosi ellátás nélkül maradnak, rettegniük kell a holnaptól. Nemrég fogadták el a Szovjetunió új alkotmányát. Ez ismét bebizonyította, hogy országunkban minden változás, átalakulás célja elsősorban az, hogy valóban emberhez méltó életkörülményeket biztosítson minden embernek. A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi igazságosság fogalma csakis a szocializmus viszonyai között telítődhet valódi tartalommal. A szovjet nép magabiztosan tekint a jövőbe. Szilárdan tudja, hogy élete egyre jobbá, tartalmasabbá, boldogabbá válik. Ennek záloga a munka és a kommunista párt lenini, tudományosan megalapozott politikája. A világtörténelem egyetlen eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú távon ható következményekkel jaró hatást az emberiségre, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Egyik legfontosabb következménye a szocialista világ- rendszer létrejötte és fejlődése. Európában, Ázsiában, Amerikában győztes szocialista forradalmak sora jelentette október eszméinek es ügyének folytatását. A szocialista forradalmaknak, a szocialista épitőmun- kanak vannak közös általános, bizonyos alapvető és szükségszerű vonásai — állapította meg Brezsnyev. A világszocializmus fejlődésének tapasztalatai arról győznek meg, hogy a forradalom fő kérdése változatlanul a hatalom' kérdése marad. A munkásosztály és a vele szövetséges egész dolgozó nép hatalmáról, vagy a burzsoázia hatalmáról van szó. Harmadik lehetőség nincs. A szocializmusra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a munkás- osztály és szövetségesei, az igazi politikai hatalmat megragadva azt a tőkésekés más kizsákmányolok társadalmi- gazdasági uralma felszámolására használják fel. A szocializmus győzélme csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítésére. A szocializmus csak akkor szilárdulhat meg, ha tudják védeni a dolgozók hatalmát az osztályellenség bármilyen támadásától. A világszocializmus tapasztalatai azt bizonyítják továbbá, hogy a marxista— leninista irányvonaltól, a proletár internacionalizmustól való eltávolodás kudarcoknak és súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki a pépet. Leonyid Brezsnyev Kínát említette példaként, arra, hogy milyen következményekkel jár, ha egy szocialista ország eltér a marxista-leninista irányvonaltól, a proletár internacionalizmustól. Ma néhány tőkés ország vezetője arra alapítja számításait, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti jelenlegi ellentétek és elhidegülés tartósnak bizonyulnak, sót a jövőben még inkább kiéleződnek. Nekünk úgy tűnk, hogy ez rövidlátó politika. Elszámitják magukat azok, akik így gondolkoznak. A Szovjetuniónak a szovjet—kínai kapcsolatok javítására tett javaslatai változatlanul érvényesek — jelentette ki Brezsnyev. A szocialista országok testvérpártjainak internacionalista politikája elvileg új típusú kapcsolatokat eredményezett a szocialista államok, és mindenekelőtt a szocialista közösség országai között. Szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk közös célokat követő és közös érdekektől összefűzött, szuverén, egyenjogú államok szövetsége, barátsága és együttműködése, amelyet az elvtársi szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás szálai erősítenek. Világtörténelmi jelentőségű az is, hogy az imperializmus gyarmati rendszerét napjainkra felszámoltnak tekinthetjük. Sok felszabadult ország ma elveti a fejlődés kapitalista útját és a szocializmus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok hú és megbízható barátokra lelnek a szocialista országokban. Amelyek nemcsak erkölcsi és politikai támogatást nyújtanak nekik, hanem hozzájárulnak gazdaságuk fejlesztéséhez, államszervezetük megteremtéséhez, védelmi rendszerük megszilárdításához. Október győzelme új szakaszt nyitott a nemzetközi munkásmozgalom harcában — folytatta a beszédét Leonyid Brezsnyev. Megerősödött a nemzetközi kommunista mozgalom, a tőkés országokban nő a tömegek gyökeres változások iránti igénye, kiszélesedik a monopóliumok ellen, a demokráciáért és a szocializmusért küzdő erők frontja. Ilyen körülmények között a kommunista pártok forradalmi stratégiájuk és taktikájuk tökéletesítésére törekszenek, megpróbálják összefogni a demokratikus erőket. Elméleti összegezéseikben vannak érdekes tételek, bár nyilvánvaló: nem tekinthetünk ezekben mindent végérvényesen kidolgozottnak és vitathatatlannak. Az október győzelméért folytatott harc tapasztalatai azt bizonyították, hogy a forradalmi tevékenységben nagyon is lehetségesek taktikai változások, újabb szövetségesek megnyerése érdekében kompromisszumok. De meggyőződtünk másról is: elveinket semmi esetre sem áldozhatjuk fel taktikai előnyszerzés érdekében. Leleplezve az imperialista köröknek azokat a hamis állításait, amelyek szerint a szocialista országok kommunista pártjai, elsősorban az SZKP a szocialista átalakításra vonatkozó saját receptjét próbálná ráerőltetni a nyugati kommunistákra, Leonyid Brezsnyev kijelentette: Ez nyilvánvaló hamisítás és koholmány. Pártunk, mint minden marxista—leninista párt szilárdan tartja magát a kommunista mozgalom általánosan 'elfogadott alapelveihez: a különböző országok kommunista és munkáspártjainak egyenjogúságához, függetlenségéhez, a belügyekbe való be nem avatkozáshoz, a szolidaritáshoz és kölcsönös támogatáshoz. A továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólva Leonyid Brezsnyev rámutatott: a szovjet hatalom a lenini békedekrétum jegyében született meg, és az ország külpolitikáját azóta is áthatja a békeszeretet, a békére törekvés. Objektív történelmi feltételek határozzák meg e politika konkrét tartalmát: a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés irányvonalát. Napjainkban a békés egymás mellett élés elvei meglehetősen szilárdan meggyökereztek a nemzetközi életben. Ez az egyetlen reális és ésszerű lehetőség. S mindenekelőtt az erőviszonyok megváltozásának, a Szovjetunió, az egész szocialista közösség ereje, és nemzetközi tekintélye gyarapodásának eredménye. A legszembetűnőbb kedvező változások Európában mentek végbe, ahol erősödnek az államok és népek jószomszédi kapcsolatai, a kölcsönös megértés, az egymás iránti kölcsönös tisztelet. Jelentősnek tartjuk a Francia- országgal, az NSZK-val, Angliával, Olaszországgal és minden más kis és nagy eltérő társadalmi rendszerű európai allammal folytatott együttműködésünket. Természetesen nagy jelentőséget tulajdonítunk az. Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainknak. Sok minden elválasztja egymástól országainkat, a társadalmi-gazdasági rendszertől kezdve ág ideológiáig. Az Egyesült Államokban nem mindenkinek tetszik rendszerünk, és mi is sokat beszélhetnénk arról, ami Amerikában történik. Ha azonban a különbségekre helyezzük a hangsúlyt, és ki akarjuk oktatni egymást, ennek csakis a bizalmatlanság és az ellenségeskedés fellángolása lehet következménye, s az mindkét országnak káros, a világ békéje szempontjából pedig veszélyes lenne. A szovjet állam megszületésekor Lenin figyelmeztette az akkori amerikai vezetőket: akár tetszik, akár nem, Szovjet-Oroszország nagyhatalom. Az élet megköveteli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban a hosszú távú békeelképzelések legyenek döntőek. Változatlanul készek vagyunk folytatni kapcsolataink fejlesztését az Egyesült Államokkal az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. A nemzetközi kapcsolatok jelenleg mintha útkereszteződéshez értek volna: vezethet innen út a kölcsönös bizalom és az együttműködés növekedéséhez, de a kölcsönös félelem, a gyanakvás, a fegyverhalmozás fokozódásához is. A végállomás lehet a tartós béke, vagy — legjobb esetben — a háborús szakadék szélén való állandó (Folytatás a 2. oldjlonl
