Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
• - ^/VAA,VS/*A/V/\/\A/‘-A/>-*V*‘-'S/V/VV/\y*/V\/VVVVS/\A/VVN/NA^ ; Hatékonyabban, gazdaságosabban, szervezettebben; sok- ; szór hangoztatott követelmények ezek, amikor a korszerű ; gazdálkodásról esik szó. Rovatunkban ezúttal a külön- ; bözö ágazatokban megvalósuló törekvések közül emeltünk i ki néhány példát, mindegyik a nagyobb hatékonyságot ; tűzte ki fő céljaként. Iránymutatóul megyei példát válasz- tettunk, amely a DH munkarendszer eredményeit mutatja ' be egyik gyárunkban, s Elektrizálással felére csökkenthető ,f!ßV a kcskopás A forgácsoló technika fejlesztési szakemberei a szerszámkopás csökkentésére törekszenek. Tudvalevő, hogy a forgácsolás övezetébe beadagolt kis mennyiségű hűtő- kenő folyadék kedvezően befolyásolja a szerszám élettartamát és magát a forgácsolási folyamatot. Ez nem is annyira a hűtőhatásnak, mint inkább a folyadék kenőké- pessé'gének köszönhető. Rájöttek arra hogy a hűtőkenő folyadék elporlasztásá- val annak fizikai-kémiai tulajdonságai megváltoznak, még ha vegyi összetétele változatlan is marad. A porlasztás közben a részecskék csekély mértékben villamossággal töltődnek fel, ionos állapotba kerülnek és ez is fokozza kenőképességüket. Kísérletekkel elektrizáló fúvókán át porlasztották szét a uitő-kenő folyadékot. A fú- ’ókára pozitív vagy negatív Előjelű 120 V-os egyenfe- szültséget kapcsoltak. A különféle folyadékok eltérő módon viselkedtek az elek- trolizálással szemben. A desztillált víz például teljesen érzéketlennek bizonyult. A legerősebb hatást a konyhasóoldatnál észlelték, A kísérletekből kiderült, hogy elektrizálással mintegy felére csökkenthető a késkopás mértéke Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a villamos töltést hordozó folyadékrészecskék a szerszám és a munkadarab érintkezési felületére behatolva ott fizikai, vagy kémiai jellegű hártyákat hoznak létre. Ezzel gyengítik az összehegedésre, valamint az egyes durvább szemcsék kiszakadásához vezető folyamatokat. Megállapították, hogy a feltöltődés a íorgácsképződés folyamatát is erőteljesen befolyásolja. A forgács zsugorodása és a for- gácsoltfelület képlékeny deformációja jelentősen csökkent a hűtő-kenő folyadéknak elektromos* feltöltéssel való szétporlasztásakor. Mivel a forgácsolás igen összetett folyamat, mérendő jellemzőként a kést helyettesítő csúszófej súrlódási ellenállását választották az összehasonlító kísérletek során. Gyorsítható az építés Lézersugár az alagútfoan A budapesti metró legutóbb átadott szakaszának építésekor már lézersugaras műszerrel jelölték ki az alagúttengely irányát, ami azért érdekes, mert a metróépítők a MOM szakembereivel közösen dolgozták ki a paizs irányítását, s megoldották a lézersugárnak az ívekben való használhatóságát is. Mint tudjuk, a fúrópajzs az alagút átmérőiével közel megegyező méretű acélhenger, elöl fejtőberendezéssel, hátul pedig a henger palástjára felszerelt 20—30 hidraulikus sajtóval (ez utóbbiak tolják előre a pajzsot a már elkészült falazatra támaszkodva.) A sajtókkal irányítható is a paizs: mindig azokat a savókat mű- kö^etik, amelyek a pajzsot a kitűző** iránvba terelik. A lézersugaras kitűzés a gyakorlatban úgy történik, hogy a pajzs tengelyében egy ellenőrző táblát — áttetsző műanyag lemezt — helyeznek el, arra esik a lézersugár pontszerű fénye. Ha a pajzs egyenesen halad, a sugárnak mindig ugyanarra a pontra kell esnie. Vízszintes ivekben a fénypont oldalirányban ebmozdul, a függőleges ívekben pedig felfelé vagy lefelé tér ki. Ha az alagút mind vízszintesen, mind függőlegesen változtatia az irányát, akkor a lézerfény a pajzs előrehaladásakor a műanyag lemezre meghatározott alakú görbét rajzol. A tervezők pontosan előre kiszámíthatják annak a görbének az alakját, amelyet a lézersugárnak a metró építése során le kell írnia. Ha ezt a görbét felhelyezik az ellenőrző táblára, már csak úgv kell a savókat kezelni, hogy előrehaladáskor a fénypont kövesse a görbét, attól el ne térien. Ezzel sok kitűzési munka takarítható meg, s gyorsítható a metróalagút építése. A DH — ahogyan mi látjuk A DH munkarendszer és nem mozgalom. Ezt azért kellett ilyen kategorikusan előrebocsátanunk, mert az utóbbi időben mindinkább ezt halljuk: „DH-mozgalom”. Mi rejlik emögött? Olyan nézet, amely szerint a DH emberi jó szándékon alapuló munkavégzés-javító mozgalom — a kétkezi munkások körében. Ok elhatározzák, megfogadják, hogy szépen, gondosan, hibátlanul fognak dolgozni, és így kevesebb gondot fognak okozni vezetőiknek. Semmi kétség: a „Dolgozz hibátlanul!” jelszó sugall valami ilyesmit. A valóságban azonban a DH ennél sokkal komolyabb és sokkal nagyobb horderejű változásokat jelent. Nem a fizikai munkára és nem egyszerűen a végrehajtásra korlátozódik, hanem szerkezetében átalakítja, minőségileg mássá teszi az egész vállalati munkát, a felső vezetéstől a segédmunkási szintig. Teljes körű minőségszabályozó és hatékonyságbiztosító rendszer, vezetési koncepció, amely az információrendszer lehető leggondosabb megszervezésével a vállalatot a műszaki, gazdasági, szervezési és tudatformáló folyamatok ösz- szefüggő rendszerévé teszi. Mindenekelőtt kitűzi a vállalati célt és az említett folyamatrendszert ennek a célnak az irányába vezérli. A hibát és a veszteséget a céliránytól való eltérésként fogja fel, ezért arra törekszik, hogy minden hibát és veszteséget megelőzzön vagy azonnal megszüntessen. Mi az Egri Dohánygyárban, amikor kétévi kísérletezés és tanulás után megterveztük azt az újabb hároméves folyamatot, mely vállalati munkánknak DH-munkarendszer- ré való teljes körű átalakítását célozta, a munkarend- szernek három alappillérét jelöltük meg, és ma is ehhez tartjuk magunkat: minőség — hatékonyság — üzemi demokratizmus, A minőséget azonban nem szűkén értelmeztük többé, mint termék- minőséget. Felismertük, hogy a minőség voltaképpen egy feltételsorozat eredménye a termékminőség a munka minőségétől, a munka minősége pedig a vezetés minőségétől függ; a vezetés minőségének pedig objektív feltétele az információ minősége. S mert az információ minősége jelentős részben a döntéselőkészítésben részt vevő, a döntésekben érdekelt dolgozók aktivitásától függ, meg kellett állapítanunk, hogy az üzemi demokratizmus nem olyasmi, ami „jó, ha van”, hanem a vezetés minőségének egyik biztosítéka. Ha az üzemi demokratizmus rendszerré és a vállalati életműködés szerves részévé válik, természetes és önmagától értődő lesz a DH- munkarendszer egyik legfeltűnőbb és legtöbbet emlegetett sajátossága, a dolgozók önellenőrzése is. A DH-munkarendszer az Egri Dohánygyárban négy folyamatrendszer összhangján alapszik 1. termelő-gazdál- kodó-értékesítő folyamat; 2. döntési folyamat; 3. innovációs („újító”) folyamat; 4. képzési folyamat. A termelő-gazdálkodó-ér- tékesítő folyamat célja a lehető legjobb minőségű termék előállítása a lehető legkisebb anyag- és pénzráfordítással. Ezt minőségre ösztönző bér- és prémiumrendszer, gyártási szakaszok közötti minőségellenőrzés, szocialista brigádok önellenőrző rendszere, állandó folyamat- szervezési tevékenység és az Innovációs rendszer újabb és újabb műszaki megoldásai mozdítják elő, A döntési folyamat egyszersmind az információ- áramlás központi Idegrendszere is. A felső vezetés stratégiai döntéselőkészítő törzskara a vállalati DH-akcióbi- zottság, mely 9 tagú és speciális tájékozottsággal rendelkező szervezési, üzemmérnöki, információs és technológiai szakembereket foglal magában. Az üzemrészvezetőknek nagyfokú önállóságuk és széles hatáskörük (munkáltatói joguk) van; ennek megfelelően az ő törzskaruk a tíz üzemrészi DH-akcióbi- zottsóg. Ezeket a 12—20 tagú kis tanácsokat az üzemrészek termelési tanácskozásain választják meg évenként a dolgozók. Mint döntéselőkészítő szervek, az információáramlás központjai is. Az akcióbizottságok rendszere az 1100 dolgozóból mintegy 170-et von be közvetlenül az irányítási-döntési folyamatba. A minőségbiztosítás kérdéseiben végez döntéselőkészítő tevékenységet a szocialista brigádok küldötteiből álló, 40 tagú „minőségi kör”. Végül különleges fórum a középvezetők konzultációja, mely évente kétnapos tanácskozásokon vitatja meg a problémákat a felső vezetéssel. Ez utóbbi köti össze a döntési folyamatot a képzési folyamattal: a konzultáció ugyanis az 1975 elején megindult középvezető- és utánpótlásképzéssel kezdődött. A konzultáció ma már képzés és döntéselőkészítő fórum egyszerre. Nemcsak vezető- képzés folyik, hanem a végrehajtó szinten rendszeres szakmunkásképzés és technikusi képzés is. Nem szándékom most számokkal „bizonyítani”. A hét- szeri „kiváló vállalat” cím és a Minisztertanács—SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja elég hiteles pecsét. Nem a mi „kiválóságunknak” pecsétje, hiszen mi semmivel sem vagyunk jobbak, okosabbak, tehetségesebbek, mint más vállalatok dolgozói és vezetői. A DH-munkarendszer pecsétje ez. Szeretnénk elérni, hogy terjedjen, a népgazdaság érdekében és saját jól felfogott vállalati érdekünkben egyaránt. Ezért készülünk tapasztalatátadó kurzusokra 1978-ban, városi és megyei vállalatok vezetői és üzemi négyszög tagjai számára. Az anyagot 14 füzetben elkészítettük. A címe: „A DH-mun- karendszer , elvi alapjai és gyakorlata”. Őszinte kívánságunk, hogy egyszer már leírhassuk ezt a cimet ilyen változatban : „A DH-munkarendszer, a magyar népgazdaság általános gyakorlata”. Dr. Domán László az Egri Dohánygyár igazgatója A cementgyártás gondjai Világszerte óriási építkezés figyelhető meg mindenütt Lakások, üzemek, erőművek, autósztrádák, repülőterek nőnek ki a földből, s akár hagyományos, akár korszerű módszerekkel folyik az építkezés, hallatlan mennyiségű cementet használnak fel. 15 év alatt a világ cementtermelése megkétszereződött. Sok más iparággal ellentétben a cementgyártásnál nem a nyersanyag — a mészkő — jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem a gyártás rendkívül nagy energiaigénye, és a környezetet súlyosan veszélyeztető porszennyezés. A cementgyárakban a klinkerégetés fajlagos kalóriaszükséglete 1504 kilokalória kilogrammonként, amelyhez nagy mennyiségű, magas fűtőértékű és kis hamutartalmú szén, illetve fűtőolaj vagy földgáz kell. De a cementtermelés failagos vi llamosenergia-szükséglete is igen nagy. Az utóbbi években az új technológiai berendezések jóvoltából az egyre jobb hatásfokkal dolgozó üzemek fűtőanyagszükséglete 15 év alatt mintegy 45 százalékkal csökkent. A villamos energia megtakarítására azonban vajmi kevés a lehetőség. A cementgyárak a szén- tüzelésű erőművek után a legtöbb port kibocsátó üzemek, nagymértékben szeny- nyezik környezetüket. Ma a környezetvédelem, ezen belül a levegőszennyezés meggátolása napról napra sürgetőbb, ezért a portalanítás a cementgyárak kiemelt feladata lett. A cementgyárból a levegőbe jutó por az emberi szervezetre káros ugyan, de nem okoz szilikózist. Nagy mennyiségben azonban mind a gyárakban dolgozóknak, mind a környező területek lakóinak igen kellemetlen. A régi gyárak porkibocsátásának a csökkentése csak hosszú idő alatt, még több száz milliós befektetéssel is csak részeredményeket hozhat. Az új üzemek helyzete azonban már sokkal jobb. A cementgyártásnál nagy tömegű és finom szemcsé- zetű anyagokat mozgatnak és tárolnak. Az anyagok raktározása és mozgatása — kevés kivételtől eltekintve — nyílt folyamatban és nyitott épületekben történik. Ezen aligha lehet változtatni, A legnagyobb porképzők azonban a kemencék, de erősen szennyeznek a malmok, szárítók, törők, valamint a szállítóberendezések átöntőhelyei is. A portalanítás célja ezért az áramló levegő és a füstgáz, valamint a berendezések körüli nyugvó levegő portartalmának a leválasztása. Erre igyekeznek világszerte egyre jobb hatásfokú megoldásokat keresni. Képünkön: ebben az évben kezdte meg működését a lengyelországi Gorazdze- ben Európa egyik legnagyobb cementgyára, amelynek építésénél környezetvédő berendezésekről is gondoskodnak, hogy minél kevesebb szennyeződés jusson a levegőbe. MAI Műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27: Schumann-kórusmüvek. 8.45: Harsan a kürtszó! 9.15: Haydn operáiból. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.24: Európai otthonosok. 11.39: Colas Breugnon. 12.35: Melódiakoktél. 13.57: Irodalmi évfordulónaptár. 14.26: Magyar kamaramuzsika. 15.10: Bellini: A kalóz. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Népdalcsokor. 17.07: Körmikrofon. 17.32: Liszt-dalok. 17.55: Külföldről érkezett... 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: A galamb (hangjáték). 20.09: Romantikus kamarazene. 21.14: „Megy három kapu a legényen át...” 22.20: Szimfonikus zene. PETŐFI 8.43: Slágermúzeum. 9.33: Független emberek. J.0.03: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Népdalok. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55: Magyar előadóművészek. 13.25: Édes anyanyelvűnk. 13.30: Zenés képeskönyv. 14.00: Válogatott perceink. 17.Ö0: Belépés nemcsak tornacipőben! 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Egy hazában. 21.03: Népszerű dallamok. 22.03: Nóták. 23.05: Gül Baba (operettrészletek). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjájrás. — Feketén, fehéren. — Lélekmelegítő dudaszóra. Riporter: Tolnai Attila. — A beatkedvelőknek a Neoton együttes és Rod Stevart énekel. — A MEZŐGÉP Vállalat felsőzsolcai gyárában. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — A helyőcsabai Cement- és Mészművek szocialista brigádjainak tanácskozásán. — Család- és nővédelmi tudományos ülés. — A mezőkövesdi járás fejlesztéséről. — A miskolci Nyekergő együttes játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... TQ MAGYAR 9.55: Tévétorna. 10.00: Iskolatévé. 10.30: Wickie (NSZK filmsorozat). 11.00: Iskolatévé. 14.55: Iskolatévé. 16.35: „Még nem elég..." 17.00: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.45: A gótika Portugáliában. 16.00: Telesport. 18.30: Energia. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv- híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 21.20: Panoráma. 21.45: Fiatalok órája. 22.45: Tv-híradó 3. 2. műsor 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Még egyszer! 20.00: „Latiatuc fe- leym”. 20.30: Egymillió fontos hangjegy. 21.05: Császárlátogatás (tévéjáték). 20.45: Tv-híradó 2. (MTI — Külföl di Képszolgálat — KS)
