Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
Üj aranykor? ■ tr \ Az aranysárga színű, nagy fajsúlyú (19,29) nemesfém, jó elektromos és hővezető, a savakkal szemben ellenálló, jól nyújtható, ötvözhető, alakítható — állapítják meg az általános lexikonok. A köz- gazdasági lexikonok ezt a felsorolást kiegészítik azzal, hogy az arany — pénzanyag. Miért az arany vált pénzanyaggá. általános egyenérté- kessé? Erre a kérdésre Marx adott választ a Tőke I. kötetében. Az arany magas értékkoncentrációt képvisel, egységnyi súlyú arany előállításához viszonylag sok emberi munkára van szükség. Minősége homogén jellegű, esztétikus, nem oxidálódik, ipari célú felhasználása pedig — Marx idején — alacsony volt. E tulajdonságok miatt emelték ki az aranyat az ásványvilágból, és vált az a pénz megtestesítőjévé. Az arany és a pénz évezredeken át azonosult fogalom volt, bár a pénzforgalomban már korai szakaszban is az aranyhelyettesítők (réz, ezüst, vas stb.) játszották a fő szerepet. Marx az aranyat különleges árunak tekinti, amelynek mozgása kettős irányú: a termelés helyétől exporttermékként olyan országokba áramlik, ahol azt pénzzé változtatják, és e pénz megkezdi körforgását az országokon belül és az országok között; a másik irányba mozog akkor, amikor az arany a pénzforgalomból kikerül és mint a gazdaság biztosítéka, kincsként felhalmozódik a bankok jól őrzött pénztáraiban, a magánosok páncélszekrényeiben. Az arany iránti vágy, az arany mint a gazdagság jelképe az irodalom egyik fő témája, s aligha íródott kevesebb könyv az aranyról, mint a szerelemről. Aranyért mindent meg lehetett vásárolni, a középkorban még a ,.lelkiüdvöt” is. A dél-amerikai népeknél az arany fontos anyaga volt a vallási szertartásnak. A napimádó vallásokban az arany a napfényt szimbolizálta, s a papok arany álarcot, arany süveget és más aranyból készült ruházati eszközt hordtak, illetve a rítus során aranytárgyat használtak. De a termelés, a gazdasági élet fejletlensége miatt ezeknél a népeknél az aranynak még nem volt pénzjellege. Az egyiptomi aranykul- tusz, „a fáraók kincsei” elkápráztatták a világot. Ez a gazdagság és művészi kifejezőképesség joggal nyűgözi le korunk emberét is. Az arany .a jó, a nemes, a drága, a hasznos jelzői értelmet kapta a különböző nyelvekben (aranyember, arany szíve van, aranyat ér, aranykezű stb.) A bölcsek köve évszázadokon át a telhetetlen mohóságú nemesség és királyi házak ábrándképe volt. (A bölcsek kövét valami olyan titkos pornak képzelték, amelyet a megolvasztott közönséges fémbe szórva, azt arannyá változtatta volna.) Az aranycsinálás láza a középkorban szökött a legmagasabbra. Az aranyat kereső alkimistáknak köszönhető Európában a porcelán felfedezése, hiszen J. F. Böttger alkimista Erős Ágostot azzal szédítette, hogy aranyat csinál, s eközben véletlenül rátalált Tutenkámen fáraó színaranyból készült maszkja. (MTl-fotó — KS) a porcelánra, s innen ered a világhírű meisseni termék, amely azóta is aranyat ér. » Korunk gyermeke a mindennapi életben már nem találkozik az aranyérmével, legfeljebb akkor, ha múzeumba megy. Napjainkban is bocsátanak ki aranyérméket, azonban ezek már a pénzforgalomban nem vesznek részt, mert azonnal felvásárolják a gyűjtők, akik ezt szenve- t délyből vagy kincsképzésből teszik. (Megfigyelhető, hogy az aranyérméknek már kibocsátásuk pillanatában magasabb a piaci ára, mint amennyi az aranytartalom alapján indokolt lenne.) Az aranyérme kibocsátása és értékesítése több országban a központi bankok egyik üzleti tevékenysége. A klasszikus pénz, amelyre a közgazdaságtudomány a pénz törvényszerűségeit felépítette, az aranyérme volt, amelynek súlya kifejezte annak értékét, a törvényesen megengedett kopási határon belül. (Ezt 'a határt a szaknyelv remediumnak nevezi, ez egy bizonyos százalékérték, amelynek megfelelő kopás esetén az érmét a forgalomból ki kell vonni.) Az aranypénzt ezért nevezik teljes értékű pénznek. Az aranynak általános megjelenési formái az aranyérme-korszakban a következők voltak: az aranyérme (aranyforint, aranykorona, tallér stb.), az aranyrúd vagy tömb (állítólag az első) aranyrudat a Krőzus i. e. 540 körül öntette), és az ékszer. Az aranyérmét, mint a pénzügyi rendszer alapját a XVIII. században Angliában vezették be először és ettől az időponttól számítódik az aranystandard (az aranypénzrendszer). Logikus. hogy Anglia törvényesítette az aranystandardot, mert e korszakban a sziget- országban — mint a világ legfejlettebb és leggazdagabb országában — a Föld minden pontjáról áramlott be az arany: a Bank of England pincéi megteltek a gyarmati kizsákmányolásból, a gyorsan fejlődő gazdaságból származó arannyal. Az aranyérmerendszert az I. világháborúig tartották fenn, bár a századforduló első évtizedében már erős törekvés jelentkezett arra, hogy az aranyat a pénzforgalomból kivonják. Az I. világháborút követően az aranyérmerendszert egyik állam sem állította helyre. Az aranystandard módosított formája volt az aranyrúd, illetve az aranydeviza-rendszer, amelyet az 1920-as években vezettek be a világ országai. Az arany fénykora az aranydeviza-rendszerrel zárult. Az aranydeviza-rendszer azonban még az 1970- es évek elejéig fenntartotta magát a Nemzetközi Valutaalap normáinak megfelelő szerény keretek között. De ez a korszak, mint a következő írásokban látni fogjuk, már az arany trónfosztásának nyitánya lett. Wesel Iván Az országban az egyeutntk A nyíregyházi máj őreitek Ebben az esztendőben az egész ország megismerkedett a nyíregyházi majorettcso- porttal. Hazánkban ez az egyetlen ilyen jellegű együttes, amely a szabolcsi Ifjú Gárda-zenekarral együtt az ünnepségek üde színfoltja. A debreceni virágkarnevál nagydíját is ők nyerték, de tapsolt különböző alakulatokat is bemutatnak. Világoskék ruhájuk, aranysujtásaik csak emelik a derűs látvány szépségét. A sikeres hazai bemú- tatkozás után jövőre már külföldi meghívásuk is van, testvércsapatuk, a csehszlovákiai Cheb leányai hívták meg őket közös találkozóra. A nyíregyházi majorettcsoport. (Gaál Béla felvétele.) nekik a főváros népe is. A budai várban rendezett parádén ezreknek szerzett örömet a csapat. De szerepeltek Veszprémben az Ifjú Gárda országos szemléjén, Zánkán, Pápán, felléptek a magyar— szovjet—csehszlovák határtalálkozón a Kárpáton-túli Területen. Nyíregyházi ünnepségek ma már elképzelhetetlenek a majorettek nélkül. A csoportban közreműködő leányok iskolások. Többségük gimnazista, de a két „mini-majorett” még csak általános iskolás. Műsoruk sokszínű. Vonulnak, de közben francia minta szerint A majorettcsoportot a megyei KISZ-bizottság és a szakszervezetek megyei tanácsának művelődési háza patronálja. Az Ifjú Gárda fúvószenekarral együtt a fenntartásukról is gondoskodnak. Az őszi-téli időszakban új gyakorlatokat tanulnak és kondícióedzéseket tartanak. Mert a látvány szép, de csak kevesen tudják: erő, ügyesség, kitartás kell az olykor több kilométeres vonuláshoz, a szép testtartáshoz, a koncentrálást kívánó alakzatok bemutatásához. (bürget) CSEPIGA: Egészen komolyan Marimoncsik lehangoltan jött ki a főnök szobájából. Szó nélkül leült és valami papírba mélyedt. — Mi az, megint zűr volt? — érdeklődött Skrabak, a főelőadó. — Akadékoskodott, megint akadékoskodott — sóhajtotta Marimoncsik. — Idétlennek nevezett. Egy vacak vessző miatt, mivelhogy az, szerinte, nem a helyén volt. — Hát piszok alak ez az Ozjava! — mondta haragosan Skrabak. — Csak szidni tud. Pedig a másolatot sem tudja megkülönböztet, ni az eredeti példánytól. Hogy mikor koppintanak már a körmére?! — Szerintem soha. — Mert senki nem meri kinyitni a száját. Ha valaki mondana egy-két meleg szót, behúzná a farkát. — Aha, próbálnád csak meg — nevetett fel Mari-, moncsik. — Felfalna. Es ki mer vele ujjat húzni? — Például te! Elvégre téged, az előadót nevezett idétlennek, a te emberi méltóságodat nyirbálta meg, és igazán kíváncsi vagyok: meddig tűröd még? Adj neki, öregem, hogy csak úgy füstöljön!... — Hogy füstöljön? — ismételte Marimoncsik, és az arcát enyhe pír öntötte el. — Menj be a szobájába, és határozottan, minden ingadozás nélkül, egészen komolyan mondd meg: „Ide hallgass, te taknyos tejfelesszájú! Te még hátulgom- bolós gatyában jártál, amikor én már a közösség javát szolgáltam. Milyen jogon piszkálsz te engem és munkatársaimat? Azt hiszed, pótolhatatlan vagy? — Nos — ezt jól jegyezd meg! — mélységesen tévedsz!" Szóval, igy mondd meg neki a magadét, aztán fordul) meg, gyere ki, de ne feledd magad után jól bevágni az asztal előtt. Ozjava felnézett rá, letette a kezében levő divatlapot. — No-o-o-s? Mi kellene? Marimoncsik mély lélegzetet vett, egyik lábáról a másikra állt, majd megszólalt: — Ide figyelj, te taknyos — kezdte remegő hangon. — Amikor te még hátul- gombolós gatyában szaladgáltál, én már a közösség javát szolgáltam. Milyen ajtót. Ez jól bevált pszichikai módszer. Marimoncsik felállt, az arca szinte lángolt. — Tudod, neked igazad van. Eleget tűrtem. Megyek! És elindult. — A legfontosabb: ne félj! — kiáltotta utána Skrabak. — Jusson eszedbe: melletted vagyok! Marimoncsik belépett főnöke irodájába megállt az alapon piszkálsz te engem? De nemcsak engem, hanem a többieket is? Mi az, te pótolhatatlannak hiszed magad? Hát jegyezd meg. ebben mélységesen tévedsz. Az utolsó szavakat Marimoncsik szinte már sipította. Aztán megfordult és kisietett. Kisvártatva visz- szafordult, kinyitotta az ajtót, majd teljes erővel becsapta. Ozjava szinte megdermedt. Arca színe a túlérett görögdinnyével vetekedett. — Gá-á-á-lja! — ordította, miközben megnyomta a házitelefon gombját. A holtra ijedt titkárnő berohant. — Mindenkit ide hozzám! — utasította Ozjava. — Azt a disznó Marimoncsikot isi Amikor Ozjava befejezte mondanivalóját az elvetemült Marimoncsikról, súlyos csend ülte meg a termet. Végül is Skrabak törte meg ezt az oldhatatlannak tűnő Csendet. — Engedjék meg — kezdte, miközben felemelkedett a helyéről. — Hát mit is lehet mondani ilyen helyzetben? Marimoncsikot régóta ismerem. Eddig csendes, szerény embernek tartottam. De ma... — jelentőségteljesen elhallgatott. — Ma már egészen mást gondolok róla... Ezt határozottan, minden ingadozás nélkül, egészen komolyan kijelenthetem: Ide figyelj, te taknyos! — fordult Marimoncsik felé. — Amikor te még hátulgombolós gatyában szaladgáltál az asztal körül, mi Ozjava elvtárssal már régen a közösség javát szolgáltuk. Milyen jogon merészeled Ozjava elvtársat piszkálni, és személyében az egész kollektívát sértegetni?! Mi az, azt hiszed, pótolhatatlan vagy? Hát ebben mélységesen tévedsz! — És ekkor, a nyomaték kedvéért, öklével hatalmasat csapott az asztalra. Marimoncsikot, felháborító viselkedése miatt, ellen- szavazat nélkül, egyöntetűen elmarasztalták. (Baraté Rozália fordítása) M I műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27: A regénnyé vált el- mekórtan. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Rahmaninov: Al- jeko. Opera. 11.40: Ady pályája. 12.35: Melódiakoktél. 13.10: Törvénykönyv. 14.01: Gajdár: Timur és csapata (rádióváltozat). 14.50: Éneklő ifjúság. 15.10: Szokolay- müvek. 15.32: Mozgalmi dalok. 15.44: Magyarán szólva. .. 16.05 : Harsan a kürtszó! 16.35: Népi zene. 17.07: Köztünk maradjon! 17.32: Mozart: A-dúr szimfónia, 18.00: A Szabó család. 19.15: Hallgassuk együtt! 20.05: A szociáldemokrácia Nyugat- Európában. 20.35: A debreceni Délibáb együttessel. 21.05: Kilátó. 22.20: Zenekari hangverseny. 23.00: Meditáció. 23.21: Kórusmű. PETŐFI 8.05: Polkák. 8.33: Operett- részletek. 9.29: Monológ. 9.34: Derűre is derű. 12.00: Népi zene. 12.33: Ilja Ehrenburg: Önéletrajz. 12.10: Hangszerszólók. 13.28: Növénykedvelőknek. 13.33: Táncra fel! 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Népi muzsika. 18.33: Beszélni nehéz. 19.15: Mit olvastunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Irodalmi kirándulások. 21.03: Lehár: A vándordiák. 22.56: Köny- nyüzene. 23.25: Nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóruma. Az új polgári törvénykönyv rendelkezései az öröklésről. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. — 10 éves a lipcsei Kirov Művek és az LKM kapcsolata. A Nagy Október és a szocialista világ kiállítás megnyitása. — A fogászati és testápolási hónap rendezvényeinek megnyitója. — Operaslágerek. — Hírösszefoglaló,' lap- és mü- sorelőzetes.., MAGYAR 7.59: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 16.40: Egészségünkért! 16.45: Budapest útjain. 16.55: Mit teszünk értük? 17.30: Es. 18.05: Mindenki iskolája. 18.35: Poseidon gyöngye. Szahalin. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Volt egyszer egy ház (2. rész). 20.55: Most mutasd meg! 21.25: A világ pénzgondjai. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Világ színpad. 2. műsot 20.00: Beszélgetés V. Rozov- val. 2Ó.40: Peter Dvorsky operaáriákat énekel. 21.10: Tv-híradó 2. 21.40: A bűrész (amerikai filmsorozat). Ta
