Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
I í Csütörtökön színházi premier A fürdőigazgató, Egerben Kulcsár Imre, Somló Ferenc és Csiszér András a vígjáték egyik jelenetében. (Fotó: Veres Attila) Bertha Bulcsu rangos író; közéleti érdeklődését szépprózai művei mellett nagy igénnyel írt publicisztikái is tükrözik. Alkotói erényeit jelesen megmutató első színpadi művét a miskolci—egri színháznak írta. Gunyoros Sokan vallják, hogy a kamarazene csak meghitt környezetben az igazi. Van benne valami nagyon bensőséges, családias, ami miatt a tömeget nem szívleli. A gyöngyösi zeneiskola tanárai is ilyen családias jellegű körülmények között adták elő kamarakoncertjüket. Az biztos, a régi épület boltíves termei szinte megkívánják ezt a műfajt, vonzzák a kisegyütteseket, talán még a megszólaltatandó művek körét is leszűkítve. A legutóbbi hangversenyen Chopin, Händel, Beethoven, Sosztakovics és Prokofjev műve szólalt meg. A Forradalmi etűd szólója után triók és duók következtek. A hangszerek száma is azt sugallta, hogy valami meghittebb hangulatnak kell átadnunk magunkat. Talán ezért is lepődtünk meg az esetenkénti zengő fortékon, amelyeknek hangereje inkább illett volna egy nagy teremhez és egy népes zenekarhoz. Persze, nehéz visszafogni a kitörni készülő indulatokat, amelyek akár Chopin, akár Beethoven zenéjéből akarnak kiáramlani. A hangverseny a Gyöngyösi Városi Kamaraegyüttes nevéhez fűződik. Apropója pedig a jubileumi évforduló volt. Néhány lelkes zenetanár összeállt, hogy a tanításon túl is nyújtson valami szép élményt a növendékeknek, a szülőknek és minden más zenekedvelőnek. És hogy önmaguk kedvtelését is szolgálják az együttmuzsikálással. Törekvésük dicséretes. Olyan mag ez a kis csoport, amely bizonyítja, hogy a zene életünk része, emberi mivoltunk értékesebb oldala. Talán az sem túlzás, hogy a város el is várja a zene hivatott művelőitől, mégha szatírája, amelyben a vétke-, sen nagyvonalú fürdőigazgató és szolgalelkű, korrupt „hada”, valamint a főhatóságtól váratlanul kirendelt revizor története révén a felelőtlen gazdálkodás, az elv- telenség bűneit tűzte tollhegyre. „csak” zenepedagógiai munkával keresik is a kenyerüket, hogy rendszeresen adják meg a hangversenyek élményét, olyan keretek között, ahogyan tudják, ahogy a lehetőségeikből telik — létszámban, hangszerismeretben. Mint tették ezt eddig is. (g. mól-) A szerző véleménye: Tudom, hogy hiba, hogy a máj életről, ma élő emberekről írok, s a színpadi cselekménynek van bizonyos aktualitása. Tudom, hogy ez éppen olyan oktalanság, mint realista prózát írni. Most az egyszer nézzék el nekem. ígéretet teszek, hogy legközelebb királyokról írok, esetleg néger királyokról. Különös nőkről, esetleg hercegnőkről, írok majd novellát, regényt, darabot, ami a XVI. században játszódik, és nagyon ügyelek rá, hogy minden valahol másutt történjen. Mesz- sze, britföldön, frankföldön vagy még messzebb. Azt is meg tudom csinálni, hogy az egész a tengeren játszódik egy kisebb hajón, amiről nem lehet tudni, hogy honnan jön és hová megy, és azt sem, hogy kik utaznak rajta és mikor. De nagyon olvasmányos lesz, esetleg látványos, mert szeretem a tengert. A színpadi játék hosszadalmas megírásának, áfásának idején sajnálni kezdtem, hogy nem vagyok amerikai és nem éltem egy kicsit korábban. Akkor ugyanis beiratkozhattam volna George Percy Baker tanár úr stúdiumaira a Yale-egyetemen, ahogy ezt O’Neill és sokan mások tették. Sok baj éri az embert az életben, a dramaturgiai studium kényszerű kihagyása a legkisebbek közül való, de a következményeit most önöknek kell elviselni, mint minden másnak is. ★ A vígjáték főszerepeit Kulcsár Imre, Csiszér András, Somló Ferenc, Péva Ibolya, Komáromy Éva, Máthé Eta, Csapó János, Lenkey Edit és Simon György játssza. Rendezte: Beke Sándor. Premier csütörtökön este a Gárdonyi Géza Színházban. (Gy.) •HOGYŐR JŐZSCF x. Pista megtörölte gyöngyöző homlokát, az izzadtsággal kevert olajos-sáros masszát füle mellé kente szőrös ke- zefejével, fakó, kerek sapkáját feje búbjára lökte, majd gázt adott, és megcélozta a hegy oldalán hajladozó tarkaruhás szüretelő lányokat. A hatalmas traktor felbőgött, és feketén köpködött az ökörnyálas levegőbe, szag- gatta-törte a sziklakemény talajt, de az eke minduntalan kiugrott. — Vasakat kell cserélnem, hiába, a nyáron alig esett — dörmögte bosszúsan a traktoros, majd a diófás árokpartra kanyarodott. összefordított zsíros kenyeret húzott elő táskájából, kézbe vette a villáskulcsot, és az eke mellé térdelt, lazította a csavarokat, közben harapott, időnként a vonókeretre tette a kenyerét. Az elmerült munkától észre sem vette, hogy egy Nysa fékezett mellette az országúton. — Szia, öreg fiú! — kiabált rá a vezető, és a füves partra ugrott, majd átlendült az árkon, és kezet nyújtott. — Szervusz — markolta át Pista a vékony kis tenyeret. — Mesélj, fiú, mesélj! — kedélyeskedett Sutyi, és leporolta tenyerét. — Látod, dolgozgatok — intett a traktoros a fölszántott föld felé. — Engem is hazacsaltak a téeszbe. Akárhányszor itthon jártam, mindig a nyakamon lógott az elnök, hogy éppen ilyen anyagbeszerzőre van szüksége, mint én. Végül magam is rájöttem, hogy érdemesebb havi háromezerért Koncertet adóit a Gyöngyösi Városi Kamaraegyüttes Q Mimm ^ Iái?, novcmoer xü., szcrua Bemutatkozott az Egri Központi Képtáncegyííttes Hangverseny — szocialista brigádoknak Hétfőn este Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban hangversenyt rendeztek azoknak a szocialista brigádoknak, amelyek a 60. évfordulóra hirdetett munkaversenyben kiemelkedő eredményeket értek el. A házigazda tisztet ezúttal a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa és a Megyei Művelődési Központ közösen látták el, míg a műsorban három együttes, az Egri Szimfonikus Zenekar, az Építők Heves megyei Kórusa és az Egri Központi Néptáncegyüttes lépett fel. A gondolat, hogy a szocialista brigádok tagjait egy ilyen ünnepélyes alkalommal, munkaversenyben való részvételért, az eredményekért a különböző elismeréseken kívül és felül még komoly zenével, dallal, tánccal is megjutalmazzák, sikert hozott a gyakorlatban, mert az ünnepi műsort telt ház élvezte végig. Ez az est is kitűnő alkalom volt arra, hogy éppen kiváló munkáskollektívákban ébredjen fel, mélyüljön el az érdeklődés a művészetek, a művészi élmény iránt Nagy taps köszöntötte az Egri Szimfonikus Zenekart, mert ezen a hangversenyen bejelentették, hogy harmadszor nyerte el a kiváló együttes címet és ezzel jogot nyert arra, hogy fennállásáig ezt a rangos megkülönböztetést használhassa. Műsorukon magyar és szovjet szerzők szerepeltek. Erkel Ünnepi nyitánya után Szüle Tamás a bordalt énekelte a Bánk bánból. Liszt Magyar fantáziáját Vincze Teréz játszotta. A Székely fonóból két dalt énekelt Kovács Ilona, majd Markó dalát Dunajevszkij Szabad szél című operettjéből Szüle Tamás adta elő. A két fiatal énekes — a Zeneművészeti Főiskola végzős növendékei — nem először lép fel az Egri Szimfonikusokkal: kedves vendégként hazajárnak Egerbe számot adni művészi fejlődésükről. A kiváló együttest Farkas 1st- ván vezényelte. S hogy ez az együttes kiváló, rangja emelkedőben van, az elsősorban neki köszönhető, és annak az innen-onnan tizenöt esztendőnek, amely az együttes mögött áll. építeni a szocializmust, mint kettő és félért. — Nyilván — rántotta meg a vállát Pista és a napra sandított, majd az ekéhez lépve tovább dolgozott. — Háromnegyed négy — adta meg a pontos időt Sutyi. — De miért töröd magadat, csak nem akarsz megszakadni? Látom, még ebédelni se értél rá — pillantott a zsíros kenyérre. — Dehogynem! Csak most, hogy laposvasakat cserélek... — Megvár a meló. Én már a tanfolyamon is megmondtam, hogy maradjunk Pesten, de nem hallgattál rám, hazajöttél traktorozni! Pedig, öregfiú, ha tudnád hogyan éltünk ott! A traktoros szó nélkül hu- zakodta a csavarokat. — Na és mennyivel szúrják ki a szemedet ezért a pocsék melóért? — Átlagban megvan a négyezer, de amikor kom- bájnoltam, az öt és felet is elkerültem — dörmögte nyugodtan a traktoros, és lopva Sutyira pillantott. — Akkor meg mit akarsz? — Én? Semmit! — De hát, szóval nem értelek! •“ — Azt nem érted, hogy miért zsíros kenyeret ebédelek es miért rongyos a nadrágom? A pénz a fontos, Su- tyikám, a pénz! — dörzsölte össze a hüvelyk-, és a mutatóujját Pista. — Mit nyersz a sok pénzzel, a fejed alá rakhatod a koporsóba? — A fejem fölé rakattam. Űgyis arra mész, hát nézd meg az újtelepen a szélső házat! Sátortetős, kétszoba-halPillanatkép az Egri Központi Néptáncegyüttes műsorából. (Fotó: Szántó György) Az Építők Heves megyei Kórusa jól felépített fesztiválműsorral kedveskedett a szocialista brigádoknak. Kodály Nagyszalontai és Karai Hevesi köszöntője vezette be nagy tetszéssel fogadott számaikat, amikben a lírából fonták a vezérmotívumot, érzésekből, mert az együtt- éneklés elsősorban az érzelmek hullámzását hozza, a társas örömnek semmi mással össze nem téveszthető érzését. De méltó hangot kapott itt a lelkesedés is, Váry Ferenc és Geoffray szerzeményeiben. Dr. Valentin Kálmán és Ocskay György karnagyok nemcsak egybetartanak egy nagy áldozatokra ' képes amatőr együttest, hanem értő szándékkal azt egyre magasabb szintre is emelik. Az Egri Szimfonikusok mellett az Építők a másik együttes, amely stílusával és eredményeivel országos rangra emelkedett az utóbbi években. A kórus két szólistáját, Galovics Esztert és Szalos, szuterénos. Könnyen megismered, mert bástyát rakattam eléje fehér, faragott kőből, arra meg vaskeritést húzattam cirádás vaskapuval. A környéken se látsz olyan szép kaput, tizenötezerbe került! Látod, ez a valami! — Te tudod, öregfiú — hagyta rá Sutyi. — Dolgozom, de megvan az eredménye. Háromkor kelek, megetetem az állatokat, karbantartom a gépet, harapok valamit és dolgozom, ameddig látok. Legalább két műszaknormát mindennap elvégzek. Utána mindig akad valami háztáji munka. Kukorica- vagy krumplihordás, esetleg kavicshozás az építkezésekhez, máskor meg szántás, trágyázás. Aztán itt a hegy, a szőlőben éven át akad munka. Ezekre a túlmunkákra megkapom a rendes órabért a gazdától, meg a borravalót és néhány korty italt. Aki nem ad, ahhoz nem megyek többet maszekolni. — Anyagilag ilem lehet rossz — rántotta meg a vállát Sutyi és néhány szem diót vett fel a fű közül. — Dupla pénzt keresek, megvan az italom, a gyomromba pedig senki se lát. Az pedig egyáltalán nem zavar, ha egy kicsit festett vagy olajos a ruhám, nem érdemes tisztát venni, hiszen úgyis elkoszolódik. És többet keresek ebben a mocskos ruhában, mint aki minden reggel vasalt nadrágban ül a gépre. Igaz, a feleségem sokszor mondja, hogy vegyek másikat és váltsam őket, de miért szórnám a pénzt! (Folytatjuk.) bő Dénesi meg kell dicsérnünk: jól állják az összehasonlítást a művésznövendékekkel. A hangversenyen először lépett nyilvánosság elé az egy éve alakult Egri Központi Néptáncegyüttes. Műsorukat nagy érdeklődés előzte meg, hiszen ebben a városban hosszú évtizedek óta nincs táncegyüttes, az ötvenes évek elején működött tánckarra pedig már csak a szakemberek emlékeznek. Az együttes művészeti vezetője és koreográfusa Varga Zoltán, aki a Budapesti Bartók fericfiart is irányítja. . Három.. ..számot adtak elő, az Ügrós táncot, a sűrű és ritka tempókból ösz- szeállított Férfitáncot és a Mezőségi párost. Nem azért kapott ez az együttes forró ünneplést a közönségtől, mert a produkció Egerben az újság ingerével hatott, hanem azért és elsősorban azért, mert ezek a fiatalok ünnepélyességgel és méltósággal járták ezeket a táncokat. Némely lobogó sörényű fiatalember olyan kipirultam nyilván lámpaláza- san is járta ezeket a táncokat, hogy kitetszett: a tánc, a közös művészi alkotás igénye, láza hevíti őket. Varga Zoltán igényes, az elemeket harmonikusan egybeillesztő koregoráfiája még nem ment át hibamentesen a gyakorlatba, a lendületes önfeledtség itt-ott még félő vigyázásba szorult a lányoknál-fiúknál, de ezt az együttest fel kell írni a számontartandók listájára. Legalábbis Egerben. A többi már rajtuk múlik. A műsort Nagy Edit konferálta. Farkas András Sorsforduló Hatvanban is bemutatják a tárlatot Eger után Hatvanban is bemutatják decemberben a Sorsforduló című tárlatot. Mint már lapunkban hírül adtuk, a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére meghirdetett észak-magyarországi képzőművészeti pályázatra több mint félszáz: alkotó küldte el műveit. A beérkezett kétszáz alkotásból mintegy száz festmény, grafika, szobor és érem került a közönség elé. Az október 16-tól nyitva tartó tárlatot eddig 15 ezren tekintették meg a megyeszékhelyen. A kiállítás december 18- ától lesz látható a hatvani Vörösmarty Művelődési Házban, januártól pedig Gyöngyösön kerül bemutatásra.