Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

VIEÄG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK! JjgjWg ____________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X XVIII. évfolyam, 154. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. július 2., szombat Németh Károly hazaérkezett a Szovjetunióból TÁJÉKOZTATÓ A KGST VARSÓI ÜLÉSSZAKÁRÓL I ÜJ KORMÁNYBIZOTTSÁG ALAKUL: A KULTURÁLIS KAPCSOLATOK TANÁCSA 1 KISZÉLESÍTIK AZ ÁL- LAMPOLGARI ÉS JOGI ISMERETEK ISKOLAI OKTATÁSÁT «• Ülést tartott a Minisztertanács Pénteken hazaérkezett Budapestre Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki az SZKP KB meghívására Uk­rajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának ven­dégeként tartózkodott a Szovjetunióban. Vele együtt érkezett a kíséretében levő Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tagja, miniszter­elnök-helyettes és Szlame- niczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ukrajnai tartózkodása ide­jén Németh Károly találko­zott és szívélyes. elvtársi légkörű megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Scser- bickijjel. az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjával, Ukrajna Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkárával és Szovjet- Ukrajna párt- és állami ve­zetőivel­Iraki pártmunkás- küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására pénteken hazánkba érkezett az iraki Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának párt­munkásküldöttsége, élén Ab­dul Dzsabbar Ahmaddal, a Baath-párt propaganda- és tájékoztatási osztályának ve­zetőjével. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztat­ta a kormányt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak Varsóban tartott XXXI. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 82. üléséről- A Mi­nisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások vég­rehajtására. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a A Minisztertanács dr. Ba­kos Zsigmondot könnyűipari miniszterhelyettesi, dr. Gadó Ottót és dr. Ganczer Sándort az Országos Tervhivatal el­nökhelyettesi, dr, Horváth Lászlót nehézipari, Kovács Gyulát külkereskedelmi és Urbán Lajost közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesi tisztségéből felmentette, egy­ben dr. Csurgai Lajost nehéz, ipari miniszterhelyettesé, dr. Horváth Lászlót és Kovács Gyulát az Országos Tervhi­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Selye Já. nos Kanadában élő stressz- kutatót 70. születésnapja al­kalmából nemzetközileg ki­emelkedő tudományos mun­kássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság ba. Finn Köztársaságban tett hi­vatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány határozatot hozott a Kulturális Kapcso-j latok Tanácsának létrehozá­sáról, s a Kulturális Kap­csolatok Intézete feladatkö­rének módosításáról. A Kul­turális Kapcsolatok Tanácsa kormánybizottságként műkö­dik. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a tárca területén folyó üzem- és munkaszervezés helyzetéről. A kormány el­fogadta a jelentést, és meg­állapította: a vállalati szer­vezés — ezen belül az üzem- és munkaszervezés — haté­konyságának további növe­lésére van szükség. vatal elnökhelyetteseivé, Káp­lár Józsefet külkereskedelmi és dr. Szabó Imrét könnyű­ipari miniszterhelyettesé, va­lamint dr. Ganczer Sándort az Országos Vezetőképző Központ főigazgatójává ki­nevezte. Az Elnöki Tanács Földi László könnyűipari miniszté­riumi államtitkár — nyugál­lományba vonulása miatt, ér­demeinek elismerésével — felmentette tisztségé, bői és dr. Bakos Zsigmondot bérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntette ki. A kitüntetést dr, Németh Jó­zsef, hazánk kanadai nagy­követe adta át. Az igazságügyi, az okta­tási és a munkaügyi mi­niszter javaslatára a kor­mány határozatot hozott az állampolgári és a közérdekű jogi ismeretek iskolai okta­tásának kiszélesítéséről­A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány megszabta az államigazga­tási vezetők és ügyintézők képesítésével kapcsolatos kö­vetelményeket. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a sa­ját, a bizottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkárrá ki­nevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földi László­nak több évtizedes munkás­sága, valamint munkásmoz­galmi tevékenysége elismeré­seként a Munka Vörös Zászló Érdemredje; dr. Gcdó Ottó­nak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének eredmé­nyes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át.. Jelen volt a kitünte­tések átadásánál Huszár Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Keserű Já­nosáé könnyűipari minisz­ter. (MTI) Felmentések — kinevezések könnyűipari minisztériumi ál­lamtitkárrá, Urbán Lajost Dr. Selye János 70 éves Kitüntetések a Semmelweis-évfordulón Biztató félév üzemeinkben Semmelweis Ignác, az anyák megmentője , a nagy tudós születésnapja alkalmá­ból orvosokat, gyógyszerésze, két, egészségügyi szakdolgo­zókat tüntettek ki pénteken az Orvos—egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Semmelweis-termében. Az ünnepségen — amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Zsögön Éva egészségügyi államtitkár —. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter mondott beszédet. Emlékeztetett arra, milyen szívós küzdelmet folytatott Semmelweis tanai elismerte­téséért. Nem önmaga dicsősé­géért küzdött, hanem hogy életeket mentsen. Az egész­ségügyi dolgozóknak ma is ezért a célért kell — köny- nyebb és szebb körülmények között — küzdeniök. A leg­eredményesebbek munkáját ismerik el a kitüntetések. A gyógyító embernek azonban a legszebb kitüntetés a be. teg hálás pillantása, ha szen­vedése csökken, ha gondosko­dunk róla, ha mellette ál­lunk — mondotta Schultheisz Emil. Ezt követően a mi­niszter átadta a kitüntetése­ket. Az egészségügy területén vég­zett kimagasló munkájáért több Heves megyei szakem­ber kapott elismerést. Kiváló orvos kitüntetésben részesült dr. Pintér László, a Gyöngyösi városi Tanács. Bugát Pál Kórházának osz­tályvezető főorvosa. Kiváló gyógyszerész kitün­tetést adományoztak Végh Miklósnak, a Heves megyei Tanács Gyógyszertári Köz. pontja igazgató-főgyógysze­részének. Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést kapott: Csernyák Imre, a Gyöngyösi városi Tanács Bugát Pál Kórházának osztályvezető fő- ápolója, valamint Kiss Imré­vé, a parádfürdői SZOT-sza- natórium főnővére. Tegnap — beléptünk az esztendő második felébe. S mint ilyenkor már lapunknál is hagyományos, ez alkalom­mal is gyorsjelentésben tá­jékozódtunk jelentősebb üze­meink, vállalataink első fél­évi eredményeiről. Érdeklő­désünkre Bélapátfalváról, Egerből, Gyöngyösről és Sí­rokból kaptunk információt telefonon, telexen. A Finomszerclvénygyár mint értesültünk: a tavalyi­nak egyötödével növelte ter­melését, árbevételét, ami az idei tervhez képest is lénye­ges túlteljesítés, értékben el­éri már a félmilliárd forin­tot. Tovább javult a terme­lékenység, különösen a bá­zisidőszakhoz viszonyítva je­lentősen nőtt a vállalat jöve­delmezősége, a bérszínvonal 5,5—6 százalékkal haladta túl az elmúlt év első hat hónap­jáét. Az értékesítésben — a kül­földi partnerek kérésére tör­tént szállítási átütemezések, időpontváltoztatások miatt — az időarányosan tervezett ex­portban sajnos némi lemara­dás történt: csupán a szocia­lista piacokon sikerült meg­közelíteni az eredeti elkép­zeléseket, a tőkés vásárlások azonban jobban elmaradtak a várakozástól. Biztató vi. szont, hogy éppen ezekben a napokban újabb, számottevő megrendelésekről tárgyalnak az egriekkel, ami év végéig bizonyára korrigálja a mos­tani eredményeket. Az Izzó gyöngyösi gyára — o Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója és a va­sascentenárium alkalmából tett vállalásaihoz híven — termelési, illetve értékesítési programját is túlteljesítette. A tavalyi hasonló időszak­kal összehasonlítva — teljes egészében a termelékenység javításával — 25 millió fo­rinttal több árut készítettek a Pipishegyen. Az eredmé­nyes munka verseny hatására a gépeladások tervét kere­ken 10 millió forint érték­ben sikerült túlteljesíteni, a tranzisztorgyártásban pedig az éves elképzelések 57 szá­zalékát tudták valóra válta­ni. A gyár maradéktalanul eleget.tett a szocialista pia­cokra ígért szállítási kötele­zettségeinek, sőt, későbbi ké­A gazdasági verseng szorításában ÉRDEKES KÉRDÉS került szóba a minap egy beszél­getésen, amelyet államigazgatási és vállalati szakemberek folytattak egymással a szocialista gazdasági integráció mindennapos gyakorlatáról. A kérdező azt feszegette: a szocialista piac, a nagy volumen, a több évre szóló szállí­tási szerződések vajon nem kény elmesí tik-e el a vállala­tokat, e kapcsolatok biztonsága nem hat-e a műszaki fej­lődés, a termékmegújítás követelményével szemben? A jelenlevő vállalatvezetők — a nehéziparból éppúgy, mint a gépiparból, kisüzemek és nagyvállalatok képviselői egyaránt — határozottan cáfolták, hogy e veszély reális lenne. És az érvek, amelyeket felhoztak, meggyőzték hall­gatóságukat arról, hogy nem „kötelező tiszteletkor”, amit mondanak, és nem is gondjaik rejtegetése, palástolása, hanem maga a valóság. A mai valóság — ezt azért feltét­lenül hozzá kell tenni, mert néhány évvel ezelőtt még valóban úgy festett a kép, ahogyan azt a kérdésfeltevő is érzékelte. Az integráció, a nagyobb' fokú gazdasági összefonódás kritikus szemlélői rendszerint azt állítják, hogy az egy« másközti kapcsolatok fokozása befelé forduláshoz, a kül­világ kizárásához vezet. Nos, ezek a vállalati szakemberek éppen azt bizonyították, hogy a külvilág versenye — a partner KGST-országok éppúgy, mint az integrációs szer­vezethez nem tartozóké — hajtja-űzi őket abban az irányban, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel egy-egy nagyobb meg­rendelés birtokában, hanem tudatosan készüljenek arrsc, hogy legközelebb is megszerezhessék azt. És az ser» mindegy, hogy a már érvényes szerződéseknek milyen szín­vonalon tesznek eleget. Amióta a KGST-ben új árképzési elv, az úgynevezett csúszó árbázis rendszere érvényesül — az árakat többé nem egy-egy tervidőszakra rögzítik, ha­nem évről évre korrigálják — megnőtt a minőségi ténye­zők, a termelékenységi mutatók szerepe is. Hiszen csak azért a termékért kérhetnek többet, amely valóban különb annál, amit az előző évben gyártottak. A VÁLLALATOK SZERETIK, ha kapacitásuk jó ré­szét a KGST-partnerek kötik le. Néha túlságosan is... Ez nagyfokú biztonságot jelent számukra középtávú terveik elkészítésében, a várható árbevételeik kalkulálásában és számos más területen. Ezért azután sokszor kevesebb ér­deklődéssel fordulnak a hazai megrendelők és még kevésbé a KGST-n kívüli piac felé. Ez viszont már nem szeren­csés, legalább két okból sem. Az egyik: nem biztos, hogy ami jó a vállalatnak, az minden esetben hasznos a nép­gazdaságnak is. A szocialista exportnak — különösen a gép- és könnyűiparban — rendszerint jelentős tőkés import­vonzata van és ma még csak kevesen vállalkoznak arra, hogy az ehhez szükséges devizát maguk kitermeljék. Már­pedig a jelenlegi tervidőszakban, amikor a népgazdaság külső és belső egyensúlyának helyreállítása az egyik köz­ponti feladat, erre is tekintettel kell lenni. A másik: nem mindegyik partnerország tudja olyan mértékben növelni szállításait számunkra, mint amilyen mértékben a magyar vállalatok elégítenék ki az ő keresletüket. Gyakran ez a háttere annak, ha egy vállalat arra panaszkodik, hogy egyik, vagy másik főhatóság nem támogatja exportnövelési elképzeléseit. EZÉRT IS és a nemzetközi méretű munkamegosztás tendenciáit figyelembe véve is szerencsésebb, messzebbre mutató, ha vállalataink a késztermékexport mindenáron való erőltetése helyett több figyelmet szentelnek a szako­sításnak, a kooperációnak, a részegység- és alkatrészgyár­tásnak. ''/agyis olyan viszonyok kialakításának, amikor két vagy több ország vállalatai megosztják egymás közt a fejlesztés és a termelés terheit és egyben biztosítják egy­más szállításainak ellentételezését. Ezt az igényt, persze, ma még nem szabad kizárólag a vállalatok címére meg­fogalmazni. A KGST mechanizmusában az ilyen jellegű egyezmények többségét felsőbb szinten — államközi, mi­nisztériumok közötti tárgyalások eredményeként — kötik. Az akciók sikere, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két- és többoldalú kiegyensúlyozottsága tehát az irányítószer­vek munkáján is múlik. & t rések teljesítését is előbbre hozta, míg tőkés exportját másfélszeresére bővítette. A kiemelt gazdaságpoliti­kai célkitűzések arányos megvalósulása, illetve a ter­vek túlteljesítése lehetővé tette, hogy július 1-től a dol­gozók jövedelmét 10 száza, lékkai növelni tudják. Bizto­sították, hogy az 1979-re el­képzelt alsó bérhatárokat már most elérjék, illetve túl­haladják. A Máira vidéki Fémművek 651 millió forint értéket ter­melt az év első felében, ami a tavalyi hasonló időszakhoz és az idei tervhez képest is túlteljesítés. A szép ered­mény a termelékenység je­lentős növekedésének követ­kezménye. A vállalat termékeiből 176 millió forint értékű került külföldre — annyi mint tavaly ilyenkor — a tőkés piaci export azonban nagyobb volt az elmúlt évinél. A külföldi értékesítésben ősz- szességében mutatkozó né­hány százalékos lemarad oka, hogy nem várt mérték­ben növekedtek a belföldi igények, amelyek kielégítését a 25 éves jubileumát ünnepJ ló vállalat kötelességének érezte. A Mátravidéki Fémművek kollektívája azon van, hogy a hátralevő félévben to­vább javítsa munkáját, s hi­ánytalanul teljesítse idei programját. A Cement- cs Me'szművek Bélapátfalvi Gyára meglehetősen nehéz idősza­kot hagyott maga mögött: az eltelt hónapokban nem volt megfelelő a vagonellátás, ba­jok voltak a fűtőanyagként használt szén szállításával és minőségével, s például vá­ratlanul megrongálódott az egyik klinkerkemence is. Szerencsére a jubileumi munkaverseny lendülete —a szocialista brigádok igyeke­zete, különösen pedig a javí­tók példás helytállása — si­keresen átsegítette gondjai­kon is a bélapátfalviakat,1 „Feszített” terveiket is telje­síthették, sőt, túlteljesítheti ték így, ami rendkívül bizta-1 tó a továbbiakat illetően. (—wJL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom