Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

f Külügyminiszterünk tárgyalásai Carter: közelebb jutottak az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei James Carter amerikai el­nök kedden, az ENSZ-köz- gyűlésen elmondott beszédé­ben nagy hangsúlyt adott a SALT-tárgyalásoknak. Kije­lentette: „Jelentős egyez­ményre” van kilátás az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között, amelyben korlátoznák fegyvereik szá­mat és megszorításokat lép­tetnének életbe bizonyos fegyverfaj iáknál. Ha a felek figyelembe ve­szik egymás érdekeit és mérsékletet tanúsítanak, nemcsak a fegyverzetkorla- tozásban érhetnek el sikert, hanem megvethetik az alap­ját jobb kapcsolatoknak más területeken is — hangoztat­ta az amerikai elnök. Carter jóval mértéktartób- ban, békülékenyebben szólt a szovjet—amerikai viszony­ról, mint néhány héttel ko­rábban, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel a közelmúltban folytatott be­ható tárgyalásai előtt. Az amerikai elnök szerint országa — biztonsági érde­keinek figyelembevetele mellett — kész (a kölcsönös­ség alapján) hadászati fegy­verkészleteinek tíz, húsz vagy akár ötvenszázalékos csökkentésére. Carter megismételte, hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ korábbi, 242-es, illet­ve 338-as határozata alap­ján kell rendezni. Nem fér­het viszont kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok elkötelezettséget vállalt Izra­el biztonságának megőrzésé­re hangoztatta az amerikai elnök. A rendkívül heves bírálat hatására, amelyben Izrael, illetve az Izraelt feltétlenül támogató amerikai köröK részesítik a hét végi szovjet —amerikai nyilatkozatot, Carter valamelyest visszalé­pett. Míg a szovjet—ameri­kai okmány világosan be­szélt a palesztínaiak jogai­nak érvényesítéséről, az el­nök szerint „az érdekelt fe­lek dolga, hogy eldöntsék, mit jelentenek ezek a jo­gok és hogyan lehet azokat érvényesíteni. Carter közölte: továbbra is szoros kapcso­latban marad az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a genfi közel-keleti békekon­ferencia két társelnöke. Az amerikai elnök az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében síkraszállt min­denfajta nukleáris robban­tás eltiltásáért, a nukleáris fegyverek továbbterjedésé­nek megakadályozásáért. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei — mon­dotta — máris közelebb ju­tottak • egymáshoz abban, hogy miként működhetnek együtt a nukleáris - fegyve­rek elterjedésének megaka­dályozásában. Púja Frigyes külügymi­niszter, az' ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezető­je — Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Hollai Imre nagykövet tár­saságában — látogatást tett Lázár Mojszovnál, a köz­gyűlés elnökénél és megbe­szélést folytatott vele az ülésszak napirendjén sze­replő fontosabb kérdések­ről. Külügyminiszterünk ugyan­csak az ENSZ-ben tárgyalt Phoune Sipraseuth laoszi miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, Wil­libald Pahr osztrák, J. A. Chissano mozambiki, vala­mint P. Patterson jamaicai külügyminiszterrel a kétol­dalú kapcsolatokat érintő, valamint az ülésszak napi­rendjén szereplő nemzetkö­zi kérdésekről. Belgrádi találkozó •• Ünnepélyes megnyitó a „Száva" kongresszusi központban Az új belgrádi „Száva” kongresszusi központban kedden délelőtt megkezdte munkáját 33 európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada képviselői­nek földrészünk biztonsaga es együttműködése kérdései­ről tárgyaló találkozója — a „Belgrád—2”. A Magyar Népköztársaság küldöttségének élén Petrán János nagykövet, a Külügy­minisztérium nemzetközi biztonsági osztályának ve­zetője áll. A tanácskozást röviddel II óra után Milorad Pesics nagy­követ, a vendéglátó Jugo­szlávia delegációjának veze­tője nyitotta meg. Ezt köve­tően Milos Minies, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács al- elnöke, külügyminiszter a Jugoszláv kormány nevében köszöntötte a találkozó részt­vevőit és eredményes mun-. kát kívánt nekik. Milos Minies beszédében egyebek között rámutatott arra, hogy a belgrádi talál­kozóra „olyan időpontban ke­rül sor, amikor a nemzetközi enyhülést bizonyos veszély fenyegeti: a gyarmati és a faji elnyomás, s a más álla­mok beliigyeibe való beavat­kozás”. Minies elismerő szavakkal méltatta a két évvel ezelőtt Helsinkiben aláírt záróok­mányt, s hangoztatta, hogy Jugoszlávia minden tőle tel­hetőt elkövet a záróokmány ajánlásainak minél *_! icsebfc megvalósításáért. Ezt v követően az ENSZ- főtitkár / különmegbízottja- ként Vittorio Winspeare Guiccardi, a világszervezet genfi irodájának főigazgatója szólalt fel. Ismertette Kurt Waldheim főtitkárnak a ta­lálkozó résztvevőihez in té­léit üzenetet, amely többi között hangoztatja: a belgrá­di tanácskozásnak az a cél­ja, hogy keresse földrészünk biztonsága és állami együtt­működése erősítésének újabb útjait. Waldheim napjaink alap­vető nemzetközi feladataként jelölte meg a fegyverkezési hajsza megszüntetését, vala­mint az igazságos világgaz­dasági rend -megteremtését. A megnyitó ülésen tolmá­csolták a küldöttségeknek Tito jugoszláv köztársasági elnök üdvözletét. A délutáni plenáris ülésén megkezdődött az egyes kül­döttségek vezetőinek felszó­lalása, amelyekben ismerte­tik kormányuk véleményét a Helsinki óta megtett útról és a, további feladatokról. A találkozó ma délelőtt folytatja munkáját. VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLTETEK? , Ü/Pimiraa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVin. évfolyam, 234. szám ARA: 80 FILLER 1917. október, 5„ szerda Leonyid Brezsnyev ismertette az ország új alaptörvényét Tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka Leonyid Brezsnyev előadói beszédét mondja a legfelsőbb tanács rendkívüli ülésszakán Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Kedden, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor Moszkvá­ban, a nagy Kreml palotá­ban megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hete­dik, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa és elfogadja a Szovjetunió új alkotmányá­nak tervezetét. Az ülésszak kezdete ünnep­nek számít a szovjet nép számára. A június óta folyó országos vita egyértelműen bizonyította, hogy az ország új alaptörvényét az egész la­kosság egyértelműen támo­gatja, azt kívánja, hogy az al­kotmány fejezze ki a szovjet állam mai életének megvál­tozott vonásait. Az egyértel­mű támogatás jele az is, hogy a tanács ülését kimagasló eredményekkel, új munkasi­kerekkel köszöntötték min­den köztársaságban. A legfelsőbb tanács két há­zának, a szövetségi , tanács­nak és a nemzetiségi tanács­nak az ülésszakán ott voltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagjai, élükön L. I. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökével, Megje­lentek . a szovjet kormány vezetői. A legfelsőbb tanács két házának több mint 1500 tagja már napokkal az ülés­szak előtt a szovjet főváros­ba érkezett, hogy felkészül­jön az ülésszakra. Megteltek a közönség számára fenntar­tott karzatok, a diplomaták és az újságírók páholyai. Az ülést pontosan tíz óra­kor nyitotta meg a nemzeti­ségi tanács elnöke, Vitalij Ruben. A küldöttek elfogad­ták az ülésszak ügyrendjét, a két ház egymással párhu­zamosan, külön-külön tár­gyalja meg az alkotmányter­vezetet. Röviddel tíz óra után kezd­te meg előadói beszédét Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, az alkotmány­bizottság elnöke, akit a kül­döttek hosszan. tartó, lelkes tapssal fogadtak. A szónok az új alkotmányt a szovjet állam hatvanéves fejlődése koncentrált ered­ményeként jellemezte. Az al­kotmány — mint hangsúlyoz­ta — yilagosan tükrözi, hogy az október által meghirde­tett eszmék és a lenini útmu­tatások valóra váltása siker­rel folyik. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott, hogy az alkotmány- tervezet, amelyet most a leg­felsőbb államhatalmi szerv képviselői elé terjesztenek, sok esztendei megfeszített kollektív munka gyümölcse. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által létrehozott al­kotmánybizottságba lapasz­talt párt- és allaxni vezetők, a munkásosztály, a kolhoz­parasztság és a népi értelmi­ség, valamint az országban élő nagyszámú nemzetiség képviselői kerültek. A terve­zet kidolgozásába neves tu­dósokat, szakembereket, ál- lami szervek és társadalmi szervezetek munkatársait vonták be. Az alkotmány­tervezetet kétszer vitatta meg az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma. Az előkészítő munka mi­nőségének döntő ellenőrzését a csaknem négy hónapon át tartó országos vita jelentet­te, amelyben gyakorlatilag az egész nép részt vett. Az országos vita fő politi­kai eredménye abban foglal­ható össze — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, — hogy a szovjet emberek kimond­ták: igen, ez az az alaptör­vény, amelyet vártunk. He­lyesen tükrözi vívmányain­kat, óhajainkat és reménye­inket, helyesen határozza meg jogainkat és kötelezett­ségeinket. Az elért eredmé­nyek rögzítése mellett meg­nyitja a kommunista építés további kibontakoztatásának távlatait. Az alkotmánybizottság jelentheti, hogy az országos vita eredményeképpen, amelynek során mintegy 400 ezer módosító javaslat érke­zett, lehetővé vált hasznos (Folytatás a 2. oldalon.) Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz ma Budapestre érkezik A Magyar Szocialista Mun-, káspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz- társaság kormányának meg­hívására szerdán baráti lá­togatásra Budapestre érke­zik Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Muukáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszew cs. a LEMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Almaszüret Karácsondon Targoncákkal emelik a pótkocsira a tartályládákba pakolt almát A híítőházban afalt is nagyság szerint válogatják az érett gyümölcsöt az asszonyok (Fotó: Perl Márton) Lassan már három évtize­de annak, hogy almaterme­léssel foglalkoznak a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daságban. A hajdani gyü­mölcstermelő nemzeti válla­lat almáskertjeit vették át. folytatva az elődök munká­ját. A Mátraalján tehát rangja van az almásnak, és a dicső hagyományok ápolói az utó­dok. A nagyarányú telepítést az ötvenes évek végén kezd­ték meg a gazdaság kará- esondi területén. Az almater­mő terület 1973-tól jelentő­sen növekedett, amikor a Recski Állami Gazdaság egyesült a gyöngyösiekkel, így ma mai' megközelíti a (>U0 hektárt, zömmel nagy termöképességű jonatánból és starkingból, A szőlő mellett tehát az ai- matermelés is felzárkózott és évente jelentős árbevételt, csaknem 35 millió forintot nyújt a gazdaságnak. Az idén május 20-án és augusztus 19-én súlyos károkat okozott a jég. Noha a mennyiségi ki­esés nem nagy — hiszen 730 vagon almára számítanak —, annál komolyabb gondot okoznak a minőségi kifogá­sok, melyek mind értékcsök­kentő hatásúak. Az almaszedést az állami gazdaságban augusztus 17-éa kezdték meg a golden, a hús­véti rozmaring és az arany parmen fajtákkal. Eddig 400 vagon almát szedtek le, ha­gyományos kézi erővel. A nagy munkában segítenek a gyöngyösi főiskolai kar és a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem hallgatói, a gyöngyösi középiskolások, to­vábbá a markazi és a gyöh- gyöshalászi termelőszövetke­zet munkásai is. A szüretet várhatóan októ­ber 15-re fejezik be. A lesze­dett almát tartályládákba pakolva, teherkocsikban szál­lítják az állami gazdaság Ká- rácsondi úti hűtőházába. AT. *dei jégkárok miatt az almá­nak csak kisebb hányadát exportálják a Hungarofruct. közreműködésével a Szovjet­unióba, a Német Demokrati­kus Köztársaságba, valamint, a téli hónapokban az NSZK- ba is. A gazdaság almáiból a va­ros piacaira is kerül, de kül­denek belőle a budapesti nagy vásártelepre is. 150 va­gonnal pedig a dunakeszi konzervgyár vásárol gyön­gyösi almát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom