Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

Felragyog tiszta szép fényű csillag Szovjet film Üj szobrok A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat budapesti szoboröntődéjében négy szobrot öntc* nek bronzba. Az új alkotásokat még az idén felállítják. Ruhát mosó nő: Marton Lászld alkotását Kecskemét vásárolta meg (balra). Dózsa: Kis Kovács Gyula alkotása Dunai újvárost szépíti majd (jobbra). (MTI fotók — Soós Lajos felv. — KS) I * Utazáshoz, táborozáshoz Másfél millió forint értékű kedvezmény a megye fiataljainak A film lírai címe Puskin- idezet. Apriiy Lajos fordítású­ban. Idézi a kort is, jellemzi azokat a tiszta és értelmes asszonyokat is. akikről tu­lajdonképpen ez a kosztümös darab szól. Ue úgy érezzük, hogy ez az alkotás messze több a líránál, ami a tragi­kus sorsú asszonyokat körul- lengi. Ez lehet jellemző rá­juk. mint egy mosoly, vagy egy Uflnny, de a dekabrista mozgalomról megfestett tör­ténelmi tabló mélyebb indí- ^ tékokból ered. pzínei komo- rabbak, árnyai néhol éleseb­bek és drámaian hatnak, jól­lehet e pompás képsorban a gyertyafény sárgája sokszor átvilágítja az arcokat, a je­leneteket és a szándékokat. 1825-ben, december 14-én a katonák megtagadják az es­kütételt a cártól. Ebben az egy, de mindenre elszánt tettben bomlik ki az a szán­dék. amely az önkényuralom és a hűbéri rend megdönté­sét vallotta programjának. A francia forradalom viszony­lag késői sugárzása csapódik itt ki, az eszmék így éltek tovább ezekben a lelkiisme­retes emberekben, akiknek éppen a megismert társadal- ' mi igazság okozott lelki vál­ságot és Indította el őket a szerintük halaszthatatlan cse­lekvésre. A film széles ívű. epiku­sán előadott eseménysorozata a nemes gondolkodású férfi­ak bukásával kezdődik. Né­hány jelenet arra bizonyíték, hogy a hitüknek és meggyő­ződésüknek engedelmeskedő férfiak emberi méltóságukat a gyötrés pillanataiban sem vesztik el. A vezérfonal azon­ban itt nem a férfiak szen­vedése, hanem az a harc és áldozatvállalás, ahogyan az asszonyok odaállnak — min­den erővel szemben — fér­jeik mellé. Szinte azt mond­hatnánk, hogy ez a maroknyi asszonysereg a cárral szem­ben is. a finoman, vagy hatá­rozottan ejtett szavak apró ti* pegésével is azon az úton mént tovább, amelyen férjei­ket megállították. Példájuk­kal. szenvedéseikkel úgy lá­zadtak az önkény ellen, aho­gyan tehették. A cár nem tilthatta meg nekik, hogy lé­lekben nemesek legyenek, riem zárhatta el előlük azt a lehetőséget, hogy férjeik ol­dalán szenvedjenek, mert erre mégsem lehetett cári ukaszt hozni. A társaság ünnepelt asszo­nyai egy lelki folyamat ár­nyait eseménysorának végén, az epizódok felgyorsulásában sejtetve azt az idegállapotot is, ami körülöttük, miattuk kialakult a közvetlen környe­zetben — jutnak el végül a térjek' tragikumának a vál­lalásáig, ahol minden rang lemállik az emberről, ahol minden anyagi támogatás csak a legszerényebb életre elegendő. Csak a belső mél­tóság marad, az a belenyug­vás, amit a hitből származó cselekedet adhat meg: az ugyanis, hogy igaz ügyet szol­gáltak, amiért még\ győzelem esetén sem kívánhattak sem­mit. Vlagyimir Motil, a film rendezője — a film főcíme is utal erre — színes történel­mi tablót kívánt festeni egy korról, amelynek ilyen pilla­natai is voltak. Hőseit palo­ták, báltermek, függönyök, bútorok, folyosók és oszlop­sorok, tarka tömegek között vonultatja fel, a ruhákban is idézve mindazt, ami a korra jellemző. A cár személyében megtestesült despotizmus nem egyedülálló jelenség, ugyanilyen dölyfös és képte­lenül öntelt Annyenkov any­ja is. aki érthetően folyton attól retteg, hogy megmérge­zik. Vlagyimir'Motil fél sze­mével rnintha Tolsztoj hősei­nek mozgását figyelte volna, hiszen Volkonszkij a napó­leoni hadjárat idején is ér­telmes figurája a történelem­nek, és itt sem maradhat alul korábbi önmagához képest Egyáltalán ez a lázadás, aho­1317. júüus 13., szerda gyan ezek az emberek a tett előtt a gondolatokkal és a gondolatok között For­golódnak, az orosz nemesi légkört árasztja, hol Tolsztoj igazán elemében volt. Motil így nem is annyira az indu­latokat festi meg. sokkal töb­bet foglalkozik azokkal a mondatokkal, amik egy-egy hőst jellemezhetnek. Aho­gyan például a cár odadobja Pauline-nek, miért van szük­sége arra, hogy férjével együtt Szibériába menjen, hi­szen ez nem az ő hazája, nagyjából mindent el is mon­dott arról a zsarnokról, akit a legváltozatosabb képi for­mulákkal mutat be, mikor faggatja, kérdőre vonja az összeesküvőket. A cár nem ellenpont, nem ellenfél ezeknek az összeskü- vőknek jellemben, mert em­beri alkata, adottságai nem érnek fel az általa megmoz­dítható hatalom lábáig sem; mégis neki kell győznie, mert a körülötte aluszékonyan el­fekvő Oroszországban a meg­szokás az igazi erő. Motil reprezentatív szerep­lőgárdával valósítja meg el­képzeléseit, a három asszony szerepében Irina Kupcsenko, Natalja Bondarcsuk és Éva Sikulszka a helyükön van­nak; finoman és érzékenyen formálnak három asszonyt, akik a szívükkel is mélyeo- ben gondolkoztak, mint a ha­A sztori persze nem rossz. Hiszen kinek is ne mozgatná meg a fantáziáját, ha négy huszonötödik századi űrha­jóst kilőnek a végtelenbe azzal a céllal — vagy in­kább céltalansággal —, hogy keressenek egy fejlettebb ci­vilizációt? A három asztro. nauta (egy meghal útközben) — a tudomány megszállottja, a dicsőség hajszolója és az emberben hívő ember — ju­talma a halhatatlanság ... amelyet, ha elérik útjuk vé­gét, minden bizonnyal el­nyernek, ha pedig netán megsemmisülnének, akkor a Föld garantálja ugyanezt ha­talmas bronzszobrok formá­jában. Kinek is ne mozgatná meg a képzeletét, ha sem ez, sem az nem történik, mert a négy, pontosabban három űrhajós valamikor 3000 kö­rül a majmok bolygóján lan­dol? Ott, ahol az emberek ész nélküli, vegetatív lények és az egyik legocsmányabb állatfajtának számítanak, a majmok viszont gondolkod­nak ugyan, de fejlettségük valahol a középkornál tart... Szóval, a sztori nem lenne rossz. (Annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy a törté­netnek számtalan irodalmi előképe van, többek között Swift Gulliverje, ahol is a nyihahák országában a lo­vak intelligensebbek az em­bernél). Különösen nem rossz, az író Pierre Boulle legfőbb kérdésére adott csattanós, rajtunk csattanó válasszal együtt. Vagyis arra a kérdés­re adott felelettel, hogy mi okból nem fejlődött ki — vagy fejlődött vissza — az emberi értelem ezen a távoli titokzatos bolygón, s mi ok­ból keletkezett helyette ma­jomcivilizáció. Sajnos, a film rendezője, Franklin Schaffner azonban ezt így meglehetősen kevés­nek találta ahhoz, hogy más- fél-két órára a vetítővászon elé ültesse a közönséget. Az eredeti írói kérdés helyett inkább azt kezdte boncolgat­ni, hogy miként is sikerült a majmokkal fölvenni a kap­csolatot. (Ezt ugyanis szám­talan nehézség akadályozza. Többek közt a majomcivili­záció élenjárói eretnekségnek bélyegeznek minden olyan öt­letet, miszerint az ember ér­telmes lény volna.) Nos, ezzel az új/kérdéssel bevonult a filmbe a kom­mersz minden alapvető, nem idevaló és ízléstelen kelléke. A történet bunyóval, üldö­zéssel. szökéssel, látványos brutalitásokkal, funkciótlanul bedobott nőfigurával, alantas humorral hígul. talom kiszolgálói a fejükkel. Alekszej Batalov, Oleg Sztri- zsenov és Igor Kosztolev~ szkij higgadt és csaknem pa- toszmentes alakítása beleillik a történelmi tablóba. A jellemformálás remek példáját viszont lnnokentij Szmoktunovszkij adja. a kor­mányzó szerepében. Az általa végigjátszott epizódot nem lehet elválasztani a film egyéb részeitől, de ez a rész­let önálló mestermunka, a lélekábrázolásnak filmen rit* kán látható teljesítménye. Tudja, mi a cári utasítás mértéke,, de azt is érzi, hogy ez egyszer egy törékenységé­ben is hajlíthatatlan ellenfe­let kapott Trubeckaja szemé­lyében. A hercegnő előtti hajbókolásból indul, a széles vigyorból, hogy aztán fölébe kerekedve, a hatalom által adott, kisebb méretű zsar­nokságában. fölülről és gőg­gel utasítsa, lerázza magáról az asszonyt és a kényelmet­lenséget. Dmitrij Meszhijev opera­tőri munkája a romantika lo- bogását élesztgette bennünk, azokkal a színekkel, áttűné- sekkel. állóvá visszafogott képekkel és a természet egy- egy csodálatos látványának a megörökítésével, ami a film gazdag hatását még fo­kozta. A néző jókat kuncog a csó- kolódzó majompofákon, észre sem véve olyan stílustörése­ket, mint amilyen a szőrös, ügyetlen jelmezek és az élet­hűnek szánt majommozgás közt van. A néző izgul a cse­lekményen, s átsiklik olyan tartalmi szakadékokon, mint amilyen a film keretét és kö. zepét választja el egymás­tól. A néző kéjesen borzong, amikor az Embert almozott ketrecben látja — felsóhajt; „Micsoda rémes jövő!”, s tö­kéletesen megfeledkezik az ugyanilyen állatkerti ember, ketrecekkel terhes múltról... jelenről. Végül is A majmok boly­gójában egy olyan fura egy­veleg jött létre, amely ké­pes arra, hogy osztatlan tet­szést csikarjon ki a moziba látogatóktól, akár a esihipu. hit, akár a komoly gondo­latokat hordozó alkotásokat kedvelik. Kár, hogy ezt a film nem művészi értékével, hanem ügyes fogásokkal éri el. Németi Zsuzsa VÉGH ANTAL JÉGZAJtÁS (REGENY) 16. Más ok is volt: az ácsok egy idő óta többet faragtak le a gerendáknak, oszlopoknak kijelölt rönkökből, csak azért, hogy minél nagyobb, kiadó, sabb forgácsokat vihessenek haza. Ide jutottak. Reggel Sándor bátyját el­küldte az oroszokhoz benzi­nért. Ha nem kapnak üzem­anyagot, két nap múlva leáll a fűrész. Csak a jég ne jönne még; legalább két hétig, hadd tudnának a jeges ár fogadá­sára felkészülni. Tíz ember éjjel-nappali szolgálatban meg tudja vé­deni a hidat a jégtől. Hosszú rudakat faragtak. A híd korlátján állva, ezekkel szét lehet törni a jégtáblákat, el lehet piszkálni a vízen a nagyját, hogy ne ütközzenek a gyenge oszlopoknak, ne torlódjanak fel. Az a legna- gvobb bai, hogy alacsony a híd. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság 1972-ben indította el azt. az akciót, amelynek cél­ja, hogy kedvezményre jo­gosító jegyek és utalványok kibocsátásával járuljon hoz­zá a tanulók és dolgozó fia­talok táborozásához üdülé­séhez, kulturális igényeinek kielégítéséhez. A támogatás formái — a kulturális és a turisztikai utalványok — az elmúlt esztendőben váltak véglegessé. A Heves megyei Tanács ifjúsági titkára, Péli Béláné elmondotta hogy az idén a? Állami Ifjúsági Bizottság csaknem másfél millió fo­rintos kedvezményt biztosí­tott a megye fiataljainak. A turisztikai utalványokat, amelyek elsősorban az uta­zásokhoz és a táborozások­hoz nyújtanak támogatást, az ifjúság egyes rétegeinek megfelelően csoportosították. Az ifjúmunkások nyáron a SZOT-üdülőkbe kapnak egy­hetes beutalót, a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok pe. dig — munkájúk idényjelle­Nyáron majd meg lehet erősíteni a híd oszlopait. Van nyár, hogy térdig ér csak itt a víz, akkor lehet majd dolgozni. Minden osz­lop elé jégtörőt építenek! Bá­lint már kitervezte, jó erős oszlopokat köttet egybe, be. vasaltatja, elől éles vasa lesz, hogy tudja vágni, szag­gatni a jégdarabokat. Nyárra a kapitány cölöp, verőket ígért; olyanokat, amelyeket gőzgép hajt. Este találkoztak. Beesteledett. Zsuzska vet­te a kendőjét, kabátját, és mint máskor, bejelentette: — Megyek a tejért. Berci tudta, hogy Zsuzska nemcsak oda megy ... Bálint a templomkertnél várta. — Most már meg kellene beszélnünk mindent! — Hogy lehet ezt itt a ke­rítés mellett, utcasarkon ? Ar­ra alkalom kell . . . — Kerítsünk rá alkalmat! Lehetne már Bercivel be­szélni 1 gére való tekintettel — a téli hónapokban vehetik igénybe a jegyeket. Érdekes­ség. hogy az ifjú mezőgaz­dasági dolgozók Budapest és Kőszeg mellett ebben az év­ben már Egerben is pihen­hetnek: az Egri Csillagok Tsz szállodájában. Heves me­gyében összesen 310-en kap­tak és kapnak táborozási, illetve üdülési kedvezményt a dolgozó fiatalok közül. Az egyetemi és főiskolai hallgatók a Balaton melletti Expressz ifjúsági táborokban pihenhetik ki a tanulmányi év és a vizsgák fáradalmait. A hallgató-házaspárok telje­sen ingyenes ellátásban ré­szesülnek a többiek pedig 150 forintos térítés ellené­ben vakációzhatnak a „ma­gyar tenger” partján. A kö­zépiskolások a Velencei-tó és a Balaton mellett valamint a Duna-kanyarban nyaral­hatnak — ugyancsak kedvez­ményesen. További segítsé­get jelent a szállás, az ellá­tás és az állandó programok biztosítása mellett hogy az — De még mindig olyan gyenge ... tegnap is elájult. Itt hagyjam? Itt fogom hagy­ni... De a gyerek! Nélküle én nem mehetek! Anya va­gyok . . . Tudom, te se akarsz elszakítani a gyerektől. De Bercit se szakíthatjuk el tő­le , Még most nem! Milyen szerencsétlen vagyok én, Bá­lint ... Ne félj, a tied va­gyok. — Nahát akkor... Valaki jött az úton a sö­tétben. Behúzódtak a temp­lom falához. — Menjünk, és most... most rendezzünk el min­dent. Add ide a kezed .. .1 — Most csak mindent el­ronthatnánk! Másnap Bálint az este em­lékével melengette magát. Bement a bódéba — a kály­hában már égett a tűz, nagyon nehezen gyülekeznek ma reg­gel az emberek! Még azok is elmaradnak mostanában, akikre végig számított. Most már széltében-hosz- szában beszélték a faluban: Ostobaság volt elkezdeni ezt a hidat! .Meg kellett volna várni, amíg majd épít az ál­lam. A híd építése az állam dolga! A katonáké, hogy fel­robbantsák, az államé, hogy visszaépítse. Ha a rongyo­soknak kell a híd, építsenek maguknak. Aki lóidét akar magának, menjen érte .. .! Angyal Sándor munka kezdésre kongatta a vasat, üdülőjeggyel féláron utaz­hatnak a fiatalok a vasúton; Az úttörőknek főként a póri. dortáborozáshoz nyújt jó le­hetőségeket az Állami ifjú- sági Bizottság. A legjobban tanuló kisdiákok 10—14 na­pos gyalogtúrán vehetnek részt az Edzett ifjúságért mozgalom keretében. Népszerűvé váltak a fia.; talok körében már ismert étkezési utalványok, ame­lyeket 100 forint. értékű tömbökben bocsátanak a rendelkezésükre. Ezek a je­gyek az első osztályú étter­mek kivételével — most már valóban — bárhol beváltha­tók. A baráti szocialista orszá­gokba történő utazásokhoz 500 forintos utalványokat ad az ÁIB a Heves megyei fia­taloknak elsősorban a két testvérterületre: Csuvasiába és Targovistébe. Ezt a ked­vezményt a legkiválóbban dolgozó KISZ-aktívisták kapták, közöttük a kiváló klubok, mint az andornaktá- lyai ifjúsági klub tagjai. Bálint megszámolta az em.- bereket: kilencvenhét. . Tiszteletes úr vasárnap a hídépítésről prédikált. Le­sett, pislogott a gyülekezet, de dolgozni mégse jöttek többen. — Elkezdjük! — kiáltotta Bálint. — Egész nap a desz­kákat! Az a legfontosabb! Ha anélkül megy a híd a tél­nek, tavaszra hírmondó sem marad belőle. A deszkákon állva meg lehetne vlfieni a hidat. Tavaszra jöhet segítség; és akkor két hét se kell neki, átmehetnek az első szekerek. Éppen akkorra, mire eke kell a Tisza grófok földjének. Immel-ámmal fogtak hoz« zá a munkának. Hogy kelle­ne ezekbe az emberekbe most, a legnehezebb időben, lelket önteni? Őbenne honnan van még erő? Ha nem lennének Zsuzskával az esti találkozá­sok ... Neki kaland ez a híd.... már rég tudja. Az embereknek — akik még itt maradtak — nem! Nekik ez a híd a túlsó part löldjeit je­lenti. Lement a partra, és meg­nézte a vízállást. Tegnap es­te óta tizenkét centit áradt a folyó. A fogatok már nem tudnak lejönni a töltésről, ott ráírják le a fákat Az embe­rekbe vállukon hordják le a í Folytatjub-t, Farkas András A majmok bolygója Amerikai film

Next

/
Oldalképek
Tartalom