Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

y

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

<VX\ III« évfolyam, 188« szám ARA: 80 PILLÉR 1977. augusztus 11., csütörtök

A megye példája is igazoljav hogy alkotó

politikai légkörben

a feszített terv is teljesíthető

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Heves megyébe látogatott

Tegnap, kedden reggel egész napos látogatásra Heves megyébe érkezett Losonczi Pál■ az Elnöki Tanács elnöke. A vendéget a hatvani városi pártbizottság székházában reggel 9 órakor köszöntötte Vaskó Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkára, Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács elnöke és Szokodi Ferenc, a hatvani városi pártbizottság első titkára. Losonczi Pált a pártbizottság székházában Vaskó Mihály tájékoztatta a megye, Szokodi Ferenc a város gazdasági és politikai életéről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután vendéglátóinak kíséretében a Hatvani Konzervgyárban tett látogatást, ahol Papp József igazgató mutatta be az üzemet, annak fejlődését, miközben a vendég körbejárta a konzervgyár egész ' területét, megszemlélve a gyártás és az üzemben folyó rekonstrukció menetét. Délután a nagy- rédei Szőlőskert Tsz vezetői fogadták az Elnöki Tanács elnökét. Ott volt a találkozón többek között Pethes István, a járási pártbizottság első titkára is. majd közösen ismerkedtek meg a szövetkezet életével, és a közös gazdaság üzemeivel. A délutáni órákban a szilvásváradi Szalajka- völgybe, az erdei múzeum megtekintésére vezetett Losonczi Pál és kíséretének útja. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az esti órákban visszatért Budapestre.

A konzervgyárban, az úgynevezett „főzelék” -vonal mellett magyarázza Papp József igazgató a 260 milliós gyári rekonstrukció lényegét. A gyár termékének egyébként 85 százaléka exportra megy, a rekonstrukció után mennyiségben és minőségben még nagyobb feladatok ellátására is képes lesz ez az élelmiszeripari üzem.

? Egy nap alatt egy megye életét aligha lehet megismerni, de egy nap alatt képet lehet formálni erről az ; életről és ezt a képet jól el ^ lehet helyezni az ország többi, több más megyéjében szerzett benyomások képeivel. így aztán egy még i rövidnek tűnő látogatás is 1 jól szolgálhatja azt a célt, hogy az ország vezetői, gyakorlatuk szerint kialakíthassák magukban azt a valós és örvendetes képet, amely olyannyira jellemző most hazánkra. E kép kialakítását szolgálta, és hozzáteheti az e nap krónikása, hogy jól szolgálta az Elnöki Tanács elnökének egynapos Heves megyei látogatása.

A hivatalos kommüniké protokollszövegéből is kitűnik, hogy az egykori szövetkezeti elnök, a magyar mezőgazdaság fejlődése iránt ma is rendkívül nagy érdeklődést tanúsító Losonczi Pál Heves megyei programja is jobbára a megye mezőgazdasági, illetőleg élelmiszeripari tevékenységével, az ott dolgozók életével foglalkozott. Nem mintha nem lett volna szó akár Vaskó Mihálynak, vagy Szokodi Ferencnek a tájékoztatásában, még bőven is, a megye iparáról, külön is kitérve például a hatvani iparszerkezet átformálására, avagy a recski, a bélapátfalvi beruházások helyzetére. A hangsúly azonban mégis a mező- gazdaság helyzetén és fejlődésén volt. A hivatalos és a kötetlen eszmecsere a hatvani városi pártbizottságon énpenúgy, mint a konzervgyárban, vagy a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövet- ! kezet 'hűtőházában, mindig : a mezőgazdaság körül for- . gott. vagy oda tért vissza.

Nem véletlenül. Az Elnöki Tanács elnöke nagy megelégedéssel hallgatta, hogy Heves megye mezőgazdasága. megküzdve belvízzel, tavaszi aszállyal, májusi "ég- esővel, egészében véve mégis teljesíti, sőt túlteljesíti tervét.

— Az időjárás kiszámíthatatlan, de ha nagy meglepetést már nem okoz, akkor a tavalyihoz képest 13—14 százalékkal emelkedik majd Heves megye mezőgazdaságának hozama — mondotta ’ Vaskó Mihály és válaszolt

erre kedélyesen és biztatóan Losonczi Pál:

— A jég furcsa szokása, hogy kétszer is visszatér, de talán harmadszorra mégsem — nyugtatva mintegy a megye vezetőit, a jó termés reményében. Azt is megelégedéssel hallgatta az Elnöki Tanács elnöke, milyen tervek foglalkoztatják Heves megyét éppen a mezőgazda- sági termelés további fejlesztésére és a termelési biztonság még szélesebb megalapozottságára. Hogy fejleszteni kívánják a megye gazdaságai a zárt rendszerű termelési módszereket,, a társulásokat, ezen belül is a zöldségtermelést, hogy számottevő előrelépést kívánnak tenni a megyében az állattenyésztésben, a baromfitenyésztésben, s nem utolsósorban a szőlőtermelés növelésében.

Tájékoztatást kapott Hatvanban is, Nagyrédén is Losonczi Pál azokról a gondokról is, amelyek nehezíthetik például a zöldségtermesztés további felfutását, de azokról az elképzelésekről is, amelyek éppen e gondok megoldásával kívánják jól segíteni a Hatvani Konzervgyár termelésének felfutását.

Losonczi Pál ez utóbbi helyen is az épülő és bizony a hozzá nem értők számára jókora káoszt mutató konzervgyári rekonstrukciót látva, de a műhelyrészeket járva és a munkásnőkkel beszélgetve, nemegyszer hívta föl nyomatékosan is a figyelmet a termelés biztonságának megteremtésére, a gyáron, a termelő- szövetkezeten belül és kívül a megfelelő politikai, gazdasági szemlélet biztosítására, mint olyanra, amely nélkül aligha tudnánk eredményesen tovább haladni.

— Örömmel hallgattam, hogy ilyen jó eredményeket

ért el Heves megye — mondotta mintegy summázása- ként a hallottaknak, látottaknak az Elnöki Tanács elnöke. — Mi ott fönn, a központi szerveknél sokkal többet foglalkozunk a gondokkal, a hibákkal, gazdaságunk nehézségeivel. Azért is rendkívül hasznosak ezek a megyei találkozások, mert ebből is kiderül, hogy a mi életünk nem mindig csak gond és baj, hanem éppen ellenkezőleg, felmérhetetlenül sok benne a siker és az eredmény. Meg a gond is azért! — tette hozzá mosolyogva. — Nekünk az volt és marad a politikai célkitűzésünk, hogy se politikai, se gazdasági életünkben ne

keltsünk indokolatlan feszültségeket. Bár az idei esztendő tervei köztudottan feszítettebbek voltak, mint a tavalyiak, de a Heves megyei példa is igazolja azt,

hogy ha nyugodt, alkotó a politikai légkör, egyenletes a munka, akkor még ez a feszített terv is teljesíthető. Sőt túl is teljesíthető.

— Remélem, hogy amiként itt láttam és tapasztaltam, az országos elképzelések és tervek is teljesülnek majd. A természettől néha lehet tanulni: igyekszik

azért pótolni mulasztásait. A tavasz végi, nyári jó időjárás meghozta az év eleji gondok feloldását országosan is. A természet, meg a mi jó munkánk alapot adPúja Frigyes Mongóliában

A Mongol Népköztársaság kormányának meghívására szerdán hatnapos hivatalos baráti látogatásra Ulánbátorba érkezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter.

A magyar diplomácia vezetőjét a mongol főváros repülőterén kollégája, Manga- lin Diigerszüren fogadta. Jelen volt Kádas István, ulán_ bátori magyar nagykövet, a

nak arra, hogy csak biztatni tudjam a Heves megyei vezetőket és dolgozókat, hogy kezdeményezzenek bátran, mert kezdeményező erő és kedv nélkül nem biztosítható további előrehaladásunk.

Aligha lenne helyes azt állítani, hogy Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke akár megközelítően is választ kaphatott volna az őt érdeklő minden kérdésre. Pedig közbekérdezett nem is egyszer, nem is kétszer, mindenütt, a témában alapos tájékozottságot és széles körű érdeklődést tanúsítva. De az idő véges és a problémák, gondok végtelenek, mint maga az élet. Ám abban mindenképpen hihetünk, hogy a szépséges Bükkből, a Szalaj ka-völgyéből hazatérőén közelebb került az Elnöki Tanács elnöke hazánk egyik kis megyéjének életéhez és gondjaihoz. És ennek a kis megyének az életében, mint ama vízcseppben a tengert, viszontláthatta az egész mai magyar valóság gondjait, terveit és munkájának lelkesedését. Losonczi Pál 1975- ben járt legutóbb Heves megyében, most 1977-et ír a naptár. Minden bizonnyal nem sok idő folyik el a naptárak „partjai” között, hogy ismét megyénkben köszönthessük a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét.

mongol külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, valamint a Mongóliában akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

A hivatalos mongol—magyar külügyminiszteri tárgyalások ma kezdődnek.

Szerdán este Mangalin Dü_ gerszüren díszvacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére.

..Üdvözlöm a szocialista brigád valamennyi tagját... Losonczi Pál” — irta be nevét az Elnöki Tanács elnöke az Összetartás aranykoszorús szocialista brigád naplójába. A brigád vezetője, a képen látható Nagy Jánosné egyébként büszkén újságolta az Elnöki Tanács elnökének, hogy huszadik esztendeje dolgozik itt, a gyárban.

(Fotó: Szántó György)

Gyurkó Géza

felelőssége

NEM AZ ALAPMŰVELETEK egyikét jelöli a címben szereplő osztás. Örömteljes, ám nagyon is bonyolult feladatról van szó: a Minisztertanács május 19-i határozatának végrehajtásáról, a pedagógusok béremeléséről. Mégpedig minden eddiginél jelentősebb béremelésről, hiszen az életszínvonal-politikát, valamint a közoktatási párthatározat megvalósítását egyaránt szolgáló intézkedés, az oktatás valamennyi területére és alkalmazottjára kiterjed. És emellett növekszik a népművelők fizetése is.

A kormány rendeletét — amely átlagosan 18, a tanítóknál 20, az óvónőknél pedig tízszázalékos béremelést irányoz elő — mindenki ismeri, s az illetékesek bizonyára tanulmányozták már a Művelődésügyi Közlönyben megjelent több mint hetyenolda- las, részletes tájékoztatót is. Az elvek, a rendelkezések tehát ismeretesek, ám a neheze, a gyakorlati végrehajtás — egy nagyon várt kormány- határozat jó és zökkenőmentes végrehajtása — azonban még hátra van.

Az elmúlt napokban a minisztériumok elosztották a milliókat, s így a megyei tanácsok ma már pontosan tudják, milyen összeg áll rendelkezésükre. Megyénk 3750 pedagógusának és több mint kétezer oktatásügyi alkalmazottjának havi bére pontosan 2 328 000 forinttal emelkedik, a művelődési intézményekben, a könyvtárakban, a múzeumokban, valamint a levéltárban dolgozó több mint négyszáz népművelő, illetve alkalmazott fizetése pedig 140 ezer forinttal növekszik.

Most a megyei tanács művelődésügyi osztálya vette át a béremelés stafétabotját, s a differenciálást mint egyik alapelvet betartva osztja a forintokat, pontosan meghatározva, mennyi jut egy-egy városnak, járásnak. Aztán tovább „fut” a staféta, amely végül is az iskolák, az intézmények vezetőinek asztalán köt ki. Innét már csak egy lépés, de a legnehezebb lépés következik: eldönteni, meghatározni, hogy milyen ösz- szeggel növekszik egy-egy pedagógus vagy népművelő fizetése.

A pedagógusok bérezésének három alapelve továbbra is változatlan marad. A rendezés mértékének megállapításánál figyelembe veszik a végzett munkát, a képesítést és a munkában eltöltött időt.« A rendelkezés szerint általá-\ bán hatvan-hatvanöt százalékot biztosítanak a mindenki számára kötelező béremelésre. Ez is jelentős összeg: az egyetemet végzett tanárok 400, a főiskolai képesítéssel rendelkezők, valamint a tanítók és a szakoktatók 350, míg az óvónők, akiknek fizetése az elmúlt évben már emelkedett, 150 forint béremelést kapnak. Mindez csupán a kötelező minimum, az alsó határ, hiszen a keret 35 —40 százalékát differenciálva, vagyis, a fentebb már említett alapelv szerint kell szétosztani. Mégpedig gondosan, felelősségteljesen és nem utolsósorban demokratikusan.

Nem túlzás azt állítani,’ hogy az örvendetes feladat végrehajtása során ismét megméretik a tantestület, politikából, vezetéstanból vizsgázik az igazgató és demokráciából az iskola, az intézmény.

A tantestület, s benne az egyes pedagógusok munkáját az igazgató értékeli, ám figyelnie kell a pártszervezet és a szakszervezet véleményére is, sőt, a kialakult döntést, a bérrendezés végleges eredményét a tantestület is megtárgyalja. Bizonyára nem mindig kellemes perceket ígérnek az elkövetkező napok, hiszen a dicséretek, az elismerő szavak mellett közlésre vár az is, hogy az egyik pedagógus többet kap, mint a másik. Mert jobban, ered-, ményesebben dolgozik.

MÉGIS VÁLLALNI KELL az osztás felelősségét, vállalni a nyílt, az őszinte különbségtevést. Hogy szeptemberben valóban jó hangulatban kezdődjék a tanév.

Markusz László