Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

ŰLAG PBQLETABJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 196. szám ÁR A : 1,— FORINT 1977. augusztus 20., szombat alkotmányunk ünnepén Augusztus 20-a hagyományos, nagymúltú ünne­pe népünknek. Ezen a napon emlékezünk az ál­lamalapításra, köszöntjük az aratás hőseit, és örülünk az év­ről évre nagyobb darab kenyérnek. Ez a nap azonban azóta vált tartalmában egész népünk igazi ünnepévé, amikor 28 evvel ezelőtt a szocializmus útjára lépő magyar nép küldöt­tei törvénybe iktatták az alkotmányt. Országunknak azelőtt nem volt írott, hanem csak „tör­ténelmi” alkotmánya volt. Ezzel vált lehetővé!*1 hogy az al­kotmányos normákat az uralkodó osztály politikai, taktikai érdekeinek megfelelően tetszés szerint bővítsék, vagy szű­kítsék és módot nyújtott arra is, hogy a „történelmi uralkodó osztály” jogfolytonosságát legalizálja. Mindezt a „szent ko­rona koncepció” köntösébe burkolták. („A szent korona (sze­mélyisége, vagy ami egyet jelent: misztériuma az a kő­szikla, amelyre az alkotmány építve van”). Ezt a haladás-, népellenes felfogást és gyakorlatot próbálták megváltoztatni a magyar jakobinusok alkotmánytervezetei, az 1848—49-e6 szabadságharc alkotmány előkészítő bizottságának elképze­lései és főleg a Magyar Tanácsköztársaság szocialista alkot­mánya, amely egyben az első írott magyar alkotmány volt. Á felszabadulás után az alkotmány kidolgozásának szük­ségességét a Magyar Dolgozók Pártjának 1948 nyarán meg­jelent programnyilatkozata fogalmazta meg és széles körű vita után a véglegesített tervezetet az országgyűlés 1949. évi XX. törvényében fogadta el. Ez az alkotmány már a proletárdiktatúra alaptörvénye volt. Minden tekintetben megfelelt azoknak a követelmé­nyeknek, amelyek a szocialista alkotmánnyal szemben fel­merülnek. Mind a társadalmi, gazdasági rendnek, mind az államszervezet felépítésének és az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek szabályozása során szocialista elveket érvényesített. A tartalmi, és formai megoldásában egyaránt a Szovjetunió 1936. évi alkotmánya volt a példa, amelynek módosítása most van napirenden a testvéri szo­cialista államban. Az 1949-es évi XX. törvény szocialista jel­legét tanúsítja az is. hogy több mint húsz éven keresztül megfelelő jogi keretet nyújtott a szocializmus építéséhez. A társadalmi fejlődés azonban szükségszerűen elvezetett oda. hogy az alkotmány szabályainak nagj’ része — az idő­közbeni alkotmánytételek módosítása ellenére sem —* nem tükrözhette a tényleges gazdasági, politikai viszonyainkat. Ezért foglalt állást a X. kongresszus határozatában az alkot­mány módosítás mellett és jelölte meg a módosítás irányát is. Ennek a határozatnak megfelelően az országgyűlés, az 1972-es I-es törvénnyel módosította az alkotmányt és egyben megalkotta új szövegét. A XI. kongresszuson Kádár János a következőket mondotta erről a Központi Bizottság beszámo­lójában: „A beszámolási időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az. amely módosította népköztársaságunk alkotmányát, s népünk eddigi munkájának, harcának ered­ményeként kimondhatta: a Magyar Népköztársaság szo­cialista állam, a munkásosztály marxista—leninis­ta pártja, a tár­sadalom vezető ereje.” Az eltelt évek alatt,' hűen a proletárdiktatúra történelmi feladatához, tovább fejlődött szocialista államunk tevé­kenysége. Működésében, eddigi sikereinkben és a szocializ­mus építése további feladatainak megoldásában felbecsülhe­tetlen jelentősége van népünk történelemformáló munkájá­nak. Államunknak döntő szerepe van a gazdasági és kultu­rális élet mindennapjainak irányításában, szervezésében, államunk a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását él­vezi. A Magyar Népköztársaság biztosítja az alkotmányban rögzített állampolgári jogokat, védelmezi és fejleszti a szo­cialista törvényességet, gondoskodik arról, hogy az állam- polgári jogok és kötelességek egyformán érvényesüljenek. Állami szerveink a feladatok megoldásában a dolgozók egy­re -nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vésznek részt az állam tevékenységében, mint tanácstagok, aktivisták, bírósági ülnökök, népi ellenőrök, és a munkásőrök, az önkén­tes rendőrök, a polgári védelmi tagok tízezrei szolgálják a hivatásos fegyvernemekkel együtt a népi hatalom védelmét. Az éllamélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése változatlanul mindennapjaink, a szocializmus teljes felépí­tésének egyik központi feladata. A szocialista demokrácia fejlődésének megfelelően növekszik a képviseleti szervek meghatározó szerepe az állami életben. A módosított alkot­mány az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit tar­talmazó rendelkezésében meghatározza a jogok és köteles­ségek egységét és a jogokat általános állampolgári jogként fogalmazza meg. Nem lehet azonban megfeledkezni arról, amit alkotmányunk rögzít: „... a jogok gyakorlása elvá­laszthatatlan az állampolgári kötelességektől”. Az állampol­gárok ugyanis alapvető kötelességeik tejesítésével éppen ahhoz járulnak hozzá, hogy alapvető jogaik megvalósításával, politikai, jogi biztosítékaikat erősítsék. Hol van ma már az az idő, amit Ady Endre Ülj törvényt Werbőczi című versé­ben így énekelt meg: Éhes magyaroknak,' Nem futja a ked­vük,' Míg az igazukat/ Tán kiverekedjük. Ma. alkotmányunk biztosítja az összhangot társadalmunk jelenlegi helyzete, az előttünk álló feladatok és az alkotmá­nyos rendelkezések közötti Népünk joggal lehet büszke a gazdasági és a kulturális eredmények, mellett azokra a sike­rekre is, amelyet az állami, a társadalmi élet fejlődésében elértünk és amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Prog­ramnyilatkozata igv fogalmaz meg: ,.A Magyar Népköztár­saság szocialista állam, amely osztálytartalmát tekintve pro­letárdiktatúra. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás— paraszt szövetség. A munkásosztály, a hatalom gyakorlásába bevonja a termelőszövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a szocializmus építésén dolgozó tömegeket. Társadalmi rend­szerünkben ezáltal az egész dolgozó nép hatalma valósul meg”. Papp János Augusztus 20. A kultúra kiemelkedő munkásainak kitüntetése Átadták a megyei tanács díjait a közalkalmazottak szakszer­vezetének megyei titkára is. A dijak, illetve kitünteté­sek átadása után Fekete Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke fogadást adott, amelynek keretében, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság, valamint a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a ki­tüntetetteket és további si­kerekét kívánt munkájuk­hoz. Évről évre visszatérő ha­gyomány, hogy alkotmá­nyunk ünnepe alkalmából elismerésben részesítik a közművelődés és a közokta­tás kiemelkedő munkásait, valamint az eredményesen tevékenykedő alkotókat, mű­vészeket. Pénteken délelőtt Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban rendezett ünnepség résztvevőit Várhe­lyi Istvánná, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője köszöntötte, majd Szabó Ist­ván, a művelődésügyi osztály vezetője méltatta a kulturá­lis élet társadalmi jelentősé­gét, a pedagógusok, a köz- művelődés dolgozóinak mun­káját, az alkotók, a művé­szek érdemeit. Ezután Fekete Győr End­re, a megyei tanács elnöke átadta a közoktatási, a köz- művelődési és a művészeti díjakat, a kitüntető jelvé­nyeket, majd a kulturális miniszter megbízásából a Szocialista kultúráért kitün­tetéseket. Ezt követően a művelődésügyi osztály veze­tője nyújtott át okleveleket és jutalmakat. A kitüntetések átadásánál részt vett Horváth Tamás, a megyei pártbizottság mun­katársa, Molnár Lászlóné, a pedagógus-szakszervezet me- A megyei tanács elnöke átadja a dijat dr. Somos Lá­gyéi titkára és Bukta Tibor, jósnak. (Totó; Szántó György),. HEVES MEGYE TANÁ­CSA KÖZOKTATÁSI DIJÁT Sütő Jánosné, a hatvani I- e6 számú Általános Iskola alsó tagozatos megyei vezető szakfelügyelője, a lőrinci li­es számú Általános Iskola nevelőtestülete és dr. Somos Lajos, az egri tanárképző főiskola volt igazgatóhelyet­tese, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának vezetője kapta. HEVES MEGYE TANÁ­CSA KÖZMŰVELŐDÉSI DI­JÁT a Sarudi Általános Iskola tantestülete, Dán Gyula, a karácsondi művelődési ház igazgatója és . Pók Lajos, a Heves megyei Moziüzemi Vállat igazgatója nyerte el. HEVES MEGYE TANÁ­CSA MŰVÉSZETI DÍJÁT Illés Istvánnak, az egri Gárdonyi Géza Színház és a miskolci Nemzeti Színház főrendezőjének. Seidlmayer Jánosnak, Seidlmayer János- néfaak a Magyar Építők Szö­vetsége tagjainak, valamint Mezei Lászlónak, az Egri Ál­lami Zeneiskola művésztaná­rának nyújtották át. Heves megye tanácsa A megye művelődésügyéért ki­tüntető jelvényt adományoz­ta: Bóta Albertnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága veze­tőjének a TIT megyei elnö­kének, Juhász Tamásnak, a TIT Heves megyei titkárá­nak, Lassú Árpádnak, a me­gyei tanács vb művelődés-. ügyi osztálya főelőadójának, Nagy Istvánnak, a Megyei Könyvtár gazdasági vezető­jének, Marton Pálnak, az egri Vörös Csillag Filmszín­ház üzemvezetőjének, Bu­sák Lászlónak, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola tanárának. A Szocialista kultúráért kitüntetésben részesültek: Bakondi János, a Sarudi Általános Iskola igazgatóhe­lyettese, Búzás Zoltán, a me­gyei tanács vb művelődési ügyi osztályának tanulmányi felügyelője. Csik Ferencné, a Tarnaleleszi Általános Iskola tanára, Czakó József, a Tar- naszentmiklósi Általános Is­kola tanára, Éles Imre, a Komlói Általános Iskola ta-> nára, Koczka István a Fü­zesabonyi Állami Zeneiskola igazgatóhelyettese, Maczkó Jánosné, a Verpeléti Nagy­községi Közös Tanács könyv­tárosa, Márkus Péterné, az ivádi óvoda vezető óvónője, a klubkönyvtár vezetője. Morvái Andrásné, a Feldeb- rői Általános Iskola tanítója, a községi könyvtár vezetője, Rabóczki Ferenc, a sarudi mozi gépész-üzemvezetője, Szakács Kleofás, az istenme- zeji mozi gépész-üzemvezető­je, Szakony Istvánná, a tama- leleszi könyvtár könyvtárosa és Török Lászlóné, a Hevesi Járási Könyvtár könyvtáro­A megyei tanács vb. mű­velődésügyi osztálya társa­dalmi munkás népművelő oklevéllel jutalmazta: Lisztóczky Lászlót 'az egri Dobó István Gimnázium es Erdészeti Szakközépiskola tanárát, Ocskay Györgyöt, az Építők Kórusának karna­gyát, Eperjesi Lászlót, a Fü­zesabonyi Gimnázium taná­rát és Hegedűs Bélát, a heve­si múzeumi kiállítóhely dol­gozóját. Kiváló dolgozó-kitüntetést kaptak: Bányai Lajosné (Eger), Berényi Józsefné (Gyöngyös), Elek ‘Andrásné (Poroszló), Hubai István (Eger,) Kollár János (Eger), Kundrák Andor (feger), Prógli Kárcjlyná (Pétervásá- ra) és Villányi Árpadnq (Eger).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom