Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

Műem/ékeink nyomában

A bélapátfalvi cisztercita apátsági

templom

• ifi?*'*

Heves megye műemlékeinek egyik legbecsesebb darabja a bélapátfalvi cisztercita apátsági templom. — Ott, ahol az Eger völgyébe torkollik a Bán völgye, kelet felől a háttérben feltűnik a Bükk hegység magasba szökő sziklásbástyája, a Bélkő. A lábánál, kis magaslaton, Bélapátfalva falu fölött áll a messzi 1200-as évekből ránk maradt értékes műemlék templom.

A bélháromkúti cisztercita apátságot 1232. május 1-én alapítják, mely a szerzetesek hazai betelepedésével függ össze. Amíg a ciszterek a kelet-európai országokba német apátságaik kirajzásaként keletkeztek, addig a magyarországiak közvetlenül francia eredetűek. 1183-ban jár Péter apát a rend központjából III. Béla magyar király udvarában, s az uralkodó ekkor mindazokat a kiváltságokat biztosítja a létesítendő apátságok részére, mint amelyekkel Franciaországban rendelkeznek. Az apátfalvi apátság alapítója II. Kilit egri püspök volt, akiről a kutatás mai állása' szerint feltételezzük, hogy a Bél-nemzetség tagja volt, s mint ilyen, az apátság nemzetségi alapítású. E térségben volt ugyanis a Bélnemzetség birtokközpontja: Felbél (ma: Bükkszentmar- ton), Középbél (ma: Bélapátfalva) és Albél (ma: Afo- nosbél).

Apátfalván tehát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az alapítás éve egyúttal meghatározza az építészeti emlékanyag korát, azaz az első építési fázis keletkezési idejét is. A műemléki kutatás szerint több megkezdett, de abbamaradt oszloplábazat, a megkezdett, de abbahagyott munkálatokra utal. E kiesések magyarázata a térségben háromszor is átvonuló tatár hordák pusztításában rejlik. Az apátfalvi cisztercita monosr tor első építési korszaka közvetlen francia hatást tükröz, s csak a másodikét kereshetjük a német emlékanyagban.

A templom, mai formájában természetesen az egymást vál+ó századok építészeinek munkája, de éppen a homlokzata és a szentély hátsó fala, valamint a oal oldali, kereszthajó zárófala az 1230—1250 között román stílusban megépült első épület maradványa. De találhatók benne részek a gótikus (1300—1500 között), a barokk (1500—1750) korból is, sőt a XIX. század is hagyott emléket benne.

Az apátsági templom mellett. délre állott a kolostor, melynek feltárták valamelyes alapfalait

Az apátsági templom késői román stílusban épült, keresztházas bazilikás elrendezésű. s bármelyik irányból is nézzük, ez felismerhető a külsőn A baziükás rendszer azzal, hogy a főhajó teste a két mellékhajó között kiemelkedik, lehetővé teszi, hogy a főhaió közvetlen megvilágítást- kapjon a két oldalfala felső részén nyíló ablakokon át.

Az a körülmény, hogy tornyoz nem találunk Bélapátfalván. a cisztercita rend szigorú előírásain alapszik, melyek többek között a torony építését is tiltották.

A főhomlokzaton élesen elkülönül a fóhajó a két oldalsó mellékhajótól. A íő- homlokzat magasán a finom faragásé rózsaablak díszük, mint a cisztercita templomok külső képének egyik jellegzetes motívuma. A főhomlokzati fal esztétikai hatásának igen fontos eleme a vörös és szürke színű kövekből rakott sorok váltakozása.

A falsík ezen színes kezelése azonban csak arra a területre korlátozódik, melyet ma már csak az ásatással felismert előcsarnok fedett el. Ez tehát azt jelenti hogy ez a ritka szépségű falszínezés kizárólag az előcsarnok belső díszítését szolgálta.

Különleges szépségű az apátsági templom főkapuja, mely úgynevezett oszlopbél- letes, s felül félkörös záródásé. A kapu bélletét kétoldalt rézsűs fal elé állított három, befelé szűkülő oszlop alkotta, melyek azonban idővel elkallódtak, de megmaradtak a kőből faragott oszlopfők. A lenyűgöző hatású félkörös záródás teljesen sértetlenül őrzi az építmény ősi kialakítási formáját. —

A homlokzat jobb oldalán nyíló kis ajtót a laikus fráterek használták.

Körbejárva a «templomot, figyeljük meg a Vkeresztház s északi és déli végének, valamint a szentély keleti zárófalának speciális kiképzését. Két-két félkörös záródású rézsűs ablak fölött, a kettő közös szimmetriatengelyében díszes körablak foglal helyet. Ezt a megoldást kivált a cisztercita szerzetesek kedvelték. A keresztház északi homlokzatán nyílik az ún. Halottak kapuja, mely a templomtérből a temetőbe vezetett. Az ennek megfelelő déli oldalon egy XVIII. századi kis sekrestye simul a keresztház déli zárófalához.

A templom belső terébe lépve, feltűnik a meglehetősen egyenletes megvilágitás< mert a ciszterek távolállottak az észak-francia gótika fény- és árnyékhatásaitól. A főha- jó, a szentély és a kereszthajó azonos magasságban boltozott tere egyetlenegy latin kereszt alakú belső térré forr össze, ami fokozza a belső tér tágasságának a benyomását. Valamennyi boltozat keresztboltozattal van fedve. A cisztercita templomok további jellegzetessége: a négyzetes szentély, a presbitérium, az egyenes zárófallal.

A főhajót a mellékhajótól elválasztó árkádsorok pillérei zömök testűek, nagy méretűek, élszedett négyzetes alaprajzúak, s lényegesen különböznek a hajók falához simuló kisebb méretű, finomabb pillérektől. Az utóbbiak még az építés első periódusából. a tatárjárás előtti időkből származnak, a hatalmas, a masszív árkádsor pillérei pedig már az építkezés megszakadása utáni befejező fázisból. — A betárat fölötti karzat ismeretlen a cisztercita templomokban. s itt is csak az alapító Bél-nemzetség tagjai részére készült, nem pedig mint a jóindulatú modern laikus hinné, énekkar és orgona számára.

A déli kereszthajó külső falán érdemes megfigyelnünk a templomhoz csatlakozó kolostor udvarát körülvevő keresztfolyosó vagy kerengő szépen megmunkált falívét. A templom falán itt napjainkig fennmaradtak a kolostor könyvtárának állványzatát rögzítő hornyok.

A kolostor szerzeteseit Pe- rényi Péter kálvinista fanatikusai űzik el, s attól kezdve pusztulás az épület sorsa. A XVIII. században boltozatai már be vannak szakadozva, s fák nőttek a templom hajóiban. 1745-ben állítják helyre az épületet.

A Bükk aljába telepített francia szerzetesek nagy szolgálatot tettek birtokaikon, mivel kiváló feladatuk volt a földművelés és a gazdálkodás, s eladdig műveletlen területeket tettek termővé. Ebéli tevékenységük során indították meg a bélháromkúti apátsági birtokokon is, — közte oklevelesen is igazolhatóan 1446-ban Ostoroson is — a szőlőművelést. A hajdan virágzó szőlő- és gyümölcstermelés emlékét ma már csak a Pusztaszőlő és a Kerekgyümölcs nevű dűlőnevek őrzik az apátság közelében.

Sugár István

literekében jhajók

A krasznojarszki vízi erőmű mellett gigantikus tartályos hajóemelő berendezést építettek, annak segítségével bonyolítják majd le a hajó- forgalmat a gáttal kettéválasztott Jenyiszej folyón. A hajót vízzel együtt hatalmas „vagon” veszi majd hátára, és síneken, 1700 méteres útvonalon megkerüli a vízlépcsőt, (duzzasztógátat), majd ismét a vízre helyezi a hajót. A vízi járínű 90x18 méter alapterületű „kádban” teszi meg a szárazföldi utat. A „teknő” egyik oldala leereszthető, ide manőverez be a hajó, ezután a kád falát felhúzzák; a kádban a vízmélység 2,8 méter. A vagon erős villamos motorja nyolc fogaskereket mozgat, ezek fogas sínbe kapaszkodnak.' Amikor a vagon a vízből kiemelkedik, a . felesleges víz kifolyik, hogy könnyítsen a terhen. Ekkor

a vízszint 1,8 méterre csökken. A vagon súlya a vízzel és a hajóval együtt 4000 tonna! A hatalmas és súlyos kád 80 keréken gördül tova másodpercenként 1 méternyit halad. Húsz perc alatt felérkezik a 117 méteres emelkedő csúcsára, és akkor 17 méterrel áll magasabban, mint a gát koronája. E helyzetében a 86 méter átmérőjű forgatókorong 180 fokkal elfordítja a vagont. Kanyart nem alkalmaznak, mivel félő, hogy a víz oldalra billenti az óriás vagont. A megfordított kád ezután már lefelé siklik, a hátralevő 485 métert 6 perc alatt teszi meg. befut a vízbe és megáll. A vagonban a víz ismét 2,8 méterre emelkedik. Ezután kinyitják a kád falát, és a hajó a vízbe siklik. Mindehhez alig 40 percre van szükség.

Pethes Andrásné, Abasár:

Javasoljuk, keressék fel valamelyik gyöngyösi háztartási boltot, valószínűleg tájékoztatást tudnak adni a legújabb és egvben leghatásosabb szerekről, Tőlük többet mi sem tudunk.

Vaj! István, Eger:

Levelével teljes mértékben egyetértünk, s közöljük is legközelebb megjelenő Pf. 23. című rovatunkban, majd ismertetjük az illetékesek válaszát is. Sajnos, azt meg kell jegyezni, Egerben nem az önök utcája az egyetlen, ahol ez a jogos panasz felmerül.

Juhász László, Eger:

Köszönjük levelét, s egyetértését. Igaza van abban, hogy az idősebb emberek hajlamosak arra, hogy a fiataloknak csak a rossz oldaláról beszéljenek, s néhány valóban felelőtlen fiatal (de ilyenek a jelenlegi öregek között Is akadtak hajdanán) tettei alapján általánosítsanak. A munkahelyi tapasztalatok. az Iskolai eredmények egyaránt azt bizonyítják, többségük becsületes, szorgalmas és nem fél a munkától, s Így kell megítélni őket, valóban a tetteik alapján.

B. Mihály, Eger:

Nem tudunk levelével, teljes mértékben egyetérteni. Sajnos, az emberek többsége, közel a nyugdíjhoz, vagy esetleg azon túl, hajlamos arra, hogy elfeledkezzék gyermekkoráról, arról, hogy valamikor ők is a legjobb szórakozásnak találták a legmagasabb fára való felmászást. a fészekkeresést, s uram bocsá’, még a lovasszobrokat is megnyergelték. ha éppen lehetőség volt rá. Miért lennének a mai gyerekek kevésbé mozgékonyak? Hiszen éppen az a probléma velük, hogy nagyon is keveset mozognak a szabadlevegőn. Talán egy kicsit több megértéssel és szelíd szóval való neveléssel többre mennénk.

Horváth Béla, Szántó Elek, Felsötárkány:

Korábbi lapszámunkban már tájékoztattunk néhány levélírónkat arról, hogy választ kérünk a vízmű illetékeseitől, hogyan oldják meg a gyógyfürdőre igénvt tartók problémáját. Ezen túlmenően csak annyit mondhatunk: a strand a fiataloké is, s talán a világon a legtermészetesebb. hogy víz mellett a gyerekek hangosabbak a szokottnál. De hát eny- nyi kikapcsolódás a vakációzó gyermekeknek is jár. Nem?!

Szita Andrásné, Apc:

Panaszuk ügyében felkeressük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A válaszig kérjük türelmüket. Azt azonban már előre is jelezhetjük, nem tartjuk valószínűnek, hogy 10 évvel ezelőtti ügyben visszamenőleg kedvezőbb lesz a határozat.

Keresztrejtvén y

Nyár

lében. 64. Betegségeket terjesztő rovar. 66. Ütőszín a kártyában. 68. Dinnyén vágott lyuk. 69. Rövid lejáratú értékpapír. 70. Üdítő ital. 72. Rangjelző szócska. 74.

Elhunyt Kossuth-díjas kortárs költőnk, Simon István szép költeményének egyik versszakát idézzük a vízszintes 1.- függőleges 13., vízszintes 75.■ függőleges 25., függőleges 23. és 22. számú soraiban. Vízszintes: 1. (Beküldendő). 13. Szövetség. 14. Aljáról. 15. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 16. Gyaly- lya. 17. Kajüt mássalhangzói. 18. Azonos betűk. 20. Somogy megyei község. 21. Indulatszó. 22. Érzékel. 24. Férfinév. 26. Molibdén vegy- jele. 27. Az erő fizikai mértékegysége. 28. Becézett Izabella. 30. Község Szerencs mellett. 32. Vissza: alig hallható. 34. Növények egyik fajtája. 36. Fából kitermelt nyersanyag. 38. Elevenen. 39. Idejében, 40. Vissza: helyezz. cselekedj. 41. Holland gépjárművek betűjele. 42. Fordított határrag. 44. Hírszerző. 45. Indulatszó. 46. Hajatlan (!) 47. Módosult

levél. 49. Állatok fekhelye. 51. Névelős feszítőeszköz. 53. Üzlet. 56. Fénytelen, tompa fényű. 58. UU. 59. Rávarr. 60. Baranya megyei község. 61. Labdajátékok kelléke. 63. Helység Heves megyében. 64. Lakat mássalhangzói. 65. Mint a 21. számú sor 67. Az Operaház építője. 69. Munkadíj. 70. Személynévmás. 71. Női név. 73. Ájul. 75. (Beküldendő). 76. Kukucskál.

Függőleges: 2. A Szovjetunió egyik köztársaságának fővárosa. 3. Régi mongoltörök méltóság. 4. Nátrium vegyjele. 5. Terel. 6. Énekszólam. 7. Kifogástalan. 8. Fej része. 9. Legalsó test/

2

3

4

5

6

7

8.

9

■

10

11

12

1

13

•

H

■ ‘

,

m

15

.

16

*

17

•

ß

1819

©

20

21

0

22

#

23

#

24

25

m

26

é

27

0

28

29>

•

30

31

0

.

32

33

0

34

35

w

36

37

38

m

39

•

0

404/

m

42

43

m

44

m

45

0

46

m

47

48

©

©

43

50

0

51

52

n

53

54

55

55

57

53

m

59

a

50

$

61

62

m

53

m

64

m

65

65

#

67

68

•

w

69

•

#

70

71

72

1

•

74

©

75

•

í

75

L

•

részünk. 10. Helyrag. 11. Létezett. 12. Az 56. számú sor fordítottja. 13. (Beküldendő). 17. Régi tatár, mongol uralkodó cím. 19. íme. 22. (Beküldendő). 23. (Beküldendő). 25. (Beküldendő). 27. Vissza: dühödt, indulatost

28. Söntések. 29. Fölösleges holmi, névelővel. 31. Rejt. 33. Azonos betűk. 34. Napszak. 35. Sztrazsa. 37. Melléktermék és Hulladékhasznosítási Tröszt. 43. Római kilencvenkilences. 45. Állatlakás. 47. ÜÜ. 48. Latyak. 49. Két névelő. 50. Tépett, harapdált. 52. Szén belseje. 54. Vízi állat. 55. Omlik. 57. Testnevelési Főiskola. 62. Vissza; község Sárvár közeLR. 75. Lyka Károly. 76. Azonos betűk.

A megfejtéseket augusztus 4-ig kérjük beküldeni, postai levelezőlapon.

★

Július 23-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Csillag ragyog a föld felett

— Tücsök zenél az ég alatt

— Némán és láthatatlanul —

Ragyog, zeng, él a gondolat.” A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Utassy Ferenc Bükkszenterzsébet,

Cseh Júlia Eger, Kovács Sándor Heves, Mészáros Alajos Hatvan és Wagner Gézáné Mátraderecske. A könyveket postán küldjük el.

KOSSUTH

8.35: Zenekari muzsika, 9,34:

Tun.vogmatolcsi óvodások énekelnek. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Hang-játek. 10.25: A rózsabtmbóhoz. 10.30: Monteverdl opérai- ból. 11.00: Gondolat. 11.45: Ko dály kórusmüveiből. 12.35: Tánc zenei koktél. 13.20: Népi zene.

13.57: Mai dalok. 14.09: Körösi Csórna Sándor, 15.10: Magyar

zeneszerzők műveiből. 15.36: Külföldről érkezeti. . . 16.05:

Gondolatjel. 17.10: Az elvált asz- szony. 17.36: 100 éve született

Dolmány! Ernő. 18.30: Esti magazin 19.15: Közvetítés a Pannónia Kupa súlyemelőverseny- röl. 19.25: Telkemen az Erzsé- bet-híd (Dók.-játék). 20.22: Népi zene. 21.05: Új lemezeinkből. 21.44: Láttuk, hallottuk. 22.15:

Közv. a súlyemelőversenyröl. 22.30: Afrikai arcélek. 22.40: Egy óra dzsessz. 23.40: Brahms kórusmüveiből.

PETŐFI

8.33: Operettrészletek. 9.15:

Kőkori sziklarajzok. 9.33: Blivószenekar játszik. 9.53: Lottó- sorsolás. 10.00: Zenés műsor

üdülőknek. 11.50: Nagyjából élni. 12.00: Énekegyüttesek félórája

12.33: Macbeth (Operarészl.)

13.33: Mezei báb 14.00: Kettőtől ötig. 17.00 ötödik sebesség, 18.00: Operettek. 18.33: Britten:

Változatok egy Frank Bridge- témára 19.00: Csenki Imre: A

szép Jutkica. 19.30: Metronóm

•Ti. 20.33: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 21.18 A Rádió Dalszínháza. 21.58: Könnyűzene. 23 33: Mse-er operaénekesek. 23.23: Nóták.

Szolnoki rádió

17.0O-től 18.30-ig

Miskolci rádió

17.00: Hírek — Kulturális körkép. Egy délután a gyöngyösi városi-járási művelődési központban — A Miskolci Szimfonikus Zenekar játszik — A kőbányász. Riporter: Borsodi Gyula — Dél-amerikai ritmusok — Hol töltsük a hétvégét? 18.00: Észak-magyarországi krónika — Art Tatum zongorázik. 18.2 18.30: Hírösszefoglaló — Lap- és rhűsorelőzetes.

TEI

MAGYAR

16.35: „Vagyunk az Ifjú Gárda". 17.10: A halál és a lányka. 17.20: Természetbarát. 17.40:

Mindenki közlekedik. 17.65 ..Kincskereső” táborban. 18.25:

öt perc meteorológia. 18.35: Ver senyben a jobbért. 19.20: Tévé- torna. 19.30: Tv-híradó. 20.00

Mesélő városok. 21.05: Delta

21.45: Fiatalok órája. 22.45: Tv* híradó 3. 22.55: Képtelen képes történelem.

2. műsor

20.01: Tv-bérlet. 20.5»: Sakv

mátt. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25 öt perc meteorológia. 21.30

Pannónia Kupa és Európa— Amerika súlyemelőviadal. 22-10 Benny Goodman műsora.

mozi

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

(Telefon: 22-33)

du. fél 4. fél 6 és este 8

órakor:

Hol ttest a Temzéből

Színes, szinkronizált NSZK

film

FILMMÚZEUM: este 10 órakor:

A majmok bolygója

Színes amerikai film Plcrri Boulle regénye nyomán.

EGRI BRÓDY:

du. fél 4, fél 6 és este fel

8 órakor:

A farmer felesége Színes amerikai film

EGRI KERT:

este 8 órakor:

Szöktetés

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

du. fél 4 órakor:

Robin Hood nyila

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG;

dúl fél 4 és este 7 órakor A cowboy nyara

GYÖNGYÖSI KERT: este 8 órakor:

Bizalmi állásban

HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Egy kaland utóélete

HATVANI KOSSUTH:

Edith Piaf

HEVES:

A királylány zsámolya FÜZESABONY:

Banditasirató

PETERVASARA:

Váltságdíj

LŐRINCI:

Fekete tollú, fehér madár