Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

NUDISTÁK? A csecsemő napoztatásáról A baba helyes gondozásához hozzátartozik a rendsze­res napoztatása is. A napfény ibolyántúli sugarai a bőrben D-vitamint termelnek s erre a baba szervezetének feltétle­nül szüksége van. A babát hozzá kell szoktatni a naphoz- Először a Iá*, bait napoztassuk 3—4 percig, majd az időt naponta 2 perc­cel növeljük. Ha kellemes meleg van, tegyük szabaddá a baba karját is. Az arc napoztatását óvatosan kezdjük, mert a baba szemének hozzá kell szoknia az erős fényhez. A meztelen napoztatást csak akkor kezdjük el, ha a baba testrészeit külön-külön már több napon át érte a napfény és a levegő hőmérséklete is megfelelő. A meztelen napoztatást 2 perccel kezdjük, egyenlő ideig fektessük há­ton és hason. Az időt naponta 2 perccel növeljük (elölről és hátulról), amíg elérjük a 25—30 percet. Ennél tovább nem ajánlatos a napoztatás, amelyre a délelőtti vagy dél­utáni mérsékelt meleg alkalmasabb, mint a déli hőség. Napozás közben figyeljük a baba arcát, ha kipirul, túl melege van. Ebben az esetben a napozást abba kell hagy­ni- Lázas vagy beteg csecsemőt nem szabad napoztatni! Ügyeljünk arra is, ha hirtelen hűvösebb lesz, beborul az ég, azonnal takarjuk be a babát, nehogy megfázzon. Vízparton és magaslaton erősebb a napfény, tehát még fokozottabban kell figyelni a babára. A túlzott napoztatás árt a babának! Nemcsak azért, mert a súlyos leégés éppen olyan veszélyes, mint a más hő okozta égés, hanem azért is, mert a lebarnult test csak ki­sebb mennyiségű hasznos napsugarat képes befogadni. Na­poztatás közben kínáljuk meg a babát néhány kanálka cit­romos limonádéval vagy gyümölcslével. A falevelek között átszűrődő napfény nem árt, sőt használ, mert a napfény ibolyántúli sugarai árnyékban is kifejtik kedvező élettani hatásukat. A napoztatási idő alatt természetesen vigyük ki a kicsit az árnyékból a sugárzó napra. A fejét vékony kis kendővel lazán kössük be. Ha a baba már ül vagy mászik, fejét kis kalappal védjük a naptól. Napoztatás előtt a baba finom, érzékeny bőrét kenjük be AZULÉNES BABAKRÉMMEL, amely védi, táplálja és puhán tartja a bőrét­Fost Katalin Szépségápolás— negyven felelt Az ápoltságról, a kellemes külsőről az évek teltével sem feledkezhetünk meg. Sőt, idős korban még több törő­dés szükséges. A gondozott, jól ápolt nő. bármilyen idős — kellemes hatást kelthet. Fontos, hogy idős korban ne essünk túlzásokba. Ne akar­junk mindenáron huszon­évesnek látszani. Az öltözkö­désünk és a kikészítésünk legyen mindig diszkrét, ne harsogjanak a színek raj­tunk, de ne is legyünk szür­ke egerek. Fontos a színek harmóniája, nyugodtan al­kalmazhatunk világos, üde színeket, vagy egy-egy ha­tározottabb színnel tehetjük vidámmá öltözködésünket, kikészítésünket. Az idő múlásával legin­kább a ráncok megjelenése nyugtalanítja a nőket. Pedig a legtöbbször csakis a saját hanyagságunk az oka, ha ráncos lesz az arcunk. Emlé­kezzünk csak vissza, hány­szor napoztunk már órák hosszat anélkül, hogy vala­milyen óvintézkedéssel véd- tük volna arcbőrünket, más­kor a hirtelen hőmérséklet­változásnak nem tulajdoní­tottunk jelentőséget, vagy válogatás nélkül alkalmaz­tunk mindenféle arcfestéket, kozmetikai szert. Hányszor kezdtünk gyors fogyókúrába, ami hátrányosan hatott bő­rünk rugalmasságára. Gyen­ge, vagy túlságosan erős napfénytől, vagy a hó vakító fehérségétől. Mindezek ma­radandó, kisebb nagyobb ráncokat ásnak arcunkra. Jegyezzük meg, hogy az ilyen helyzetekben az arcnak kö­rülbelül 60 izma lép műkö­désbe, nevetéskor csak 13. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a ráncoktól való félelmünkben kifejezéstelen maszkká kelle­ne merevíteni arcunkat. Liegyünk mértéktartók és ismerjük meg azokat a le­(Fotó: Vie Nouve) flumorszolqálat — Uram, most reggel sok­kal könnyebben köhög — mondja az orvos, betegének. — Nem csoda, egész éjjel gyakoroltam. A család feje betegen fek­szik ágyában. Az orvos meg­vizsgálja, majd így szól: — Az ön férje valahogy nem tetszik nekem. — Nekem sem, doktor úr, de mit csináljak, ha olyan jó a gyerekekhez! O Vadászok beszélgetnek. — Lőttél valamit? — Lőttem. — Mit? — Nyuiat. — Vadat? — Nem. De a gazdája vad volt. O Pontos számolás. — Hányszor buktál meg a vizsgán ? — A holnaputánival együtt négyszer. O — Vegyünk egy autói, hogy világot lássunk. — Ezt a világot vagy a másvilágot? O — Hogy érzed magad a há­zasságban? — Mintha visszatért volna a gyermekkorom. — Miért? — Titokban cigarettázom, titokban iszom, titokban né­zegetem a szép nőket. SASS ERVIN: Kút Sehol egy ház, csak az idegen kút. Szomorú, csüggcteg, régi. Messzire kanyarog tőle az út. víztükrét senki se nézi. Egyedül maradt. Méltó csodának. Kiszolgált nemzedékeket. Az idegen kút így vág a nyárnak, elrejtve volt emlékeket. Azt a katonát, véres, szép arcát: mosdani ide érkezett. És azt a lányt is, hószínű karját, bánatban, hogy beléveszett. Villámok lángját a mélyben őrzi, s a Holdnak szikrázó szemét. Korhadó gémjét napfény felhőzi, muzsikál hangtalan zenét. Sehol egy ház, csak az idegen kút. Szomorú, csüggeteg, régi. Messzire kanyarog tőle. az út, viztükrét senki se nézi. MEZEY KATALIN: Tenger kékrecés kristályüveg a felszíne és partján havas homokot csiszol kis barokk kagylóhéjakat és tiszta mint a jég mint vastag falú pohár üvege kék szürke zöld sötétsárga homokra vékony ereket ír. PETRI CSATHÓ FERENC: Mária ünnepei József halott már három éve. A gyerekek havonta egyszer vendégségbe mennek Máriához. Eszik a madárlátta kenyeret, a hamubasült pogácsát. Azt mondják: tél jön. Azt mondják: nyár jön. topognak, álldigálnak, darálják, mint a verkli: vigyázzon magára, drága mama. A KAKUKKFIÖK ÉS AZ ÉDES MAMA (Fotó: A. Zsitomirszkij) hetőségeket. amelyek eltom­pítják a megerőltetések, vagy a kellemetlen körülmények által előidézett nyomokat. A ráncokat ne próbáljuk meg púderrel eltüntetni, mert még feltűnőbbek lesz­nek. A szarkalábak megelő­zésére tisztítsuk az arcot a halántéktól az orr felé in­duló mozdulatokkal. A toka képződésének megelőzése ér­dekében az arcot mindig alulról felfelé mossuk és tö­röljük. Néhány eljárás, amely kés­lelteti a ráncok megjelené­sét! Mossuk az arcot és a nyakat gyakran friss nyers tejjel, amelyhez néhány csepp citromlevet csöpögte- tünk Négyrét hajtott gézda­rabot itassunk át tejjel és könnyedén tamponáljuk ve­le a bőrt. Hetenként kétszer készítsünk tojásfehérje pako­lást, amelyhez kiskanálnyi citromlevet is adunk. A sár­garépa gazdag A vitamin tartalma miatt újjáéleszti és erősíti a bőrt, megelőzi a ráncképződést és a szövetek gyengülését. A sárgarépát használhatjuk vékony kari­kára vágva és közvetlenül az arcra helyezve, vagy lé for­májában — amit úgy ka­punk, hogy a sárgarépát hús­darálón átdaraljuk —. Ken­jük be az arcot és a nyakat ezzel a lével és hagyjuk meg­száradni, majd fél óra múl­tán ismét kenjük be. Meg­reszelve is használhatjuk a sárgarépát, tiszta lanolinnal összekeverve, hogy könnyű krém halmazállapotú legyen. Ha már megjelentek a rán­cok, akkor aktívabb ható­anyagú készítményekhez kell folyamodni. Íme egy arevíz- recept, amely jó hatású a ráncok ellen: Főzzünk fel egy liter esővízben 100 gramm árpát és 50 gramm árpakását. Szűrjük át és ad­junk hozzá 2 gramm timsót. pk — Hahaha és még- egyszer hahaha ... Te persze azt hiszed, mi? — kacagott fel sztentori hangon, kissé a sátánra em­lékeztetőén Pacolai, miközben ujjaival az égre mutatott. — Mit hiszek én, hahaha és mégegy- szer hahaha? — pró­báltam visszakér­dezni és nevetni, de kevésbé sátánian. — Hogy a világ­mindenséget alkotó csillagrendszerek ka­otikus összevissza­ságban helyezked­nek el... Azt hi­szed, mi? Pacolai ilyen volt. Mentünk az utcán, andalogtunk, ifjú­korunkat idéztük, és akkor váratlanul eszébe jutott az, amit a legfrissebben olvasott valami nem éppen legfrissebb tu­dományos folyóirat­ból és aztán már is­ten se mentett meg senkit, hogy ő arról a kérdésről a tudo­mányos hozzáértés alapján nyilatkoz­zék. így tudtam meg többek között tőle, hogy az óriásgyiko- kat azért hívták óriásgyíkoknak, mert óriásak és gyíkok voltak, hogy az atom­nak magja van, amit persze nem lehet ki­köpni úgy, mint a cseresznyét, pedig ez a gyümölcs és társa a meggy az, amely egy az egyben utá­nozza az atomot ma­gostól. Az üstökösök­nek üstökük van, azért is hívják őket üstökösnek. meg hogy a konténerizá- ció nem más, mint a civilizáció modernül ejtve, egyforma vég­ződésük is nyilván­valóan ezt bizonyítja. Mindezek után nem okozott végtére is semmi meglepetést a számomra Pacolai ma esti tudományos megjegyzése, misze­rint a világminden­séget alkotó izék ... — Mik vannak ka­otikus összevissza­ságban? — Először is nin­csenek — válaszolta fensöbbségesen Pa­colai. — Másodszor is a csillagrendsze­rekről van szó. Most olvastam kedvenc tudományos lapom­ban, amely behatóan foglalkozik a csilla­gászat legújabb kér­déseivel — ábrándo­zott el, mint aki va­lami régen olvasott szerelmes regény hő­sének képzeli magát — szóval most olvas­tam, hogy teljesen ostoba feltevés ez... — Micsoda? — Hát az, hogy a csillagrendszerek ka­otikus összevissza­ságban helyezkednek el a világegyetem­ben ... Teljesen os­toba feltevés. Ezért jó, ha az ember tá­A/VWvAAA/VNAAAA/WAAAAAAA/\AAA\VVAAA^V\AAAW)AAW/N/SAW/NAAA/W)AAA/W\AAAAAAA/NAíVAVyV*AVA'^^AAA A címben idézett szólás Balassi Szép Magyar Komé­diájában is nyelvi szerepet kap. Ma inkább ebben a változatban szoktuk emle­getni: Szeget szeggel. Eger­ben a nyári játékok idején az érdeklődő közönségnek al­kalma lesz a komédia megte­kintésére. Ebben a közlemé­nyünkben hívjuk fel a figyel­met arra. hogy érdemes oda­figyelnünk a darab nyelve’ zetére i6. Nem véletlen például az sem, hogy az író az erősebb hangulati színezetű hatás festésére oly gyakran él szó­lásokkal is. A darabbeli szó­lásmódok ábrázoló és közlő szerepük mellett a komikus, a gunyoros, az ironikus hatás felerősítésére is igen alkal­masak. Több szólása még ma sem avult el. s így a hallgatóság jól értheti, érezheti, mire utal a szerző pl. e szólás­módokkal: „Idővel ebnek foga kopik, s délceg lónak is háta túrósodik (kisebese­dik)”. — „Néma gyermeknek anyja sem érti szavát” — „Egyben hordjuk az gubát”. — „Akár mint hányod a borsót az falra, nem ragad rá”. — „Heában hegedölsz az malomban”. — „Sok vá­gással dől le az nagy fa”. — „Olyan magot arat, az miné- möt vetett”. — „Sem ujja, sem gallérja, eb vegye ma­gára!” A darabbeli beszédhelyzet segíti a hallgatóságot abban, hogy néhány ma már való­ban elavult szólás mondani­valóját is érzékelhesse: „Ne korpázz, nem állhatja fejem az hév lúgot.” — „Láss agge­bet az zöld ágon!” Megüti fülünket néhány olyan mon­dás is. amelynek valódi mon­danivalóját csak az értheti meg, aki még ismeri a szó­lásban szereplő, ma már el­avult szavak fogalmi tartal­mát és használati értékét „Immár ő mind elpöngeté az aggná szót” szólást érdemes ebbe a rokon értelmű szólás­sorba is beleilleszteni: Aggnő beszéd (mese); csak aggnő- szó (pletyka). A junguta, jungáta szó mint a lágy, édes sajtnak a megnevezése, szé­lesebb körben is ismert volt Balassi korában, s így a ko­rabeliek nagyon is jól érzé­kelhették, milyen használati értékben került a szövegbe ez a szóláshasonlat: „Ugyan jő az sok vészéi fejemre, mint az sok légy az jungu- tára (jungátára).” Reméljük, ezzel a rövid közleményünkkel is segítünk olvasóinknak abban, hogy ne csak a darab történéseire fi­gyeljenek, hanem a komédia nyelvi képekben való válto­zatos gazdagságára is. A szí­nes, az eleven és a szemlé- lete^ darabbeli szólások stí­lusértékeinek ismeretében a mű nyelvi formája sem lesz „régi” a mai hallgatóság szá­mára. Dr. Bakos József Pacolai és a világegyetem jékozott — tette hoz­zá Pacolai fensőbb- ségesen. — De már megbo­csáss Pacolai, ki kép­zelte, ki mondta, ki állította, hogy ezek a csillagrendszerek ka­otikusán helyezked­nek el? En? Mert én aztán nem! Ha jól emlékszem mind- ezideig te sem állítot­tál ilyesmit... A múlt héten találkoz­tam Kajeváccal. Sok mindenről beszél­gettünk. de biztosít­hatlak, hogy ő sem tett olyan kijelentést, miszerint azok a te csillagrendszereid kaotikusán laknák a világegyetemet... Akkor meg kivel vi­tatkozol te? — Kivel? Az ál­tudományos világ oktalanságaival és oktalanjaival. Azok­kal. Akik olyasmit állítottak, hogy kao­tikuson . . . Még, hogy kaotikusán. Mit kép­zeltek ezek? Azt, hogy a világegyetem valamiféle spájz a nagymamánál? Ha­haha ... és mégegy- szer hahaha ... Most aztán leégtek az os­toba fajankók... — Te Pacolai, azért most már felizgattál ezzel a csillagrend­szerekkel. meg a ká­osszal ... Hátha nem kaotikusán, akkor hogyan? — Spirálisan fiam ... Csakis spirálisan — mutatott jel ismét az égre Pacolai olyan mozdulattal, mintha most akarna egy új galaxist teremteni valamilyen spirális rendbe... — Ahá __ Szóval s pirálisan... De az mit is jelent? Lefelé, vagy felfelé, oldalt, vagy srégan spiráli­san? És merre spi­rálisan, balról jobb­ra. vagy jobbról bal­ra? Most már tudni akarom, ha így fel­csigáztad az érdeklő­désemet — ragadtam meg Pacolai gallér­ját... — Érted? Tudni akarom! — Hogy merre spi­rális? Mit tudom én? Mi vagyok én, csil­lagász? En csak egy egyszerű félművelt ember vagyok — né- , zett rám megnyugta­tóan Pacolai és hirte­len arról ]$ezdett be­szélni, hogyan hat a gomba növekedésére a komposz trágya a meleg esők idején. Mert Pacolai min­denhez hozzá tudott szólni. Csak beszélni nem tudott semmiről. Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom