Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
„Röpülj, páva!” a tévében Üj formában jelentkezik a televízióban a népszerű. „Röpülj, páva!’’ sorozat. A 14 részből álló műsor Magyarország jellegzetes tájegységeinek népművészetét mutatja be vetélkedő formájában, először november 4-én. A műsor rendezője Kenyeres Gábor. Képeink a kalocsai műsor felvételén készültek. (MTI fotó — Friedmann Endre) 4 rekonstrukció mérlege Megújul a nyomdaipar A könyv, az írott szó életünk társa, tudásunk forrása, kalauzunk tudományban, művészetben, politikában. Életünk ma már könyv, újság nélkül elképzelhetetlen. Az igények rohamos növekedése, a napi információáradat napról napra hatalmas feladatokat ró nyomdaiparunkra. A felszabadulás után az államosított nyomdaiparban 1970- ig szinte csak a legszükségesebb, legégetőbb feladatokat oldottuk meg. 1971- ben végre megkezdődött nyomdaiparunk rekonst. rukciója. A negyedik ötéves tervidőszak végére a fejlesztéseknek már érezhető eredményei voltak. Míg 1945—1970-ig nyomdaiparunk beruházásaira mindössze másfél milli- árdot költöttek, addig ez az összeg az előző tervidőszakban hárommilliárd forintra emelkedett. A fejlesztések közül a leglényegsebbek a rotációs mélynyomás bővítése és a budapesti Athe- naeum nyomda új üzemének felépítése, üzembe állítása voltak. Ennek köszönhető, hogy ma már kilenc megyei lapunk készül az előbb említett .ofszet-rotációs mélynyomással. Ez egyrészt a lapok több színű nyomását tette lehetővé, valamint a képek s a nyomtatott szöveg minőségének javulását, továbbá a példányszám növelését is eredményezte. Az Athenae- um új telepének üzembe állítása után néhány lapunk, új, nagyobb formátumban s színes kivitelben jelenik meg, és a népszerű képes hetilapok is több olvasóhoz juthatnak el. 800 féle folyóirat jelent meg 89 millió példányban, és 8390 könyv, összesen 940 millió példányban. A minőségi követelmények és az átfutási határidők tekintetében azonban még nem lehetünk elégedettek. Az ötödik ötéves terv ezért az ilyen irányú fejlesztésekre helyezi a legnagyobb súlyt. A tervidőszak nyomdai beruházásaira előirányzott összeg öt és fél milliárd forint. A fejlesztések közül a legsürgősebb, s legnagyobb arányú a központi lapnyomda, a Szikra átépítése. Ennek befejezése után összes központi napilapunk ofszet-rotációs mélynyomással készül majd. Továbbra is nagy figyelmet fordítanak a könyvnyomtatás mennyiségi és minőségi fejlesztésére. Az Alföldi Könyvnyomda egy új, teljesen automatizált gépsorral gazdagodik. Ritkán beszélünk a nyomdaipar egy sajátos, rendkívül fontos területéről, a nyomdai dobozgyártásról. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy külföldön, de itthon is sokféle termék eladhatóságának lényeges feltétele a praktikus, ízléses csomagolás. Ebben a tervidőszakban sor kerül a Globus, a békéscsabai Kner és a kecskeméti Petőfi Nyomda ilyen jellegű kapacitásának bővítésére is. Mivel a nyomdaipar jelentős létszámhiánnyal küzd, különös gondot kell fordítani a munkaerőt pótló beruházásokra. Az érdeklődés előterében A dokumentumfilm Goethe írta valahol, hogy a legeseményt.elenebb emberi élet is érdekesebb a legfordulatosabb regénynél. A nagy regények ideje lejárt, A sokkötetes regényfolyamok napjainkban már- már olvashatatlanok. Nincs időnk, türelmünk. Érdeklődésünk is sokkal inkább a való élet. eseményei felé fordult. S ez világjelenség. Könyvkiadásunk a tanú rá, milyen hihetetlenül nagy az érdeklődés egy-egy önéletrajz, napló, levelezés, kor- történeti dokumentum, vagy bármilyen hiteles, dokumentatív írás iránt. Politikusok, hadvezérek, államférfiak, művészek, vagy éppen rablógyilkosok, prostituáltak önéletírásai hallatlanul magas példányszámban jelennek meg. A való élet érdekesebb, mint a kitalált, mégoly szórakoztató történet. Nincs az az izgalmas krimi, amely felérne a történelem, vagy napjaink eseményeinek fordulatosságaival. A dokumentum, a valóság tényszerű feltárása már akkor helyet követelt magának a filmvásznon, amikor a filmművészet megszületett. Aztán (még a hangosfilm felfedezése előtt) a „tiszta stílust” követelő irányzat —, amely az irodalmi és drámai tartalom elől való menekülésben nyilvánult meg — egyik megoldásként a tiszta ri- portázsban, a dokumentumfilmben vélte megtalálni a helyes utat. Filmtörténeti tény — olyan hatásos híradók, dokumentumfilmek születtek, amelyekkel még oly művészi játékfilm is nehezen vehetné fel a Versenyt. Mint minden művészet, a filmművészet ezen ága is Btfrtos — s bármit jelenít ■Mg — nem lehet állásfoglalás nélküli. Amikor tehát a közönség ízlése, érdeklődése, igénye a valóság feltárását, elemzését igényli a filmvásznon, különös hangsúly tevődik a dokumentumfilmek mondanivalójának társadalmi hasznosságára. , Napjainkban hihetetlen népszerűség övezi a szociográfiai irodalmat. Az új valóságtartalmak feltárásában a könyvnél, a 6zónál, mindenféle irodalmi megjelenítésnél nagyobb szerepe lehet a filmnek. Hiszen olyan új elemeket tárhat fel primer módon és sokoldalúan, amelyre más művészi megjelenítés aligha lehet képes. A film-szociográfia nem elégedhet meg a dokumen- tumfilmek szűkre szabott idejével. Hiszen nemcsak a tájékoztatás, az információ a célja, hanem az elemzés és az értékelés is. Hosszú, akár egy-két órás művek jelzik nálunk is e törekvéseket — főlég a Balázs Béla Stúdió alkotóitól. Egy család, közösség, népréteg életének, sorsának bemutatása, egy társadalmi jelenség okainak, előzményeinek feltárása, a kamera oknyomozó jelenléte, következtetése, állásfoglalása hosszú időre is leköti a nézők figyelmét. így avathatja be ismeretlen, vagy alig ismert világokba, mondhat ítéletet társadalmi jelenségekről, lelkesíthet, vagy felháboríthat, tettekre sarkallhat. A másik terület, amelynek feltétlen létjogosultsága van: a hosszú dokumentumfilm, a történelem — s főleg a közelmúlt bemutatása. Idézzük csak a filmtörténet klasszikusai közül Mihail Szluckij A háború napjai, Dovzsenko Harc Szovjet-Ukrajnáért, vagy Joris Ivens Spanyol föld című munkáit. De elég, ha a televízió páratlanul sikeres Századunk című dokumentumsorozatára hivatkozunk. Nálunk is az utóbbi időben különösen gyakran jelentkeznek rendezőink hosz- szú dokumentumfilmekkel. A műfaj ellenzőit a mozilátogatók érdeklődése cáfolja meg — e filmek még kasszasíkert is elérnek. Sajnálatos módon azonban még mindig kiszorulnak a mozikból, s csak szűk köri vetítéseken, klubokban, esetlegesen láthatja a közönség ezeket az alkotásokat. Még leginkább a televízió képernyőjén kapnak helyet a hosszabb időtartamú dokumentumfilmek. (Kádárt Nem dicsekedhetem különösebben házias természettel, mégis igyekszem segíteni a háztartásban. Legalábbis a bevásárlásban. A takarítást és a mosogatást már sokkal szívesebben átengedem a feleségemnek. Mivel a Kenőmájas úti lakótelep bolthálózata egyelőre még eléggé hiányos, élelmiszerben kizárólag a pócs- pusztai Rézkalász Termelő- szövetkezet árudájára vagyunk utalva. A bolt a környék vizenyős talajára való tekintettel egy kis magaslaton áll, anélkül, hogy a hivatása magaslatán is állna. Egyebek közt az is állandó panasz az üzlet ellen, hogy a A negyedik ötéves terv fejlesztési eredményei között talán elsőként kellett volna említeni a dabasi könyvnyomda felépítését. Hiszen ennek az új üzemnek köszönhető, hogy hazánkban megszűnt az oly sok vitát és elégedetlenséget okozó tankönyv- és jegyzetellátás- hiány. Két év óta itt minden igényt ki lehet elégíteni. Jelentős eredménye a rekonstrukciónak az öt vállalat összefogásával létrehozott budapesti Fényszedő Központ. Sajnos, azonban, hogy ennek az európai szintű, modern fényszedő üzemnek a kapacitása a kiadó- hivatalokban, s nyomdákban még meglevő helytelen szemlélet miatt nincs teljesen kihasználva. Mindemellett elmondható, hogy nyomdaiparunk a jelenlegi mennyiségi igényeket általában ki tudja elégíteni. 1976-ban hazánkban galambtojás nagyságú — vagy inkább kicsinységú? — tyúktojást is legalább olyan áron adják ott, mint másutt a megszokott méretű tojást. Nemrég megkérdeztem az áruda teljhatalmú vezetőjét, Karmazsin Menyhért kartársat, hogy miért olyan apró náluk a tojás. A boltvezető válaszában ama kissé meglepő, ám szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tojás méretének kicsinységéhez igen fontos mezőgazdasági, egyben tehát népgazdasági érdek fűződik. Hazánkban ugyanis — úgymond — igen gyakori a tavaszi és nyáreleji jégverés, ami mindig súlyos károkat A««» w r ■ ■ jovo útja itt is csak, az automatizált számítógépes nyomtatás lehet. Egyre növekvő igény mutatkozik a kis példányszámú, magas színvonalú nyomdai munkát igénylő műszaki és szakkiadványok iránt. Régi adósságát egyenlíti ki a nyomdaipar az ezeken a területeken levő elmaradás pótlásával, a Franklin, az Egyetemi, a Révai és a szegedi nyomda előirányzott fejlesztésével. A nyomdaipar rekonstrukciója tehát folytatódik, közte, remélhetőleg a Népújságot előállító egrié is. A cél, hogy mielőbb felzárkózzunk a mai követelmé- nyekhz, s belépjünk a nyomdászat fejlődésének új korszakába. Dogassy Katalin tesz a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban gyakorta olvashatjuk is az újságokban, hogy itt vagy ott tyúktojás nagyságú jég verte el a vetést, illetve a termést. Namármost, minél kisebb a hasonlat alapjául szolgáló tyúktojás, annál jobb, hiszen akkor ennek megfelelően kisebb, illetőleg ugyanolyan apró a termőföldekre meg a gyümölcsösökre lehulló jégdarabok térfogatmérete is. Ezek tehát nem okozhatnak olyan nagy kárt, mint a nagyobb darabokból álló jégeső. Megértő ember vagyok, Karmazsin Menyhért magyarázata megnyugtatott afelől, hogy a Rézkalász Termelő- szövetkezet árudáját a mezőgazdaságunk iránti jóindulat vezeti akkor, amidőn kizárólag szokványon aluli méretű tyúktojással látja el a vevőit. Csak azt nem értem, hogy a feleségem miért tiltotta meg nekem, hogy ebbe a boltba ezentúl betegyem a lábam. Heves Ferenc M I műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57: Ránki György: Két bors ökröcske. 9.12: Beszélni nehéz. 9.24: Schumann lemezeiből. 10 05: „Nyitnikék”. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55: Szimfonikus zene 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Portrék és fejlődésképek. 13.30: Népi zene. 14.00: Harsan a kürtszó! 14.30: Egy hevesi nótafa: Bajzáth Ferencné. 14.40: Fúvószene. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Decsényi János dalaiból. 16.10: A magyar népdal hete. 16.30: Vonószene. 16.44: Mindenki iskolája. 17.07: Köztünk maradjon! 17.32: Hangverseny. 17.55: Régi híres énekesek műsorából. 18 30: Esti magazin. 19.15: A Mu- sica Antiqua együttes játszik. 19.30: Kis magyar néprajz. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Kb. 21.40: Könnyűzene. 22.20: Ogaden ostroma (útijegyzet). 22.30: A magyar népdal hete. 22.51: Kamarazene. PETŐFI 8.33: A magyar népdal hete. 8.56: Marica grófnő (operettrészl.). 9.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Fúvósatiratok. 12.33: Kamaramuzsika. 13.33: Kórusművek állatokról. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Ötödik sebesség. 17.55: Közvetítés a Magyarország—Svédország labdarúgó-mérkőzésről. 19.55: A magyar népdal hete. 20.33: Kíváncsiak klubja. 21.25: A madarász (operettrészl.). 22.33: Dzsesszfelvételeinkből. 23.10: Verbunkosok, Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Gyári belépő az Ózdi Kohászati Üzemekbe. Riporter: Dobog Béla — A miskolci Nyekergő együttes játszik — Női dolgok, női gondok. Túlhajszoltság, fáradtság, kimerültség. Riporter: Jakab Mária — Tartalékunk a szellemi tőke. Ónodvári Miklós jegyzete. — Sport. 18.00: Eszok- magyarországi krónika. — Sajtótájékoztató az LKM- ben. Feladatok a miskolci gyermekkönyvtárban. Hevesi ruhák nagyüzemi módon. Máté Péter énekli dalait. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes... MAGYAR 8.05: Iskolatévé. 10.20; Delta. 10.45: Lagardere lovag kalandjai (francia filmsorozat). 11.40: Peter Schreier énekel. 12.00: Mézeskalács. 13.50: iskolatévé. 16.25: Melyiket az ötezerből? 16.45: Postafiók 250. 17.00. Riportok Tolnából, Somogybái, Baranyából. 17.50: Magyarország—Svédország. 19.55: Tévétorna. 20.00: Tv- híradó. 20.30: Afrikai örömeink. 21.45: Színházi album. 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Titokzatos északi víz. 20.45: Arszenyev. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Régiségek, furcsaságok (rövidfilm). 21.45: Felperesek és védők (angol tévéfilm). TEJ %
