Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

hogy a bányavidékeken ne ismétlődhessen meg a vison- tai eset, amikor a bányamű­velés elapasztja a környező vidék kútjainak vizét. Napi­renden szerepei annak a kö­rülbelül 400 községnek a víz­ellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig rendelkezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb korszerű öntözőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomatékosan felhívta a figyelmet a meglevők jobb, gazdaságosabb kihasználásá­ra is. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egy­hangúlag, jóváhagyólag tudo­másul vette. Interpellációk Kangyalka Antal, a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külke­reskedelmi miniszterhez in­terpellált az importból szár­mazó anyagmozgató gépek alkatrészellátásáról, ami je­lenleg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter vála­szában elmondta, hogy éven­te . mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbeho­zatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Sarudi Sándor, a Vámos- pércsi MEZŐGÉP Vállalat meósa a közlekedés- és pos­taügyi miniszterhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megvál­toztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára be­fizetni kilométerenként négy, illetve hat forint térítési dí­jat, ha az autóbuszt szíves­ségből bocsátják valamely is­kola rendelkezésére. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta, hogy a problémá­val a kormány is foglalko­zott és utasította a minisz­tériumot, hogy vizsgálja ki a kérdést. A válaszokat mind az in­terpelláló képviselők, mind az országgyűlés tudomásul vet­te. Az országgyűlés nyári ülés­szaka Apró Antal zárszavával ért véget, (MTI) Válasz, határozathozatal (Folytatás az 1. oldalról) Radnóti László, a csurgói Napsugár ipari szövetkezet elnöke (Somogy megye) azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, amelyek­nek célja, hogy Magyaror­szág és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is termelhetnénk. Azt terve­zik, hogy Barcson 90 mega­wattos magyar vízlépcsőt építenek, a fölötte levő tá­rozótér pedig 150 millió köbméter víz befogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csökkenne az árvízveszély, és rendszere­sen hajózhatóvá válna mint­egy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosság­nak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai váro­sok elérték az átlagos szin­A képviselők és a vendégek az Országház alkalmi postahivatala előtt... (Fotó: Perl Márton) A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szer­vek a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel, il­letve javaslattal részleteseb­ben is foglalkoznak, s állás­pontjukról írásban tájékoz­tatják a képviselőket. Több most elhangzott javaslat már a megvalósulás útján van. Gondoskodnak például arról, Egy kis hazai eszmecsere a szünetben: Szabó Imre és Mihály beszélget az elhangzottakról. Nléhány üzem azonban még ma is csak „végveszélyben” hásználja ki öntözőberende­zéseit,. pedig az öntözővíz cájak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesz­tője a növénytermelésnek. Rámutatott, hogy a mező- gazdaság nem csupán az ön­tözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is, hogy jól gazdálkodjék azzal az ötvenmilliárd köbméternyi csapadékkal, amellyel évente számolni lehet. Nemcsak a víz tárolása fontos, országos érdek a magasabb területek­ről lefutó csapadékvíz rom­bolásának lefékezése, és min­dennemű vízkár elhárítása. A vízgazdálkodásban országosan és regionálisan egységes rendszerre kell alapozni, ha­sonlóan az energiarendszer­hez. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka tét. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyze­te, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyé­ben több mint 16 000 lakást rongáltak meg. ebből mint­egy tízezer helyett újat kel­lett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetéke­seket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezés-fejlesz­tési koncepcióját­Palóczy Lajosné, a nyír- bogáti Rákóczi Tsz főállat­tenyésztője (Szabolcs-Szat- már megye) a jó ütemben folyó Tisza-völgyi árvízvé­delmi berendezések fejlesz­tésével kapcsolatban hang­súlyozta. hogy ezek komp­lex módon hasznosíthatók. A Szamos—Túr közötti záró­gát például egyben községe­ket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztá­roló kialakítását is szolgál­ja. Barcs Sándor, az MTI ve­zérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott haszno­sítására és védelmére hívta fel a figyelmet- Rámutatott, hogy hazánk az európai or­szágok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Dr. Romány Pál mezőgaz­dásági és élelmezésügyi mi­niszter a terjedő öntözés jel­lemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek, a megművelt mezőgazdasági te­rületnek hat-hét százalé­kán Az igények azonban ro­hamosan tovább növekednek. (Munkatársunk telefonje- lentése): Lassan elcsendesednek a folyosók, és a társalgók — szól a csengő mindenütt: vége az ebédszünetnek, A második nap programja a vízügyi hivatal elnökének beszámolójával kezdődött. Tizenhatan szólaltak fel, közöttük nyolcán mosí mondták el a „szűzbeszédü­ket”- Vadkerti Nfiklósné kö­zöttük mármint a második és sikeres felszólaló, tapasz­talt képviselőnek számított, mint ahogyan valóban az is. Amikor délelőtt elmondta hozzászólását, a sajtópá­holyban az egyik újságíró megjegyezte: — Szelíd hang, harcos szö­veg ... Valóban így volt, s ezt megfelelően jutalmazta a taps. Egyébként mielőtt az ülés megkezdődött volna, Vad­kerti Miklósné közölte: he­lyesbíti az előző napi nyi­latkozatát. mert mégiscsak nagyon izgul... ★ A szünetben már nyoma sem volt az ülésszakok el­ső napjára jellemző vára­kozó, tapogatódzó, amolyan visszatérően ismerkedő han­gulatnak- Némelyek a költ­ségvetéssel kapcsolatos tájé­koztatót értékelték, s dicsér­ték azt az igényt, amely a tervezés harmóniáját követe­li. Mások az NDK—Magyar- ország közötti szerződéssel foglalkoztak. Gazdasági te­rületen például e megálla­podás. mely immár huszon­öt évre szól, megyénket is érinti, ahogy érintette az utóbbi tízéves együttműkö­dési program végrehajtása. Ez utóbbit idézte fel Eper­jesi Iván, a visontai óriás gépek NDK-beli „születésé­re” utalva. Hever Lajos, a jövő dolgairól beszélgetve említette: a MEZŐGÉP he­vesi gyára ötéves szerződés szerint a Vortschritt Gép­gyárnak szállít a kombáj­nokhoz vezetőléceket, egye­lőre évi öt és fél milliós ter­melési értékben, Sass Kál­mán pedig elmondta, hogy a Bélapátfalvi Cementgyár építéséhez az NDK-ból kap­ják a cementőrlőhöz és más berendezésekhez az alkatré­szeket. ★ A nap témája természete­sen a vízügyi kérdés volt, melyhez a „hivatalos” fel­szólalók mellett mások is odatették a magukét. Kom­játhy Aladár mesélte, hogy sikerült megoldani Lőrinci nagyközség vízgondját. Nem­csak az alapos utánajárás­nak. hanem az OVH és a megyei tanács — másutt is megnyilvánuló — jó együtt­működésének köszönhető, hogy a tervezett határidő helyett már ebben az ötéves tervben lesz jó, és elegendő ivóvize e nagy lélekszámú településnek. — Már ezért is érdemes képviselőnek lenni, hiszen több ezer ember gondjának orvoslásáról van szó —• mondta Komjáthy Aladár­★ A képviselői sikerek, vagy látszólagos sikertelenségek a jogos, és kevésbé jogos igé­nyek mezsgyéjén születnek. Nehéz megmagyarázni a vá­lasztónak, ha esetleg nincs igaza, de nehéz megmagya­rázni azt is, hogy miért ke­rül később megvalósításra valamilyen méltányos kíván­ság. S a képviselő önmaga is egészségesen türelmetlen: de nem önmagáért, hanem a választókért. Egy gyöngyösi igény meg­valósítása jelenleg még két lehetséges válasz között le­beg. Nagy Márta képviselő tolmácsolta korábban a ké­rést: a létesítendő munkás- mozgalmi múzeumnak ad­ják oda a Mátravidéki Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet A szelektív iparfejlesztés eredményei Gyorsmérleg az első félévről A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának értekezlete Járási, városi pártbizottsá­gi titkárok, a nagyüzemek, vállalatok pártbizottsági tit­kárai vettek részt a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának csütörtökön, Hatvanban rendezett kibőví­tett osztályértekezletén. So­mod! Lajosnak, a gazdaság- politikai osztály vezetőjének elnökletével az osztály mun­katársai közösen vitat, ták meg a szelektív ipar­fejlesztési politika eddigi megvalósításának eredménye­it, hatásait, a jövő tenniva­lóit. Palcsó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa a résztvevőket tájékoztatta ar­ról a jelentésről, amely e té­mában a gazdasági és szövet­kezetpolitikai munkabizottság napirendjén szerepelt mgr, s amelyet a közeljövőben meg­vitat a megyei párt-végrehaj- tóbizottság is. A megye iparának szerke­zete az országosnál gyorsabb ütemű fejlődés során a je­lenlegi tervéidőszakra végle­gesen kialakult. Lényeges módosításra már nincs szük­ség, a figyelmet ezért a fő profilokra kell fordítani el­sősorban, s a jövőben a fej­lesztéseket is ennek alapján kell tervezni. Tudományos intézetet bíznak meg egy táv. lati fejlesztési program ki­dolgozásával, s ez a prog­ram határozza majd meg a következő évtizedekben a megye arculatát, fejlődésének ütemét. A munkaerő tervszerű irányítása is a megye gaz­daságának fő profilját adó vállalatokhoz történik, nekik adják a nagyobb támogatást. Ennek alapjára elkészült a vállalatok kategorizálása. Az alacsonyabb kategóriához tartozó, kevésbé hatékony, vagy nem gazdaságosan dol­gozó vállalat, szövetkezet ro­vására, vagy éppenséggel visszafejlesztése árán is kap­nak majd munkaérőt a ki­emelt kategóriában levők. Ezeket a nem mindenkinek népszerű intézkedéseket is végre kell most már hajtani tervszerű, arányos fejlődé­sünk érdekében. Számos példát hoztak a résztvevők a munkaerő csá­jelenlegi épületét, s egyide­jűleg oldják föl a szövetke­zet javára az irodaházépí­tési tilalmat. Ha ez megtör­ténik, a megyei tanács által ígért 1,6 millió forintból meg lehet vásárolni a mú­zeum számára az épületet. Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium közös bi­zottsága foglalkozik a ké­réssel (kb. nyolcvan ilyen igény érkezett az ország te­rületéről), s ahogy Nagy Mártát tájékoztatta Kovács Antal ÉVM_osztályvezető, július elején megszületik a döntés. — Reménykedünk — mondta a fiatal képviselőnő —, hiszen közügyről van szó; maga a közművelődési törvény is kiemelten foglal­kozott a múzeumok jelentő­ségével- Ügy érzem, nemcsak reményem van, hanem, — esélyünk is. De a döntést azért várjuk meg . ■. ★ Egyszerre két interpellá­ció —, a klasszikus képvise­lői tevékenység — is el­hangzott. Ezt amolyan „éle­sebbre fent” párbeszédnek is nevezik a képviselők és a „célba vett” miniszter kö­zött. A megyéből most nem érkezett interpelláció, de hogy a beszélgetéseket fi­gyeltem. gyűlik a tcma. Ta­lán ősszel? . •. S ezzel a napirenddel be is fejeződött az idei nyári ülésszak. Alapos, szép mun­kát végeztek a Ház tagjai, ■ mintegy keresztmetszetet ad­va hazánk kül- és belpoli­tikájának jelenéről, jövőjé­ről. Kátai Gábor bítására, s az illetékesek tá­jékoztatása nélkül megvaló­sított fejlesztésekre, össze­hangoltabb párt- és tanácsi irányító munkával el lehet kerülni az olyan eseteket, mint amilyen például Isten­mezején történt. A munka­erőgondokkal küzdő nagyvál­lalatot, a Mátravidéki Fém­műveket értesítették, hogy megszűnik egy ktsz-részleg a faluban, s a felszabaduló munkaerőt foglalkoztathatják a nagy termelékenységű gé­pek mellett. A megbeszélt időpontban ki is mentek a községbe a vállalat képvise­lői, hogy tájékoztassák az asszonyokat, ám kiderült, hogy már nem őket várták, hanem egy ruhaipari szövet­kezetét Az istenmezeieket ugyanis a járás vezetőinek tudta nélkül közben már „kiközvetítették” a teleppel együtt... Több összevonásra kerül sor a jövőben ipari szövetke­zeteknél, ahol koncentráltabb irányítással, az erők egyesí­tésével lehetséges csak az igények kívánta fejlődés, összességében: minden áldo­zatnak elsősorban saját belső tartalékai jobb felhasználásá­val kell növelni eredményeit, munkaerő ugyanis a követ­kező ötéves tervben sem lesz több a jelertleginél. Az osztályértekezlet részt­vevői gyorsmérleget készí­tettek a megye gazdaságának idei első félévéről. Mint az a résztvevők által adott tájé­koztatóból kiderült, az ipar mindenütt a tervnek megfe­lelő ütemben fejlődött, idő­arányosan a tervezettnél jobb teljesítményt mutat. Jól ala­kulnak összességében az ex­portszállítások is. Ami vi­szont kiemelt beruházásun­kat, a bélapátfalvi építkezést illeti, sajnos, továbbra sem javult a helyzet, nőtt a le­maradás. Ráadásul, mint megállapították, az utasítás­sal- máshonnan oda iráyított munkaerőt sem használják ki megfelelően. A mezőgazdaság felkészü­lése jó volt az idei feszített terv teljesítésére, ám az idő­járás, a fagy, a belvizek, a jégverés, majd az aszály sú­lyos károkat okozott. Ennek ellenére eredményes lehet az év, ha az időszerű tenniva­lókat szervezetten, és gyor­sabb tempóban végzik el a gazdaságok. Tele vannak például a tározók, mégis alig van szövetkezet, ahol rend­szeresen öntöznek. Időben kell gondoskodni a másod­vetésekről, s felmérni azt is, hogyan lehet mással pótolni az aszály és a jégkárok mi­att elpusztult növényeket. (hekeli) TP r • r r, rr I lanacsi epitok sikere Mint korábbi lapszámunk­ból ismeretes: a Pécsett és Egerben sok gondot okozó pincerendszer veszélyeinek elhárítására, az ÉVM a két város tanácsaival közösen, országos tervpályázatot hir­detett. A bíráló bizottság a 25 pá­lyaműből az értékelés után végül is 12 munkát talált el­fogadhatónak, méltónak a díjazásra, illetve megvásár­lására, s az igyekezetét össze­sen 400 ezer forinttal hono­rálja. Az értékelés szép Heves megyei sikert hozott, miután a három 60 ezer forintos fő­díj egyikét a tanácsi építők alkotó közösségének — Varga Lajosnak, Lukács Lászlónak, dr. Somosvári Zsoltnak, Tricskó Jánosnak, Tricskó Jánosnénak, Hajnal Tivadar­nak, dr. Bodok Elemérnek és Fényes Gyulának — ítélte. Mmüitán d 1977. július 1., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom