Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
VTEAG PROLETÁRJAI, EGTESÜLTETEK1 , tipfluima AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 190. szám ABA: 80 FILLLBB 1977. augusztus 13., szombat Púja Frigyes Mongóliából a KNDK-ba utazik ULÁNBÁTOR: Púja Frigyes külügyminiszter. aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik a Mongol Népköztársaságban, pénteken délelőtt felkereste az Ulánbátortól mintegy 25 kilométerre, magyar közreműködéssel épült szonginói biokombinátot. Púja Frigyes, akit elkísért Szonginóba mongol kollégája, M. Dügerszüren is, találkozott a biokombinátban az intézet mongol és magyar vezetőivel, megtekintette a laboratóriumokat. Szongino után a magyar kormány külügyminisztere az ulánbátori forradalmi múzeumban tett látogatást, majd a kora délutáni órákban Dél-Gobi megyébe, országjáró körútra indult. Púja Frigyes külügyminiszter mongóliai látogatását követően 4 Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik. Külügyminiszterünket kollégája, Ho Dam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. (MTI) Vance a hátsó bejáraton érkezett Hármas külügyminiszteri találkozó Londonban LONDON: Ábel Muzórewa püépök, az Egyesült Afrikai Nemzeti Tanács vezetője pénteken délután Londonban sajtóértekezleten számolt be a rho- desiai rendezéssel kapcsolatos „saját” elképzeléseiről, és Owen brit külügyminiszterrel csütörtökön folytatott megbeszéléseiről. Tiltakozás a neutronbomba gyártása ellen NEW YORK: A Daily World pénteki vezércikkében élesen tiltakozott az amerikai kormányzatnak a neutronbomba gyártására vonatkozó tervei ellen. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának napilapja hangsúlyozta: ezekben a napokban, amikor a világ a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett bombatámadás 32. évfordulójára emlékezett, tízmilliók követelték világszerte, hogy az Egyesült Államok tiltsa be ennek az embertelen tömegpusztító fegyverfajtának a gyártását. Hirosima és Nagaszaki tragédiája arra emlékeztet, hogy milyen borzalmakat képes hozni a népekre a halálos nukleáris fegyver. Ennek a tragédiának nem szabad megismétlődnie — mutat rá végül a Daily World. Lengyelországi árvízkárok VARSÓ: A lengyel kormány elnökségének pénteki ülésén áttekintették az árvíz okozta károkat és határozatot hoztak a károk mielőbbi helyrehozásáról. Az ülésen elhangzottak szerint az árvíz mintegy 167 ezer hektárt öntött el. Kilencezer épület lakóit — 15 ezer embert — ki kellett költöztetni. A víz megrongált vagy lerombolt 129 különböző objektumot (hidakat, viaduktokat), és 450 kilométernyi helyi, illetve országos utat öntött el. Az első becslések alapján az okozott kár mintegy h étmi Ili- ^árdaloty. Kijelentette, hogy szervezete „Zimbabwében teljes politikai hatalomra” törekszik, és — mint mondotta — „nem nyugszik bele félintézkedésekbe”- Az Egyesült Afrikai Nemzeti Tanács — mondotta Muzorewa — kitart az „egy ember egy szavazat” elve mellett, és hozzátette, hogy .túl késő békés megoldásról beszélni”, mert „elnyomóinkkal mindennap harcban állunk”. Elmondta hogy szervezete kész elfogadni az Owen által csütörtökön ismertetett angol—amerikai tervezet „általános elveit”, de a „végrehajtást tekintve számos nézeteltérés áll fenn”. Pénteken délelőtt Londonban megkezdődtek a tárgyalások Cyrus Vance amerikai és David Owen brit külügyminiszter között. A napirenden a rhodesiai rendezéssel kapcsolatos angol—amerikai terv végleges kidolgozása szerepel. Vance külügyminiszternek a hátsó bejáraton kellett belépnie az épületbe mivel a külügyminisztérium előtt a brit apartheid-ellenes mozgalom tagjai tüntettek. Amiatt tiltakoztak, hogy Londonban fogadták Botha délafrikai külügyminisztert. Az angol külügyminisztériumban pénteken délután folytatódtak a tárgyalások Cyrus Vance amerikai, David Owen angol és a megbeszélésekbe délután bekapcsolódott Botha dél-afrikai külügyminiszter között. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki 85. születésnapja alkalmából Kiss Lajost, a Lenin-rend birtokosát Kiss Lajost, a Lenin-rend birtokosát 85. születésnapja alkalmából a Munka' Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A kitüntetést tegnap, Egerben, Schmidt Rezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára nyújtotta át a betegágyban fekvő veteránnak és gratulált a megye, a város kommunistái nevében. A megye és a város lakosságának jókívánságait Dér Béláné, a városi tanács elnök- helyettese tolmácsolta. (Fotó; Szántó György) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, miniszterelnök-helyettes, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Garamvölgyi Józsefet, a Magyar Népköztársaság Varsóba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és Jakus Jenőt, hazánk Havannába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Mindkét nagykövet, a közeljövőben utazik állomáshelyére. Lázár György távirata Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratilag üdvözölte Jamshid Amouze- gart, az Iráni Császárság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Óvári Miklós fogadta Luca Pavolinit Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Luca Pavolinit, az Olasz Kommu. nista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját, aki szabadságának egy részét hazánkban tölti. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón eszmecserét folytattak pártjaik helyzetéről és tevékenységéről, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt együttműködésének további erősítéséről. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Játék a műhelyben A STATISZTIKA SZŰKSZAVÚ, nem értékel. Tényeket, adatokat közöl, most például arról, hogy az esztendő első öt hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához képest — ijesztő mértékben emelkedett a halállal végződött üzemi balesetek száma. (Érdemes idézni az adatsort: a bányászatban 9,1 százalékkal, a kohászatban és az élelmiszer-iparban 100 százalékkal, az építőiparban majdnem 17 százalékkal, a szállítás- és hírközlésben 13 százalékkal volt több a halálos üzemi baleset, mint tavaly január—május folyamán.) Némi vigasz, hogy ugyanebben az időszakban az általános baleseti helyzet valamelyest javult, annak ellenére, hogy a bányászat, valamint a szállítás és hírközlés ez esetben is rósz* szabb statisztikai mutatókat könyvelhet el, mint tavaly. A balesetek oka rendkívül sokrétű. Ha egyáltalán kideríthetek az igazi, a valóságos okok. Sokaknak ugyanis nem ér*! dekük egy-egy baleset körülményeinek pontos felderítése, így aztán a baleseti jegyzőkönyvek gyakran — tisztesség ne essék — hemzsegnek a tények tudatos elferdítésétől. A kárvallott — nemcsak fizikai, de jogi értelemben is — legtöbbé szőr a sérült; se szeri se száma azoknak a lehetőségeknek, amelyek révén viszonylag könnyűszerrel bebizonyítható, hogy a baleset oka a személyes felelőtlenség volt. Ezzel az ügy rendszerint ad acta kerül, a sérült vagy meggyógyul, vagy nem, a lényeg, hogy marad a prémium, és természetesen maradnak azok az áldatlan munkakörülmények is, amelyek között — és amelyek miatt — a baleset bekövetkezett. S e munkakörülményekről szólva nemcsak az elavult; öreg, balesetveszélyes gépekkel felszerelt, agyonzsúfolt munkahelyekre kell gondolnunk, nemcsak az áttekinthetetlen ösz- szevisszaságban „talicskázott” és szétdobált anyagokra, szer relvényekre, félkésztermékekre, mert a legkorszerűbb munkahelyeken is bekövetkezhetnek súlyos balesetek. Például akkor, ha csodálatosan korszerű műhelyeken órákon, vagy napokon át nincs elvégezni való munka, s ez esetben mit tesznek a munkások, főleg a fiatalabbak? Szórakoznak, hogy na mondjam játszadoznak, — veszélyesen, sokszor életveszér lyesen. Jól emlékszem arra a híradásra, amely beszámolt egy józan ésszel csak nehezen fölfogható balesetről: a műhelyben napok óta lógatták a lábukat a munkások, mígnem az egyi-* küknek eszébe jutott, hogy benzinben kimossa a munkaruháját. A nem mindennapi jelenetet általános heccelődés kísérte, hogy a hecc nagyobb legyen, merő tréfálkozásból égő gyufát hajítottak a benzines edény mellé. A következményeket nem részletezem ... Egy másik munkahelyen U-szö- geket lődöztek azzal a kezdetleges, gyerekkorunkból jól ismert gumicsuzlival egymásra addig, amíg ez a „kis játék” az egyik fiatalember fél szemébe nem került. A harmadik baleset — ifjú targoncavezetők eszeveszett targoncaversenye — ismét csak a kényszerű munkaszünet óráiban történt. Lehetne indulatosan azon meditálni, hogy vajon normálisnak, épeszűnek tarthatók-e az ilyen emberek? Akiki égő gyufát dobnak a benzinnel telt lavór felé, akik verseny- pályaként kezelik a gyári utakat és Fittipaldit játszanak a teherszállító targoncákkal, vagy akik szögekkel csúzli znak T Ugyanígy lehetne azonban azon is meditálni — és gyanítom; ezt már kevesebben teszik —, hogy ugyan miféle munkahely az, ahol ilyesmiket lehet csinálni. Nem „stikában”, nem észrevétlenül, hanem mások, az érettebbek netán a művezető; vagy a csoportvezető szeme láttára, tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. A MUNKAHELYEN, MUNKAIDŐBEN idétlen játékokkal szórakozók felelőssége semmivel sem menthető. Há e játszadozások balesettel végződnek, akkor ezt a felelősséget villámgyorsan és egyértelműen meg is állapítják, a szankciókat pedig ennek megfelelően szabják meg. Mindennek ott a nyoma a baleseti jegyzőkönyvekben, rosszabb esetben a rendőrségi vizsgálatok eredményeit rögzítő papírokon. Egyetlen esetre sem emlékezem, amikor ezek a vizsgálatok kissé mélyebbre is ástak volna, amikor arra is kiváncsiak lettek volna a vizsgálódók, hogy ki miatt kínlódott a fél műhely már órák óta halálos unalomban; másképpen fogalmazva: az emberi felelőtlenségen és ostobaságon kívül, végül is mi idézte elő a gyakran tragikusan végződő munkahelyi játszadozást. A valóságos okok felderítéséhez ez is hozzátartozna és —■ ki tudja — a megbízhatóbb helyzetelemzés esetleg hasznosítható következtetésekkel is együtt járna. V. Cs. Hidat jelent a közös nyelv az itthoni és a külföldi magyarok között Dr. Szabó Zoltán nyilatkozata az anyanyelvi konferenciáról Pénteken a Budapesten tanácskozó III. anyanyelvi konferencia résztvevői plenáris ülésükön Ady-emlék- műsor keretében meghallgatták Keresztury Dezső akadémikusnak, a Magyarok Világszövetsége alelnökének előadását a költő életművéről, emberi alakjáról. A témát ezután művészi műsorral — zenével, szavalatokkal — tették érzékletessé. A nap folyamán a konferencia külföldi vendégei — a házigazdák társaságában — Budapest nevezetességeivel ismerkedve, látogatást tettek a budai Várban, majd a délutáni 'órákban Óbudán felkeresték a Zicby-kastélyt, ahol megtekintették dr. Bérezi Géza akadémikusnak, az anyanyelvi konferencia védnöksége első elnökének életművét, munkásságát felidéző emlékkiállítást. Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára az MTI munkatársának kérdésére nyilatkozott az anyanyelvi konferencia munkájáról: — A legfontosabb mozzanatok közé tartozik, hogy a konferencia részvevői — a világ minden részéből érkezett külföldiek és itthoniak is nagy számban — többféleképpen is kifejezték azt az óhajukat, hogy az anyanyelvi mozgalom legyen összekötő híd a külföldön élő és a hazai magyarság között. Megelégedéssel' nyugtázhatta a tanácskozás, hogy az előző konferencia óta eltelt négy esztendőben a korábbiakhoz képest izmosabb lett anyanyelvi mozgalmunk, kiszélesedtek külországi bázisai, tevékenysége, s ezáltal hatóköre is sokoldalúbbá vált. — Egyértelműen megállapítható, hogy a mostani konferencia — amely az első kettőnél tágabb témakört tűzött napirendjére — jól oldotta meg feladatát. A téma bővülését az jelentette, hogy a szorosabban vett nyelvi kérdések mellé programba iktatta a konferencia a magyarságtudat, a magyarságkutatás címzését, kultúránk itthoni és külföldi eredmé-' nyeinek vizsgálatát is. Nagy figyelem kísértp a tanácskozásokon azokat az előadásokat, amelyek — te. endőkről szólva — a magyarnak, mint idegen nyelvnek a minél szélesebb körű oktatását szorgalmazzák elsődlegesen a magyar szülőktől származó második, harmadik, esetleg már negyedik nemzedék tagjai körében. Fontos feladatként szóltak a konferencián arról, hogy a jövőben a családokban — amelyek az anyanyelvi mozgalom céljai megvalósításának tápláló forrásai — a jövőben tovább erősödjék a magyar nyelv és kultúra ápolása mindenütt, ahol honfitársaink élnek a világban. ★ Ma kerül sor1 a konferencia befejező plenáris tanácskozására, amelyen megválasztják az anyanyelvi konferencia új védnökségét, és — várhatóan — záródokumentumban összegezik a mozgalom eredményeit, további teendőit. (MTI)