Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

Horváth Zsuzsa és Blaskó Balázs jeicn"te — a színfalak mögött. (Fotó: Tóth Gizella) lösen tegnap és ma Kísérlet a Kísértetekkel Évadnyitás a Gárdonyi Géza Színházban BOTRÁNYOS DARAB a Kísértetek. Ibsennek ez a 96 esztendővel ezelőtt meg­írt drámája könyvalakban akkora vihart kavart, ak­kora felháborodást váltott ki, mint amekkorát egyet­len másik műve sem. Jó ide­ig nincs vállalkozó Európá­ban, aki bemutatná. Még hat év vitái után is csak egyet­len zártkörű előadáson ke- !‘ül színre Londonban és Berlinben. Az angol sajtó . végletes^ jelzőkkel illeti: undorító színmű, merő őrült­ség, durva, rothadó szenny. Sót azokat, akik megnézik, azzal gyanúsítja egy kriti­kus,- hogy hetven százalé­kuk tisztátalan lelkű ember. Nemcsak a darabban ta­lálható meg a visszatetszés oka. Közvetlenül a Nóra után- íródott a Kísértetek, /is megjelenésekor a nőkér- dés_ által kavart vihar még nem ült el. Ráadásul itt be­tegségről, szexualitásról is szó esik, s bár a korabeli követelményekhez igazodva szelíd • körülírássá] fogalmaz Ibsen, a téma, merőben szo­katlan. Jellemző példa a Színpadi , kötöttségekre, hogy •a romantika korában a szí- ’ nősz nem fordíthatott hátat ■a nézőnek. A kezdeti idegenkedés el­lenére a Nórához hasonlóan ‘világsikert árat a Kísértetek Is már az 1880-as évék vé- ' gén. Az író biztos kézzel hasz­nálja színházi emberként gyűjtött: tapasztalatait, min­dent tud abból, ami' a leg- nagyob drámaköltők közé emeli. Alig egy nap alatt játszódik a darab. Csupán néhány szereplő jelenik meg a színen, s mikorra a füg­göny felgördül, minden meg­történt. Szemünk előtt a múlt zúdul félelmetes . erő­vel a hősökre. A jóhisze­műen, vagy önzésből elkö­vetett ballépések, melyekkel kedvező látszatot igyekeztek és tudtak életükről fenntar­tani, most kíméletlenül visz- szaütnek. Ez a szerkezet Szopboklész Öedipusz kirá­lyához hasonlítható, bár itt Alvingné tudatosan vállalja környezete rábeszélésére ön­emésztő szerepét. .Hasonlít a göfög, tragédiákhoz a Kísér­tetekben az is, hogy beava­tottak vagyunk mi, nézők. Olyasmit . is megtudtunk, amiről egyes szereplők még nem értesülték. Ibsen mes­terien viszi végig drámáján, hogy minden elhangzó, lát­szólag jelentéktelen mondat jellemeket,;. viszonyokat tisz­táz előttünk, s minden mon­dat visszacseng, kiteljesedik az egymást követő jelene­tekben. Egy példa erre ta­lán nem érdektelen: Regi­na, a szobalány állandóan francia kifejezéseket hasz­nál, . szokatlan helyzetekben is. A miértre Osvald adja a választ a második felvonás­ban:, egyszer megígérte ne­ki, hogy magával viszi Pá­rizsba.-Ez a feszültséget te­remtő hangulat, ez a jól át­gondolt drámaszerkesztés formálja izgalmas élmény- nye az időben visszafelé haladó, epikus jellegű dara­bot SZÍNÉSZ DARAB, mond­ta a Kísértetekről Szűcs Já­nos rendező. Nagy lehetőség a jellemformáláára mind az öt szereplőnek. A kérdés magától kínálkozott: mi izgatta a Kisértetekben a rendezőt? — Ez a drámaforma meg­lehetősen idegen volt ne­kem, izgatott, hogyan tudok megbirkózni vele. Aztán amennyire a személyes drá­ma elévülhet a tudományos ismeretek fejlődése miatt. Lengyel filmnapok A bűn története annyira nem évül el a tár­sadalmi dráma. Izgalmas kérdés, hogyan tud értel­mes embereket beszűkíteni egy ilyen élet, hogyan szű­kíti be őket éppen az, ami ellen harcolnak. A harma­dik: szerencsére megtehetem azt, hogy kísérletezzem a színházban. Sok olyan szín­padi, színészvezetési, szín­padtechnikai eljárást alkal­mazhatok, amit még nem próbáltam. Megkíséreltem, hogy kiiktassunk minden színpadias mozgást. Nem szeretem a „kukucska” szín­házat, de elfogadom, hogy ez az, és akkor teljesen le­gyen az. Az emberek úgy mozogjanak, ahogy a búto­rok elhelyezkedése, az in­dulatok logikája diktálja, és nem aszerint, hogy egyik oldalról láthatók, a másik­ról nem. Kísérlet a háttér is. A vetített képekkel egy­szerre akarok ■ tájképhangu­latot, vágyakat, vagy vá­gyak gátlását, lelkiállapotot, idegállapotot kifejezni. Ma­gyarán asszociációs sor ez, ami mindent kifejezhet. Az természetesen az előadáson derül ki, hogy a néző mi­ként reagál. En hiszem, hogy megfelelően. ELAVULT DARAB a Kí­sértetek — olvashatjuk Szerb Antalnak A világ- irodalom története című munkájában — kortenden­cia, a tudományos világné­zet hatása alatt született George Steiner, a neves esztéta 4zt a modern ibse- ni felismerést dicséri, hogy az egyedi pszichében vetél­kedés, kiegyensúlyozatlanság van. Az Ibsen alakjait meg­látogató kísértetek a pusz­tításnak a lélek mélyéről felszabadult erői, a lélek rákos fekélyei. Szerinte Ib­sen szótárában a leghalálo­sabb a fekély, az „idealiz­mus", a képmutatásnak és az önbe csapásnak az a maszkja, amellyel az embe­rek a társadalmi és szemé­lyes élet realitásai ellen próbálják megvédeni magu­kat. Mindkét megállapítás igaz. Az örökletesség végzettra­gédiájára valóban por ra­kódott az eltelt évek alatt. De ha a hangsúly nem ezen a tragédián, hanem az ön­csalás, a hazugság halmazá­nak könnyen, leomló, min­dent maga alá temető épít­ményén van az előadásiján — és az egri évadnyitó pre­mier próbái éppen ezt su­gallták — akkor minden erőszakolt aktualizálás nél­kül, minden mesterkélt for­mai átöltöztetés nélkül is áthallik mai életünkbe Ib­sen üzenete. Kovács Mária Jászai-díjas érdemes művészt Alvingné, Blaskó Balázst Osvald Al- ving, Somló Ferenc Jászai- díjast Manders tiszteletes, Csapó Jánost Enstrand asz­talos, Horváth Zsuzsát Re­gina Engstrand szerepében láthatják a nézők. Díszlet- tervező Gergely István, jel­meztervező Vágvölgyi Ilo­na m. v., rendezőasszisztens Matus Judit. A Kísérteteket holnap, csütörtökön .. este évadnyitó előadáson mutatja be a Gárdonyi Géza Színház. A lengyel filmnapok alkal­mából mutatták be Waleri- an Borowczyk rendező film­jét. Stefan Zeromski regényé­nek alakjai elevenednek itt meg, kelnek újra és ismetel­ten bírókra, test test ellen, a pénzért, egymásért és egy­más ellen, mert a szenvedé­lyek, az esettség és az élni- vágyás, az önzés és a minde­nek felett való szerelmi ér­zés olykor kiáltó bűnöket sugallnak. A regényíró Zeromskit ta­lán lehetne moralistának is neveznünk, szigorú és kon­zervatív gondolkodónak, mert ebben a történetben, a polgári családból származó Évának a megtévedésében és meghurcoltatásában egy vi­tatható tételt állít fel: ha va­laki egyszer egy bűnt elkö­vet, akkor annak így kell bűnhődnie. Abban kell in­kább az ő igazát keresnünk, hogy a századeleji lengyel társadalomban, Varsóban és bárhol a világban gátlásta­lanul törtek a pénz megszer­zésére. Nemcsak az eszkö­zökben nem voltak váloga­tósok, a kalandorok vadász­területe nem korlátozódott Varsóra, vagy a lengyel terü­letekre: Éva szépsége és gyötrelmet» sorsa Európán át hurcolta maga után ezt az árkot, ezt a sorsot: mindent feláldozni a pénzért. Walerian Borowczyk egy kitűnően kiválasztott szí­nésznő játékán át hiteti el velünk, mekkora veszedelem ekkora szépség és ekkora ki­szolgáltatottság jármába ke­rülni. A rendező Évát, az ő fiatal és harmonikusan szép. testét hangsúlyozza a film­ben. Minket, a nézőket az az őszinteség, az az írói és film­rendezői szándék tart fogva, ahogyan egy asszony, egy szépasszony sorsát ezek a kockák bemutatták a század elejéről, ama bizonyos bol­dog béke korszakából, ami­kor mintha csak boldognak illett volna lenni egy földi halandónak. Vipjda mellett Walerian Borowczyk is határozott egyé­nisége a lengyel filmművé­szetnek. Atmoszférateremtő ereje van. Ügy tesz igazsá­got ebben a gyónással és á'j- tatoskodással kezdődő histó­riában, hogy a szenvedélye­ket magasra korbácsolja. És, hogy mindez a szándék és p,z ellenteteknek ez a furcsa já­téka még nyilvánvalóbb lé­gyen: a filmben a legfonto­sabb helyeken Mendelssohn Hegedűversenye szólal meg és Pachelbel d-moll praelu- diuma. Grazyna Dlugolecka julsza Évát, mértéktartóan és hite­lesen formálva egy polgári lányt, aki minden idegszálá- val nő és asszony, még a megaláztatásban is. Jó jel- lemalakítások okából fel kell jegyeznünk Jerzy Zelnik, Olgierd Lukaszennéz, Román Wilhelmi és Mieczíyslaw Woit nevét. Zygmund Samosiuk buja színekben bővelkedő képei mindenütt azt a fojtott lég­kört határozták meg, amely Éva sorsát kísérhette. Ez a film. úgy kosztümös, lígy tár­sadalomtörténeti érdekesség, hogy közben és elsősorban csak a lány tragédiája, érde­kei bennünket. Farkas András Hol van eltemetve Kovács Mihály ? Virágh Tibor Azok a szívbeli egriek, akik örömmel figyelnek fel mindén egri vonatkozású eseményre, jóleső érzéssel hallgatták szeptember 18- án délelőtt a Kossuth-adón a Képzőművészeti Világhét alkalmából rendezett rövid táriatpillantást az egri Vár­múzeum képtárából. Különösen figyelemre mél­tó volt, hogy a művészettör­ténet az emlékezésben sze­rényen meghúzódó Kovács Mihállyal foglalkozott, aki­nek több festményét és sok másolatát őrzi az egri kép­tár, A múlt század neves festőművésze volt 0, benső barátságban Tarkanyi Bé­lával, az egri pap-költővel, aki többször is hosszú ideig látta vendégül az azóta ró­la elnevezett utca sarokhá­zában (a mostani új épít­kezés- helyén) a szazad fo­lyamán. Persze, szerettünk volna többet hallani erényeiről s arról az alkotás-lélektani, egyb°n múveltségterjesztö igényről, amely nagy meste­rek utánzásához vitte ecset­jét, de hát a közvetítések ideje megszabott s örülnünk kellett ennyinek is. De azért pár sorral ki kell egészítenünk a közve­títés forgatókönyvét. El­hangzott a műsorban Ko­vács Mihály rövid életrajza is, azzal a befejezéssel, hogy Budapesten halt meg. Ez így igaz. Hanem aki megáll az eg­ri Hatvani-temető kápolná­ja előtti téren, a kápolnával szemközt sötétszürke gránit obeliszket pillanthat meg, ezzel a vésettel: Itt nyugszik Kovács Mihály 1818—1892 Áldás drága hamvaira Ez emleket emelte szerető özvegye Petra de Castro Az obeliszk alatti tömbön pedig ez olvasható: Hevesvármegye és Eger város érdemes hazai festőművészünk hamvait es síremlékét a budapesti felhagyott temetőből hajdani otthonába elhozatta és itt örök nyugalomra helyezte 1930. január 2-án. Még csak annyit, hogy az emlékmű elhelyezése a jel­zett napon ünnepélyes ke­retek között történt. Felemelt fejjel említhet-' jük ezt . s írhatjuk Kovács Mihály életrajzának végére. Elkövetkezik talán az is, hogy szerény emlék jelölj majd Zalár Józsefnek a hajdan országos hírű egri költőnek sírját s jobban megbecsüljük Kracker Já­nos síremlékét ugyanabban a temetőben. Nem siratta ugyan őket szerető özvegy, miként Ko­vács Mihályt Petra de Cast­ro, akinek nevét bájos ma­gyarsággal így fordíthatnánk le: Tábori Péterke. — De azért mégis... Dr. Kapor Elemér Hangversenysorozat a NOSZF. tiszteletére Az Országos Filharmónia több mint 20 koncertből álló ünnepi hangversenysorozatot SIMiwm szeptember 28., szerda állított össze a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60, évfordulója tiszteletére. A jubileumi hangversenyek sorát október 11-én Gidon Kremer és Tatjana Grinden- ko szovjet hegedűművészek kéthegedűs estje nyitja meg a Zeneakadémián. OERCNCSÉ/P MIKLÓS s edeüe — Ady Endre Csoda lenne ez a poéta­lángelme, ha hinnénk a csodákban. Működése után oly sok évtizeddel is ta­nácstalanul kérdezzük, reá gondolván: honnan szerezte valamennyi kortársánál il­letékesebb roppant tudását a honi társadalom emberi, érzelmi, etikai, politikai vi­szonylatairól? A kérdés ma­ga is hatalmas, hát még a válasz. így meg sem kísé­reljük bemérni, elemezni, minősíteni Ady Endre zse- ni térfogatát. Ez a tudo­mány művelőire, az esztéti­ka, a politika, a történelem hivatott szakértőire tarto­zik. S nem is egy nemze­dék tudósaira, hiszen az Ady-életmű páratlan gon­dolati bonyolultsága még sok-sok termékeny vitát fog kisarjaztatni. És ez az élet­mű nemcsak bonyolult, ha­nem pompázatosán gyönyö­rű, eredetien gazdag, meg- unhatatlanul izgalmas. Min­den életrevalósága megvan tehát ahhoz, hogy milliók és milliók kifogyhatatlan szellemi kenyere legyen. Életének rövid negyven­egy esztendeje alatt ezer- nyolcvanhat verset írt és a költői mesterségben is for­radalmár éllovasként sók új versformát teremtett. Kü­lön. szellemi tartomány, amit újságíróként alkotott és publikált a korabeli lapok hasábjain. Ady változatla­nul a magyar szellemi élet egyik legnagyobb impulzus­forrása és az is marad, amíg csak létezni fog ma­gyar szellemi élet. Ez a ren­deltetése nemcsak zsenijé­ből fakad, hanem a törté­nelmi korból is, amely min­dén időkhöz képest a leg­drámaibb vajúdást: a pro­letár forradalom kezdetét érlelte. Ekkora horizont, ekkora fajsúly ismeretében szeret­nénk tartózkodni a fontos­kodástól éppúgy, mint az ál­bölcselkedéstől. Nem ígér­hetünk az olvasónak teljes Ady-képet. Leghelyesebb, ha kronológiai életrajznak nevezzük az ezennel útjára bocsátandó írást. Célunk csupán annyi, hogy felmu­tassuk a hús-vér Ady End­rét három-négy emberöltő múltán. Kövessük nyomon lépteit az Értől az óceánig, s látni fogjuk, hogy az óriások, mennyire emberek. 1. Érmindszent Aggodalommal fürösztötte a bába, amikor megszüle­tett. Ez a szorongva várt családi esemény rossz han­gulatú, esős, homályos őszi napon volt, 1877. november 22-én. Még az édesanya sem állíthatta, hogy szép a cse­csemő. Sárgásfekete bőré­vel, furcsa-nagy békasze­mével, különös szájával cseppet sem. hasonlított az előre megálmodott kisded­hez. De nem ez okozta a család . levertségét. Attól tar­tottak, a második fiúcska is bölcső helyett koporsóba kí­vánkozik, miként. az Ady- házaspár első gyermeke. Rosszat ígérő véznasága, bá- gyadtsága miatt siettek meg­keresztelni a születése utáni napon, nem várva be a ha­gyományos alkalmat: az anya felépülését a gyermek- agyból. Ady András néven jegyezték be az érmind- szenti református egyház anyakönyvébe. Érmindszent:. keressük meg ezt. a pici pontot, hogy ne csak időben, de térben is tisztába jöjjünk Ady vi­lágra jöttével. Miként Egy- házashetye Berzsenyi előtt, Szatmárcseke Kölcsey előtt, vagy Pusztanyék Vörösmar­ty előtt, ügy Érmindszent sem tűnt ki semmivel az ap­ró falucskák tengeréből. Na­gyítóval is alig fedezhető fel a térképen. Ma Romániához tartozik. Akkor Szilágy vár­megyének nevezték a tájat, mely Bihartól északra, Haj­dútól keletre, Szatmártól délre, a Nagy-Alföld 6zéle felé található. Ady szülőfa­luja sík vidékre települt, sziksós rónára, szakasztott olyanra, amilyen Szabó Pál regényeinek színtere. A kü­lönbség csak annyi, hogy Biharugráról jó időben ha- loványan látszanak a nagy­váradi dombok, míg Er- mindszent asztalsima föld­jére határozottabb, impo- zánsabb látványként tekin­tenek a következő bércek: a Magúra, a Meszes, a Szi­lágysági Bükk, a Márama- rosi hegyláncok. Ehhez a panorámához ké­pest eléggé prózai vizecske az immár szintén hírneves Ér, amely pataknál több, folyónái kevesebb — olyan, mint a Marcal a Kis-Alföl- dön, csak posványo6abb, lomhább annál. És a falu: Ady születésekor 900 lelket számlált, sárba ragadtan, vagy porlepetten lapult be­le a síkságba. Nagybirtok itt nem volt, gazdagság még kevésbé. A viszonylagos jó­mód is keveseknek adatott meg. Közéjük tartózott az Ady-család. Érmindszen- ten se vasút, se pósta. Kö­ves út nem vezetett a falu­ba, Zilah, a megyeszékhely messze innen, ezért a köz­ség lakosai a közelebbi, bár Szatmár megyéhez tartozó Nagykárolyba jártak piac­ra, orvoshoz, ügyvédhez. In­nen jutottak el a távolabbi világba is a Budapest felé közlekedő gyorsvonaton. i (Folytatjuk) j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom