Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-19 / 168. szám
fti^MSAAAAAA^AAAA^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAA/»^ Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Támadás két arcvonalról Afrika közepén egyre gyakrabban a puskáké a szó. Mindinkább nyilvánvaló: a fajüldöző kisebbségi fehértelepes rendszer nem hajlandó a hatalmat átadni a fekete többségnek, s tovább fokozza terrorját a zimbabwei hazafiakkal szemben. Az események láncolata önmagáért beszél: a Smith-rezsim kivégeztette a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) több aktivistáját s a rendőrállam igyekszik tovább növelni katonai erejét. Rhodesia világszerte folytatja a zsoldostoborzást, nagy előszeretettel alkalmaznak angol és amerikai leszerelt katonákat — Vietnamot megjártak előnyben —, de bevesznek volt portugál gyarmati veteránokat, sőt olaszokat is. Ma már a rhodesiai hadsereg katonáinak 30—40 százalékát teszik ki a zsoldosok. Rhodesiának annál is inkább szüksége van a külföldi hivatásos gyilkosok alkalmazására, mivel a rendszer gazdasága a férfi lakosság teljes mozgósítása miatt egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd. A zimbabwei Hazafias Front adatai szerint naponta 15—30 zsoldos érkezik Rhodesiába, így aztán világos, mire megy el az a 142 milk dollár, ami a Smith-rezsim katonai költségvetését jelenti. A dollármilliók, s a dollárokért gyilkolok azonban nem nyújtanak olyan biztonságot Smith-nek, amilyen re korábban számíthatott. A Salisbury-i kormány most kénytelen látszatmegoldásokat keresni. Miután csődbe fulladt az a korábbi törekvésük, hogy a rendszer fizetett embereit, a törzsfőnököket felhasználva állítsanak fel fekete Quisling-kormányt, most újabb tárgyaló- partnerek után néznek. A zimbabwei mozgalmak két korábbi elismert vezetője az, akit Smith saját különbéké je, illetve az Owen-terv végrehajtására kiválasztott. Sithole lelkész és Muzorewa metodista püspök békecsinálóként lép fel, s igyekeznek kihasználni az angol—amerikai közvetítési kísérlet nyilvánvaló kudarcát. Ezek a fejlemények egyre érthetőbbé teszik a hazafias erők erőfeszítéseit. Az Afrikai Egységszervezet Libreville-i csúcsértekezlete a Zimbabwei Hazafias Frontot ismerte el az ország népe egyedüli képviselőjének, ezzel azt a tényt erősítették meg, hogy ez a szervezet vesz részt leghatékonyabban a felszabadító harcokban. A harc folytatódik. Ezt jelzi a Dar es Salaamból keltezett bejelentés: a Zimbabwei Hazafias Front két tagszervezete most egyesíti fegyveres erőit is. Azt jelenti ez, hogy a hazafiak egyeztetve két arcvonalról, északról és kelet felől indíthatják felszabadító célú támadásaikat. Afrikai vezetők sajtóértekezlete A Zimbabwei Hazafias Front két vezetője Mugabe és Nkomo sajtóértekezletet tartott a tanzániai fővárosban. A két politikus, akiknek mozgalmá t az AESZ, mint a zimbabwei nép egyedül jogosult képviselőit ismerte el, elítélte a Smith.rezsimmel paktáló afrikai vezetőket. (Telefotó — AP—MTI—KS) Szadat a palesztin állam megteremtéséről Anvar Szadat egyiptomi államfő az 1952-es forradalom 25. évfordulója alkalmából adott interjúban, amelyet az A! Ahram hétfői száma közölt egy Jordániával szoros kapcsolatban álló palesztin állam megteremtését, valamint az arab államok és Izrael közös határainak kát oldalán demililarizált övezetek felállítását sürgette, Szadat kijelentette, hogy a Szovjetunió és Egyiptom között semmiféle nézeteltérés sincsen a közel-keleti probléma igazságos és békés alapon történő rendezésének formáját illetően és elismerőleg szólt az Egyesült Államok ..konstruktív és kiegyensúlyozó” szerepéről. Schmidt-nyilatkozat Gyorsítsák meg a bécsi tárgyalások ütemét! Schmidt kancellár az egyik nyugatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatában nyugtalanítónak mondotta, hogy lelassult az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatott tárKatonai erőviszonyok AZ ERŐVISZONYOK számítgatása, a saját és az ellenséges erők közötti arány mérlegelése egykorú a hadviselés történetével. Mégis, csupán a múlt két évtizedben készült, a katonai erőviszonyok problémáival foglalkozó értekezések és publikációk már könyvtárakat töltenek meg. A megkülönböztetett figyelmet ezúttal a rakétanukleáris eszközök megjelenése okozta, amelyek új korszakot nyitottak a hadművészet történetében. A katonai erők egymáshoz mért arányát a régmúltban kétségtelenül könnyebb volt meghatározni, mint napjainkban. Az összehasonlításkor elsősorban a katonák számát, felszerelését és szervezettségét vették figyelembe. hozzátéve a morál fogalmát, amelyet már a klasszikus katonai irodalom is fontos tényezőnek tekintett. A háborúk méreteinek és a felhasznált anyagi eszközök mennyiségének növekedésével párhuzamosan azonban, már olvan kérdéseket is figyelembe kellett venni, mint a politikai vagy katonaföldrajzi helyzet, a mozgósítási képesség, ami az emberi és anyagi erőforrások háborús célokra való felhasználásának lehetőségeit jelezte. A rakéta-nukleáris korszakban a katonai erőviszonyok alapvető elemei nem változtak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vagy a varsói szerződés és a NATO közötti katonai viszony meghatározásánál például a földrajzi tényezők ma sem hagyhatók figyelmen kívül. Tény, hogy amíg az Egyesült Államok partjait és szárazföld &rMműm§, ism. jiuiito üt« ktuu határait nem fenyegeti közvetlen veszély, addig a Szovjetunió fegyveres erőinek védelmeznie kell a világ legnagyobb területű országát, amelynek határai mentén nem csupán baráti hatalmak találhatók. Az Egyesült Államok alapvető érdekeltségeinek többsége tengerentúli, a Szovjetunió helyzete ettől eltérő: a szocialista világrendszer vezető hatalma nyersanyagokban csaknem önellátó és szövetségeseivel a kapcsolat közvetlenül is megvalósítható. A VARSÓI SZERZŐDÉS és a NATO erőviszonyainak megítélésénél változatlanul figyelemre méltó az a körülmény. hogy a szocialista országok katonai-politikai szövetségének tagállamai zárt tömböt, összefüggő katonai egységet alkotnak, hatalmas szélesség és mélységi kiterjedéssel rendelkeznek, amely megkönnyíti a fegyveres erők összehangolt tevékenységét. A NATO katonai erői ugyanakkor két kontinensen helyezkednek el, európai csoportosításuk tagolt, nem rendelkeznek kellő mélységgel, ami pedig a rakéta-nukleáris háborúban elkerülhetetlen. Emellett a NATO-erők Nyugat- és Dél-Európában levő egységeit a semleges Svájc és Ausztria elválasztja egymástól és ez megnehezíti az együttműködést. Változatlanul fontos maradt a morális tényező, amely a politikai eszmék, hangulatok és érzelmek összességeként, minden eddiginél nagyobb szerepet játszik a nukleáris összecsapás viszonyai között. Az új vonásokat a rakétanukleáris eszközök minden 'ddigit felülmúló pusztító- reje, illetve annak kiegyenlítő hatása hozta. A Szovjetunió az 1960-ag években biztos második csapásmérő képességre tett szert az Egyesült Államokkal szemben, ami azt jelentette, hogy a szovjet rakéta-nukleáris erők ettől kezdve egy esetleges, meglepetésszerű első csapás elszenvedése után is képesek lettek volna hatásosan visz- szavágni ellenfelüknek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nukleáris konfliktus esetén az észak-amerikai kontinens is a pusztulás színtere lehet. Ez a helyzet súlyos probléma elé állította az amerikai vezetést. Miután a katonai erő mindig központi helyet foglalt el az USA politikai eszköztárában, erőfeszítései mindenekelőtt az elvesztett fölény visszaszerzésére irányultak. Hamarosan kiderült azonban, hogy a kísérletek nem vezetnek célhoz. mert tartós előnyöket elérni nem lehet. Kialakult tehát a katonai erőviszonyokon belül a hadászati erők egyensúlya. A HADÁSZATI fegyver- rendszerekben rejlő kölcsönös és biztos pusztítóképesség kényszerpályára juttatta a NATO-t, illetve vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A Nyugat kénytelen volt elismerni a különböző társadalmi rendszerekben élő országok békés egymás mellett élését és megteremtődött a hadászati támadófegyverek korlátozásának és a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások megkezdésének a feltétele. A katonai erőviszonyokban bekövetkezett változások ugyanakkor polarizálták az utóbbi időben kibontakozó folyamatokkal szemben álló erőket, akik a katonai erőviszonyoknak éppen azokat az elemeit igyekeztek felhasználni sajátos céljaik elérésére, amelyek jellegüknél fogva nehezen ellenőrizhetők. Jellemző példája volt ennek a két katonai szövetség erőigyalások menete, és állást foglalt amellett, hogy ha nem sikerül kimozdítani a holtpontról a SALT-tárgya- lásokat, akkor gyorsítsák meg a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Béosben folyó tárgyalások ütemét. (AP) nek sajátos összevetése. Azt a lényt, hogy a varsói szerződés integrált erői a közös érdekből fakadó egyeztetés alapján szervezettebbek- irányításuk és fegyverzetük egységes, a globális és regionális helyzetüknek megfelelő erőkkel rendelkeznek, alkalmasnak vélték a kevésbé tájékozott nyugati közvélemény félrevezetésére és a varsói szerződés támadó szándékának bizonyítására. Hasonló célokat szolgáit a nyugati hivatkozások másik példája is, amely a szocialista országok katonai erejét úgy tüntette fel, ami már puszta létével is szűkíti a nyugat-európai államok döntési szabadságát, nyomást gyakorol rájuk. Ennek alapján, egy erejében fenyegető szocialista katonai szövetség képe bontakozott ki a nyugati közvélemény előtt, amely már puszta képességével is korlátozhatta az európai államok szuverenitását. A szovjet érdekek fokozottabb figyelembevétele, a Kelet felé forduló semlegesség és a kommunista pártok szerepének jelentős növekedése szerepelt következményként ezekben a hamis feltevésekben, amelyből logikusan adódott a következtetés: csak az egységes, katonailag erős Nyugat-Európa képes az ilyen ,.kihívásokkal” szembeszállni. KÉTSÉGTELEN, azonban nem jelentheti azt, hogy csupán a katonai erőviszonyok változásával magyarázhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek korunk jellemzőivé váltak. A nemzetközi erőviszonyok tényezői együttesen és összességükben hatnak és csak egyik elemük a katonai erő. Az is világos, hogy a kiterjedt fegyveres konfliktusok kirobbanásának valószínűsége a katonai erőviszonyok változásával számottevően csökkent és ez a legutóbbi évek egyik legkiemelkedőbb eredménye. Erdélyi Szilárd Hani el-Hasszán, Jasszer Arafat politikai tanácsadója egy bejrúti lapnak adott interjúban azzal vádolta Carter amerikai elnököt, hogy az úgynevezett „palesztin hazáról” elhangzott állásfoglalásai szándékosan homályosak. Hasszán rámutatott, hogy miközben Carter az arabokat homályos ígéretekkel áltatja, Izraelt dollár-milliókat érő fegyverzettel látja el. A palesztin vezető elutasította Carternek azt a legutóbbi indítványát, hogy a megalapítandó palesztin állam lépjen szoros kapcsolatba Jordániával. (UPI) Tiltakozások a neutronbomba ' kifejlesztése ellen NEW YORK Újabb meg újabb neves politikai és közéleti szemé, lyiségek. társadalmi szervezetek ítélik el az amerikai szenátusnak azt a döntését, hogy az Egyesült Államok hadiipara pénzügyi támogatást kap a neutronbomba és a szárnyas rakéták kifejlesztésére, illetve tökéletesítésére. George McGoven demokrata párti szenátor vasárnap Las Vegasban tartott sajtóértekezletén kijelentette: „Nem hiszem, hogy szükségünk lenne neutron- vagy bármilyen egyéb bombára. A neutronbomba és más új fegyverfajták kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön folyó életekre nézve 1” TOKIÓ Az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán országos kongresszus a tokiói amerikai nagykövetségre eljuttatott tiltakozó nyilatkozatában hangoztatja: .,Tiltakozunk a neutronbomba kifejlesztése ellen és a legerélyesebben követeljük» hogy kössenek átfogó nemzetközi megállapodást a nukleáris fegyverek betiltására.’! (TASZSZ) Spanyolország Francoisia évfordeü fegyveres készültségben A Franco-rendszert hatalomra juttató 1936-os szélső- jobboldali spanyol katonai puccs 41. évfordulója alkalmából szélsőséges ‘ fegyvere- sek hétfőn délelőtt rövid időre átvették az ellenőrzést a magánkézben levő „Radio Madrid” adóállomás felett és kormányellenes jelszavakat tartalmazó magnótekercs le- forgatására kényszerítették az alkalmazottakat. A magukat Grapo elnevezésű csoport tagjainak valló fegyveresek előzőleg lakásáról hurcolták el a rádió egyik technikusát, majd üzenetük leforgatása után, több mint 9 kiló robbanóanyagot hagyva a rádió épületében, elmenekültek. A csendőrség tűzszerészeinek csak több órás munkával sikerült hatástalanítaniuk a pokolgépeket. Az elmúlt napokban különböző spanyol városokban számos robbanószerkezetre vagy pokolgépnek feltüntetett ártalmatlan csomagra bukkantak. Az évforduló miatt merényletektől tartva, a spanyol fegyveres rendőrség, valamint a csendőrség egységei szombat este óta készültségben vannak. Az „Október 1. antifasiszta ellenálló csoport” (Grapo) elnevezésű szervezet éppen egy évvel ezelőtt hallatott először magáról: a szélsőjobb- oldali katonai puccs 40. évfordulóján a csoport tagjai pokolgépes merényleteket követtek el különböző kormányépületek, illetve fran- coista emlékművek ellen. (MTI) Tűz egy bécsi áruházban Bécsben két órán át birkóztak a tűzoltók a hatalmas házati áruházban kiütött /tűzzel, amit végül is sikerült megfékezni. Képünkön: a tűzoltás pillanatai. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)