Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
Á sebesség varázsa Az űrhajózás és az „ökológiai katasztrófa" elméletei , Régi feljegyzések szerint száz évvel ezelőtt, 1877-ben egy amerikai mozdony — a történelemben először — elérte, az óránként 100 kilométeres sebességet. Negyven évvel ezelőtt Eystone angol autóversenyző speciális gépkocsijával 502,4 kilométeres sebességet ért el — ledöntötte az 500 kilométeres ..álomhatárt”. A két' évforduló kapcsán nézzük végig a sebességért vívott harc néhány érdekes, jellegzetes állomását. REPÜL A „KÉK MADÁR” Az ember — ősidőktől kezdve — gyalog járt vagy futott a helyváltoztatás sebességében csak a ló háziasítása hozott bizonyos változást A sebesség nagyságrepdi változása a mozdony és az automobil feltalálása után következett. A múlt század végén, pontosabban 1899- ben Jenatzy, egy elektromo- billal 105,9 kilométeres sebességet ért el- Ez a világrekord azért Is érdekes volt, mert ekkor már ismerték a négyütemű Ottomotor!'és a benzines gépkocsit, mégis egy elektromo- bilé lett a pálma, sőt 1900- ben Mariott gőzkocsija csaknem elérte a 200 kilométeres sebességet! Karl Benz, a világhírű német konstruktőr azonban nem adta fel a harcot: 1909 és 1911 között háromszor szárnyalta túl a 200 kilométeres határt. Hosszú és eredménytelen évek után Segrave angol versenyző, Autó-Motor Sebességváltás ésszerűen A gépkocsi gyorsulása — sebességének időegység alatti változása — a forgattyűstengelyen keletkező forgatónyomaték nagyságától és annak időbeli lefolyá. sától függ. Vezetés közben mindig az adott segességtől függően, a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne járassuk a motort olyan fordulatszámokkal, amelynek az egyes sebességfokozatokban elérhető maximális teljesítményt meghaladják. Ilyenkor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű üzemanyag-levegő keverek a hengerekbe (úgynevezett töltésveszteség keletkezik). A forgatón.yomaték így előálló csökkenését már a magasabb fordulatszám sem tudja kiegyenlíteni, emiatt a teljesítmény csökken. Minden gépkocsitípusnak megvannak azok a fokozatonként! sebességhatárai, amelyeket betartva legkevesebbet fogyaszt az autó. Legjobb „hangulatban” fut a kocsi, ha legkisebb a motor és az erőátviteli berendezés szerkezeti részeinek a megterhelése. Az elmondottakat a gyakorlat nyelvére fordítva: mindig csak addig nyomjuk le a gázpedált, amíg érezzük, hogy a motor teljesítménye a gázadással arányban növekszik. A gyorsítás érdekében sebességváltást — nevezetesen visszakapcsolást — kell végrehajtanunk, ami együtt jár a motor nagyobb fordulatszámra való ..kényszerítésével”. A visszakapcsolás után sokkal kisebb gázt kell adnunk a kívánt gyorsításhoz, mint ameny- nyivel a sebességváltás előtt próbálkoztunk. Minél magasabb sebességfokozatban vagyunk, annál kisebb motorfordulatszám tartozik egy adott sebességhez. Nyilvánvaló, hogy az indulást követően — amely a legnagyobb erőkifejtéssel és fogyasztással jár —, minél rövidebb idő alatt el kell érni az ideális állapotot, a legmagasabb sebességfokozatot. Ebből azután kissé ..visszalassíthatunk”, s a megszerzett lendület segítségével már 50—60 km/óra sebességgel is haladhatunk a negyedik fokozatban (ahonnan a bármikori gyorsításhoz azonnal vissza kell kapcsolni.) Gyakorlott vezetővel csak elvétve fordulhat elő. hogy keze alatt ..megreccsenjen” a sebességváltó. a kezdőknél viszont annál inkább, (a kuplungolás nél_ küli sebességváltási kísérletkor, vagy a pedál nem elég mély lenyomásakor). Annak ellenére, hogy ez nem válik a sebességváltó hasznára, nem nagy tragédia. Sokkal jobban árt a szerkezetnek. ha rendszeresen durva és erőszakos kapcsolásokat hajtunk végr,e vele. s ha nagy gázadással. a kuplungpedál gyors felen- gedésével — ..kipörgetéssel” — indítva a kocsit, hirtelen nagy terhelést kapnak a szerkezeti részek. Az igazán rutinos gépkocsivezető már azt is tudja. ..érzi”, hogy kis gázfröccs adásával (a gázpedál megpöccintésével) hogyan kell szinte észrevétlenül végrehajtani a sebességváltásokat. A teliesség kedvéért említjük meg. hogy a szabadonfutóval rendelkező gépkocsikon (pl. Wartburgon), kuplungod nélkül te ^ehet sebességet váltani. (B. 1.) benzinmotoros Sunbeam gépkocsival 328 kilométeres óránkénti sebességet ért el — ennek pontosan 50 éve. Ezután a híres Blue Bird (Kék madár) korszak következett Campbell nevével fémjelezve. Harminc évvel ezelőtt John Cobb túllépett a 500 kilométeres határon (633,88 km) s itt meg is rekedt a klasszikus szerkezetű gépkocsi. Például elérték ugyan az 1000 kilométeres határt is, ám Breedlove és Gabelich már gázturbinás, szinte repülő „Szőnyegeket” használt. COMET ÉS CONCORDE December 17-én lesz 74 éve, hogy Wilbur Wright amerikai mechanikus néhányszor tíz métert repült gépével. A repülőgép belépője figyelemre méltó. Az aviatika a vártnál lassabban fejlődött és a (többnyire hibás konstrukciójú) repülőgépek sebessége csak az 1920- as években érte utol a gépkocsiét. Az 1930-as évek derekán Agello olasz hadnagy egy hidroplánnal 709 kilométeres sebességet ért el. A második világháború előszele elfújta a polgári kísérleteket. A szakemberek (a többi között Kármán Tódor, a világhírű magyar konstruktőr) már jól tudták, hogy a légcsavaros repülőgépek sebessége korlátozott. Ha a légcsavar Kerületi sebessége eléri a hang- sebességet, akkor a gyorsaság már nem növelhető. Ez a határ 800 kilométer óránkénti sebesség körüli értéknél jelentkezik. A továbblépés megoldása a magyar Fonó professzor által már 1915- ben felfedezett sugárhajtómű. A második világháború alatt ilyen gépeket még nem használtak. A második világháború utáni kísérleti vagy katonai repülőgépek csakhamar túlhaladták az 1200 kilométeres hangsebességet (ennek hivatalos jelölése Mach—1, vagy ML). Az első — kissé korai — utasszállító repülőgép. amelynek a sebessége megközelítette a hangét, az angol Comet volt. A mai vadászgépek sebessége M2—5, az amerikai kísérleti gépek X-é-15 sorozatának tagjai elérték az M5—M6 értéket. A sok vihart 'kiváltó angol—amerikai, közös építésű Concorde 4 óra alatt repül Párizsból New Yorkba, sebessége M2. Itt az a probléma. hogy a csaknem 200 tonnás repülőcsoda mindMindaddig rendjén mén. tele a dolgok, míg Szekér Pál kritikus kimondottan az irodalmi lapokban publikálta tanulmányait. Addig viszonylag békességben élt; néhány írót és néhány költőt kioktatott ugyan a modern irodalom kérdéseiről, néhány író és költő meg is neheztelt rá, de neki ebből a legparányibb kára sem keletkezett. A baj úgy kezdődött, hogy Szekér Pál kitört a szakmai gyűrűből, mind több cikket írt a napilapokban, sőt, egyszer elkövette azt a hibát, hogy közölni engedte fényképét az egyik nagy példányszámú képes magazinban. Így tudta meg a város, hogy az egyébként szürke kinézetű ember: nettes férfiú. Olyanok szólították meg az utcán, a kik eddig észre sem vették — sőt, kimondottan keresztül néztek rajta —, most a kezét rázták, vállát veregették barátságosan. feketekávéra invitálták miközben azt mondogatták: — Ejnye, ejnye, Szekér úr, maga. a világ legszerényebb embere. Hát az újságokból keU megtudni, hogy ilyen kitűnőség él közöttünk? Még szerencse, hogy olvassuk az újságot. Kedvenc eszvresszójában Éviké, a felszolgálólány ettől kezdve szinte áhítattal csüngött az ő szeretett mesterén, végül pedig a lány elvirulva megvallotta a nagy titkot: — Szekér úr, kérem, én is szoktam irogatni. össze 100 utast szállíthat s az önköltsége csaknem eléri egy rakétáét! Mint látni fogjuk, lehetséges, hogy a repülőgépek sebességének további növelése zsákutcába vezethet. RAKÉTA — SZPUTNYIK — ŰRHAJÓ A sebességek fejlődésében érdekes és sajnálatosan hírhedt állomás a német V2 fegyver volt. Tulajdonképpen ez a gyilkos szerkezet lépte először túl a hangsebességet. A V2 sebessége csaknem elérte az M5-öt. Az 1950-es évek derekán szovjet és amerikai katonai rakéták érték el az óránként 10 000 kilométeres sebességet, ami három nagyságrenddel (ezerszeresen) nagyobb az embernél. A sebesség további növelése már csak a légkörön kívül lehetséges. Az első kozmikus sebességet az első Szputnyik érte el húsz évvel ezelőtt. Ennek értéke 28 800 kilométer óránként, vagy 8 kilométer másodpercenként, ez csaknem M25-nek felel meg 1 Tizenhat évvel ezelőtt Ga- garin volt az első ember, pki ezzel a roppant sebességgel keringett a Föld körül. Űjabb nagyságrendi változás azóta nem történt, mert a mai leggyorsabb rakéták (automaták) „legfeljebb” 40 —45 ezer kilométer/óra sebességre gyorsíthatok (például a Jupiter felderítésére indított szondák). Lehetséges, hogy ai emberiség sohasem fog „szuper Concorde”-okat építeni, mert van olcsóbb megoldás is. Ez a polgári űrhajó-közlekedés lenne. Az újra felhasználható darabokból: álló „civil rakétákkal” meg lehet teremteni a leggyorsabb közlekedést. Ez az űrhajótípus kétszáz utassal 29 perc alatt tépné meg a Moszkva—New York távolságot, miközben az Atlanti-óceán felett mintegy 200 kilométer magasságig emelkedne. 'Ez az űrhajó is az égimechanika törvényei szerint (a lehető leggyorsabban) haladna, soha nem késne és nem sietne. A sebesség bűvöletében élő ember ekkor bizonyára megnyugodna, hiszen ennek az űrhajónak a csúcssebessége megközelítené a 7 kilométert másodpercenként. Ennél nagyobb sebességgel (a Földön) közlekedni — a természeti törvények szerint — nem is lehet. Gauser Károly Mire Szekér Pál csak ennyit mondott: — No... A lány nem hagyta ki. csúszni markából a mestert. nak, mint hozzáértő embernek, szeretném megmutatni a verseimet. Szekér Pál rosszkedvűen erre is csak azt mondta:-No-.. így mutatta meg Éviké a pepita füzetbe írott verseket, amelyek mind-mind valamely közismert sláger ritmusára íródtak. A szánalmas tehetségtelenség annyira feldühítette a kritikust, hogy őszintén megmondta a véleményét. Éviké természetesen nagyon köszönte az őszinte bírálatot, de valami egészen picinyke ellenséges fény fellobogott a szemében, s ettől kezdve, ha Szekér Pál egy duplát rendelt, A földkerekséa lakosságának növekedése. a természeti kincsek csökkenése, sőt, olykor teljes kimerülése egyes orszá- gokban a légkör és az óceánok elszennyeződése olyan következtetésekhez vezettek, hogy az emberiségre talán még évszázadunk végéig ökológiai katasztrófa vár. Az ilyen prognózisok egyik gyenge pontja — az elme futtatások egyéb nyilvánvaló hibáin kívül — a környezet állapotára. vonatkozó kielégítő adatok teljes hiánya A környezet állapotát az egész bolygónkon figyelemmel kísérni, a természeti erőforrásokat hatékonyan felmérni csakis az űrtechnika segítségével lehet. Legfontosabb előnyei között szerepel a nagy területek egyidejű felmérése, az adatok gyors, ismételt megszerzésének lehetősége. Megbízhatóbbá válnak a föld szerkezetének sok sajátságára, természeti kincseire vonatkozó adatok, jobban figyelemmel kísérhetők a természeti folyamatok. A szovjet kozmonauták tapasztalatai szerint az orbitá- iis űrállomás fedélzetén dolgozó tapasztalt szakember fel tudja ismerni a földi objektumokat. ki tudja választani a megfigyeléshez szükséges legkedvezőbb feltételeket, elemezni tudja a látottakat. Ebben rejlenek az ember lényeges előnyei, az előre beprogramozott készülékkel szemben. Csupán néhány példát említünk meg: Georgij Berego- voj űrhajós a Szojuz—3-ról megfigyelte a porviharok kialakulását, és lefényképezte a földfelszínnek azokat a részeit, amelyeket a szél pusztítja. Ezek az adatok is hozzájárultak annak megállapításához, hogy a porviharok erősen szennyezik a föld légkörét, jelentősen befolyásolják az időjárást és az éghajlatot. Nagyon aggasztó jelenség a szuperszonikus repülőgépek égéstermékeinek, a műtrágyák bomlásakor keletkező nitrogén-, és brómvegyü- leteknek, valamint a freongáznak a sztratoszférára és a benne levő ózonra gyakorolt káros hatása. Az ózonréteg véd meg a Földön minden életet a Nap ibolyántúli sugárzásának pusztító hatásaösszesúgott a kávéfözőnővel, és olyan híg löttyöt lökött a mester asztalára, hogy at. tói a nem is nagyon becsületes embernek is kinyílik a zsebében a bicska. De még ezzel együtt is rendjén mennének a dolgok, ha a húsboltból Seregély Ferenc hentesmester nem üzen, hogy Szekér úrral nagyon szeretne néhány intim szót váltani. Egy üres órájában átballagott hát a kritikus a húsboltba, ahol Seregély mester véres bárd- ját tisztogatta éppen, mert már közeledett a zárás ideje. Aztán együtt mentek arra a bizonyos néhány intim szóra a sarki vendéglőbe. Ott Seregély mester megvallotta a■ következőket: két esztendeje anyagi okok miatt otthagyta a felesége, vagy hogy pontosabbak legyünk, a mester szűrét tette ki a lakásból. Három hónapig úgy csatangolt szegény, mint a kóbor kutya. Akkor részben azért, mert vissza akarta magát hízelegni az asszony kegyeibe, ösz- szeütött néhány verset. Egyiket, a legszebbet, nyomban el is szavalta, s a jámbor kritikus már a költemény címétől is majdnem felüvöltött. Így szólt: „Felkötöm magamat szomorú fűzfára... ” — No, mit szól hozzá? — kérdezte öntelten a hentesmester. — Ugye, érdemes foglalkoznom a versírással? tói, gondosan figyelemmel kell kísérni az ózonnak, a vízgőznek és a légkör más gázkomponenseinek globális eloszlását. Nagy szerepük van a tengereknek és óceánoknak, mint élelmiszerforrásoknak. Mind gyakrabban és egyre megalapozottabban hangzanak el a vizek szennyezett- ségi szintjének növekedésével kapcsolatos aggódó megállapítások. . A legutóbbi évek kutatásaiból kitűnik: a szennyeződéseket megbízhatóan jelzik a tiszta és a szennyezett vízfelületek hőmérséklet-kontrasztjai, valamint a víztükörről visszaverődő napfény polarizációjának fokában megnyilvánuló külöbségek. A felszín hőmérsékletére vonatkozó adatokkal együtt ezek a kutatások nagy jelentőségűek a halrajok legvalószínűbb tartózkodási körzetéinek felkutatásában. A földfelszínnek és a világóceánnak a kozmoszból való vizsgálatát megnehezíti az atmoszféra hatása. Ebből világosan következik, hogy meg kell határozni a légkör úgynevezett közvetítő funkcióját, amelynek ismerete lehetővé teszi, hogy kizárjuk a légtömegnek a kozmikus felvételekre gyakorolt befolyását. A Szojuz—7 repülése idején végzett kísérletek eredményeinek feldolgozása lehetővé tette, hogy az atmoszférára vonatkozó eléggé teljes adatok birtokába jussunk, ami viszont megnyitotta az utat a kozmikus felvételek hiteles értékeléséhez. A jövőbeni kutatások szempontjából tüzetesen meg kell határozni a kozmikus repülő berendezések különböző fajtáinak szerepét és helyét, egyebek közt ősz- sze kell hasonlítani az űrhajósok által vezetett orbi- tális állomások és az automatikus mesterséges holdak lehetőségeit. Meg kell vizsgálni továbbá, hogyan lehetne a Holdat felhasználni a Föld és a bolygók atmoszférájának kutatására. Kirill Kondratyev akadémikus (APN—KS) A kritikus kínosan töprengett. Gondolkodott, gondolkodott, megmondja-e az igazságot. Végül úgy döntött, nincs értelme félrevezetni ezt az embert. Vétek lenne becsapni. A versek miatt talán elhanyagolná a becsületes munkát, tönkretenné az életét. Azt mondta hát: — Ne haragudjon, Seregély úr, de ezek a versek rosszak■ Nem is versek ezek. Nem érdemes vele foglalkoznia, Seregély úr! A hentes ádámcsutkája akkorára nőtt, mint egy rosszul kötött nyakkendő csomója, szeme villogott, mint a stoplámpa, de nagy önuralommal azt mondta: — Nagyon köszönöm az őszinte kritikát. Hát akkor... ezek szerint örökre el kell búcsúznom a költészettől... Másnap pedig azt mondta a hentes a munkatársainak: — Ismeritek azt az írót vagy micsodát? — Ismerjük — mondták a munkatársak — benne volt az újságban is a fényképe. Mi van vele? — Semmi — mondta zordan a mester. — Csak figyelmeztetlek benneteket, hogy az az alak egy öntelt majom. A munkatársak magyarázatra vártak, a pénktárosnő is felnézett, abbahagyta a kötögetést. Ám Seregély úr magyarázat helyett így zárta le a témát: — Ne sajnáljátok tőle a mócsingot... Simon Lajos RADIO KOSSUTH 8.25 Oj időknek új dalaival. 8.55 Kórusok. 9.14 Qlinka életéből 10.05 Zenevár. 10.20 Zenekari muzsika. 11.40 Ady Életem nyitott könyve. 12.35 Melódiakoktél, 13.10 Törvénykönyv. 14.00 Ezeregy délután. 14.50 Éneklő ifjúság. 15.10 Mozart: Jupiter-szimfónia. 15.44 Magyarán szólva . . . 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Magyar előadóművészek. 17.07 Bérmunkások. 17.33 Daloló, muzsikáló tájak. 18.00 A Szabó család. 19.15 Dzsessz. 19.30 Száll a kakukk fészkére. (Beszélgetés.) 20.01 Verdi: Rigoletto. 21.19 Berzsenyi verseiről. 22.20 Nóták. 22.43 Meditáció. 22.53 Anda Géza zongorázik. PETŐFI 8.05 Keringők. 8,33 Népdalok. 3.55 Szemforgatás nélkül. 9.25 Monolog. 9.33 Derűre is derű. 12.00 /’úvószene. 12.33 Majakovszkij önvallomása. 12.50 Hangszerszólók. 13.25 Állatbarátoknak. 13.33 Kórusok. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Éva. (Operettrészletek.) 13.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.15 Könyvismertetés. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Versek. 21.01 Könnyűzene. 21.23 Händel : Acis és Galathea. 22.43 Verbunkosok. 23.20 Daljátékokból. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Főszerkesztő Varsányi Zsuzsa — A Hermán Ottó Múzeum munka- katársa, Inácz Erzsébet, a Kazinczy- és Tompa-emlékhelyekről tart előadást — 18.00, 18.30 Észak-magyarországi krónika — Megújulva várják a putnoki gyermekintézmények a tan_ évet — A hevesi ZÖLDÉRT dinnyeexportja — Az IBUSZ nyári forgalmáról — Simor András hegedül — Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. m MAGYAR 16.35 Peter Sreier énekel. 16.55 Egészségünkért! 17 00 Varázsolló 3. 17.40 Miért kötelező? 17.50 Határok nélkül. 18.20 Játék a betűkkel. 18.45 Az elektromos folyó. 19.10 Esti mese. 19.20 Tv-torna. 18.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 20.25 Dél-sarki tél. 20.55 Román kori művészet. 21.20 Jogi esetek. 22.00 Sakk — matt. 22.15 Ha szeretnél. .. 22.45 Tv-híradó' 3. 2. műsor 20.00 Látogatás Franyó Zoltánnál. 21.05 Tv-híradó. 21.30 Filmlevél G. G.-nek. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33). du. fél 4, fél 6 és este negyed 9 órakor Gyilkosság az Orient Expresszen Színes, szinkronizált angol bűnügyi film Agatha Cristie regényéből. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Péntek, a bennszülött Robinson Crusoe története Péntek előadásában, színes, szinkronizált angol filmen. Este fél 8 órakor: Gyilkosság az Orient Expresszen Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. EGRI KERT Este 8 órakor: Bankrablás GYÖNGYÖSI PUSKIN Egyetlenem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vigyázat, vadnyugat! GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor: Bolondos vakáció HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kaland a szigeten HATVANI KOSSUTH Katharina Blum elvesztett tisztessége FÜZESABONY Csillag a földön I—n. \ Őszinte
