Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Megjelentek a párbajtőrözők V ÍTÓkrónika Rövid idő alatt népszerű lett a kocogómozgalom, a pai'kokban, tereken, a lakó­telepek környékén mind többen hódolnak ennek a testedzési formának. Sokan megkérdezik azon­ban, hogy mit értünk koco­gás alatt, sőt arra is kí­váncsiak, milyen sebesség­gel és milyen távon hasz­nos ezt a tevékenységet folytatni. Jogos a kérdés, hiszen azért kocogunk, hogy óvjuk egészségünket. edzettséget szerezzünk, vagyis javítsuk testi állapotunkat. A kocogás tulajdonképpen futás. Az elnevezés onnan ered, hogy nem okvetlen a gvorsaságon, hanem a moz­gáson van a hangsúly. De azért ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a mozgás is bizonyos fizikai terhelést ad a szervezet számára. A ter­helés mértéke függ a gyor­saságtól és a megtett táv­tól. Aki elkezdi a kocogást, hamarosan elfárad. Ekkor bizony abba kell hagyni. Ha másnap ismét kocogunk, azonos iram mellett, nagy­jából az előzővel egyforma távolságon jelentkezik a fáradtság. Arról van tehát itt szó, hogy a teljesítőké­pességünk addig terjed. Eb­ből már következtetéseket lehet levonni testi erőálla­potunkra. Ha lassú kocogás mellett csak nagyon keveset tudunk teljesíteni, akkor bizony gyenge erőben va­gyunk. Persze erőlködhe­tünk is, de ennek nincs ér­telme. Vagyis ha túl szapo­ra a légzésünk és a szívve­résünk, azonnal hagyjuk abba a kocogást, vagy a futást. De ne álljunk meg, hanem addig sétáljunk, amíg helyreáll légzésünk és szív­működésünk. A rendszeresen kocogok néhány nap alatt azt ta­pasztalják, hogy 4—500 mé­tert már különösebb fá­radtság nélkül teljesítenek, ha nem kocognak túl gyor­san. Ezután következhet a terhelés óvatos emelése. Ha kicsit gyorsítjuk az iramot, vagy valamivel hosszabb tá­vot teljesítünk, az természe­tesen nagyobb terhet ró a szervezetre. Rendszeres ed­zéssel mind nagyobb terhe­lést bírunk el, vagyis a ko­cogok elérkeznek a futáshoz. Tulajdonképpen a futás­sal érhetünk el számottevő erősödést. Ebben a mozgás­formában ugyanis nemcsak az izomzat fejlődik jelentő­sen, hanem a keringési szervek is, főleg a tüdő és a szív. A futás nem okoz külö­nösebb technikai problémát, hiszen az ember ösztönös mozgásformái közé tartozik. Ennek ellenére néhány do­logra ügyelni kell. Így pél­dául helytelen, ha egész tal­punkra vagy pláne sarkunk­ra lépünk. Ajánlatos a ka­rok munkájára is figyelni, valamint a testtartásra. Nem jó dolog egyenes, merev felsőtesttel futni, továbbá a lépések hosszát is haszno­san szabjuk meg. Nem mindegy, hogy mi­lyen terepen futunk, s az sem, hogy milyen lábbelit használunk. Legnehezebb a futás a kövezett talajon. Kockakővel burkolt úton le­hetőleg ne fussunk. Legjobb futóterep az öntevékeny fu­tók számára a döngölt, emelkedésmentes sétaút. Futáshoz, kocogáshoz hasz­náljunk könnyű tornacipőt. A gyengébb bokával, ha­rántsüllyedéssel bajlódók ré­szesítsék előnyben a magas szárú tornacipőt. Futáshoz lehetőleg ne tegyünk a ci­pőbe talpbetétet. Ha ez nél­külözhetetlen, akkor csak olyat használjunk, amelyik hajlékony, s nem tartalmaz merev anyagokat. Fontos dolog a harisnya is. A mű­anyag vékony harisnyákban csúszkál a láb a cipőben, s ez akadályozza a futás rit­musának egyenletességét, to­vábbá aszimetrikus terhelé­seket ad az egyes izomcso­portoknak a stabilitás hiá­nya miatt. Vastag gyapjú­zoknit húzzunk, ez jól tart­ja a lábat a tornacipőben, s ,az izzadságot is felszívja. A futás nem veszélyes mozgás. De azért figyelni kell a terep esetleges egye­netlenségeit, nehogy a láb­fej kiforduljon, bokarándu­lást szenvedjünk. Ha sar­kunk megfájdul, ez azt je­lenti, hogy rossz a talajfo­gásunk, tehát változtatni kell a futóstílusunkon. Vi­szont ha a láb hátsó ré­szén, , a sarok felett érzünk fájdalmat, akkor pihennünk kell, s egy ideig nem foly­tathatjuk a futóedzést. For­dítsunk gondot a térdek ál­lapotára is, esetleges kisebb fájdalom esetén is pihen­tessük a lábakat. Az olykor fellépő izomlázat ne sorol­juk a károsodások közé. Ez gyorsan elmúlik, s ha bi­zonyos edzettségi fokot el­érünk, nem is jelentkezik. Miskolcon eseménydús napja volt az Eger SE vívói­nak. A borsodi városban rendezték meg serdülő és if­júsági korosztályok részvé­telével az Észak területi vívó CSB-t. Borsod, Heves, Nóg- rád, Szabolcs, Pest, Fejér és Komárom megye élcsapatai versengtek a helyezésért. Az egri ifjúsági kardcsapat, be­váltva esélyeit, győzelmet aratott. Meglepő, egyben ör­vendetes volt a serdülő női tőrcsapat vívóteljesítménye, mert a tavasszal országos vi­dékbajnokságot nyert szé­kesfehérváriakat előzték meg! A versenypáston először jelentek meg egri párbajtő­rözők. Az új fegyvernem be­mutatkozása remekül sike­A harmadik fordulóban elmaradt ESE B Tarnazsa- dány találkozót a megyei sakkszövetség előbb az egri­ek javára írta, amit a köz­ségi szakosztály megfelleb­bezett. Az óvásnak helyt ád- va az új döntés értelmében mindkét együttes két-két pontot kap. A negyedik for­duló eredményei: Hevesi SE —ESE „B” 4—0, Tarnazsa- dány—Heves Járási Hivatal 0—4, ESE „A”—Rózsaszent- márton 2,5—1,5. Szövetségi hozzájárulással későbbre halasztották a Gy. Volán— Füzesabony mérkőzést. Az ötödik forduló eredményei: H. Járási Hivatal—Hevesi SE 1—3, Báder—Tóth, Kol­rült, az ifigárda kulturált vívással mindenkit legyőzött. A serdülő kardcsapat .a második helyet érte el, de ez az együttes is az előzőek­hez hasonlóan megszerezte a jogot az országos serdülő és ifi csapatbajnokságon való részvételre. Eredmények. Serdülő le­ány tör: 1. ESE (Numann, Emődi, Dely, Godó), 2. Szé­kesfehérvár, 3. Ózd. Serdülő kard: 1. Gödöllő. 2. ESE (Albach, Kolacskovszky B„ Bukuli, Asszonyt), 3. DVTK. Ifjúsági kard: 1. ESE (Ko- valkovics, Sós, Húsvéti, Ko­lacskovszky I.), 2. Ózd, 3. Gödöllő. Ifjúsági párbajtőr: 1. ESE (Markovics, Leitner, Beniczky), 2. Tatabánya, 3. Dunaújváros. lát—Gacsó döntetlen. Győz­tek: Forgó, Orosz. Bélapátfalva—Gyöngyösi Volán 3—1, Füzesabony— ESE „A” 1—3. Rózsaszentmárton—Tar- nazsadány 3,5—0,5. Molnár —Szabó döntetlen. Győztek: Gubis, Báti, Bakó. A csapatbajnokság állása: 1. Bélapátfalva 13, 2. Heve­si SE 12, 3. Eger SE „A” 10,5, 4. FI. Járási Hiv. 10, 5.; Ró­zsaszentmárton, 6. Gyöngyö­si Volán 7,5, 7. Füzesabony 5,5, 8. Tarnazsadány 3,5, 9. Eger SE „B” 3 ponttal (az ESE „A” és „B” csapataitól 2, illetve 1 büntetőpont le­vonva!). Természetjárás Kellemes őszi időben a Finomszerelvénygyár ter­mészetjáróinak rendezésé­ben került sor a hagyomá­nyos dr. Lénárt János ter­mészetjáró emlékverseny megrendezésére. A Szalaj- ka-völgy egyik tisztásán tar­tott megnyitón részt vett többek közt Lénárt Zoltán, a híres egri természetjáró fia, továbbá Szegedi Barna, az SZMT sportbizottságának vezetője. A Heves megyei szakosztályokon kívül Szek- szát-d, Kalocsa, Ózd, Nyír­egyháza és a fővárosi ter­mészetjárók 49 ifjúsági és 21 felnőtt csapatának összesen 210 résztvevője tette meg a hat kilométeres távolságot. Hat ellenőrző állomáson el­méleti és 1 ügyességi gyakor­latokat kellett megoldania a nagyszámú versenyzőgárdá­nak. Minden induló csapat­tag erre az alkalomra ké­szített emlékjelvényt kapott. Eredmények. Felnőttek: 1. Egri Gárdonyi Gimnázium, 2. Apci Vasas II., 3. Egri Petőfi. Ifjúságiak: 1. Egri Dobó Gimnázium, 2. Egri Szilágyi Gimnázium, 3. Egri Gárdonyi Gimnázium. Az első helyezettek egy évig őrzik a verseny vándor­serlegét. Sakk A hatodik forduló előtt Szenyor Barreto: „Csak a repülőúttól télek!”... fOsel-rameriiccai ifatösEcmeazefiö Budapesten A magyar labdarúgás tör­ténetében első ízben vezet országunkban dél-amerikai FIFA-bíró válogatott mér­kőzést. A FIFA jelölése alapján az uruguayi Ramon Barreto Ruiz dirigálja a Népstadion­ban október 29-én rendezen­dő Magyarország—Bolívia, világszerte óriási érdeklődés­sel várt, csoportelsőséget el­döntő VB-selejtező első ta­lálkozóját, aki így emléke­zett pályafutásáról: — „1941-ben születtem az uruguayi Meló városában. Fiatalabb éveimben egyetlen sportot űztem — az ökölví­vást. Nem kis büszkeséggel írom le, de messze földön ismert versenyző voltam, s hirtelenében nem is tudom felsorolni, hogy félelmetes balegyenes- és horogütése- immel hány ellenfelemet küldtem a padlóra és hány bajnokságot nyertem. — Bár játékosként klub­csapatokban soha nem szere­peltem, a focit is csak ser­dülő koromban és kevés si­kerrel űztem, mindenkor szí­vesen jártam mérkőzésekre. Mi tagadás, akkor éreztem magam valójában otthono­san. ha a lelátón, vagy a pá­lyán valami „bunyó” akadt. Egyszer egy kerületi mér­kőzésre mentem ki nézőként, ahol a játékvezető egyik döntése nyomán pillanatokon belül elszabadult a pokol. A feldühödött szurkolók áttör­ték a korlátot, elözönlötték a pályát, hogy a szegény CíMmíüsőb 1977. október 27., csütörtök fekete mezesen töltsék ki bosszújukat. Bennem is fel­lobbant az ökölvívóvér... Sőt mi több, a rendezőség engem kért fel a rendcsiná­lásra. Berohantam a játék­térre, s a „tűzfészekben” né* hány jól kiosztott balegye­nessel szinte az utolsó pil­lanatban sikerült szoronga­tott helyzetéből kimentenem a félelemtől remegő játék­vezetőt. — Hót ilyen veszélyes len­ne a bírói hivatás? ... Én is megpróbálkozom ezzel — gondoltam magamban. — Az elhatározást tett követte. Et­től kezdve felhagytam az ökölvívással, s szinte éjjel­nappal a szabálykönyveket bújtam, hogy 1964-ben kellő­en felkészülve állhassak a vizsgabizottság elé. — Bizony szörnyen elfo- gódott voltam. Képzeljenek el egy alig 23 esztendős ifjút, aki játékosként sohasem sze­repelt és akinek ezentúl nem a szorító kötelei között, bokszkesztyűkkel, hanem síppal a szájában, a felnőt­tek mérkőzésein kell majd igazságot osztania. Máig sem tudom, hogy korábbi sport­múltam alapján öklömnek, vagy sípomnak volt-e na­gyobb tekintélye? Tény, hogy alig két esztendő eltel­tével — 1966-ban — máraz I. ligában fújtam a sípot, míg 1967 óta tagja lettem a FI- FA-keretnek is. Ettől kezdve a hazai rázós bajnoki mér­kőzéseken kívül a nálunk oly népszerű Copa Liberta- dores (Dél-amerikai Kupa), valamint számos, rangos nemzetközi találkozót ve­zettem. A FIFA megtisztelő meghívása alapján részt vet­tem az 1972-es müncheni és az 1976-os montreali olim­piai labdarúgótornán. Utób­bin én vezettem az NDK— Lengyelország (3—1) döntőt. Tagja voltam az 1970-es mexikói, valamint az 1974- es NSZK-beli VB 30-as já­tékvezetői keretének. Utób­bin az NDK—NSZK (1—0) és a Lengyelország—Svéd­ország (1—0) találkozókon fújtam a sípot. A magyar válogatottnak eddig mind­össze egy, az ez év február 28-i, Buenos Airesben ren­dezett Argentína—Magyar- ország (5—1) mérkőzést ve­zettem. — Naponta rendszeres, szinte tudományos alapos­sággal összeállított edzés­terv alapján gimnasztikával, heti három alkalommal úgy­nevezett pszichológiai sza­bálymagyarázó előadásokon és szakmai továbbképző tan­folyamokon való részvétel­lel készülök fel mérkőzése­imre. Jósé Maria Codesalt, az egykori, világhírű uruguayi FIFA-bírót, a Dél-amerikai Játékvezető Szövetség jelen­legi elnökét tekintem tanító- mesteremnek. Kiegyensúlyo­zott családi életet élek, két szép gyermekem van. Szenyor Barreto a továb­biakban Milo J. Suburu, a kitűnő uruguayi szakírónak, „A labdarúgás a világ szen­vedélye” című, nálunk is nagy sikert aratott könyv szerzőjének vallott a játék- vezetésről, önmagáról és em­lékeiről : — Még a legnehezebbnek ígérkező mérkőzés vezetése előtt sem érzek különösebb félelmet, talán inkább vala­miféle aggályt, óhajt, hogy minél jobb teljesítményt nyújthassak, — mondotta Barreto. — Mérkőzéseim előtt a Rio de la Plata vi­dékéről származó „mate”-t iszom, amely egy hagyomá­nyos főzetű tea, a legjobb Péntek esti rangadó: E. Kolacskovszky-Sirok Román Péter az egriek fiatal asztalitenis^szője kulcsszerepet kap a pénteki rangadón. Sok függhet játékától Felvételünk egy ko­rábbi csapatmérkőzésen örökítette meg tenyeresét. (Fotó: Szántó György) A férfi asztalitenisz NB. III. Márton_csoportjában a csapatok az őszi 7. forduló mérkőzéseihez érkeztek. Ennek jegyében talál­kozik pénteken Egerben a Gár­donyi gimnázium tornatermében 18,45 órától az Egri Kolacskovsz. ky 3. és a siroki Vasas 2. he­lyen álló együttese. A megyei rangadó háromesélyesnek ígér­kezik, mert az egriek a tavaszi gyengébb szereplést feledtetve ősszel még nem találtak legyő_ zőre. Néhány eredmény a korábbi fordulókból: sirok—Metró 12—4, Gy: Hart 4, Paláncz 4, Feith 3, Bódi 1. Eger—Göd 11—5. Gy: dr. Estefán 3, Kovács 3, Román 3, dr. Sonkádi 2. MÁV HAC— MNB 10—6. Gy: Karácsony 3, Szabó 3, Nyerges 2, Libertényi 2. Göd—Sirok 9—7 (!) Gy: Feith, 3, Hart 2, Paláncz 2. Eger—M. Posztó 15—1. Gy: dr. Estefán 4, Román 4, Kovács 4, dr. Sonká­di 3. Gödöllő—MÁV HAC talál­kozóról jelentés nem érkezeit. A hatodik forduló eredményei: Sirok—M. Posztó 12—4, Eger— Gödöllő 10—8, F. Vasutas—MÁV HAC 11—5. A bajnokság állása: 1. B.-nádasd 15 15 -----­- 134- 56 3b 2 . Sirok 15 13 — 2 165- 84 26 3. Eger 15 8 3 4 134-106 19 4. F. Vasút. 15 7 — 7 112-112 14 5. M. Posztó 15 6 1 8 102-138 13 6. Gödi TK 15 5 1 9 109-131 11 7. Metró 15 5 1 9 105-135 11 8. MÁV HAC 14 5 1 8 104-120 11 9 MNB 15 3 3 9 101-137 9 ío! Gödöllő 14 2 — 12 68-156 4 A Márton-csoport versenybí­rósága elkészítette a tavaszi tel­jesítmények alapján az egyéni rangsort. Ebben a második he­lyen Hart Géza (Sirok) szere­pel 91,6 százalékos teljesítmény­nyel, 6. Paláncz (Sirok) 77,7. 13. Szabó (MÁV HAC) 65,8. 15. Ka­rácsony (MÁV HAC) 58,3, 16. Ro­mán (E. Kolacskovszky) 55,5. 18. dr. Estefán (E. Kolacskovszky) 54,3 százalékkal. NOSZF-kupa lövészverseny Füzesabonyban Négy füzesabonyi gazdasá­gi szerv ■— Fémművek, áfész, állami gazdaság, MÁV —, valamint az MHSZ fü­zesabonyi járási vezetősége a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kispuskalövész- csapatok részére vándorser­leget alapított. Az első ver­seny ünnepélyes megnyitójá­ra 12 csapat sorakozott fel a füzesabonyi fedett lőtéren. A férfi és női csapatver­senyben a meghívottként versenyző Gyöngyösi Vasas Izzó lövészei végeztek az első helyen, s oklevelet nyer­tek. A vándorserleget a ki­írás értelmében a legered­idegnyugtató és nincs káros utóhatása. — A játékvezetésnek kö­szönhetem. hogy eljutottam i világ minden részébe. Az itazasok mindig csodálato­sak és fizikailag nem fárasz­tanak, de bevallom, hogy rettenetesen félek a repülő- utaktól. Hogy miért? Útköz­ben sérült autót már láttam javítóműhelyben, de repülő­gépet még sohasem ... — A közönség és a sajtó körében, működésem kap­csán az a vélemény alakult ki rólam, hogy hiú vagyok! Nos, ha az erélyességemet, határozottságomat és a sza­bályok szigorú alkalmazását tekintik annak, akkor én ezt vállalom. — Sokan megkérdezték már tőlem, hogy miért ve­zetem két stopperórával mérkőzéseimet? Nos, az egyik „ébresztővel” a ren­des játékidő, a 45. perc végét gelzi, míg a másik pontosan méri az esetleges hosszab­bításokat. Szenyor Suburu megkö­szönve az interjút, így sum­mázta Barretóról alkotott véleményét: „kitűnő ember és sportember, akinek egész lényét szerénysége és a hi­vatása iránti mélységes fe­lelősségérzet hatja at. Talán éppen eme jeles tulajdonsá­gainak köszönhette, hogy fel­jutva a csúcsra, jelenleg őt tekintik nemcsak Dél-Ame- rika, hanem a világ egyik legfiatalabb és legkitűnőbb játékvezetőjének. Barreto működése szá­munkra szakmai szempont­ból is tanulságos lehet, hi­szen ízelítőt kaphatunk ab­ból, hogy a dél-amerikai já­tékvezetők milyen felfogás­ban vezetik mérkőzéseiket. ményesebb füzesabonyi eset pat, az áfész férfi és női együttese nyerte el egyéves időtartamra. A férfiak egyé­ni versenyében kitűnő ered­mények születtek. A füzes­abonyi nagyközségi lövész­klub színeiben indult Joó István 93 köregységet lőtt! Eredmények. (Kispuska 59 m, 10 lövés). Férfi egyéni: 1. Joó István 93, 2. Szombati József (F. ÁFÉSZ) 89, 3. Miskolci András (Gy. Vasas Izzó) 86. Női egyéni: 1. Gre- gus Gyuláné (ÁFÉSZ) 78, 2. dr. Gál Istvánná (községi LK) 74, 3. Fekete Andrásné (Gy. Vasas Izzó) 69. Férfi­csapat: 1. Gy. Vasas Izzó (Tóth Tibor, Hegedűs Sán­dor, Miskolci András) 250, 2. Füzesabonyi ÁFÉSZ „A” (Marcéli József, Szombati Jó­zsef, Bocsi András) 249, 3. F. Nagyközségi LK „A” 232. Női csapat: 1. Gy. Vasas Izzó (Fekete Andrásné, Bódi Jó- zsefné, Fejes Gabriella) 207, 2. F. ÁFÉSZ „A” (Gregus Gyuláné, Székely Istvánná, Tasi Erika) 168, 3. F. Nagy­községi LK „A” 229 körrel. A vándorserleget, vala­mint az egyéni tiszteletdíja­kat Kiss Ottó, az MHSZ fü­zesabonyi járási titkára és Bocsi András, a KPVDSZ füzesabonyi titkára adta át. !v;IIBHI88fBB@ »port jelentésünk Felszabadulási Labdarúgó Kupa eredményei: Papp J. SE—Eger SE 6—2, (2—1). Miskolc, 500 néző. V: Kozs- la. Meglepően gyengén, ener- váltan játszott az egri csa­pat. Az egriek góljait Ga- lántai és Dudás T. (11-es- ből) szerezték. Gyöngyösi Spartacus—MTK VM 3—í (2—1), Gyöngyös, 400 néző. V: Tolnai. Jó játékkal győz­tek a szövetkezetiek. Recski Ércbányász—SBTC 0—3 (0—2), Recsk, 500 néző. V: Mester. A vendégek könnye* dén nyertek. G: Kajdi 2, Tóth. t t I Kscggjenk, vagy fossunk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom