Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
Szeptember 18-26. Képzőművészeti világhét Ki hol kapott állást? Pedagógusok a pályázati rendszerről Idén — immár harmad ízben — hazánk ismét bekapcsolódik a Képzőművészeti Világhét programsorozatába. A már megszokottan eseménydús hét nap jelmondata ezúttal így öltött formát: A művész a társadalom hasznos tagja. [ Sokat és keveset is mond egyszerre ez a néhány szó. Keveset, hiszen nálunk már régóta nincs szükség annak deklarálására, hogy az ecsetet, a szobrászvésőt forgatók éppúgy nélkülözhetetlenek egy egészséges világban, mint a gépek kezelői, a szellem munkásai. vqgy a föld fölött hajladozók. fis persze sokat is..., hiszen jelzi, hogy az embert alkotási segítségével jobbra, szebbre áhítóvá, kulturáltabbá többet látóvá formáló művészre nem kevés helyen még ráillik a józsef attilai verssor; ... neve, ha van, csak áruvédjegy”. A kultúra éhe valóság — fogalmazódott meg a Képző- és Iparművészek Szövetségének X. kongresszusán ez év májusában. Fontos e gondolat, hiszen ennek tükrében válik nyilvánvalóvá, hogy milyen fölmérhetetlenül sokat tehet a társadalomért a grafikus, a festő, a formatervező, a belsőépítész, aki műveinek magas színvonalával, mondanivalójával. ízlést formáló erejével, érzelem keltő hatásával ösztönözheti a szépet befogadókat, a szépet élvezőket arra, hogy magukkal s a világgal szemben is még igényesebbek legyenek. A világhéten — ugyanúgy, mint az elmúlt két esztendőben — most tárlatok, kiállítások sokasága nyílik. Műalkotások kerülnek ezúttal a múzeumok, képtárak falai mellett a művelődési házak, könyvtárak, klubok termeibe is országszerte és természetesen szűke bb pátriánkban is. Heves megyében a programsorozat ünnepélyes megnyitására Hatvanban kerül sor. Ezt követően csaknem száz rendezvényen vehetnek részt az érdeklődök. Immár harmadszor rendezik meg többek közt Füzesabonyban, a Heves megyei képzőművészek őszi Tárlatát. A hagyományos képzőművészeti kiállítások mellett a közönség iparművészeti bemutatókat :is megtekinthet. E néhány nap alatt azonban a alkotók nemcsak legfrissebb műveikkel lépnek közönség elé, hanem baráti' beszélgetések, tárlatvezetések, műteremlátogatások alkalmával személyesen is. Egerben. Gyöngyösön, Hatvanban, s szinte majd minde- nik községben ankétokat, vetítéseket, rendhagyó rajzórákat, találkozókat szerveznek. S e találkozások hatása már nemcsak., tűnő pár hétig él, de szétsugárzik a következő hónapokra is. Tanórák a múzeumban Figyelemreméltó kezdeményezést indított- el a székesfehérvári István Király Múzeum: széles körű együttműködést épített ki a székesfehérvári oktatási intézményekkel. A kapcsolat célja, hogy a fiatalok megismerjék a múzeumi munkát, otthon legyenek a .kiállítások, ásatásokon, s rendszeresen figyelemmel kísérhessék a múzeum tevékenységét. Így a József Attila Gimnázium tanulói részére az idei tanévben rendszeresen tartanak órákat a múzeumban. A rendelet megjelenésekor cikkben dicsértük az alapelveket. Érthető is, mert az egyéni és a társadalmi érdekek egyeztetésével régi gondok hatékony megoldását ígérte. Többek között az iskoláztatás jobb feltételeinek megteremtését, vagyis azt, hogy azokra a kisebb településekre is kerülnek szakképzett, friss diplomás tanítók, tanárok, ahol a lámpás-sorsot eddig zömében képesítés nélküliek vállalták. Az egyes szakaszok lezárultak, s megkezdődött az új tanév, a gyakorlat nyomába szegődtünk, s arra keres, tünk, kérünk választ, hogy a helyes elképzelések miként valósultak meg. Azaz: ki, hol kapott állást, elégedett-e sorsával. Q Először hallgassuk meg a leginkább érdekelteket. A ludasi Béres Eleonóra korántsem tartozik a megbékéltek közé. Matematikafizika szakon végzett az egri Ho Si Minh Tanárépző Főiskolán, ám Detken — heti tíz órában — testnevelést is kell tanítania. Személy gondokra hivatkozik, s ezek emberileg indokoltak is. — A vőlegényem egri, ott is dolgozik, ám most mesz- szire kerültünk egymástól, ■ jóval ritkábban találkozhatunk, mint máskor. Később meg éljünk távházasságban? Közbevetem: miért nem pályázott valamelyik egri, vagy megyeszékhely környéki faluba? Végtére ezekre a helyekre is jelentkezhetett? A megjegyzést évődésnek tekinti, s keserűen kifakad'■ — Mindent megtettem, dehát elutasítottak. Higgye el: pártfogó nélkül nem megy. Hiába reklamáltam, ebben a versenyben az győz, aki támogatót lel. Bármenynyire furcsán hangzik is, da örülhettem, hogy legalább katedrát találtam. A kerecsendi Román Jánosáé se lelkesedik. Egy biztos: ő sem ok nélkül füstölög. — Tizenkét magyar-angol szakos — köztük voltam én is — fejezte be tanulmányait a barokk városban. Csak egy fedezett fel olyan oktatási intézményt — azt is Pápán —, ahol a megkedvelt idegen nyelvet is taníthatja. Mi mást ■ tehettem: én is Detken kötöttem ki. Ott ugyan szoglálati lakást is felajánlottak, de hiányzik a fürdőszoba, s különben is csak októbertől költözhetünk be. Addig naponta kijárok. Ezt is elviselem, hiszen minden rajt nehézségekkel jár, s az ember csak azt tudhatja igazán magáénak, amiért megküzdött. Azt azonban társaimmal együtt ma sem foghatom fel, hogy az Oktatási Minisztérium miért hirdette meg az angol szakot, ha az általános iskolákban nem vezetik be ezt a tárgyat. Éveket tékozoltat- tak el velünk? Ráadásul a régi ismeretek, ha nem gyakorolják őket, lassan, de biztosan elhalványulnak. Gondoltak erre az illetékesek? £ Ez az érem egyik oldala. Szembesítsük most ezeket a meglátásokat az igazgatók nézeteivel. Az abasári Juhász Béla három kollégát — két kezdő és egy már régebben dolgozó — várt — Csak jót mondhatok erről a rendeletről: Megc nyugtató megoldás, mert mindennél előbbre való a felnövekvő gyereksereg nevelése. Eb.ből, a., szempontból egyáltalán nem közömbös, hogy tájékozatlanok -okít-! nak-é, vagy pedig olyanok, akiket három, illetve négy évig készítettek fel erre a nemes feladatra. Az egyéni óhajokra, a humánumra utalok, s a direktor szintén hasonló gondolatokat fejteget. 1 — Kötelességünk megkönnyíteni az indulást. Ügy fogadjuk a hozzánk érkezőket, hogy átsegítsük őket a buktatókon. Ez nemcsak a szakmai törődést jelenti, hanem azt is, hogy az anyagi megbecsülés se marad el. Hadd szemléltessem ezt idei példával. A két hölgy szolgálati szobát kapott, így nem kell borsos árat fizetni az albérletért. Az óvodában étkezhetnek. Béremeléskor nemcsak a kötelezően előírt összeget adtuk meg nekik, hanem előlegezve a bizal. mát, ennél többet nyújtottunk. Számíthatnak heti öt-hat túlórára. Emellett természetesen jár az illetmény- föld is. Gyakorlatilag megkeresik a havi 3000—3200 forintot. Ezzel már kezdhetnek valamit, különösképp ilyen kevés kiadás esetén. Hegedűs Béla, Gyöngyöspatáról más, — egyébként igen figyelemre méltó — oldalról közelíti meg a témát, — Izgatott az új lehetőség. Annál is inkább, mert tizenhárom év alatt negyven képesítés nélküli nevelő fordult meg nálunk. Ha nem is csodát, de valami alapvetően újat reméltem ettől a pályázati rendszertől. Sajnos itt nem vált be tökéletesen. Az egyik ifjú tanárnak már a munkaszerződést is elküldtem. Előzőleg mindenben megegyeztünk. Igen örült , a kéf, szoba konyhás szolgálati lakásnak! Aztán' mint derült, égből villámcsapás, jött a szűkszavú válasz: „Eger környékén szereztem helyet. Az állásra nem tartok igényt.’’ Nem erre az t. — Igen. Hogyne... Ezt ériem! Akkora vagyok tehát, mint... mint egy mikroba; vagy egy még kisebb izé .'-. , vírus! — Úgy .van! Méghozzá egy igen veszedelmes, kártékony vírus! fis — képzelje el —, hogy ön most ilyen minőségben — mondjuk — egy borsószem belsejében áll. Pontosabban: a borsószem egyik fehérjemolekulájának egyik szénatomjában ... illetve még- és legpon- pohtosabban: á szénatom egyik elektronjának a felületén! Érti? Igen ...Na végre.' Mást pedig jól figyeljen. Tegyük fel, hogy ez a bizonyos. .elektron, amelyen ön áll, önhöz képest akkora, mint — itt. most, eredeti nagyságukban — az egész bolygónk!... Érti az egész levelezést, tábornok? úg. Hogyne! Mindent tökéletesen megértettem. — Nos — mindezek után megkérdezném öntől, tábornok:. . ilyen vírus-nagyságrendjében mit látna ön maga körül?! Mit?... a borsósze. mét, amiben benne van? hogy tulajdonképpen egy zárt idombanegy valamiben :■. egy borsószem belsejében él és létezik?! — Hát... hm... A tábornok láthatólag zavarba jött. — Nem,., nem egészen érzékelhetném ... sőt: egyáltalán nem! ■ ■■ hiszen . .. hiszen körülöttem óriási tá. volságban még csak a borsósáéra atomjainak izéi... részecskéi keringenének! És még csak ezekből állna ősz. sze egyetlenegy fehérjemo- leküla . . . Hol van még ehhez az egész borsószem!... Az egészet csak úgy látnám .,érzékelhetném, mint inQ.NmUsös 1. szeptember 18., vasárnap Kergekór nen, bolygónkról a mi napunkat, a csillagos eget, a galaxisokat. — Gratulálok önnek, tábornok! Elég hamar megértette példázatom lényegét. Na látja — ugye, hogy iga. zam volt. Arányaiban nincs különbség az én biológiai mikro-világom és az ön makro-galaxisvilága között ... Minden relatív, minden csupán viszonyítás kérdése. A mi egész makro-galaxis- világunk is képezhet külső körvonalaiban egy „borsószemet”. .. egy „sejtet”, vagy „akármit” — egy még nagyobb ... egy elképzelhetetlenül legnagyobb valamiben! Következésképp az önök egész galaxisméretű háborúja is nyugodtan felfogható úgy, mint — kórósán elburjánzott vírusfertőzés egy egészséges sejtcsoportban! — De ... dehát akkor!? ... — ugrott fel a tábornok — ön szerint mi lehet az az izé... az az Elképzelhetetlenül Legnagyobb Valami?! Vajon mit formál... mit képez valójában ... egészében a világmindenség... a mi makro-galaxisvilágunk?! — Könnnyebbet kérdezzen, tábornok! — nevetett a professzor. — Hát mi vagyok én? Fantasztikus regényíró? Dehogy, kérem ... Én csak egy közönséges biológus vagyok. és algákkal foglalkozom. Kizárólag algákkal. Csupán egy példát mondtam el önnek, tábornok. Afféle hipotézist, ha így jobban tetszik.. . Amire magam is szeretnék halálom előtt magyarázatot találni... — De tudja mit? Kérdezze meg tőlük! — mutatott kifelé az óceán tükrén viliódzó fényekre. — Szövetségeseitől a Kis Kutya galaxisról... Hátha ők már tudják?! . A tábornok válasz helyett felpattant, és az üvegfalhoz lépett. Ebben a pillanatban, odakint hirtelen kivilágösodótt. Minden ki világosodott! Kristálytiszta nappali fényben tárult elébük a kikötő, az öböl, az óceán zöldeskék tükréből megszámlálhatatlan fénylő hegycsúcsként kimagasló űrhajó-armada. Maga az egész égbolt világított. a bolygó ibolyaszínű napja nem volt a horizonton ! — Hát ez mi?! — kiáltott fel a tábornok, s egyetlen erőfeszítéssel az íróasztalán’ levő riasztóberendezés felé ugrott. Ez lett a világtörténelem legkülönösebb ugrása. Nem fejeződött be. Egyszeriben nem létezett sem a tábornok, sem a professzor. Senki. Üres épületek, városok tátongtak szerte a bolygón, a Nagy Kutya, a Kis Kutya és a Nagy Menyét galaxisok valamennyi bolygóján: csupasz hegyek, növény, és állatvilágtól steril puszta síkságok, desztilláltvizet hömpölygő folyók, tavak, tengerek: üres kihalt űrhajó-hadseregek a galaxisokban, s az űrben a galaxisok között. Paiéón doktor kihozta az elevenen ugrándozó báránvt a rendelőből. Pán boldogan, hálálkodva bukdácsolta körül: — Hát meggyógyítottad, óh Istenek Doktora! — Láthatod... De ezentúl jobban vigyázz rá! Ebből a betegségből nehéz teljesen kigyógyulni. Lehet, hogy vissza fog térni a baj. Akkor hozd el megint... — Mi volt a diagnózisod, Doki? — Tulajdonképpen semmi különös ... Egy elég közönséges virustörzs támadta meg az agyvelőt és gyulladásba hozott benne néhány sejtet. Előbb átvilágítottam a fertőző gócot. Ezt a vírust másképp nem lehet megfékezni, Virusle.nciája'..rendki- vüli;" mert' 'összefüggésben van a fehérjealapú élet genetikai kódjával és a dezoxiribonukleinsávas ... De, úgy gondolom, ez már magas neked, óh Szatírok Sza. tírja. Menj békével. .. Zeusz áldjon a bárányoddal egyetemben! Pán hálásan cibálta meg Paiéon doktor szakállát. Galaxisa szédelgés nélkül, saját esetlen lábacskáin távozott a rendelőből. Pán utána. Kinn egy olajfa törzse mögött Eüdiké nimfa leselkedett. - Pún -megpillantotta^ íeliivölföit és utána loholt. (Vége) CSERNAI ZOLTÁN: esetre mondom, de vallóra azt. hogy az ifjak is megtalálják azt a bizonyos kiskaput. Ludasi, kerecsendi beszélgető partnereim nem is kendőzik ezt. íme a recept. Nekik ugyan nem vált be, de másók sikerrel alkalmazták. „Az első és a második kör. ben is olyan helyeket ostromolják, ahol száz százalék, hogy elutasítanak. Keresd fel a járási és a megyei művelődésügyi osztályt. Itt már jobb helyek közt válogathatsz. Még célravezetőbb, ha egyezményt kötsz az igazgatóval, A mentesítés már másodlagos ügy. Ha felterjész-. tik — és miért ne tennék, hiszen pedagógusként kell dolgoznod három évig — akkor meg is adják. Igen, élelmesnek áll a világ, dehát nem mindenki arra született, hogy a jég hátán is megéljen.,, B Időzzünk még a kellemetlen tapasztalatoknál. Ezekből említ néhányat ZápreV Tamás, a gyöngyösi járási hivatal művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője. — Korábban először á működő tanítók, tanárok el. helyezését oldottuk még. Most változott a sorrend, ők' csak később határozhattak sorsukról. Ez a gyakorlat — hangsúlyozom: alapvetően rossz — az iskolák stabilU tását veszélyezteti. így egyre több státusz lesz betöltetlen, mert amikor a végzősök katedrát találtak, csak képesítés nélküliéket- alkalmazhatunk. Azt hiszem ezen könnyű változtatni. Azzal is egybekötve, hogy a pedagógusok felmondási idejét egyről hat hónapra emelik; ,i, Érdeklődtünk a megye!' tanács művelődésügyi osztás lyán is, ahol Vágó László főelőadó újabb adalékokkal járult hozzá az összkép kialakításához, , —■ Kétségkívül országszerte több állás volt, mini amennyien diplomáztak. Az is tény viszont, hogy egyes szakokból igen keveset hirdettek. Ilyen volt például megyénkben a matematikafizika és a matematika-kémia párosítás. Egerben közel százan végeztek, de csak három ifjúnak ajánlhattunk munkahelyet. A korábbi feszültség — s ez azért nem lebecsülendő — enyhült: a kis településekre is jutottak nevelők. Egy biztos- mindenki katedrára léphetett. 0 A tények beszédesek, néhány következtetés mégis ide kívánkozik; Az új rendszer — ellentmondásait is számításba véve — ha nem is jelesre, de majdhogy jól vizsgázott,, iga. zolva az alapelvek helyességét. Mindez korántsem jelenti azt, hogy fenntartás nélkül esküdni kellene rá. A lényege azonban megnyugtató, főleg, ha a , minisztérium lenyesegeti a torzulásokat. s ott módosít, finomít, ahol arra égetően szükség van. A kérdéseket az élet adta fel. Érdemes válaszolni rá. juk, hiszen a pedagógus tábor jobb közérzete a felnövekvő nemzedék sokoldalúbb tájékozottságában kamatozik, " ' ■ "i. "' Pécsi István
