Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Népi diplomácia Négy égtáj 26 országának sok millió szervezett dolgozója nevében tanácskozott két napon át hazánk fővárosában a Szakszervezeti Világszövetség Irodája. Az eszmecsere fontosságát aláhúzza, hogy ez volt az iroda utolsó ülésszaka az SZVSZ 1978. április 16—23. között, Prágában sorra kerülő, IX. kongresszusa előtt. Már önmagában az is jelentős, hogy különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok szakszervezeti vezetői cserélték ki nézetüket Budapesten. Arról nem is szólva, milyen fontos az a körülmény, hogy a fejlett ipari államok képviseletében tárgyaló küldöttek szót értettek, sőt közös nevezőre jutottak olyan országok képviselőivel, amelyek jellegzetesen a harmadik világ gondokkal, súlyos problémákkal terhes jegyeit viselik magukon. Ami mégis összetartó ereje, a különbözőségek ellenére azonos cselekvésre késztető eleme e szakszervezeti Világfórumnak: a társadalmi haladásért, a békéért, a népek együttműködéséért érzett felelősség, ami a Budapesten képviselt szakszervezeteket áthatja. Az elmúlt években sokszor idéztünk egy új keletű fogalmat: a népi diplomáciát. Nos, a budapesti ülésszaknak a belgrádi találkozóhoz intézett üzenete jellegzetes példája annak, hogy a bérből és fizetésből élő milliók felelős képviselői miként hallathatják hangjukat olyan kérdésben, ami ugyan a diplomaták hivatásának körébe tartozik, mégis közvetve és közvetlenül érdekelt benne az egész emberiség: Európa és a világ békéje, biztonsága, az enyhülés további térnyerése. Mélységesen egyet lehet érteni Pierre Gensous-val, az SZVSZ főtitkárával, aki sajtókonferenciáján a többi között hangsúlyozta: mindent el kell követni a szakszervezeti mozgalmak egységesebbé tételéért, a dolgozók szolidaritásáért, jólétéért, olyan világért, amelyben minden ország számára biztosított a gazdasági haladás, a függetlenség és az emberi szabadságjogok gyakorlása. A szakszervezeti világmozgalom — ezt tanúsítja az SZVSZ irodájának XVII. ülésszaka is — ezekért a célokért küzd, mégpedig a világpolitikában végbemenő változásokhoz rugalmasan igazodva, az új körülményeket, a frissen jelentkező követelményeket mindig szem előtt tartva. Nyilvánvaló, hogy a világ szakszervezeti szövetségei között vannak — és még sokáig lesznek is — véleménykülönbségek. Az SZVSZ azonban — s ez megint csak az eltérő társadalmi és gazdasági körülmények között dolgozó emberek őszinte igényét tükrözi — fontos teendőjének tartja a nemzetközi szakszervezeti központok között a kapcsolatok kiépítését, elmélyítését. A közeledés és az együttműködés politikája megfelel a szervezett dolgozók érdekeinek, egyszersmind a szakszervezeti világmozgalom termékeny jövőjének is legfőbb záloga. VN^AAAAA/NA/VVVV\AA/VV\A/VV\AA/VSAAA/V\A/VV WWVWAW^vVVVVVVVii Szovjet javaslatok a belgrádi találkozón Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A belgrádi találkozó péntek : délelőtti plenáris ülésén Julij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője két javaslatot terjesztett elő. Az első szovjet javaslat a terrorizmus kérdésével foglalkozik. Indítványozza, hogy foganatosítsanak további lépéseket az egyes országok más állam területén tartózkodó képviselői, vagy állampolgárai személyes biztonságának, valamint a kulturális, sport- és egyéb rendezvények megfelelő biztonságának szavatolására. Julij Voroncov rámutatott, hogy az utóbbi időben szerte a világon megsokasodtak a terroristaakciók, banditatámadások. Konkrét példákat említett arra, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet állampolgárokat bántalmazták, szovjet kirendeltségeket támadtak meg, s az amerikai hatóságok nem jártak el a vétkesekkel szemben. Hangoztatta, hogy a terrorcselekményekben részt vett személyeket minden államban egyformán meg kell büntetni. Ennek érdekében a belgrádi találkozón képviselt államoknak megfelelő hivatalos intézkedéseket kell tenniük. A másik szovjet javaslat a külképviseletek személyzete létszámkvótáinak eltörlésére vonatkozik. Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem alkalmaz semmiféle létszámkorlátozást, rámutatott, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és a népek közötti bizalom erősítése szempontjából hasznos lenne, ha a részt vevő országok nem állapítanának meg kvótákat a diplomáciai; kereskedelmi és egyéb képviseletek személyi létszámára vonatkozólag. Arthur Goldberg, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, felszólalásában közölte, hogy nagy érdeklődéssel fogadták és figyelemmel fogják tanulmányozni a szovjet javaslatokat. A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó ezután munkabizottságokban folytatta munkáját. (MTI) BMacgipar f©Bszcilolssek az E£BUSZ-lsen Az ENSZ-közgyűlés csütörtök esti plenáris ülésén, az izraeli hatóságok által alkalmazott törvénytelen telepítési politikával kapcsolatos napirend vitájában felszólalt Hollai Imre nagykövet, a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetője. Rámutatott, hogy a magyar küldöttséget mélységeden aggasztják az izraeli kormánynak a megszállt arab területeken alkalmazott módszerei, különösképpen azok az intézkedések, amelyekkel a területek tartós bekebelezésére törekszik. A közgyűlés 3. sz. bizottságában „Az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményokmányok helyzetéről” Felavatták a Dunaújvárosi Hu 11 ám papírgyárat Pénteken, ünnepi munkásgyűlésen felavatták a 4,3 milliárd forintos beruházással felépített Dunaújvárosi Hullámpapírgyárat. Részt vett az avatáson Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Her- czeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, Keserű János- né, könnyűipari miniszter, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A nagyberuházás befejezéséről Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezér- igazgatója tett jelentést. Elmondta, hogy a beruházás a 4,3 milliárd forint előirányzatot betartva és jó minőségben valósult meg. Az új Dunaújvárosi Hullámpapírgyár eddig összesen 125 000 tonna terméket gyártott, együttesen mintegy 13 millió dollár értékben. Az ünnepi munkásgyűlésen felszólalt Németh Ká- ^ roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter kitüntetéseket adott át a nagyberuházás megvalósításában kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. (MTI) Oroszország mindent kimondott 9. „Osztóra* csontvázak...” v Augusztus egész története bebizonyította, mennyire igaza volt Leninnek, amikor július elején nem volt hajlandó átvenni a hatalmat. Akkor még nem volt biztosítéka arról, hogy a nép a különböző Kornyilo- vok fellépésére olyan harcosan reagál, mint ahogy azt már augusztus végén, szeptember elején tette. Ehhez még időre volt szükség. Nem sok időre, de időre. A valóságnak kellett szétfosz- latnia Kerenszkij tetszetős frázisainak ködfüggönyét. Szeptember elején Glebov kadét képviselő kétségbeesetten kiáltotta pártjának vezetőségi ülésén: — A forradalom a jogi szférából a szocialista szférába megy át! Ez a polgári politikus a maga szavaival ugyanazt az alapvető, sorsdöntő folyamatot fogalmazta meg, amire Lenin a bizonyosság erejével várt. Mivel a Kornyi- lov-puccs megrázkódtatása nyomán 1. nemcsak a tömegek, de a mensevik- és eszercsoportok egy része is balra tolódott, 2. kiengedték a börtönből a júliusban elfogott bolsevikokat, köztük Trockijt és Kamenyevet, 3. a megszeppent Kerenszkij hozott néhány helyes intézkedést, 4. Oroszországot végre hivatalosan is köztársasággá nyilvánították QJMrgg, 19 n. október 29., szombat Lenin úgy látta: most, szeptember legelején talán valóban van bizonyos lehetőség a baloldal összefogására. ELKÉSETT GONDOLATOK Szeptember elsején megírta „A kompromisszumokról” című cikkét. Kevés dolog bizonyítja jobban, menynyire szilárdan állt a valóság talaján „a fantaszta” Lenin, mint az a megjegyzés, amivel elküldte cikkét a Pravda szerkesztőségének: „Ezeket a sorokat szeptember elsején, pénteken írtam. Egy véletlen folytán (Kerenszkij idején, mondja majd a történelem, nem minden bolsevik választhatta meg szabadon lakhelyét) nem kerültek aznap a szerkesztőséghez. A szombati és a mai, vasárnapi lapok elolvasása után pedig azt mondom magamban: a kompromisszumra vonatkozó javaslat már elkésett... Nem marad más hátra, mint az, hogy ezeket a megjegyzéseket azzal a kéréssel küldjem el a szerkesztőségnek, hogy Elkésett gondolatok címmel közöljék őket... olykor talán még az elkésett gondolatok megismerése sem érdektelen ...” Szeptember 12-én pártja központi bizottságához írt levelében Lenin már kijelenti: „A bolsevikok, miután a Munkás- és Katonaküldöttek mindkét fővárosi Szovjetjében többségbe kerültek, kézbe vehetik, és kell is, hogy kézbe vegyék, az államhatalmat... A többség a fővárosi Szovjetekben annak a fejlődésnek az eredménye, amelyet a nép a mi irányunkban tett... Nem a felkelés „napjáról” van szó..., hanem arról, hogy a feladatot világossá tegyük a párt előtt: napirendre kell tűzni a fegyveres felkelést...” AZ „EGYSÉG” LÁZALMA Kerenszkij közben a már- már lángoló színpadon, amelynek „nézőterét” betöltötte a front új és új áldozatainak halálhörgése, az éhezők segélykiáltása, zsonglőrként dobálta a maga fából vaskarikáit A Kornyi- lov-puccs utón a kadét miniszterek otthagyták kabinetjét (Kerenszkij már július 8 óta hadügyminiszterből miniszterelnökké avanzsált) ‘és sokáig nem is tudott kormány! alakítani, öttagú direktórium élén kormányzott. Szeptember 14-re a miniszterelnök nem utolsósorban azért hívta össze az úgynevezett Demokratikus Tanácskozást — még mindig az „egység” lázálma jegyében —, mert azt remélte: ily módon kibékítheti a kadeteket a baloldallal és fordítva. Ez nem sikerült, de a kormányfő mégis bevette a kadét minisztereket ezután alakított kormányába, újabb logikai saltomor- taleval: nem pártjuk képviselőjeként, hanem „magánemberekként” ... LENIN „LEMERÜL” Szeptember 25-én az ú jáalakított Ideiglenes Kormány ismét hitet tett a háború folytatása mellett, ezzel tovább ásta a saját sírját. „Az Ideiglenes Kormány — hangzik a nyilatkozat — békére törekszik, mégis (?) minden erejével azon lesz, hogy védelmezze a szövetségesek közös ügyét...” Mit jelentett ez akkor? Részlet A. R. Williams amerikai újságíró front-riportjából: „A szürke égből ömlött az eső, folyókká változtatta az utcákat, s ólommá a katonák szívét. Ösztövér csontvázak egyenesedtek fel és meredtek ránk a lövész- árokból. Kiéhezett emberek rontottak a földeken a répára és nyersen befalták. A tarlókon mezítlábasok botladoztak, a tél kezdetén nyári egyenruhák érkeztek, a hasuk fölé érő sárban holtan rogytak össze a lovak ...” Lenin ekkor már régen illegalitásban volt, február és október között pontosan négy hónapon át búvóhelyről kellett irányítania az eseményeket, amelyektől tágas hazája és — ma már tudjuk: — jórészt az emberiség jövője függött. A Központi Bizottság még július elején kénytelen volt úgy dönteni, hogy a párt vezére „merüljön le”, mert életét közvetlen veszély fenyegeti. Valóban elkerülhetetlen volt ez? Részlet Polovcev vezérőrnagy petrográdi körzetparancsnok jelentéséből: „A tiszt, aki Teriokiba utazott, remélve, hogy elcsípi Lenint, megkérdezte, egészben vagy darabokban kívánom-e ezt az urat. Mosolyogva azt feleltem, hogy a letartóztattak olykor megszöknek'...” Harmat Endre (Következtk: Kunyhó a réten) folytatott vitában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a polgári és a politikai jogok elválaszthatatlanok a gazdasági, szociális és kulturális jogoktól. Utalt arra, hogy a magyar kormánynak a polgári és politikai jogok érvényesüléséről szóló jelentését az emberi jogok bizottsága elfogadta és ezzel kifejezésre juttatta, hogy jogrendünk teljes összhangban áll az egyezménynyel. (MTI) Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége A világ első győztes proletárforradalmának 60. évfordulóját köszöntötte a Magyar —Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége, pénteki ülésén, a Parlament Vadász-ter- . mében. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében foglalt helyet többek között Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes ünnepi beszéde után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára szólt a baráti társaságnak az évforduló megünnepléséhez kapcsolódó programjáról. MUOSZ-választmányi ülés Csepelen A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya ma A magyar sajtó, a rádió, a televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyről címmel ünnepi ülést tartott a Csepel Vas- és Fémművek tanácstermében. B—1 helyett FB—111 Az amerikai kongresszus két házának képviselői csütörtöki együttes ülésükön a katonai költségvetés 480 millió dolláros kiegészítését szavazták meg. A pótlólagos összeget a legújabb típuáú stratégiai fegyverek, köztük a szárnyasrakéták és az FB—111-es típusú vadászbombázók fejlesztésére és gyártására fogják fordítani. Ezzel eldöntötték, hogy a B—1-es stratégiai bombázó helyett szárnyasrakéták kapnak elsőbbséget. A megajánlott költségvetésből 20 millió dollárt fordítanak az FB—111-es vadászbombázók módosítására avégett, hogy kiterjesszék a gép hatósugarát és növeljék a hordképességét. Az amerikai sajtó szerint a módosított típus a szárnyasrakéták hordozására készül és a program szerint, 100 ilyen repülőgépet kívánnak gyártani. OKTOBER 31.—NOVEMBER 12. ŐSZI bútorvásár! KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK 20 százalék ENGEDMÉNNYEL! EGYES BÚTOROK KÉSZLETKIÁRUSÍTÁSA AZ IPARCIKK KISKER. GYÖNGYÖSI BÚTORÜZLETÉBEN (Lenin út 10.)! A VÁSÁR IDEJÉN 5000 FT ÉRTÉK FELETT — a megye területén — Díjtalan házhoz szállítás!
