Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
Veri az ördög a feleségét Új magyar filmvígjáték Ne sandíts a szomszédra, Kedves Olvasó — még inkább Kedves Néző —, bizony rólunk szól András Ferenc filmje, amely jó és szellemes címet visel: Veri az ördög a ‘eleségét. Ragyogóan süt a nap, majd hirtelen elered az eső, az ilyen becsaii időre mondják: veri az ördög a feleségét. Hazug idő, esőnek, napsütésnek sem igazi, s hiába szép a szivárvány, becsapja az embert. Mint ahogyan megtévesztő az a gyűjtögető, hajnaltól éjszakáig güriző életforma, az a látszatjólét is, amelyet a filmbeli Kajtár család teremtett meg magának. Mert igaz ugyan, hogy biztonságos jólétet kínál a Balaton menti családi ház, a mellé telepített szőlőskert, amelynek borából százezreket lehet pénzelni, a milliós értékű villa, amelyet bérbe lehet adni, s mindemelett a hivatalos állami járandóság, hozzá pedig a fusimunkák fizetsége, de dölyfös kivagyiság, hivalkodó maszek szocializmus (vagy inkább álszocializmus) az egész gazdagság, ha az embertelen hajrában, a mindennapi több műszakos gürizésben nem jut idejük a legfontosabbra, az 'Jetre. Az ér t el m e s életre. Nem tudunk élni anyagi javainkkal, még ünnepelni sem igazán. Ezt mondja, erre figyelmeztet ez az új magyar film, amelynek forgatókönyvét a rendező, valamint Be- reményi Géza és Kertész Ákos írta. Hangvételét, szemléletmódját tekintve tulajdonképpen szatíra, bár úgy tűnik, e műfajhoz fűződő ismereteinket bővíteni kell. Az el6Ő filmes rendező alkotása ugyanis nem mérhető a hagyományos sablonokkal, szatírája nem gúnyol, nem öl, nem törekszik az egyetlen lehetséges, helyes út kijelölésére — ábrázol inkább. Ügy mutatja fel a kétféle, ám egy ponton mégiscsak egymáshoz futó életformát, hogy miközben jókat derülünk, remekül szórakozunk, szinte dörömböl bennünk a gondolat: így nem lehet, nem szabad élni. A film alkotói természeted egyszerűséggel és magabiztossággal pergetik a cselekményt. A szereplők mindennapi ismerőseink, gesztusaik, cselekedeteik, szavaik hitelesek. Máról szóló, s fontos üzenetet közvetítő szatíra a Veri az ördög a feleségét, legszívesebben így írom: realista szatíra, hiszen az ironikus groteszk hangvétel nagyon is valós, helyenként még a naturalista stílust is vállaló ábrázolással társul. 0 Egy ünnepnap története a film. Nem is akármilyen ünnep elevenedik meg, pontosan augusztus 20-a, amely nagyon is összetett és különböző tartalmat hordoz, s ily módon mindenki magáénak tekintheti. A három generációt átfogó Kajtár család — tagjai társadalmilag hiteles, nagyszerűen jellemzett figurák — sebbel-lobbal készül a nagy ünnepre. Az alkotmánynapi nagygyűlésre. Szent István napjára — körmenettel, búcsúval, ahol egy gyékényről vásárolják a Jézus Krisztussal és Korda Györggyel ékesített olcsó csecsebecséket — nem beszélve a vég nélküli eszem-iszommal járó névnapról, mert hogy három István is van a családban. Még egy körülmény emeli az ünnep hangulatát: a csaCíJlémsm 1977. szeptember 3, szombat Iád fővárosba szakadt asz- szonylánya főnökét, a magas beosztású fontos embert hozza vendégségbe. Az ilyen vendéget pedig nemcsak barátsággal fogadni, hanem traktálni is illik, különösen egy olyan tekintélyes elvtársat, mint aminő dr. Vetró, akinek szocialista összeköttetéseitől oly sokat vár a család. Mester-* vizsgát a behemód fiúnak, kényelmes állást a csitri lánynak, jól fizető IBUSZ- vendégeket, stb. stb. Reális képsorokkal mutatja be a film ezt a nagy ünnepi sürgést-forgást, amelynek középpontjában egy nyűhetet- len asszony áll, aki kora reggeltől vakestig süt, főz, takarít, állatokat gondoz, szőlőt kapál, miközben megreguláz- za borissza vasutas férjét és egyengeti a gyerekek életútját A grasztronómiai részletek szépségét akár Krúdy is vállalhatná, csakhogy itt iro- , nikus színezetet kap az ábrázolás, hogy a végén még inkább csattanjon a poén. Mert hiba csúszik a számításba, mégpedig olyan hiba, amilyenre egyáltalában nem számított ez a paraszti-vasutas- munkás-hivatalnok, egyszóval „vegyes” család. A szóban forgó „hiba” egyébként a film nagy ötlete. Csillogó. Mercedesen érkezik a fontos vendég, mindenki körülrajongja, a nagyapa egyforma lelkesedéssel beszéli hajdani forradalmi emlékeit és idézi a Szent Jobbot szállító aranyvonatot, amelynek a harmincas évek végén ő volt a masinisztája, bemutatják a kis „birtokot”, az új villát és természetesen a legújabb keletű státuszszimbó- liumot, a családi kriptát is. Fanyar humorú életképek követik egymást: főzik a levest, sütik az elmaradhatatlan rántott húst, készül a paprikás csirke, az ünnepi rétes, a legújabb borokat tálalják az asztalra. Már mindenki éhes, várja a nap fénypontját, a traktát — talán a közönség is! — csakhogy... Csakhogy a magas vendég gyomorbajos. Nem ehet, nem ihat, különben is el van foglalva saját beosztásával, s az egymást érő napok hivatalos hajrájában szinte már elszakadt az emberektől, fanyar életunt, semmiben nem leli örömét, s mint idegen turista csodálkozik rá a nem minden érdek nélkül barátkozni akaró család furcsa jólétére. Ez a pont, ahol összefut a kétféle emberi magatartás, Kajtárékat a szerzés vágya hajszolja a vég nélküli munkába, tülekedésbe, s ezért nem jut idejük arra, hogy emberi életet éljenek. De nincs ideje az életre, az emberi kapcsolatok kialakítására az agyonhajszolt funkcionáriusnak sem, s így okos szónoklatai üresen konganak a film végén, senki sem figyel rá. S mert ez a vezető ember művelt és szimpatikus is, még inkább sajnálatra méltó, s egyértelműen példázza: így sem szabad élni. Traktás ünnepeinkről, egy család magatartásáról nyújt pontos megfigyelésen alapuló látleletet ez az új magyar film, amely nem parodizál, egy az egyben komolyan ábrázolja az életforma fonákságait, éppen ezért könnyed és mulatságos a történet. Az operatőr Koltai Lajos életszerű helyenként részletező képsorai, pompázó színei pontos leírást adnak erről az eléggé divatos életformáról. A rendező a lehető legjobb szereposztást választotta: Pásztor Erzsi, Pécsi Ildikó, Szabó Lajos, Anatol Cons- tantin, Sarlai Imre és a többiek is kitűnően élik, játsz- szák szerepeiket. Tetszik a film, őszintén lelkesedem érte, ám hadd fogalmazzam meg aggodalmaimat is. Filmjeink túlságosan méretre készülnek, másfél órásra, vagy még hosszabbra, akkor i6, ha csupán 70—80 perces a téma. Tömörebb . fogalmazás, lendületesebb tempó András Ferenc filmjének is hasznára vált volna. A másik gondom: félek, nem arat érdeme szerinti közönségsikert ez a film. Akik megnézik, azoknak tetszeni fog, de mert nem „kedvencek”, nem „sztárok” szerepelnek a filmben, kevesebben ülnek be a mozikba, érre gondolni talán nem felesleges. Márkusz László Bányászati múzeum Ajkán A bányásznapra befejeződik Ajkán az 1965-ben létesített bányászati múzeum bővítése. Az egykori bányászépületeknél egy 70 éves meddőhányó alatt 53 méter hosszú vágatot építettek, amelyben különböző vágatbiztosító módokat, eszközöket, gépeket mutatnak be. Képünkön: az elektromos vezetékeket valósághoz hűen szerelik, a modell vágatban. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Röpülj páva 77 Már javában folynak a Röpülj páva népművészeti vetélkedő felvételei az ország különböző tájain és a televízió stúdióiban. Mint már lapunkban hírül adtuk, az idei nagy versengésre 53 csapat nevezett be. Csaknem ötvenezer ember vett részt az előkészületekben; s az elő- selejtezésen „repülő zsűri” járta végig azokat a településeket, ahonnan a nevezések érkeztek. A szemgyönyörköd- tetően előadott igényes produkciók láttán a szerkesztők úgy határoztak, hogy a tervezett 16 helyett 18 csoport kap jogot a nyilvános bemutatkozásra. Így a televízió nézői az adások során csaknem nyolcezer népművész játékát és munkáját élvezheti, köztük a Heves megyei gárda produkcióját. A megyei csapat műsorösszeállításában többek közt szerepel majd Sütő Gyula nagyvisnyói népművész, a fe- démesi és a gyöngyöspatai asszonykórus. A mátrade- recskeiek Keresztelő címmel adják elő több ízben sikerrel bemutatott népi játékukat. A bodonyi és a szentdomonkosi gyerekek a múlt egy-egy jellegzetes szokását eleveníti föl. A közreműködők közt jelen lesz a hazánk határain túl is jól ismert gyöngyösi Vidróczki együttes, valamint a bodonyi Fejes Pálné, aki sirató éneket mutat be. A Röpülj páva Heves megyei csoportjának .műsorába!" ezenkívül helyet kap még s parádsasvári üveggyárról s Hevesi Háziipari Szövetkezetről és az egri Vallon utcai óvodásokról készült riport is Mint a korábbi versemyeker ezen is szavazással döntik é a zsűritagok és a nézők, hogy melyik produkciót juttatják tovább, majd a döntőben ki. nek adják a különböző helyezéseket. A képernyők előtl ülők már az első adástól szavazhatnak. A hat tagú zsűri mellett szavazataik összesítve úgy számítanak, mintha hetedikként ülnének a helyszínen. Ezenkívül természetesen a nézők döntik el, hogy melyik csapat érdemli meg a közönség díját. Egy felemás évad után Bezárta kapuit a gyöngyösi Ifjúsági Park Sokat hangoztatott igény kielégítését jelentette évekkel ezelőtt Gyöngyösön az Ifjúsági Park megnyitása, amely rendszeresen megtartott, színes, változatos és a fiatalok elképzeléseit figyelembe vevő műsorral szolgálta a nemes célt. Ebben az évadban az a fontos változás következett be, hogy szeszmentessé tették a park rendezvényeit. Az új rendelkezésnek az okát és célját nem kell magyarázni. Minden héten szerdán és vasárnap tartott nyitva, délután 5 és este 9 óra körött, nagyon váltakozó sikerrel. Amikor öt évvel ezelőtt a megyében elsőként megnyílt, a fiatalok szívesen, örömmel fogadták. Az idén viszont összesen csak 815 jegy kelt el. Korábban három hét alatt volt ennyi látogatója a parknak. Esetenként általában húsz-harminc fiatal volt kiváncsi a műsorra, de megtörtént az is, hogy összesen három érdeklődő hallgatott végig egy zenés előadást. Az Ifjúsági Park erre a nyári évadra jó nevű, közkedvelt együtteseket szerződtetett, mellettük három alkalommal disc-jockey is vonzhatta volna a fiatalokat. Felléptetett még színművészt, gitárművészt és - előadóművészt is, de a gyöngyösi tinédzserek „érdeklődését ezzel sem tudta fokozni. A külső, kellemetlen tényezők közül a mostoha időjárásról sem szabad megfeledkezni, ez tény. De még ez sem indokolja a lanyha látogatottságot. Az okok közötí még felmerülhet a park „szeszmentesítése” is, bár ez eléggé lehangoló. A gyöngyösi Ifjúsági Park idei évadjának tapasztalatai még egy ideig elfoglaltságot adnak majd azoknak, akik Gyöngyösön az ifjúsági politika végrehajtásáért tehetnek és tenniük is kell. Gajdóczki Zsuzsa nagy feladat végrehajtásában. Dietrich századost mintha kemény ütés érte volna, minden ereje elszállt. Misa élete veszélyben van!! 1 Hiszen megérkezése után azonnal felismerik, hogy nem ő az igazi Weber őrnagy. Azonnal tenni kell valamit! Nem is gondolt már arra, hogy Misa lebukása az ő életét és még sok elvtárs életét is veszélyezteti. Őrület! Azonnal lépni, tenni... Értesíteni a központot, leállítani az ellenakciót. össze kell szednie magát. — Alezredes úr, elnézését kérem, de nem tudok önökkel menni. A kocsimat kell rendbehoznom. Az elmúlt két napban agyonhajszoltam. — Rendben van, százados úr. Jól dolgozott. Holnap reggel jelentkezzen. Mint aki megőrült, úgy hajtott be a városba. Hajnal volt már, erősen világosodott. A kocsit a szállása előtt állította le és gyalog folytatta útját Andrej lakásához. Fölnézett az ablakba, a virágcserép kint állt a párkányon. Fellélegzett. Talán még van remény a segítségre. De valóságos-e ez a remény? Misa, testvérem, elvtársam, élned kell! Részletek Rudolf Dücher szakaszvezető (alias Sztyepan Sztyepanovics Szvetlakov tizedes) vallomásából, amelyet elfogása után tett. „Csoportunk késő este indult első járőrútjára. Reggelre értük el a védelmet ígérő Ahogy megérkeztek a repülőtérre és kiszálltak a furgonból, látták, hogy a két parancsnoki kocsi egymás után fordul be a kitárt vaskapun Az egyik kocsiból Nickel alezredes és Hillinger Sturmbannführer szálltak ki, látszólag a legnagyobb egyetértésben, a másikból maga Wirrmann tábornok lépett a kifutópálya betonjára. Egyenesen Weber elé lépett. — Elég sok gondot okozott nekünk, őrnagy úr, — mondta. — A vezérkar előbbre hozta az akció időpontját, ezt már ön is tudja, ezért nyugtalankodtunk maga miatt. — Sajnos nem tudtam az új időpontról, tábornok úr, — válaszolta az őrnagy. — Es a háború kezdete óta nem voltam Berlinben. Sajnálom ... — Csak semmi mentegetőzés! Megértjük. De miért van még mindig a mi egyenruhánkban? — Majd a repülőgépen öltözöm át a szovjet egyenruhába. Szeretem az egyémet és nem szívesen válók meg tőle. A tábornoknak tetszett a válasz, de folytatta, amit mondani akart. t — Ne feledje, az akció során a főcsapást a közlekedési vonalakra kell mérni. Meg kell semmisíteni mindent, amit csak tudnak. Alagúta- kat, utakat, hidakat, vasúti csomópontokat. Különítményének minden tettéről személyesen a Führernek teszek jelentést. Sok sikert és szerencsét! A• repülőgép lassan emelkedett a magasba és keletnek fordult. A tábornok és a két főtiszt a gépkocsikhoz ment, Dietrich kinyitotta a tábornok Mercédesének ajtaját. • — Sok ilyen katonára lenne szükségünk, mint ez a Weber őrnagy, — jegyezte meg Hillinger. — Nagyszerű fiú! Minden percben és helyzetben hajlandó kockára tenni az életét a Führerért. Egyébként sikerült megtudnom, Weber őrnagy helyettese, aki már a helyszínen, a szovjet frontvonal mögött, a gyülekezőhelyen várja, nem más, mint Modersohn főhadnagy, akivel együtt jártak a tiszti akadémiára annak idején. Jó barátok találkoznak hát B_i erdőséget, amely még a német frontvonalak mögöti feküdt. Sátrakban helyeztek el bennünket. Itt vártunk az új parancsokra. Végre néhány férfi kíséretében egy barátságosan mosolygó tiszl érkezett. Ládákat hoztak amelyeket egy nagyobb sátorban helyeztek el. Röviddel később oda rendelték a kommandó parancsnokát. Éí bennünket, kocsiparancsno. kokat is. Ami a nagyobbik sátorbar történt, arról később szereztem tudomást. Ott részletes helyzetismertetésre és vala. mennyi csoport különleges feladatainak a megbeszélésére került sor. Ezután nyitót, ták ki a ládákat. Amit láttunk, . az jókedvre derített valamennyiünket. Orosz cigaretta, konzervek, gyufa tárult szemünk elé. Előbb en. nek az első ládának a tartalmát osztották szét közöttünk azután következett a második láda. Ebben szovjet rubel volt, nagy mennyiségben Ezt is szétosztották, de hoz. zátették, hogy a bankjegyeket jól Ö6sze kell gyűrni, be kell piszkolnunk. Felhasznál, nunk pedig csak az ellenséges őrszemek megvesztegetésére szabad a rendelkezésünkre bocsátott összeget A harmadik láda volt a leg. nehezebb. Amikor meglát tut tartalmát, a példás rendbe rakott, vadonatúj, de márka nélküli öngyújtókat, nem értettük, milyen célt szolgálnak ezek. (Folytatjuk) I
