Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Ismeretterjesztés társadalmi munkában Az űrkorszak Beszerelés Km; Imrével, a III fi Klárával kezdete A haladó magyar értelmiség kezdeményezésére 1841-ben alakult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT. E társadalmi szervezet volt az első olyan intézmény az or- f szagban, amely a szélesebb tömegeknek adott rendszeres tájékoztatót a tudomány, a technika, a művészet fejlődéséről népszerű. mindenki számára érthető formában. E tájékoztató előadásokat a legkiválóbb tudósok, művészek tartották — társadalmi munkában. A TIT a legutóbbi időkig társadalmi szervezet volt. Mostanában azonban a Kulturális Minisztérium felügyelete alá rendelték. Milyen szervezetek közé sorolható tehát ma a TIT, hogyan őrzi meg történelmi kulturális hagyományait? Erről beszélgettünk Kurucz Imrével, a TIT főtitkárával. — A társulat társadalmimozgalmi jellegén mit sem változtat az, hogy a Kulturális Minisztérium felügyelete alá került. A minisztérium és a társulat közötti viszony a partnerek viszonya. A minisztérium egyrészt teljesíti ,azt a .kötelességét, hogy felügyelje a társulat alapszabály szerinti működését és gazdálkodását másrészt ágazati felügyeleti jogát gyakorolva segítséget nyújt ahhoz, hogy társulatunk még hatékonyabban Illeszkedjen be a közművelődés intézmény- rendszerébe. Ma is társadalmi szervezet, az értelmiség egyik jelentős tömegszervezete. Egészen csekély függetlenített apparátus segíti és szervezi a mintegy 30 ezer pedagógus. tudós, kutató, mérnök, orvos, jogász, közgazdász és más szakember munkáját akik rendszeresen foglalkoznak ismeretterjesztéssel. Társulatunk híven ragaszkodik az alápítás óta kialakult hagyományához és különösen azoknak az értelmiségieknek a példájához, akik a magyar munkásmozgalom kezdetétől fogva szemináriumokban, tudományos és olvasókörökben; szakszervezetekben terjesztették a tudományos világnézetek — A közvélemény néha leegyszerűsítve látja munkájukat: egy-égy helyre kimegy az előadó, előadást tart valamilyen témáról, aztán ki-ki hazamegy, s többet nem is találkoznak sem egymással, sem az adott témával... — Ezek- az egyedi előadások ma is jelentős, ám csökkenő szerepet játszanak tevékenységünkben. A hatékony ismeretterjesztés —, de a közösség igénye is — egyre inkább stabilabb, tanfolyam- szerű formákat igényel, amelyekben a nagyjából azonos összetételű hallgatóság tartósan és elmélyültebben foglalkozhat egy-egy témakörrel.1 Társulatunk növekvő számban és változatos formákban , biztosítja ezeket a lehetőségekét. Főleg a szocialista brigádmozgalomra épülnek azok a különböző akadémiák, komplex sorozatok, iskolai vizsgára előkészítő és közismereti tanfolyamok, amelyek tartó- sabb és rendszerezettebb ismeretterjesztést biztosítanak. Növekszik a szabadegyetemek szerepe és jelentősége. A budapesti József Attila Szabadegyetem hallgatóinak száma évente 10—12 ezer körül mozog; nyári egyetemeinken ezer és ezer külföldi é.? magyar hallgató vesz részt. Sajátos forma az ismeretterjesztéssel összekötött országjárás, amely megismertet egy-egy tájegység természeti környezetével, gazdasági, tudományos, irodalmi, művészeti múltjával és jelenével. Nyelvtanfolyamainkon évente mintegy 50 ezren vesznek részt. Az elmúlt művelődési évadban került képernyőre a magyar televízió Változó világ című természettudományos sorozata. A TIT az ország 40 helyén szervezett e sorozathoz kapcsolódó konzultációkat, az Élet és Tudomány — társulatunk egyik igen népszerű folyóirata — ű\mmm 197". október 2., vasárnap cikkekkel, feladatlapok közlésével kapcsolódott a televízióban tartott műsorokhoz. — Hogyan politizál a TIT Előadásait az értelmiség tartja, miben nyilvánul meg (ehát a munkásosztály vezető szerepe a társulat munkájában? — Kissé meglepő kérdés De a meglepő kérdésekre is illik és kell válaszolni... sót. Kezdeném egy rövid elvi — történeti visszapillantással. A magyar és nemzetközi munkásmozgalom története bizonyítja, hogy a munkásosztály harcaiban — kezdettől fogva — mindig jelentős szerepet játszottak a munkásosztály osztályálláspontjára helyezkedő értelmiségiek: teoretikusok — propagandisták — agitátorok — szervezők. Szocialista viszonyok között ez a bázis természetesen kiszélesedik olyan mértékben, amilyen mértékben szélesedik az egyetértés a vezető munkáspárt politikájával, és ahogy kibontakozik a munkásosztály tudományos világ- _ nézetének hegemóniája a ‘társadalom egészén belül. A TIT-be tömörült értelmiség politikai és világnézeti elkötelezettségével a tudományos ismeretek terjesztésével országépítő feladataink megvalósítását segíti, s ezzel a ■ munkásosztály érdekeit szolgálja. Röviden: a párt céljaiért harcolva egyúttal a munkásosztály vezető szerepét is erősíti. Ami munkánk tartalmát illeti, az szorosan kapcsolódik a szocialista társadalom építésének soron levő feladataihoz, politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai síkon egyaránt. Hiszen alapvető elv, hogy az ismeretterjesztés eredményes,, amely konkrét társadalmi és egyéni szükségleteket igyekszik kielégíteni. Műszaki vagy mezőgazdasági választmányaink munkájában éppúgy jelentkezik ez a törekvés, mint — mondjuk — a közgazdaságiban vagy a szociológiaiban. Jogi választmányunk —, hogy csak egy példát említse^ — jövőre az új Polgári Törvénykönyv minél alaposabb megismertetését tűzi ki egyik fontos feladatként. Jelentős a szerepünk a párt értelmiségi politikájának megvalósításában is. Ebben lényeges momentumként jelentkezik. hogy a társulati élet a legkülönbözőbb szakmájú, foglalkozású értelmiségiek érintkezését, eszmecseréjét teszi lehetővé. A közös problémák különböző szakmai, tudományági megközelítése. a választmányok interdiszciplináris tevékenysége rendkívül fontos szemlélet- formáló tényező. Ugyancsak a társulati munka teszi lehetővé azt is, hogy a tudós, a , kutató, a szakember kilépjen intézetéből, laboratóriumából szűkebb munkaterületéből, munkásokkal, parasztokkal, fiatalokkal találkozzon mint előadó, válaszoljon kérdéseikre, problémáikra, ha kell, vitatkozzon velük, Ezt a mozgást, a mindennapi valósággal való kontaktust igen nagyra becsüli és igényli társulatunk legtöbb tagja hiszen ez saját eszméik, gondolatáik, tudásuk próbáját jelenti, ösztönzést ad az elméleti munkához. és csökkenti az értelmiségi-. szakmai belterjesség néha tapasztalható veszélyeit. — Hogyan jút el a TIT a fizikai dolgozókhoz? — A fizikai dolgozók között végzett ismeretterjesztő tevékenység különösen kibontakozott a munkásosztály helyzetéről és a közművelődésről szóló párthatározatok nyomán. Ennek eredményeként is egyre több helyen alakulnak üzemi TIT-csopor- tok, amelyek bevonják az ott dolgozó értelmiségieket a rendszeres és a helyi igényeket szolgáló ismeretterjesztésbe. Társulatunk új sorozataival számíthatnak a fizikai dolgozók érdeklődésének felkeltésére. A Tudomány—Élet —Társadalom, a Természet— Technika—Társadalom és A szocialista életmód kérdései gyűjtőcímű sorozataink a gyakorlati élet során felvetődő termelési, közéleti és magánéleti problémákra igyekeznek választ adni. Gondoltunk a fizikai dolgozók között végzett ismeretterjesztés személyi, anyagi és módszertani felt ételeinek javítására is.-Ma már elmondhatjuk, hogy társulatunk egész tevékenységének mintegy felét a " fizikai dolgozók körében végzi és ez évente több millió résztvevőt, hallgatót jelent. — Végezetül a társulat . nemzetközi kapcsolatairól szeretnénk hallani. — Társulatunk a szocialista országokban működő testvérszervezetekkel, s néhány európai kapitalista országban működő partnerszervezettel alakított, ki kapcsolatokat. Első helyen a szocialista országokkal kölcsönösségi alapon történő előadócsere szerepel. Ennek célja, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk hazánk politikai- gazdasági-tudomápyos és kulturális e-edményeinek széles körű megismertetéséhez a szocialista országokban, illetőleg, hogy neves külföldi szakemberek közreműködésével tartunk a' baráti országok szocialista fejlődését bemutató előadásokat. Az elmúlt évek során jó kapcsolatokat alakítottunk ki az Osztrák Népfőiskolák Szövetségével, a Német Szövetségi Köztársaságban működő Német Népfőiskolák Szövetségével, az olasz partner-szervezettel az ARCI- vel, a finn e testvérszervezettel és a svéd ABF-fel (a Svéd Népfőiskolák Szövetségével). A külföldi kapcsolatok egy másik formája a külföldi hallgatók részvétele az általunk szervezett nyári egyetemeken.“ Ma már 18 nyári egyetemünk működik, látogatottságuk évről évre nő. Végül megemlítem, hogy társulatunk tagja két nemzetközi szervezetnek: az Élőnyelvek Tanárai Nemzetközi Szervezetének és az Orosz Nyelvtanárom Nemzetközi Szervezetének .— fejezte be a beszélgetést Kurucz Imre. Mérő Miklós Húsz éve, 1957. október 4-én a szovjet tudomány végrehajtotta az emberiség történetének egyik legnagyobb és legfontosabb kísérletét. Pályára vezéreltek egy 83,6 kilogramm súlyú műszerezett fémgömböt, amely másodpercenként 8 kilométeres sebességgel keringeni kezdett a Föld körül. A Szputnyik—1, a Föld első mesterséges holdja új korszak kezdetét jelenti, a Földre teremtett ember legendája örökre szertefoszlott. AZ ELSŐ LÉPÉS A Szputnyik—1 felbocsátása nem véletlen vagy szerencse, hanem történelmi szükségszerűség volt. Oroszországban már 1680 óta foglalkoztak rakétákkal és orosz volt K. E. Ciolkovszkij (1857—1935), a rakéták mozgását megszabó klasszikus egyenlet megalkotója. A Nagy Októberi Szbcialista Forradalom után a „rakétatechnika atyja” újult erővel látott munkához, s keze alól egész sor világhírű űrhajó konstruktőr és rakétaszakember került ki. Az 1957-es korszakteremtő esemény nem véletlenül következett be. Az első szputnyik egy mindent átfogó, előre lefektetett komplex űrhajózási program kezdő lépéseként került a világűrbe. A világűr, a Hold, és a bolygók felkutatásában általában az egész űrhajózási program megindításában a fokozatosság elve érvényesült. HÚSZ ÉV KRÓNIKÁJA Az előre kidolgozott űrhajózási'terv 'á következőképpen valósplt meg: 1957. Szputnyik—1, az első mesterséges hold 1957. Szputnyik—2, az első élőlény a világűrben 1958. Szputnyik—3, az első kozmikus laboratórium 1959. Luna—1, a Föld vonzóerejének első legyőzője, az első mestersé— Ady Endre élettörléeete — 5. Bontsuk ki e mondat tanulságos részleteit. Semmi szépet nem fogunk benne találni, ám elénk tárul a későbbi lángész sajátos küzdelme a maga szuverén életút- jáért, a senkitől se függő lelki, gondolati szabadságáért. Rend, logika van ott, ahol a felszín csalt következetlenséget, zűrzavart, akaratgyengeséget, sőt megbízhatatlanságot mutat. Igaz, hogy a zsenikre nem lehet külön törvény, külön erkölcs, külön életízlés, de az is igaz, hogy ostobaság lenne rájuk kényszeríteni az átlagos élet- normákat. Kétségtelen, Ady Endre debreceni életmódjában semmi követni való nem lehetett, s ma sem lehet azok számára, akik épp a társadalmi közfelfogás biztos védelmében növelhetik hasznossá képességeiket. Ady a későbbi életművével igazolta, hogy. nem cselekedhetett másképp, s még neki, a rendkívüli képességek birtokosának is áldatlan, . csaknem összeroppantó kálvária volt a saját felelősségére hagyatkozó, nyárspolgári szemmel nézve cseppet sem épületes életmód gyakorlása. Az 1896—97-es tanév úgyszólván csak korhelykedé- sekkel telt el Debrecenben, a jogakadémia hallgatói körében általános divat volt a lumpolás. Adynak tehát nem hiányzott az alkalom a kiadós ivászatokhoz. A debreceni borostásabb fiatalember nehézsúlyú borozásokkal folytatta a cívis városban azt, amit a pelyhedző legény kezdő fokon megtanult zilahi gimnazista korában. Tanulni egyáltalán nem tanult, legalábbis az akadémián. Az olvasással valószínű nem hagyott fel a kor- helykedéssel múló hónapok alatt sem. Írói-költői ösztöne néha kiragadja a mámoros öníeledtségből, szórványosan küldözget versgt, novellát Zilahra a „Szilágyság”- nak, amely közli az írásokat Ida álnévvel. Egyéb nevezetesség nem jegyezhető fel erről a debreceni első esztendőről. A mulatozások hódolói annyira beleélték magukat a vásottságba, hogy még a Nagyerdőn könyvekkel félrehúzódó, vizsgára készülő akadémistákat is szétrebben- telték, komiszul bosszantották. Képünk a híres bajkonuri „Kozmonaut” szállodát Hutaija be. Itt készültek fel az utazásra az űrhajósok é de tértek vissza az űrutazás befejezése után. (MTI Külföldi Képszolgálat) ges bolygó. (A második kozmikus sebesség elérése!) 1959. Luna—2, eltalálja a Holdat. Földi tárgy idegen égitesten! 1961. Gagarin, Vosztok—1, ember Föld körüli pályán, a kozmikus elszigeteltség végleges megszüntetése. 1964. Voszhod—1, több ember a világűrben, többszemélyes űrhajó. 1965—1971. Venera, Luna és Mars-rakéták megközelítik a Holdat és a két szomszédos bolygót, fékezve leszállnak, automatikusan mozognak, mintát vesznek, egyesek visszatérnek a Földre, az első mesterséges holdak a Venus, a Mars és a Hold körül. 1971. Az első miniatűr űrállomás (Szaljut—1.) Az Egyesült Államok Apolló-programja a szovjet rakétatechnika kezdőlépéseiből nőtt ki, míg végül 1969-ben két embert juttattak a Holdra. Az űrkorszak első esztendeiben még további öt nemzet kapta meg az űrhatalom jelzőt. Saját konstrukciójú rakétával mesterséges holdakat bocsátott fel sorrendben: Franciaország, Japán, Kína, Anglia és India. Ezek az országok ma körülbelül ott tartanak, ahol a Szovjetunió járt 1957- ben. Az egyik legfontosabb eredmény az 1970-ben megkezdett tárgyalások eredményeként a szovjet—amerikai űrkutatási együttműködési szerződés aláírása, majd az ezt követő közös kísérlet a világűrben, A fontos vállalkozás 1975 júniusában Szojuz- és Apol- ló-űrhajók összekapcsolása jelentetf-% A világűr-barát- kozás ./lindenki őszinte örömére tovább folytatódik és feltehetőleg 1980 táján létrejön az amerikai űrsikló és a szovjet Szaljut-űrállomás rendszeres összekapcsolása. HÉT URHATALOM Az űrkorszak e'ddigi kb. 2500 kísérletéről még dióhéjban sem írhátunk. Megemlítjük a Szovjetunió híres Kozmosz mesterséges- hold-családját, a sorozat tagjainak száma jóval meghaladta a 900-at. Igen sok szakembernek az a véleménye, hogy az űrkorszakra vagy inkább annak megalapozottságára nem mindig a látványos egyedi kísérletek, hanem a nagy számban keringő robotgépek, „szürke űrkatonák” hosszú sorozata a jellemző. KOZMIKUS FELNŐTT Századunkat sokszor nevezték az aviatika korszakának, vagy a földrajzi teljesség századának. Megkockáztatunk egy ellenvéleményt: az új korszak 1957- ben kezdődött: az embei azóta kozmikus értelember véve is felnőtté vált, élvben bármikor elhagyhatja £ Földet és ha a technika: részletkérdéseket megoldja, eljuthat a Naprendszer bármely égitestére. Gauser Károly Mi sem nyilvánvalóbb, Ady nem állhatott oda vizsgáztató professzorai elé. 1897 nyarára a szülői házba ment vakációzni, némi bűnbánattal nekilátott pótolni az elmulasztottakat. Ügy ahogy, átrágta magát az első évfolyam tananyagán és szeptember 7-én, akként bántak vele a vizsgáztatók, ahogy jóindulatból szokás a legbutább diákokkal: csüggedten és nagylelkűen átengedték. De nem akart Debrecenben maradni. Belátta, végzetes lehet ránézve az akadémia el_ szánt ivóiból verbuválódott társaság, amelynek befolyása alól nem tudta magát kivonni. Budapesten viszont szívesen tanult volna tovább. Ebbe pedig Ady Lőrinc, a fia miatt sokat aggódó apa nem egyezett bele — mert mekkora veszedelem fenyegetné a bohém ifjút a rossz hírű fővárosban, ha még a szolid, kálvinista Debrecenben is magával ragadja a könnyelműség ? Végül is a véletlen kínált megoldást a kétféle elképzelés kibékítésére. Valamely közeli ismerősük küldött levelet Temesvárról, azt ajánlva, hogy Bandi vállaljon állást a bánáti nagyvárosban. Beszerzi írnoknak a királyi ítélőtáblához, ahol ellátást, szállást, napi 90 krajcár díjazást fog kapni. Jártasságot szerez az igazságszolgáltatás gyakorlásában, s mint táv- hallgató, nyugodtan, biztosan készülhet vizsgáira, mígnem a jogászi diploma birtokába jut. Így már a szigorú apa sem ellenezte, hogy a debreceni akadémia helyett a Budapesti Jogtudományi Egyetemre iratkozzon be a második évfolyamra, hiszen úgyis csak vizsgákra kell majd jelent, keznie temesvári munkahelyéről. Ady tehát 1897 szép tember első felében Buda pestre utazott leckekönyvi láttamoztatására és az ese dékes tandíj befizetésére. Di barátok és alkalmi ismerő sok társaságában megfeled kezett úticéljáról — szórako zott, éjszakáról éjszakára, lg; a tandíjjal együtt a hirtelet kölcsönt is elverte, mají ugyanerre a sorsra jutott ; hazulról kapott gyorssegély, fi tandíj harmadszori összegé az Üllői út és a József kör út sarkán levő Valéria ká véházba kérte, s ez, a szolid nak egyáltalán nem mond ható cím mély megdöbbenés váltott ki az érmindszent atyából, aki maga is szeretet ugyan mulatozni, de csak ott hon, házilag. A városi, vi galmi helyeken szokásos mu rik messze estek ízlésétő azokkal soha nem tudót megbarátkozni. Bandi fíá ennek megfelelően — a tan díj harmadszori törlesztésé vei egyidőben — távirati pa ranccsal szigorúan Temesvár ra irányította. Szerencsétlen lépés volt e: Ady Endre élete végéig úg; emlegette temesvári hónap járt, mint magánemberi sor sának legzordabb periódusé 1897 szeptemberétől 1898 ele jéig élt a bánáti nagyváron bán. A részleteket homál fedi, mert életrajzi adatait il letően, mindig zárkózott vol a költő, emlékező szemtan pedig nem akadt a temesvái időtöltéshez. ínség, sivárság magány volt az osztályrész« (Folytatjuk.)
