Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

Női könyvkiadó a XVI. században Egészen a XX. századig csak egy olyan nőt isme­rünk, aki könyvkiadó és nyomdatulajdonos voltiHel- tai Gáspárnét. A személyére vonatkozó adatok hiányoz­nak lánynevét nem tudjuk, egyéniségét egyedül kiadói tevékenysége alapján raj­zolhatjuk meg. Férje, Heltai Gáspár pro­testáns prédikátor és író, 1550-ben Hoft'greifí György- gyel együtt Kolozsvárott nyomdát alapított s ez 1559- töl kizárólagos tulajdonába került. Kiadványai közül sokat maga írt; 1575-ben adta sajtó alá Chronica az magyaroknac dolgairól' című művét. Ennek elkészülte előtt meghalt, a nyomtatást a kolofon szerint „végezte Heltaj Gáspárné A 1575”. Heliainé nyomdája Az elhunytat három lá­nya és egy fia siratta, az utóbbi 6—8 éves lehetett, s így a nyomdával kapcsola­tos minden gond az özve­gyet terhelte. Korábban so­kat segíthetett férjének a kéziratok nyomdai előkészí­tésében, korrektúrában, számadásoknál, mert azon. nal át tudta venni a mű­hely irányítását. A szoros értelemben vett nyomdai ( munkában valószínűleg csak I felügyeletet gyakorolt. Min- , denesetre az új vezetés alatt a kiadványok tipográ­fiai színvonala valamivel gyengébb lett, nem nyom­tatták őket olyan tisztán és gondosan, mint Heltai ide­jében; csak kevés fametsze­tet készítettek díszítésükre és takarékoskodtak a pa­pírral. Heltainé hét év le­forgása alatt tudomásunk szerint 39 művet adott ki, tehát kéthavonként egyet. Ez az akkori viszonyok közt magas szám; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a XVI. században megjelent könyvek tekintélyes része megsemmisült a folytonos háborúk, felekezeti harcok idején. Jelentős részükből egyetlen példány sem ma. Több évtizeddel ezelőtt, az automobilizmus kezdetén a gépkocsi bejáratásának pontosan előírt, szigorú sza­bályai voltak, amelyeket ajánlatos volt betartani. A korszerű gyártástechnológia eredményeként ma már ke­vesebb gondot jelent az új autó, a felújított motor be­járatása, ha eltekinteni nem is lehet tőle. Minden me­chanikai szerkezet jobban, egyenletesebben működik akkor ha az egymáson el­mozduló, egymáshoz súrlódó elemei, mozgó részei „össze­szoktak” már. így van ez a gépkocsinál is, amelynek nagyobb lesz az élettarta­ma, ha kíméletesen sikerült ez a bizonyos összeszokta- tás, vagyis a bejáratás. A bejáratás tehát tulaj­donképpen 2—3 ezer kilo­méternyi kíméletesen meg­tett utat jelent. Bizony az úi autótulajdonosok csak nehezen tudják megállni, hogy ne próbálják ki nyom­ban a gépkocsijuk maximá­lis teljesítményét pedig a legfontosabb bejáratási sza­bály; sohasem szabad hir­telen, vagy ..tövig” benyom­ni a gázpedált, és a motort mindig csak közepes fordu- latsrámon, egyenletesen sza­bad járatni. Talán megle­pő, hogy sem a hegymenet­től, sem a megengedett szá­mú utassal való haladástól nincs „eltiltva” a bejáratos kocsi. Még az sem előírás, hogy csak az országúton szabad bejáratni az új au­tót, a városi forgalomban való haladást pedig eleinte kerülni kell. Ha a sebesség- váltó helyes használatával, a kocsi lendületének jó ki­használásával ügyelünk ar­ra. hogy a motor fordulat­száma egyenletes, ne túl magas legyen, nem káro- iodhat a szerkezet. Ha az radt korunkra. Számos his- tóriás ének úgy pusztult el, hogy a szó legszorosabb ér­telmében ronggyá olvastak őket. A Heltalné-nyomda termékeinek nagyobb fele éppen ebbe a csoportba tar­tozott, 39 közül 27. Ezért a kiadott művek száma az ál­talunk ismerteknél bizonyá­ra nagyobb, esetleg ennek másfélszerese. A hlstóriás ének jellegze­tesen XVI. századi műfaj, így hívjuk azokat a ma­gyar nyelvű verses elbeszé­léseket, amelyek bibliai tör­téneteket, megtörtént dolgo. kát (uralkodók élete, had­járatok, várostromok), vagy kitalált, regényes története­ket mondanak el. Ezek a hlstóriás énekek elégítették ki a magasabb műveltségű- ék olvasási igényét, felolva­sásuk vagy eléneklésük ré­vén pedig az írástudatla­nokkal is megismertették az irodalmat. Kiadásuk kelen­dőségük miatt jó üzletet je­lentett, emellett jelentős kultúrtörténeti tett is volt. A kolozsvári nyomdában sajtó alá adott énekek szer­zői közt megtaláljuk a kor legtöbb magyar szépíróját is, így Bogát! Fazekas Mik­lóst, Enyedi Györgyöt, Gör- csöni Ambrust, tlosvay Sely­mes Pétert, Háskai Györ­gyöt, Salánki Györgyöt, Szegedi Andrást, Sztárai Miklóst Valkai Andrást... Heltainé a reformáció, a hitvitázás korában élt, így feltűnő, hogy csak két val­lásos művet adott ki, Dávid Ferencnek egy vitairatát, s egy imakönyvet. Megjelen­tetett ezenkívül egy hadi­tudósítást. négy tankönyvet, két lakodalmi verses kö­szöntőt, egy értekezést az üstökösökről és Tinódi Lan­tos Sebestyén végrendeletét. Egyik prózai kiadványa. Sa­lamon királynak Markalffal való, az asszonyokat gúnyo­ló tréfás beszélgetése, újabb és újabb kiadásokban egé­szen a második világhábo­rúig a ponyvairodalom ke­lendő terméke volt. egyik sebességfokozatban a motor félig lenyomott gáz­pedál mellett túlzottan fel. pörögne, amit elárul a mo­tor hangja, egy fokozattal lejjebb kell kapcsolni. Ha hegynek felfelé menet a se­bességváltó például a III. fokozatban van, és az autó lassulna (a gyorsításhoz a gázpedált a felénél jobban kellene lenyomni), vissza kell kapcsolni a II. fokozat­ba. Ilyen módon a motor „észre sem veszi” az emel­kedőt, az utasokat Az első néhány száz kilo­méternél előfordulhat a „nyers” motor túlzott fel- melegedése. Menet közben kísérjük tehát figyelemmel a műszerek jelzéseit (vízhőfok, olajnyomás stb.). A felmele­gedést megelőzhetjük ha kezdetben 50—60 kilométe­renként 10—15 percre meg­állunk. A leállítás előtt — a kétütemű motorokat ki­véve — kb. egy percig „üresben” járassuk a mo­tort. Kétütemű motoroknál hosszú lejtmeneteknél — amikor gázt nem adunk és csak a fékkel tudunk lassí­tani (motorfék hiánya) — időnként a tengelykapcsoló benvomása után ..túráztas­suk” meg a motort. A bejáratás tartama alatt a szokásosnál gyakrabban kell ellenőrizni a kerekek melegedését, a fékolaj ál­lását, az ékszíj feszességét, a gumiabroncsok levegőnyo­mását. az akkumulátor sav­szintjét. A bejáratás, egyéb­ként arra is alkalmat ad, hogy összeszokjunk a gép­kocsival. megismerjük a sta­bilitását, gázérzékenységét, a fékezés alatti viselkedését, szóval fokozatosan felké­szülhetünk az „igazi” uta­zásokra. B. L Az első magyar uövcnylan A 'nyomda legjelentősebb terméke Melius Juhász Pé­ter íüvészkönyve, teljes cí­mén Herbárium az fáknac füveknec nevekről, terme, szetekröl és hasznairól. Nem eredeti mű, hanem Adam Lonicer frankfurti orvos Kráuterbuchjának al'apos át­dolgozása. így is nagy kincs az orvostudomány, a bota­nika és a magyar nyelv tör­ténetének kutatói számara,, mert hozzávetőlegesen 2000 régi magyar növénynevet sorol fel, 627 növényfajtát ismertet mindegyiknél meg­jelölve, hogy milyen gyógy- hatást tulajdonítanak neki. Az elöljáró beszédben Heltainé elmondja, hogy Is­ten a Földet felékesitette „fáknak, füveknek meg- mondhatatlan sokféle gyö­nyörűséges voltával. me­lyekkel az embereknek nemcsak testek tápláltatná- nak, hanem szeme is tekin­tettel gyönyörködnek és ha betegségek történnek, or­vossággal testeket gyógyíta­nák”. Ezekről írt könyvet Melius Péter ,a döbrőcöni egyház pásztora”. „Az ki­nyomtatásnak' munkája és költsége enyim. Ezt én tő­lem ilyen szegény özvegy asszontól az magyar nemzet jó néven vegye”. Előszavát azzal a kívánsággal’' fejezte be, hogy a könyv kiadása legyen hasznos és váljon „az magyar nemzetségnek épületire és méltóságára”. Nemcsak kitűnő üzletasszony volt... A könyvkiadó asszony ne­ve a könyvek kolofonján 1582-ben szerepel utoljára, nyilván ebben az esztendő­ben halt meg. A nyomda ezután fiának, ifjabb Heltai Gáspárnak a tulajdonába került, ő nemésak nyom­dász volt, hanem Kolozsvár városának nótáriusa is fel­tehetőleg ez az oka, hogy kevesebb művet adott ki. Gulyás Pál a magyaror­szági könyvnyomtatás első két századáról írott munká­jában Heltainét „a magyar körtyvnyomtatók egyik leg- élelmesebbjének” nevezi, akinek „munkásságát kizá­rólag üzleti szempontok irá­nyították”. Valóban kitűnő üzletasszony volt, de az ér­tékelés második részét nem érezzük igaznak. Az első magyar növénytannak, a históriás énekeknek és egyéb műveknek kiadása nemcsak jövedelmező volt, hanem valóban „a magyar nemzetségnek épületire és méltóságára” szolgált s ezt tőle négy évszázaddal ké­sőbb is „jó néven” vesz- szük. Vértesy Miklós A fiú az istennek sem értette, miképp lehet, hogy az öreg nem fázik. Átkozot­tul nagy a cúg odafönt a nyolcadikon. Fűtés, ablak. üveg, ajtó sehol. Dideregve húzódott be a védett sarokba, csodálkozva nézte az öreg fürge kőmű. veskanalát, serpenyőjét, si- mitóját, fagyosan irtózott a sajátjától és a nyárról áb. rindozott. Látta magát sok pénzzel a zsebben ország, utat járni, hétvégeken Ba­latonra menni, gimnazista fruskákat szédíteni, coléra, féldecire hívni, mert any. nyira csórók és hiszéke­nyek. hogy egyáltalán nem kételkednek abban, hogy ő főművezető, pedig elég len­ne a slmogatására figyelni­ük. De nem! Nem, melege, dik fel most mint máskor, ha nőkről ábrándozik. — Hé, fiú! — mondta az öreg. — Elromlott a lift, és kellene egy zsák cement, különben bagóravalót sem keresünk. — Egye meg a fene — mondta a fiú fázósan, és átkozva gépet, szerelőt, cé­gjét, elindult a földszintre Csaknem háromezer évig tartó küzdelmet. vívott a tu­domány, amíg az első kor­szerű térkép elkészült. Fur­csán hangzik ugyan. de igaz: a térképészet csak napjainkban érte el az iga­zi pontosság korszakát. De ehhez már kisebb-nagyobb magasságban szálló repülő­gépeket, geográfiai rendelte­tésű automata mesterséges holdakat használnak, s az űrhajók legénysége is részt vesz a Föld felületének fel- térképezésében. Ismeretes, hogy az NDK-beli Zeiss Művekben készült az az „MKF—6” típusú kamera, amelyet a Szojuz—22 űrha­jó pilótái a légi fényképe­zéshez használtak. Most ugyancsak e nagy hírű jé­nai gyárban kezdték el a „TOPOCART” nevű készü­lék sorozatgyártását is, amely a közép- és a kis léptékű térképek készítésé­hez pontosan kiértékeli és elemzi a geográfiai légi fel­vételeket. A térképszerkesztés fon­tos munkáját megelőzi az úgynevezett topográfiai tér­kép elkészítése. Fotogram­metriai eljárásnak — fény­cementért. OdalentrSl fel­nézett, ettől megborzadt. Kínosan forgatta a zsákot, mérlegelte, hogy fekszik meg jobban, végül alányúlt gém. beredett ujjaival felvette. Az első emeletre érve el­múlt a vacogása. A másodikon hátra csúsz. tatta a zsákot, mert átko. zottul nyomta. A harmadikon átvette a másik vállára, tudta, leten­nie nem szabad, mert fel. venni sokkal nehezebb. Később öt.tiz lépcsőfokon­ként váltogatta a zsák he. lyét, lihegett, pirosodott. A hetediken már cudar nehéznek érezte, úgy vélte, nem bírja tovább. — Azért is felviszlek — mondta. — Most már fel­viszlek! Es felvitte. — Itt a cement ~r liheg, te alig rejtett büszkeséggel, miközben kabátját éles ív­ben lehajította, remegő kéz­zel cigaretta után kutatva mohón rágyújtott. Apró fór. rások gyöngyöztek homlo­kán. — Atkozott lift, átkozott szerelők. — morogta, képmérésnek — nevezik azt a műveletet, amikor a le­vegőből — az általános gya­korlat szerint ma még többnyire csak repülőgépről — lefényképezik a területet. A repülőgép felszáll — a térkép megadott méretará­nyától függően — 1000— 4000 méter magasra, és on­nan sávokban felvételsoro­zatokat készít a kijelölt földdarabokról. Lent a föl­dön illesztő pontokat he­lyeznek el, hogy a 60 szá­zalékos átfedéssel készülő felvételcsíkokat azonosítani lehessen. Mint valami mese­beli óriás, úgy látja a terü­letet az ember és a kamera a magasból, a rögzített kép maga pedig plasztikus. Ez a módszer jelentős pénz- és időmegtakarítást jelent. A szerkesztők a földrajzi tér­képek készítéséhez nemcsak fényképméréssel feltárt anyagot használnak, hanem geodéziai — földmérési — térképeket is. A térképké­szítés jól képzett szakembe­rek összehangolt munkájá­ból áll, amelynek sok rész­területe van. Képünkön: a TOPOCART készülék — a légi felvéte­lek elemzője. /Trn 1 Ww. — Ne szapuld a liftet — mondta az öreg —, nincs annak semmi baja. — Hogy-hogy nincs? Ak­kor mi a fenének cipeltem ezt a zsákot? — Hát — hunyorított az öreg hamiskásan —, az az igazság, hogy nagyon féltet, telek. — Engem? Mi a fenéért? — Attól, hogy ültödben megfagyol. Így legalább ki. melegedtél annyira, hogy meg tudod végre *ogni a szerszámot... BartJia Szaldó „József Autó-Motor A gépkocsi bejáratása Cementkúra í M AI I műsorok: MÍ HD KOSSUTH 8.23: Zenekari muzsika; 10.05 Éneklő világ; 10.30: Gluck: A rászedett kádi (Opera); 11.25; Századunk zenéjéből; 11.42: Az eltűnt miniatűr: 12.35: Melódia­koktél; 14.04: Az élő népdal; 14.14: Ezeregy délután; 14.50: Éneklő ifjúság; 15.10: Brahms: c-moll zongoranégyes; 15.44: Magyarán szólva...; 16.05: Harsan a kürtszói 18.45: Nemzetiségeink zenéjéből; 17.07: Fiatalok stúdiója; 17.27: Andor Ilonára emlékezünk: 18.00: A Szabó család: 18.30: Esti magazin; 19.15: Lemezmú­zeum; 19.59: Zsebpénz; 20.29: Nóták; 20.59: Húszas stúdió; 22.20: Sebestyén János csem- ballózik; 22.54: Meditáció; 23.04: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33: Zenés jártékokból; 9.25: Monológ . . .; 9.33: Derűre is derű; 10.00: Zenes műsor üdü­lőknek; 11.55: Látószög; 12.00: Nóták; 12.33; Arcképek a szov­jet irodaibmból; 12.50: Kama­razene; 13.25: Bélyeggyűjtők­nek: 13.33: Mai dalok; 14.00: Kettőtől hatig . . . 13.00: Har­minc perc rock; 18.33: Színes népi muzsika: 19.16: Szegőd­jünk a nyomába!: 19.30: Csak fiataloknak!: 20.33: Mindenki könyvtára; 21.03: Nóták; 21.27: A szép Heléna (Operett); 23.50: Könnyűzene. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig, ' Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiátá- lok zenés találkozója (Szerkesz­ti: Varsányi Zsuzsa.) — Egész­ségünk védelmében (Az utazó turisták egészségvédelméről be­szél: dr. Pénzes Géza főorvos.) — 18.00: Eszak-magyarországl krónika (Tartalomból: Törlesz­tették adósságukat a miskolci építők — A Borsod megyei Ga­bonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalatnál —Üzembehelyezték Sárospatakon az új kerámia­üzemet.) — Slágerek — 18.25: Hírösszefoglaló, lap- és mü- sor.elö^etes. TEI MAGYAR IS.33: Egészségünkért; 18.40: Az élet gyűrűt; 16.30: Varázsló; 17.30: Tut-Anch-Amon fáraó Egyiptomában: 18.00: A nyelv világa; 18.35: A „Barátság" ha. jónaplója; 10.20: Tévétorna; 19.30: Tv-hiradó; 20.00: „Vén Európa’’ Hotel: 22.00: Sakk­matt; 22.15; násznép (Tévé- film); 22.50: Tv-hiradó, 3. 2. műsor 20.01: Moravia Afrikája; 31.98 Tv-hiradó. 2.; 21.23: Az igaz. élet (NDK tévéfilm). mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és l órakor: Holttest a Temzéböl Színes, szinkronizált NSZK film. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 óra­kor: A cowboy nyara Színes, csehszlovák film. EGRI KERT: este 8 órakor: Szöktetés GYÖNGYÖSI PUSKIN: Robin Hood nyila GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ó, maga rettenetes! GYÖNGYÖSI KERT: este 8 órakor: Eldorádóban HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Péntek, a bennszülött HATVANI KOSSUTH: Különben dühbe jövünk FÜZESABONY: Ruszlán és Ludmilla I—ff. Készül a térkép (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom