Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

I t t a z ő s z gészség — higiéné leszóljünk a torokfájásról! A torokfájás a leggyakoribb panaszok egyike. A leg- önbözőbb szervi és működésbeli rendellenességek okoz- nafe fájdalmat, légzési és nyelési rendellenességeket és rnkor a beteg torokfájásról panaszkodik. A legküiönbö- >b — az egész szervezetet meggyötrő — betegségek épp- r járhatnak torokfájással, ahogyan a helyi, a felső lég- k kapujához, a garathoz a torokhoz kötött kóros elvál­ások is. Például az influenza, a lefelé süllyedő nátha, ;y gyermeknél a kanyaró, esetleg a vörheny. Ilyenkor a atban, a torokban vérbőség, gyulladás, tömöttség, fe- lés — innen a panasz hivatalos neve: angina! — kiszá- iás. szúró és nyelési panasz a jellemző. A torokgyulladás, a torokfájás nem pontosan meghatá- ható, nem tökéletesen és biztosan leírható kóros elvál­ás. Csak egyetlen biztos adat állhat rendelkezésünkre a egség keletkezésével kapcsolatosan: a panasz oka vala- yen fertőzőképes kórokozó ártalma, kórélettani jelenlé- Ugyanakkor a beteg rendszerint arról panaszkodik, hogy ghült, hogy megfázott. Bizonyos fokig igaza is van. Panaszait — tehát okfájását — a -megfázás, a meghűlés, a hideg­ás váltotta ki, de csak mint elősegítője — ;y úgy mondjam —, mint bűnrészese a kér­őnek, a baktériumnak, a vírusnak, vagy igen ritka eset- i a fertőző gombáknak. A hideghatás a torok, a garat, a lő légutak — elsősorban a mandula — szöveteit silá- tva a nyálkahártyát átjárhatóvá tette, és így a szervezet ■nállóképességének a csökkenése miatt mindenütt jelen- 5 kórokozók befurakodhattak a szervezetbe és kialakul- ott a semmi biztosat nem jelentő torokfájás, ami gyak- szóra sem érdemes, pár nap alatt elmúló panasz, de iá komoly, az egészséget hosszasan károsító betegség .dete. A torok — bonctanilag a hátsó orr járat, a garat és a efő előtti rész — a szervezet nagy forgalmat lebonyolító ereszteződése. Igen fontos élettani csomópont. A légzés, evegő megszűrése, felmelegítése, páradűsítása, a táplál­ás, a nyelés, a hangadás részben az ízérzés és szaglás sesített — mondhatnám komplex — munkájának, sok alomnak kitett szerve. A szervezet és környezet közti m, a nagy átjáró, aminek a védelWfe rendkívül fontos. - ott jelentkező rendellenességek elsősorban torokfájást íznak. No. de mi a tennivaló, ha valakinek fáj a torka? Amíg nincs láza, amíg csak enyhe nyelési kellemetlen­éi vannak, addig a gyógyszertárban recept nélkül kap- ó GLYKOSEPT oldattal, vagy MENTA-csepp oldatával ögessen és szopogasson fertőtlenítő tablettát. De ha le- t, lázas, betegségérzete van menjen sürgősen orvoshoz, ne a torokfájástól féljen, hanem attól, ami okozza. Megelőzhető a torokfájás? Igen! Megelőzésének két a van: az egyik a szervezet védelme a kórokozók roha- ellen. Ez a cseppfertőzés megelőzése és a higiénés sza_ yok igen gondos megtartása, a másik a szervezet erő- ipofának, az egészség egyensúlyának a megtartása és az álmák elkerülése. Dr. Buga László Alvás, álom, álmatlanság BENKE LÁSZLÓ: ZELEI MIKLÓS: lennyit kell aludni az szséges embernek, hogy •át ne vallja? Ez az idő- tam korcsoportok szerint s és más. A csecsemő 20 t, a kisgyermek 16—18 t, az iskolás 8—10 órát djék. Felnőttnek 6—8 óra elegendő, ha jól alszik, sgember 6 óra alatt is lussza magát, ízt tartják, hogy a mély, mtalan alvás, amely tel- idegrendszeri kikapcsoló- sal jár, pihentetőbb, mint álmodás. A kérdés pe_ ott jelentkezhet, amikor egyik ember álomtalan, a sik koriin felébred, a har- dik nem tud elaludni, a jyedik hol álmodik, hol n, de sohasem piheni ki gát. Mi hát az igazság? 1 nehéz testi munkát vég- : — különösen, ha sokat tózkodnak a szabad leve- í — rendszerint korán el- losodnak és korai ébredők, dákban, üzletekben, zárt helyben dolgozók már nem ?n serények. Inkább a ké- ibi fekvést kedvelik és éb- léskor álmosak. Íz álmatlanság legfőbb oka zont: a rendszertelen élet- >d. Ez esetben tévedés azt idolni, hogy a későn fek- — jobban alszik. Ponto- í fordítva van: minél ké- )ben tér valaki nyugovóra, na annál kevésbé lesz pi­üarabokhan Ki ez aki magam elől föld alá is menekülne? Szívem mintha árverezne. Azt veri, hogy én jövök ott — fegyverrel és fegyverek közt — velem szembe. így kell lenni? Darabokban, széttördelve? S tagadni, hogy kényre-kedvre? Istené az ember arca? Magának ö meg is tartja? Megkegyelmez. Ad belőle. Jövendőt ad, reménységet. — Nem, kegyelmes, rám ne add avitt Jóindulattal kacatjaid. Másra várok. Más magamra. Ez a régi lakhatatlan. Üres vagyok, de isten nem kell. Csak az ujéletű ember. >AAAAAA\WVWW»AA(V>^A/VVWV/VSAAAAA\WWV\AAWWAVVWWVWNAAAAAAA\VWVAAlVW\AAÁW>WV\WM hentető. Az álmosság épp oly ritmikus idegrendszerbeii működés, mint az étvágy. Aki mindig ugyanabban az idő­ben fekszik le. annál az ál­mosság is- óramű pontosság­gal jelentkezik. De, aki nem figyel az álmosság első jelé­re, könnyen túlugrik rajta, és utána már nehezen alszik el. A rosszul alvók többnyire altatókat szednek. Minden körülmények között, minden­kire egyformán ható altató­szer nincs. No és az altató­szerek másképp hatnak, mint a természetes álmot kiváltó tényezők. Ezek nem az alvó­központot befolyásolják, ha­nem az agykéreg tevékeny­ségét szüntetik. Kikapcsol­ják az agykéreg alvást gát­ló tevékenységét, az általuk elért alvás nem olyan pihen­tető. mint a természetes. Az altatószereket megszokja a szervezet, ezért mennyiségü­ket állandóan növelni kell. Cseréje éppen azért célsze­rű. hogy elejét vegyük a megszokásnak. Még valamit: az alvás lel­ki probléma is. Ha az erős szellemi munkát végző nem szabadul meg napi gondjai­tól, nehezebben alszik el. A korai vacsora, az esti séta, a hűs zuhany, a jól megvetett ágy, valami megnyugtató ol­vasmány, a nyitott ablak, a csend és a sötétség, minden altatónál jobb orvosság. Humorszolgálat — Én úgy, szeretnék férj­hez menni, hogy a házasság biztonságot és védelmet nyújtson számomra. — Akkor szerencséd van, velem, drágám. Én ugyanis biztosítási ügynök vagyok, az apám pedig rendőri — vág­ja rá a fiú. ooo — Hogy érzed magad a há­zasságban? Meg vagy eléged­ve a feleségeddel? — Igen. Szeretném, ha a következő is ilyen lenne! OOO — Már tíz éve vagyunk há­zasok. és egyszer sem vesze­kedtünk a férjemmel. — Akor nem is vagytok egymáshoz valók! OOO — Uram, kihívom párbaj­ra, mert poloskának nevezett. Milyen fegyvert választ? — Gezarolt! OOO — Mit gondolsz, ki él to­vább: a férfi vagy a nő? — A nő. — Miért? — Mert nincs felesége! OOO Bíró: Tanú, itt csak azt szabad elmondani, amit Iá. tott, nem azt, amit mástól hallott. Mondja, mikor szü­letett? — Nem mondhatom meg, mert csak mások elbeszélé­séből tudom! OOO — Az emberekből hiány­zik a logika és a józan ész. — Miért? — Ha az újságban azt írják, hogy az égen 897 503 266 410 csillag van, azt egy szóra elhiszik, de ha a frissen festett kerítésre ki­írom, hogy „Vigyázat, má­zolva !”, senki sem hiszi el, hanem kipróbálja. helyettes elvtárs. Még ma tetszik kívánni az elintézést, ha jól ér­tettem. — Ha nincs akadá­lya, megköszönöm. — Semmi akadálya — dalolja boldogan Bea. — A viszontlá­tásra! Aznap este Bing Bea hét óra húsz perctől kilenc óra harmincig ült a Ting- li-Tangli presszóban és várta, de hiába várta nagy szerelmét, Andrist. — így állt bosszút rajtam a pimasz — sziszegte hazafelé baktatva, — de meg- érdemlem. Két nap, két éjsza­ka búsult, bosszanko­dott, még a harmadik napon is olyan min­den mindegy hangu­latban állt a dühösen tajtékzó szigorú fő­osztályvezetője előtt. — Szóval emléke­zik rá, hogy mit ígért tegnapelőtt Andrásik miniszterhelyettes elvtársnak? — üti meg fülét a nagy le- gorombításból ez a mondat. — Andrásik mi­niszterhelyettes ... — bámul a szigorú fő­osztályvezetőre az előadónő. — Hát van olyan? — Ne vicceljen kartársnő, mert... mert — hápog szin­te önkívületben a szi­gorú osztályvezető. — Bocsánat.., Igen, bocsánatot fo­gok kérni Andrásik elvtárstól, és András­tól, és mindenkitől, de szíveskedjék en­gem olyan szobába helyezni, ahol nincs telefon — könyörög sírva Bing Bea. Sólyom László Elmerült csillagfénnyel kihímzett emlék szövetei már elleplezték kihűlt kutakban maradt béke lehet csöndjének menedéke rongyba csavart elásott szélben lapul a földmély melegében kemenceszag elmerült álom pitymallik kenyérként a tálon LÁZÁR TIBOR: ak ótelepen Lakótelepen kockaketrecek gyerektigrised hozod és viszed üvegvigyorral lenéz az ablak élsz panelbilincsben hogyha hagynak a ház előtt pléh-tttlkölés visít erkélyen pelenka szárítkozik boltban sorbaállnak polcon kenyér itt vagyok mohó vad város egyél Utazás a föld körül (Fotó: Humanité Dimanche) Virágnyelv Egy csúnya júliusi napon a Hivatal szi­gorú főosztályvezető­je hívatta Bing Beát, a Harántügyi Osztály fiatal és szép előadó­ját. — Kedves kartárs­nő! — mondta, alig­hogy asztala elé ért a beosztottja, — nem először, de utoljára figyelmeztetem, hogy ha nem hagy fel az órák hosszat tartó magántelefonálga-. tásaival, létszámstop ide, létszámhiány oda, felmondom az állását. — Bocsánatot ké­rek, de a kolléganő­im is... — Hagyjuk ezt, kisasszony! — vágott közbe ingerülten a fő­osztályvezető. — Tu­dom, hogy Zsebekné kartársnő minden pénteken kétórás fő­zési tanácsadót tart a lányának. Remekné naponta fél órát vi­tatkozik a férjével az esti programról, Kéz Antónia az anyukáját hívogatja, és a többi, és a többi Gelkának, lkávénak, Tüzépnek, meg a visszahívá­sok ... Emberek va­gyunk, megértem, de az egész osztály ösz- szes magánbeszélge­tése nem tesz ki any- nyit. mint amennyit maga bonyolít le egyedül. Ezért — ezt komputer nélkül ál­lapítottam meg — csak használni fog az ügyintézésünknek, ha az ön által igény­bevett telefonvona­lak felszabadulnak. Vagy így, vagy úgy! Érjük egymást? — Igen — rebegte könnyek között a szép kartársnő, — megígérem, hogy so­ha többé nem haszná­lom magánügyben a hivatali telefont. — Bing Bea . megtarr, tóttá, amit ígért. Ez­után nem hallották őt Pistukával, Zsoni- val, Francimmal, meg a többi rajongójával bájcsevegni. Ugyan­ekkor a hivatalos be­szélgetései (talán a felszabadult vonal jóvoltából) megsza­porodtak. Nagy irigye, Kéz Antónia, akárhogy fülelt, csak ilyesmi­ket hallott: „Coll Já­nos ...' Horinan? ... Értem, a Jogérttől... Igen, emlékszem az ügyére ... Nem, nem, legkorábban holnap tudom elővenni az aktát.., Megvan az iktatószám? Nagysze­rű... Ötszáznegyven­öt? Nem téved, uram? Talán hat- száznegyvenöt? ... Az mindjárt más... Ne tessék bejönni érte, majd kézbesítjük postán,... Mondom, postán... Betűzöm: P, mint Piroska, o, mint Ottó, s, mint Simon ... Igen, Ottó — Simon... Na vég­re, hogy meg tetszett érteni! A viszontlá­tásra! Antónia tehát nem is sejtette, hogy Beát Hosszú János (a Co­los) joghallgató ke­reste randevú ügyé­ben. Az előadónő másnapra ütemezte be, de nem 5 óra 45- re, ahogy a fiú sze­rette volna, hanem 6.45-re a Piroska presszóba, s egyben megnyugtatta, hogy Ottó már simon, azaz nincs. A szigorú főosz­tályvezető alig egy hónap múlva már példaképp emleget­te á megjavult elő­adónőt, aki megfo­gadta építő bírálatát, és még véletlenül sem használja ma­gáncélra a . hivatalos telefont. Történt pedig mindjárt másnap, hogy egy szigorú női hang kereste Bing előadónőt. — Kartársnő — szólt ridegen, — And- rósifc miniszterhelyet­tes elvtárs akar önnel beszélni. Mindjárt kapcsolom, Beának nagyot dob­bant a szive. Végre jelentkezik Andriska, a nagy szerelme, az igazi, akivel olyan ostobán szakított két hete. ö szokta a hú­gával hívatni. Ügy látszik, a kislány megfázott, mert bi­zony rekedt a hangja, és... és a bátyja is elkaphatta, de azért 6 megismeri, különö­sen, hogy igy kezdi: „Két hetes ügy, ta­lán korai még sürget­ni .. — Dehogy korai, sőt... — vág közbe az előadónő spontán. — Magam is hibás vagyok, belátom — mondja a miniszter- helyettes. — Ezt hagyjuk most, miniszterhe­lyettes elvtárs — ked­vesen irónikus Bing Mea hangja, — in­kább szíveskedjék mondani az ikatószá- mot. — Tt-Li törve hét- százhuszonhárom. — Nem ötszázhu­szonhárom? — Nem, hétszáz, hetes-százhuszon­három. — Oké!, azaz, hogy értettem, miniszter­Kalamajka Mindennapi nyelvhaszná­latunkban elég gyakran ta­lálkozunk a címbeli szóval. Elsősorban a bizalmas be­szédhelyzetekben és a szó­beli megnyilatkozásokban jut nyelvi szerephez. Fogalmi tar­talmát és használati értékét tekintve azonban gyakran bi­zonytalanságot is okoz. Miért van ez? Elsősorban azért, mert eh­hez a megnevezéshez eltérő jelentéstartalmak társulhat­nak. Az idős egri asszonyok még emlékeznek arra, hogy Egerben is hordták a kala­majka farkas szoknyát. Eger város régi jegyzőkönyveiben, is van erre vonatkozólag né­hány megjegyzés: „Leányá­nak adatott egy kalamajka s egy mór rékli” (1778) — „Találtatott 33 rőf kalamaj­ka” (1781) — „Találtatott 10 rőf kék kalamajka” (1785). Csokonai egyik költeményé­ben is divatos ruhadarabot nevez meg szavunk: „Ritka oly szobalány, frizérozó- s dajka / Hogy ne jutott volna, neki kalamajka”. A századfordulón megje­lent szépirodalmi alkotások­ban emlegetik a gyors ugrá­sé kalamajka táncot is. A szabálytalan ritmusú mozgás megnevezésére is alkalmassá lett szavunk. Az ehhez tár­sult új jelentésfejlődést érzé­kelteti ez a versrészlet: „Dü­höngött a portán, mint vizen a sajka, / Ügy hányta-vetet- te e vad kalamajka” (Makai Emil: Tudós professzor Hat­vani). De szavunkat ebbe a ro­konértelmű szósorba is be­illeszthetjük: zűrzavar, bo­nyodalom, kavarodás, felfor­dulás, összevisszaság, fejetlen­ség, rendetlenség, fegyelmet- lenség, baj, kellemetlen­ség stb. Ez a rokon értelmű szósor segíti a versolvasót abban, hogy megértse, mi­lyen jelentéstartalommai vállalt szavunk nyelvi sze­repet az alábbi versrészle­tekben : „Homlok-bakunkon ifjú Fátum ült, / Előttünk és utánunk kalamajka” (Ady: Margita élni akar). — „S ki a biztos partról nézi / Ezt az őrült kalamajkát” (Hel- tai: Glosszák). — „Lett ná­lam baljós kalamajka” (Vas István: Az ismeretlen ins­tancia). Űjabban gyakran hallunk ilyen megnyilatkozásokat is: „A felesleges kalamajka nagy zűrzavart okozott.” A cikkünkben felsorakoztatott ismeretanyag alapján világo­san látjuk, hogy a megfo­galmazás azért nem világos, mert két rokon értelmű szót használt fel a mondat meg­alkotója. Valószínűleg azért, mert nem ismerte pontosan a kalamajka szó fogalmi tar­talmát és használati értékét, Dr. Bakos József j fWWWVWvA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom