Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

Műemlékeink nyomában A slroki vár Műemléki sétánk az ország egyik legszebb fekvésű várá­nak, a sirokinak a maradvá­nyaihoz vezet. A 296 méter magasan fekvő vár a Tárná folyó észak felé kiszélesedő völgye felett emelkedik. Ko. vúcs Béla, aki a vár feltárá­sát végezte, a legkorábbi építkezéseket az 1200-as évekre, a XIII. századra te. szí. Tudomásunk szerint. első birtokosai a híres-neves Aba nemzetségből kerültek ki, akik azonban a hatalmaskodó Csák Máté oldalára állván, elveszítették Sirok várát is. A XIV. században a pásztói Tar família birtokában talál­juk. így egyik ura a neve­zetes pokoljáró Tar Lőrinc volt. A magánkézben lévő, s országos szerepet nem ka­pott sirok! vár Eger buká­sával, 1596-ban török kézre kerül. A hódító mozlimoknak itt állandóan egy kis csapata állomásozott a hódoltság 91 éve során. Az egri vár fel­szabadító küzdelmei kapcsán a siroki törökök kiürítik a várat és bevonulnak Egerbe. Sii’ok 1842-ben a gróf Káro­lyi csaláá\ kezére kerül, s egészen az 1945-ös földre­formig ők a birtokosai. — A siroki vár történetének egyik kuriózuma, hogy az 1560-as években ott lakott a birtokos Országh Kristóf hitvese. Zrí­nyi Miklósnak, Szigetvár hős védelmezőjének a leánya, Ilona. A siroki várhegy meglehe­tősen meredek oldalú, a déli oldalán, pedig majdnem me­redeken zuhannak alá a csu­pasz sziklafalak. Sirok vára két egymástól élesen elha­tárolt részből áll: alsó és felső várból. Az erősség leg­korábbi magja a felső vár mélyében húzódó sziklafolyo­sók és termek. A várat sétánk során az északi oldalról közelítjük meg. Itt a felső vár alatt egy széles árkot vágtak a szik­lába, ahonnan nemcsak a sü­tőkemencék nyíltak, de olyan sziklaüregek is, melyek a mélyben vezetnek, fel a felső vár szintjére. Mivel sem az alsó, sem pedig a felső vár­ba nem lehetett kocsival felhajtani, itt ezen az ala­csonyabb szinten tartották a járműveket. Rendkívül ér. d.ekes, hogy a felső várba csak gyalogosan, az alsóba pedig legfeljebb lóháton le­hetett bejutni. Három lépcsőn vezet az út a két várfal közötti kaputo­ronyba, ahonnan lőrésen át lehetett, védelmezni illetékte­len behatolók ellen a bejára­tot. A kis ovális kaputorony­ból egykor fából ácsolt lép­csőn vezetett az út a felső várba bevezető kb 10 méter­nyi hosszúságú kőbe vájt lép­csős folyosóhoz. E sziklavá- jat szélessége 2 méter. Eb­ből a sziklafeljáratból balra és jobbra, a várhegy mélyé­be vájt folyosók nyílnak, teremmé bővülnek ki. A szik­laüregekből titkos feljárat vezet a felső vár egy épületé­hez, melyet a siroki népnyelv ,,mulató”-nak nevezett el. A szabálytalan alakú felső vár délkeleti oldalán mai napig is még kb 8 méter magasságig állnak egy belső lakótorony falmaradványai. Az északkeleti részén pe­dig köbe vágott lépcsők ve­zetnek a mar említett, vár alatt nyíló sziklaüregekbe. A déli oldalon egy kör alakú vedotorony falainak marad­ványai árulkodnak a múlt­ról. A felső vár falainak vas­tagsága 1 méter 30—40 cen­timéter. s még napjainkban is mintegy 2 méter magas­ságig áll a köríal maradvá­nya. A siroki vár alsó várba az északnyugati oldalon nyíló bejárat vezet, melyet farkas, verem biztosított az illetékte- telen behatolás ellen. Az át­lagosan 2 méter 30 centimé­ternyi falvastagságú alsó vá- rat 1561-ben Országh Kristóf három nagy méretű, óolasz típusban épitetett sarokbás. tyával erősített meg. A bás­tyák homloksíkja ferde és szokatlanul nagy méretű kö­vekkel van borítva. Az északnyugati és délnyugati szögletbástyák többszörös töl. csérbélletes ágyúlőrésekkel vannak áttörve. Az alsó vár déli felét az istállók foglalják el, melyek­nek falát a sziklából vágták ki, s csak részben vannak felfalazással megmagasítva. Az északi oldalon egyszerű kis faházak állottak, melyek tartócölöpeinek kőbe vágott lyukait feltárta a kutató ré­gész ásója. Nyomban az alsó várba való bejárat mellett, az északkeleti bástya tövében egy óriás szájú kút találha­tó. A napjainkig 20 méter mélységig feltárt kút üregé­nek hosszmérete 3 méter, a szélessége pedig 2 méter 70 centiméter. Az ivóvizet biz­tosító kúthoz még az 1561- es építkezések előtti időkből származóan egy sziklába vá­gott árok vezetett a vár alat­ti területről. Az alsó vár másik érdekes­sége két sziklába vájt ga­bonaverem, melyek közül az egyik beszakadt, a másik azonban épségben maradt fenn. Az 1 méter 70 centi­méter mélységű verem alap­területe 3-szor 2 méter. A gabonásverem tetején egy kör alakú beöntő nyílás lát­ható, az alján pedig a tá­rolt gabonának alkalmankén­ti kiszedésére egy ajtó szol­gált. Hogy minő nagy körül­tekintéssel készültek ezek a sziklába vájt siroki létesít­mények, mi sem mutatja jobban, minthogy ezeknek a gabonásvermeknek a beön- tőnyílásához fel vezető utat a sziklás talajon való csú­szás, elesés megakadályozá­sára rovátkásra faragták. Az alsó és a felső várat el­választó sziklafalban negyed­gömb átmetszelű üregeket láthatunk, melyeket a lakos. ság „ülöfülkék”-nek nevez és vél. Ez azonban tévedés, hi­szen olyan magasan vannak, hogy csak létrával közelíthe­tők meg. Kétségtelen, hogy az Eger környékéről más he­lyen is ismeretes kaptár fül­kékről van szó. A méhészke­dés során ugyanis ezekben az idő viszontagságai ellen vé­dett fülkékben helyzeték el a méhkaptárakat. A méhész­kedésnek az adta meg a je­lentőségét, hogy a középkor­ban a méz szolgáltatta az egyetlen édesítő szert. A tö­rökök különlegesen kedvel­ték a mézet. Az alsó vár teljes vala­mint a felső vár alatti árok­nak a régészeti feltárását Ko­vács Béla, még mint a Dobó István Vármúzeum régésze végezte. A rendkívül nehéz munkálatok során sikerült kitisztítaniuk a felső vár alat­ti, törmelékkel megtöltött, sziklába vágott üregeket, fo­lyosókat, termeket is. A ré­gészeti feltárás sajnálatosan abbamaradt, pedig a felsövár falai sürgősen konzerválásra szorulnának. Annál is idő. szerűbb lenne a munka foly­tatása, mivel a siroki vár sziklába vágott védelmi rendszere minden bizonnyal hazai viszonylatban a legko­rábbi. A siroki várhegy kelet fe­lé hirtelen alászáll, majd pe­dig Iankásan ismét felemel­kedik és egy magas meredek, sziklacsoportban végződik be. Ezt a magaslatot a népnyelv Törökasztalnak nevezi. Az emelkedés közepe táján két hatalmas, emberi alakot utánzó sziklaszál magasodik, melyet a fantázia és a néphagyomány Apácának és Barátnak nevezett el, kedves pajzán históriát kerekítve e két szoborszerű sziklaformá­ció keletkezésének körülmé­nyeire. Sufiár István Dufresne 5—6—7 Kutatőexpedíciók az Indiai-óceánon Az Indiai-óceán különböző térségeiben végzett francia kutatómunka általános célja a tengerfenék szerkezetének, a medencék korának meg­határozása mellett azoknak a geológiai eseményeknek a visszapörgetése volt, ame­lyek a felső kréta korszak óta ebben a térségben lezaj­lottak. Az első expedíciót „Mari­on Dufresne 5.” néven indí­tották. A főként geofizikai jellegű vizsgálatokat és mé­réseket a francia óceánkuta­tók az Indiai-óceán délnyu­gati térségében, valamint Madagaszkár, Kerguelen- szigetek és Crozet-szigetek környékén végezték. A mély­ségméréseket és mágneses méréseket 14 100 kilométeres hosszúságban végezték. A második expedíció ..Marion Dufresne 6.” fedőnéven in­dult. Ez a program főként geológiai jellegű volt, és a méréseket az Indiai-óceán középső térségében végezték el. Az óceánkutatókat az üle­dékképződési folyamat, a tengerfenék morfológiai vál­tozásai, valamint idők folya- mán a klímaváltozások ér­dekelték a kutatási terüle­ten, Ebben a programban 12 ezer 600 kilométeres hosszú­ságban végezték a mélységi és mágneses méréseket, és összesen 1 tonna kőzetmintát hoztak magukkal. A harmadik expedíció a „Marion Dufresne 7.” fedő­nevet viselte. Ez alkalommal is érdekes kutatási témát tel­jesítettek: a kontinensek vándorlását tanulmányoz­ták 10 400 kilométer hosszú­ságban, A három expedíció mérési eredményeinek fel­dolgozása több évet vesz igénybe. „Kiskörei olvasónknak”: Köszönjük a figyelmeztetést, a kiskörei vízlépcső átadásának ideje valóban még 1973 volt, s nem hőerőmű, ahogy munka­társunk leírta, hanem vízi erő­mű. Sajnáljuk, hogy névtelenül küldte be megjegyzéseit, így nem tudjuk, kinek köszönjük meg. Munkatársunk figyelméé mindenesetre felhívtuk a na­gyobb pontosságra. „Dolgozó nö, Eger”: Nem lehet! A dolgozót min­den esetben írásban ■ kell tájé­koztatni és előre, a megváltozó munkaköri kötelességeiről. A munkaköri kötelesség megvál­toztatása viszont új helyzetet te­remt és ennek megfelelően kell a bért is módosítani. Bár így, ilyen formában nincs külön jog­szabály a helyettesítés bérezésé­nek megoldására, mégis egyér­telmű. hogy a plusz munkaként jelentkező helyettesítésért plusz bérezés is jár. Javasoljuk, for­duljon vállalata munkaügyi dön­tőbizottságához, — amennyiben közvetlen feletteseivel nem tud­nak egyezségre jutni — és kérje új bér megállapítását, a megvál­tozott körülményekre való te­kintettel. Jó lett volna, ha pon­tos elmét és vállalata nevét is közli, esetleg többet segíthet­nénk. B. István, Eger: A meghatározott időre kötött szerződéssel dolgozó munkásnak ugyanolyan jogai vannak a sza­badságot illetően, mint a megha­tározatlan időre szóló munkavi­szonyban dolgozónak. A szerző­désben eltöltött időre — az ön esetében 10 hónapra — jár a 10 hónapos időszaknak megfelelően, az évi szabadság erre járó része. Miután munkahelyén nincs dön­tőbizottság — javasoljuk, ameny- n.viben kérését figyelmen kívül hagyják. forduljon a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Hegyi Judit, Bélapátfalva: Sajnos az utóbbi időben admi­nisztrációs hiba miatt többször is előfordult az önéhez hasonló panasz. A könyvet azóta postára adattuk, elnézését kérjük. János Sándorné, Adács: Igazán örömmel vettük leve­lét, a levélben szereplőt mi is jól ismerjük, azonban nem lát­juk helyesnek egy ilyen levél közlését. Tulajdonképpen a be­tegség is magánügy, úgy véljük, nem tartozik senkire. ki hol mennyi időt és hogyan tölt el a szanatóriumok egyikében. Le­het, hogy a levél főszereplője sem lenne ezért hálás sem ne­künk, sem önnek. Keresztrej y Húszon hárman... 54. Luxemburgi, norvég, né­met, osztrák gépkocsik jel­zése. 55. Ünnepélyesen beik­tat. 57. .. .play, sportszerű. 59. Középen nyitva. 61. Vív Mottó: Hetvenöt éve szü­letett Békés-Glasz Imre, a munkásmozgalom vértanú­ja. Aragon egyik verséből idézünk, melyet az ő és társai emlékére írt. Vízszintes: 1. Az idézet el­ső része (zárt betűk: A, T, Ü, T). 14. Szellemi munkakör. 15. Bécs egyik híres labda­rúgó-csapata. 16. Lehetséges népies alakja, ford. 17. Fran­cia területmérték. 18. Oszt­rák, kambodzsai, román és Uruguay gépkocsik jelzése. 19. Ókori nép. 20. Kettős mássalhangzó. 21. Az idézet negyedik része (zárt betűk: A, A). 22, Himfy szerelmei írójának névbetűi. 23. Szidal­mazó szó. 26. Disznópásztor. 28. Vontat. 29. Valamivel nem „azonos”. 31. Öltözéke. 33. Lágy hangsor. 34. Taka­rít. 36. TIGV. 37. Ebben az időben. 38. Bihari vezér, Ár­pád két csatában legyőzte. 39. Nyugati katonai szövet­ség. 41. Bűnügyi tárgyú mű. 43. Az idegrendszernek nagy megrázkódtatása. 45. Magyar traktormárka volt. 47. Za- mata. fordítva. 48. ... pto- micin, gyógyszer. 49. Hoz­zánk pártol. 51. Attól az idő­től (—’). 52. ... ráma, kör­kép (a második kockában két betű). 53. Nobel-béke- díjas angol politikus. 56. Tu­fa belseje. 58. Spanyol, fran­cia, olasz gépkocsik jelzése. 60. Neveléssel kiképez. 61. A Halotti beszéd ismert sza­va. 62. Svéd sziget a Balti- tengeren (+’)• 64- Szilárd meggyőződései, névelővel. Függőleges: 1. Somogy megyei község. 2. Több len­gyel király neve. 3. Épp el­lenkezőleg. 4. Fordított né­velő. 5. Arra a helyre szállít. 6. Láttam én már.. . variút, ford. 7. Itt, németül. 8. He­lyezz! 9. Parlagi növény, ill. belőle nemesített sárgarépa. 10. A kör része, névelővel. 11. Közepén inti. 12. Kard része. 13. A tanulóifjúság összessége. 18. Az ízeltlábú­ak érzékszerve, névelővel. 24. Művészi alkotásra ser­kentette. 25. Az idézet má­sodik része. 27. Nagyon kí­vánt, óhajtott. 29. Mely irányba. 30. Nulla. 32. Utolsó alkalommal, népiesen. 33. Az idézet harmadik része (zárt betűk: I, E, M). 34. Több mint elég. 35. Indiai mustár. 40. Hangerősítő készülék a nagyothallóknak (a negyedik kockában két betű). 42. Azonnal, népies formában. 44. Darwin elveit népszerű­sítő német író, utónevének kezdőbetűjével. 46. A mula­tó. 48. Meggondolatlan, kap­kodó. 50. Intéssel elhallgat­tat. 51. Az egyik végtagja. betűi. 63. Kolomp közepe. 65. Hangtalanul lát. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 25., 33., vala­mint vízszintes 21. számú so­rok megfejtése. A megfejtéseket július 21- ig kérjük beküldeni, postai levelezőlapon. ★ Július 8-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: „A fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé vezető út törvényszerű szakasza”. A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvjutalmat kapnak: Mátyás Józsefné Poroszló, Tóth Tamás Hat­van, Túrái Miklós Eger, Bőd Ádám Verpelét és Balassa Zsuzsa Selyp.' A könyveket postán küldjük el. KOSSUTH 8.35 Romantikus kamarazene 9.34 Óvodások enekeinek, 9.55 Lottósorsclás. 10.05 A Senki* szigeti nagy kaland. 10.32 A lato. 10.37 Todor Mazarov éne­kel. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Gondolat. 11.45 Haydu- művek. 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Nótacsokor. 14.02 A nóg­rádi bég ítélete. 15.10 Hernádi Lajos zongorázik. 15.32 Film­sztárok énekelnek. 16.05 Hu* szas stúdió. 17.10 Népi muzsi­ka. 17.37 Lengyel hangjátékok szemléje. 18.30 Esti magazin 19.15 Toscanini operafelvetelei- bö!. 21.25 Johann Strauss mü­veiből. 21.44 Láttuk, hallottuk 22.20 Kína — Mao után. 22.30 Nóták. 22.51 A gondolatok sorsa. 23.06 Föltámadott a tenger. PETŐFI 8.33 Népdalok, néptáncok 9.15 Ügynökök az alvilágban 9.33 Az élő népdal. 9.43 Sport kantáta. 9.53 Lottósorsolás 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.50 Irányítók és ©lírányitok 12.00 Magyar fúvószene. 12.33 Szimfonikus zene. 13.33 Em berke. 14.00 Kettőtől ötig. . 17.00 ötödik sebesség. 18.00 Ka viár. 18.15 Közvetítés a vízi labdatornáról. 18.33 Bach: f moll zongoraverseny. 18.44 Me Iida Mercouri a filmsztár. 19.30 Metronóm 77. 20.33 Falusi es ték. 21.30 Daloló, muzsikáló tá jak. 22.00 Szedő Miklós felvé teleiből. 22.33 André Watts zongorázik. 23.01 Könnyűzene éjfélig. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-tg. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — A győri körzeti stúdió jelentke­zik — Müvészportrék, színház- történeti érdekességek (a mis­kolci nyári színpad történeté­ről beszél dr. Gyárfás Agnes sei Imreh József) — A miskol­ci Luther-templom orgonáján Margittay Sándor játszik — Hol töltsük a hét végét? (Tú­rajavaslatok, sportprogramok, rendezvények, kiállítások). 18.00 Észak-magyarországi kró nika (A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa a szocialista brigádmozgalom helyzetéről és eredményeiről tárgyalt Heves megyében) — A dzsessz ked­velőinek. 18.25 Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes. TE! MAGYAR 16.35 Kuékó. 17.05 öt perc meteorológia. 17.10 Mindenki közlekedik . . . 17.30 Magyaror­szág—Hollandia Hungária Ku­pa vízilabda-mérkőzés. 18.23 ,,Szabadságra van szükséged — ez minden”. 19.20 Tv-torna, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Delta. 20.25 Egy francia Rómában (Olasz film). 22.00 Gálaest a Margitszigeten. 22.45 Tv-híradó 3.. 22.55 Képtelen képes törté­nelem 2. műsor 20.01 Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 20,55 Sakk-matt. 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 Egy kiskanál show . . . 22.00 Germi- nál (Angol filmsorozat). EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fiél 4, fél 6 és este 8 órakor: A Scotland Yard vendége Színes, szinkronizált, angol film Este 10 órakor: A majmok bolygója Színes, amerikai film. Pierre Roulle regénye nyomán EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor: Villámcsináló Színes, szovjet ifjúsági film du. fél 6 és este fél 8 órakor: Elveszel, elhagylak Színes, NDK zenés film EGRI KERT: Este 8 órakor: A Scotland Yard vendége GYÖNGYÖSI PUSKIN: Este 10 órakor: Amarcord Két férfi jelzi érkezését GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A stadion őrültjei GYÖNGYÖSI KERT: Este 8 órakor: Szalamandra tűzben ég HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Aliz már nem lakik itt HATVANI KOSSUTH: Vihar a szárazföldön HEVES: óz, a csodák csodája FÜZESABONY: Méreg a pohárban PÉTERVASÁRA: A nagy attrakció LŐRINCI: Blokád I-II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom