Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

Műemlékeink nyomában Az egri Líceum NEM CSUPÁN Eger váro­sának, de az országnak is egyik legszámottevőbb ba­rokk épülete napjainkban a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolának helyet adó. Líceum. Az épület alapítása pillana­tától nemcsak építészeti re­mekmű, de méltó kifejezője és megtestesítője is a hazai oktatás kimagasló egri törté­netének, s a tudományok ápo­lásának Annál is inkább fog­lalkoznunk kell e jeles mű­emlékünkkel, mivel a falá­ban elhelyezett ismertető tábla szövege hibás, és nem tükrözi a legújabb kutatás eredményeit. Az egyetemi intézmény lé­tesítését és az épület elkészí­tését Barkóczy Ferenc egri püspök határoztd el. Egy lé­nyegesen szerényebb Univer­sitas kialakítására a bécsi Gerl József kapott megbíza­tást. Eszterházy püspöki ki­nevezése szinte első napjai­tól foglalkozott az egri egye­tem gondolatával. Az egye­tem ekkor még csak a teoló­gia és a bölcsészet, s a vele kapcsolatos matézis (szám­tan, mértan és építészet) tan­termeit foglalta volna magá­ba. Gerl 1762. október 1-én Egerbe érkezik, s a bemuta­tott tervek alapján megkapja a püspöki konzisztórium meg­bízatását. Mellékesen tud­nunk kell, hogy a Foglár-féle jogi iskola a mai Kossuth Lajos utcai gimnázium régi épületében működött. Már Barkóczy is foglalkozott az egri egyetem alapításának a gondolatával, melynek privi­légiuma kiadására a püspök „roppant érdemeire” való te­kintettel Mária Terézia ré­széről bízvást számíthatott. Éppen a Gerllel való meg­állapodás idejében a Foglár­féle jogi iskola középső trak­tusa megroppant, s az épí­tész vizsgálata szerint össze­omlással fenyegetett. Ennek nyomán kiegészítették Gerl megbízatását azzal, hogy az új egyetemi épületbe a jogi is­kolát is tervezze be. Lebontják a tervezett épület helyén álló félbema­radt plébániát és elemi isko­la épületét, s az Egerbe ér­kezett Francz József főpallér keze alatt megindultak a munkálatok. Eszterházy már 1764 februárjában örömmel jelenti, hogy ..épül a nagy­szerű mű. melynek az alap­jai már látszanak.” A tatai Eszterházy-urada- lom jószágkormányzója bo­garat ad az egri püspök fü­lébe. s Gerl helyett Fellner .Jakabot ajánlja építésznek. Eszterházy Károly Bécsben fel is bontja szerződését Gerl Józseffel, s hazatérve nyom­ban felveszi Fellnerrel a kap­csolatot. ő már olyan meg­bízatást kap, hogy az eredeti­leg egyemeletes épületet két­emeletesre építse, helyet adva benne az orvosi fakultásnak, s a csillagtoronynak is. Köz­ben ugyanis benyújtotta ké­relmét Mária Teréziához, az egyetemi rang állami elis­merését kérve. Kijelenti, hogy a teológiai, bölcsészeti és jogi kar mellé meg fogja szervezni az orvosit is. Ki­fejti, hogy az egri egyetemet Északkelet-Magyarország felsőoktatási központjává fogja fejleszteni. A munkába lépő Fellner kézhez kapja Gerl második emeleti terveit, s a tetőszer- kezet rajzát is. Súlyos tor­zsalkodás robban ki az építé­szek között, s furcsa fényt vet Eszterházyra, hogy Gerl tiszteletdíját csak kínos huza­vona után fizetteti ki. A legújabb kutatás tisz­tázta, hogy Fellner, Gerl ter­veit Eszterháy tnódosult kí­vánalmai és saját művészeti felfogása szerint csak módo­sította, de azon lényeges vál­toztatást nem eszközölt. Megmágasította az épületet, nagyobb ablaknyílásokat ter­vezett, a püspök óhajára a felfelé nyílt lépcsőházat meg­szüntetve, a második emelet­re színháztermet alakított ki. Természetesen módosította az épület külső homlokzati kialakításának a képét is. FEtLNER munkába álltá­val változott az építkezést vezető föpallér személye is: Francz helyét 1765-től Povol- ni János vette át. Fellner Ja­kab fellépett súlyos betegsé­ge, majd pedig halála után a Líceum építésének befejezése Grossman Józsefre várt. A hatalmas épület 1763 és 1782 kozott épült meg, de úgy, hogy közben már megindult a tanítás egyes tantermekben. Az olvasóban joggal me­rülhet fel a nagy kérdés: miért nem lett végül is egye­tem Egerben? A titok nyitja részben Eszterházy és Barkó­czy személyes összeütközésé­ben, részben Mária Terézia politiai magatartásában rej­lik. Barkóczyról, Egerből való távozása után papjai felpa­naszolták Eszterházynak, hogy „valóságos despotának mutatkozott”, szóvá tették barokk főúri bővérűségét, s hogy egyházmegyéjével nem törődött, s a hatalmas birtok­test jövedelmeit saját szóra­kozására és luxusnyaralók építésére fordította. A kettő­jük közötti tragikus összezör­dülés éppen az iskolafelügye- let kérdésében robbant ki. A királynő ugyanis az esztergo­mi érsek-prímássá tett Bar­kóczy grófot a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb vezetőjévé nevezte ki. Ami­kor tehát az adatokat kért Eszterházy tói, ez elfoglaltsá­gára való hivatkozással el­utasította, és nem tűrt bele­szólást az iskolai oktatás kér­désébe. S Eszterházy Károly ebben a feszült légkörben nyújtotta be egyetemalapítá­si kérelmét a királynőhöz, aki azt véleményezés vé­gett éppen az egri püspökkel hadilábon álló Barkóczy ér­seknek adta ki. Levéltárban fennmaradt „szakvélemény”- ében kifejti Barkóczy, hogy áz adott pillanatban nem he­lyesli Eszterházy , egyetem- alapítási terveit, mert félő, hogy az egyetemi privilégium kiadásával nem kívánatos törekvések valósulnak ott meg. Az egri egyetem létre­hozásához tehát más, meg­felelő utakat-módokat kell keresni... A diplomatikus el­utasítás megtette a magáét a királynőnél aki tartott attól, hogy a Habsburgokkal nem túlságosan rokonszenvező egri püspök kezén a Bécstől távoli országrészben műkcjdő egyetem „nem kívánatos” szellemben fog működni. Eszterházy az elutasítástól kezdve Irataiban az „Univer­sitas” (egyetem) szó helyett a LlCEUM-ot használja. ESZTERHÁZY a négyze­tes alaprajzú, belső udvarral ellátott hatalmas épületben helyezte el a teológiát és a jogi iskolát. Pazar díszter­met, gazdag könyvtárat, ká­polnát, sőt a diákok számára színháztermet is kialakítta­tott, a keleti fekvésű torony­ban pedig csillagvizsgálót rendezett be. A jelentékeny látnivalókat későbbi sétáink során fogjuk végiglátogatni. Eszterházy Líceuma építé­sétől napjainkig az oktatás szolgálatában áll. Pyrker ér­sek ott nyitotta meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt. Természetesen elemi iskola, sőt később fiú felső kereske­delmi iskola nyílt falai kö­zött. Felsőbb tanintézet jel­legét a remek barokk mű­emléképület napjainkig meg­tartotta, otthont adván az or­szág egyik tanárképző főis- fcoldjának. Sugár István Szobrászemlék Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész, egykori magyar internacionalista, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára megrendezendő kiállításra ké­szül, amelyen emléket állít egykori bajtársainak, a magyar - internacionalistáknak. (MTI fotó — Molnár Edit felv. — KS) a szerkesztő Berecz Sándor, Bélapátfalva: Valóban bosszantóan nehézkes volt az ügyintézés, panaszát to­vábbítjuk a megyei igazgatóság­hoz. Kérjük a válaszig szives türelmüket. Sóti Erika, Sirok: Kedves Erika! Sajnos, olyan későn küldted be leveled az al­kotmánynapi ünnepségről, hogy azt már nem tudtuk közlésre felhasználni. Arra kérünk, ha­sonló esetben azonnal, az ün­nepség után add postára leve­led. Várjuk az újabbakat. P. János, Gyöngyös: Sajnos, ebben az évben elég­gé sokszor okozott problémát a táppénz összegének megállapítá­sa, azoknál a dolgozóknál, akik az elmúlt évben, év közben többször munkahelyet változtat­tak. Ugyanis az új szabályok szerint az elmúlt évi egyéves át­lagkereset a táppénz alapja. Miután önnél és önhöz hason­lóan még jó néhány embernél ezt az , összeget, illetve a kere­setkimutatást több vállalattól kellett megkérniük az SZTK illetékeseinek, elhúzódott a táp­pénz megállapítása és természe­tesen ezzel együtt folyósításá­nak ideje is. Nem történt tehát sem szabálytalanság, sem ha­nyagság, csak, mint érdeklőd­tünk, az egyik vállalat, ahol ön mindössze egy hónapot dolgo­zott. később küldte be a kért adatokat. Olyan tájékoztatást kaptunk, hogy a pénz kiutalása megtörtént, s azt a napokban már kézhez kapja. „Kismama” jeligére, Eger: A bedolgozó nem jogosult gyermekgondozási segélyre, hi­szen tulajdonképpen a munkát eddig is otthon, a háztartás és a gyermek mellett látta el. Arra azonban van lehetőség, hogy a bedolgozói munkaviszonyt be­számítsák a gyermekgondozási segélyre jogosító időbe, ha az bizonyíthatóan, a napi hatórás elfoglaltságot meghaladta, s a szülést megelőző időben már rendes munkaviszonyban dolgo­zott, később küldte be a kért kérje tehát jogosultságának megállapítását. A Magyar Bélyeggyűjtők Or- zágos Szövetsége szeptember Il­ii rendezi, ünnepélyes külsősé- ek között, az 50. magyar bé- /egnapot. Ezt megelőzően, szep- »mber 3-án, a szövetség Vö- ösmarty utca 65. szám alatti zékházában nagyszabású, orszá- os bélyegkiállítás nyílik meg. A Magyar Posta, az 50., jubi- üumi bélyegnap alkalmából, zeptember 3-án négyértékű. 4x2 t-os sorozatot és egy 10 Ft-os lokkot hoz forgalomba. Az új élyegek a Magyar Nemzeti Mú- eum kincseiből adnak ízelítőt, i, bélyegek Zombory Éva gra- ikusmüvésznő tervei alapján ké­zültek. A most megjelenő bé- /egek egyidejűleg a Magyar íemzeti Múzeum alapításának 75. évfordulóját is köszöntik, gy a bélyegsor és a blokk, a ettős 'évforduló alkalmából kerül :iadásra. A blokk Konsztanti- iosz Monomakhosz bizánci csá- zár koronáját ábrázolja. A re- :eszzománc díszítésű arany ko- ona Konstantinápolyban készült 042—1050 között, I. Endre király ;apta ajándékba. A bélyegek ábrái: az első ér­ék VI. századbeli szkíta csör- !őt, a második XII—XIII. szá- adbeli gyertyatartót, a harma- lik XIII. századbeli aquamani- ét, a negyedik -a XI. század ko­mpéról arany korpuszt ábrázol. V jubileumi bélyfegek a Szovjet- mióban készültek, többszínű of_ izetnyomással. A sorozat 317 ezer ogazott és 4 ezer fogazatlan jéldány. A bélyegblokkból 258 ;zer számozott, fogazott és 5200 izámozott, fogazatlan példány. A 28x42 mm nagyságú bélye­gekből 16—16 darabot tartalmazó veket nyomtattak úgy* hogy egymás mellett különböző ábrá- jú, egymás alatt azonos rajzú bélyegek találhatók. A sorozat hivatalos árusítási ideje 1978. de­cember 31., a blokké 1978. janu­ár 31. A kibocsátás napján, az arra kijelölt postahivatalok el­sőnapi bélyegzőt használnak a küldeményekre. A Magyar Posta a közeljövő­ben Szabó Ervinről (1877—1918) és Szántó Kovács Jánosról (1852 —1908) arcképüket ábrázoló bé­lyeggel kíván megemlékezni. BÉLYEGŰ JDONSÁGOK: Ten­gerentúl: Afganisztán: A függet­lenség 59. évfordulóját bélyeg­gel köszöntötték. — Argentína: Buenos Aires egyik jellegzetes épülete, a Capitolium szerepel 50 pesós bélyegen. — Brazília: A foglalkozásokat ismertető soro­zat újabb bélyegekkel szaporo­dott, most a tehenészek, faze­kasok, cukornádaratók és a ha­lászokat mutatják be. A III. nem­zetközi fogászati kongresszus került megrendezésre Rio de Janeiróban, ez alkalomból 1,30 cr. bélyeg jelent meg. — Domi­nikai Köztársaság: l centes bé­lyeg jelent meg. amelyet min­den levélre fel kell ragasztani, a befolyt összeget a tbc elleni küzdelem költségeire fordítják. Négyértékű sorozatot adtak ki a 13. pán-amerikai állatorvosi és zootechnikai ‘ kongresszusra. — Kanada: Kölcsönös kibocsátásra kerül sor. mivel ötvenéves a Ka­nadát az USA-val összekötő híd. amely alkalomból az előbbi 12 c-es, míg az utóbbi 13 c név­értékű bélyeget adott ki. — Ko­lumbia: A filatéliai múzeum fel­avatását 25 p bélyeggel ünnepel­ték. — Mongólia: Hétcímletű űr­kutatási légipostasor jelent meg. — Mexikó: 1,60 d légipostabélyeg a ,,Harc az atomfegyverkezés el­len”. — Szenegál: Szolgálati bé­lyeg jelent meg a majomkenyér- fa ábrájával. Harc az erdőtüzek ellen bélyegpár. — Suriname: Nyolccímletű soron trópusi ha­lak láthatók. Németi V. Keresztrejtvény Játsszunk! 47. Oké, magyarul. 49. Más­salhangzó kiejtve. 51. Csele­kedet. 53. Világos angol sör. 55. A két világháború között csehszlovák politikus volt. 58. A zsebrádiók fontos kel­Mottó: Gratzer József, SICC (szórakoztató időtöl­tések, cseles csalafintasá­gok) című könyvének be­vezetőjéből — melyet Ka­rinthy Frigyes írt: Játsz- szunk! cím alatt — idé­zünk. A kultúra története azt mutatja — folytatás a rejtvény vízszintes 1., füg­gőleges 26. és vízszintes 22. számú soraiban. Vízszintes: 1. Az idézet első része (zárt betűk: A, B, M). 13. A cselgáncs ponto­zási egysége. 14. Ellenállása csökken. 15. Értelmi képes­sége. 16. Büntető törvény- könyv ismert rövidítése. 17. Legfőbb pénzintézetünk név- betűi. 18. A páránál sűrűbb képződmény. 20. Levegő köz­ismert idegen szóval. 21. Ide­gen kettős magánhangzó. 22. Az idézet harmadik része (zárt betűk: K, E). 23. Soha németül. 25. Mássalhangzó fordítva, kiejtve. -26. Abból az időből való. 28. Bizmut vegyjele. 30. Eldob, elhajít. 32. Vígad, szórakozik. 33. Ré­gi római ruha. 35. Ebben az irányban. 37. Kétszer szin­tén. 38. Tengerünk! 40. Ige­kötő. 41. Távollétében rosz- szat mond valakiről. 43. Sér­tetlen. 45. Felhörpintem. 46. Könnyed kis beszélgetés fe­le. 48. .. .print. sokszorosító eljárás. 50. Maga alá helyez. 51. Közterületen. 52. Görög ábécé egyik betűje, kiejtve. 54. Gála egynemű betűi. 55. Jókai regényhős (Iván). 56. Spanyol és olasz gépkocsik jelzése. 57. Mint a függőle­ges 53. számú sor. 60. Ellen­tétes kötőszó. 61. Az egyik legrégibb magyar labdarúgó csapat. 63. .. .evir szép met­szésű betűfajta. 65. Figyel­meztet. 66. IBZ. 67. Az E- hang félhanggal felemelve. 69. Ügye, dolga. 71. Határo­zószó. Függőleges: 1. Tévedés. 2. Látszerész. 3. .. .art, törpe 4 s 4 s i r # 9 n i m a­/i u H JtT a u 0* I V \ w ¥> » 40 Si K a » SS Sf Sí st ti u $3 04 ts tt I a n n L ts // a L i m so n SI SS v * 40 *s tt [w versenyautó. 4. Kettős más­salhangzó, fordítva. 5. Zala megyei község. 6. NB! 7. Az egri csillagok írójának név­betűi. 8. Régi címzési rövi­dítés. 9. ,,A kőszívű ember fiai’Lnak egyike. 10. A ház­ba! 11. A Halotti beszéd is­mert szava. 12. 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakja (Bertalan). 17. Merít. 19. Német névelő. 22. Sajó betűi (—’). 24. Ide­gen női név. 26. Az idézet második része (zárt betűk: T. S, T M). 27. Világhírű szovjet kalapácsvető. 29. Azonosít. 31. Némán ver. 33. Szervezeti egységet alkotja. 34. Valaminek parányi ré­sze (+’). 36. Helyrerakni. 38. Bejegyez. 39. Fél olló. 41. Személyes névmás. 42. A vízszintes 46. számú sor má­sik fele. 44. Valóságos, tény­leges. 45. Becézett női név. 46. El..., jutott neki hely. léke. 59. Azonos morse-jelek. 62. Sok betűi! 64. Zsemlye része. 66. IZR. 68. Zala egy­nemű betűi. 70. Rege része. 71. Azonos magánhangzók. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 26., vízszintes 22. számú sorok megfejtése. A megfejtéseket szeptem­ber 8-ig kérjük beküldeni, postai levelezőlapon. ★ Augusztus 26-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Azon mulatok, hogy maga sötét éjszaka próbálja meg­keresni azt, amit én fényes nappal sem találok.” A he­lyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Szalai Ist­vánná Szűcsi, ötvös Ödönné Heves, Szuhár Balázsné Vi- sonta Fazekas Bernátné He­vesaranyos, Trencsényi Ist­vánná Eger. A könyveket postán küldjük el. M ÄI műsorok: Hűi 110 KOSSUTH 8.25: Ismét a természetben; 8.35: Francia muzsika; 9.04: Kated­ra;, 9.34: Senderi borsó; 9.53: Lottósorsolás; 10.05: Gyerme­keknek; 10.33: Heltai Jenő ver­sei; 10.38: Kodály és Bartók kórusmüveiből; 10.59: Lottó­eredmények; 11.00: 175 éves az Országos Széchenyi Könyvtár: 12.35: Tánczenei koktél; 13.20: Nótacsokor; 14.11: A vietnami kultúra hete; 15.10: Decsényi János dalaiból; 15.25: Kama­ramuzsika; 16.05: Mámor; 17.10: A Vietnami Szocialista Köztár­saság nemzeti ünnepén; 17.35: Lemezmúzeum: 18.30: Estima*- gazin; 19.15: Négy óra a Ca_ tedralban: 20.10: Verdi: Jeanne d’Arc; 23.35: Haydn-felvételek. PETŐFI 8.33: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása; 8.53: A Mosoly énekegyüttes felvéte­leiből; 9.33: Fúvószene; 9.53: Lottósorsolás; 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek; 11.50: Töpren­gés a méltóságról; 12.00: Az élő népdal; 12.10: Zenés játé­kokból; 12.33: Régi, híres éne­kesek műsorából; 13.00: Nők­ről, nőknek; 13.33: Halásztánc; 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: ötödik sebesség; 18.02: Tizen­két szék: 18.33: Daloló, muzsi­káló tájak; 19.24: Lili bárónő: 19.45: Magnósok, figyelem! 20.33: Erről jut eszembe , . . 22.00: Ella Fitzgeralddal Ma­gyarországon; 22.33: Népdalok; 23.10: Daljátékokból. Szolnoki rádió 17.00-töl 18.30-ig. Miskolci rádiA 17.00: Hírek, időjárás — Kultu­rális körkép (A tartalomból: Városépítészet Egerben. Be­szélgetés a .lakáskultúráról. Ri­porter : Antal Magda. — Egri hangversenyeken hallottuk — Fegyveres erőink életéből, összeállítja: Nagy István — A Kolinda együttes felvételeiből — Hol töltsük a hét végét? — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika (A tartalomból: A Mátra- alji Szénbányák ünnepségéről —- Brigádvállalás a vegyipar­ban — Kampány előtt Borsod és Heves megye cukorgyárai­ban — Sajtótájékoztató a mun­kás filmnapokról — Dzsessz — Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes ... Tsa MAGYAR 16.20: Halászat és vadászat; 16.45: Perpetuum mobile; 17.30: Sugárbányászok. (Riportfilm); 18.00: Ideiglenes lakóhelye: a munkásszállás; 18.35: öt perc meteorológia; 18.40: A Vietna­mi Szocialista Köztársaság nevezeti ünnepén; 19.20: Tévé­torna; 19.30: Tv-híradó; 20.00 : Delta; 20.25: Hálaadó ünnepsé- gi vendég (Amerikai film); 21.15: Panoráma; 21.40: Atléti­kai Világ Kupa; Kb. 23.30: Képtelen képes történelem. 2. műsor 20.01: Ernesto Bitalli gitározik; 20.20: Az elsüllyedt kincs (Francia film); 20.30: öt perc meteorológia; 20.35: Emberek és öntvények; 21.00: Tv-híradó, 2.; 21.20: Az aranykehely (Ameri­kai film); 22.10: Dallal... mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG*. (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Veri az ördög a feleségét Színes, magyar filmvígjáték. Rendezte: András Ferenc, este 10 órakor A majmok bolygója Színes, amerikai film. EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Suttogó fantom Egy megtörtént bűnügy szí­nes, csehszlovák filmen, EGRI KERT: este 7 órakor Ö, maga rettenetes l GYÖNGYÖSI PUSKIN: A zsoldoskatona este 10 órakor A zsoldoskatona GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor A három testőr este fél 6 és fél 8 órakor Tisztes honpolgárok GYÖNGYÖSI KERT: este 7 órakor A keresztapa másik arca HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és fél 6 órakor Robin Hood nyila este fél 8 órakor Száll a kakukk fészkére HATVANI KOSSUTH: Túl a hídon HEVES: Egy pikoló világos FÜZESABONY: Katharina Blum elvesztett tisztessége LŐRINCI: A Scotland Yard vendég■ PÉTERVÁSARA: Különös ügynök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom