Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 153. szám ARA: 80 FILLÉR 1077. július 1., péntek Beszámoló a vízgazdálkodásról—Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is részt vett. Az OVH elnökének beszámolója tem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmá­csolva egyebek között a villa- mosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta, hogy a meleg vizet különbö­ző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalom­battai hőerőmű temperált vi­zét az egyik közeli gazdaság­ban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajta­tó telepen hasznosítják, s hasonló próbálkozások van­nak a Gagarin Hőerőmű hű­tővizének felhasználására is. A képviselő véleménye sze­rint érdemes volna e mód­szerrel szélesebb körben kí­sérletezni. Vadkerti Miklósné felszólalása Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mon­dotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víz­nek több mint 60 százalé­kát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő lé­tesítményeikkel gondos­kodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alat- * ti vízkészleteket úgy be­osztani, á vigigényeket és ' a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek- za­vartalanul vehessék igény­be termelésükhöz. Egyik központi kérdés a la­kosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves terv­ben újabb 1 millió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes víz­ellátásba, mely ily módon ki­terjed majd a lakosság há­romnegyedére. Külön is fog­lalkoznak a nagy munkás­lakta városok és a közegész­ségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátá­si problémáinak megnyugta­tó és gyorsított megoldásá­val. Folytatják a szennyvíztisz­tító telepek bővítését, ami el­sősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védeke­zést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egyne­gyedét, rajta a lakosság fe­lének értékeit közvetlenül védi. A mentett területen le­vő népgazdasági vagyon ér­téke 500 milliárd forintra be­csülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad. másik felének kiépítése folyamat­ban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli ka. tasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhat­tuk. A távlati fejlesztés lénye­ges eleme a nemzetközi víz. ügyi, vízgazdálkodási együtt­működés. Az öt szomszédos ország­gal kötött kétoldalú egyez­ményeink megfelelő ala­pot adnak az árvizek el­leni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vita, Dr. Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­Tisztelt országgyűlés! Heves megye 368 ezer hek­tár kiterjedésű területe igen változatos, déli határán fo­lyik a Tisza, amely a Zagyva, a Tárná, az Eger—Laskó és a Hanyi vizét fogadja. Ebben a vízrendszerben a hegy-, a domb- és a síkvidéki szaka­szok, illetve vízgyűjtő terüle­tek egyaránt megtalálhatók. Ebből fakad, hogy ezeken a részeken a vízjárás rendid­Példás együttműködés — Jobb szén, több villamos energia Túlteljesítette féléves tervét Visonta két ipari óriása Kimagasló termelési ered­ményekkel zárta a félévet csütörtökön Visonta két ipa­ri óriása. A Thorez Bánya­üzem dolgozói hat hónap alatt összesen 3 millió 380 ezer tonna szenet hoztak felszínre, miszerint 180 000 tonnával túlteljesítették az első félévre előírt szénter­melési tervüket. Ez a telje­sítmény országosan kiemel­kedő széntermelési rekord­nak számít, mivel ekkora mennyiségű szenet fél év alatt hazánkban még egyet­len banyában sem termel­tek. A Thorez-bánya dolgozol év elején vállalták, hogy a szomszédos Gagarin Hőerő­mű által igényelt fűtőanya­got rendszeresen és a ter­vezettnél jobb minőségben, folyamatosan biztosítják. Az első félév eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a visontai bányászok vára­kozáson felül eleget tettek ígéretüknek. miszerint a tzénmezön dolgozó nagy ér­tékű és hatalmas méretű termelő berendezések pon­tos kihasználásával túltelje­sítették tervüket. A sike­rekhez tartozik, hogy a jobb munkaszervezés ered­ményeként a tervezettnél át­lagosan 20 kalóriával maga­sabb értékű szenet adtak át rendszeresen a Gagarin Hő­erőmű részére, ezzel minő­ségben is túlteljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyben vállalt kö­telezettségüket­A Thorez-bányaüzem és a szomszédos Gagarin Hőerő­mű szoros együttműködése tette lehetővé, hogy a bá­nyából felszínre hozott fűtő­anyagot az erőmű rendsze­resen fogadni tudta, ugyan­akkor kölcsönösen alkal­mazkodtak egymás igényei­hez. Példás együttműködés eredményeként csütörtökön már a Gagarin Hőerőmű dolgozói is a második félév feladatainak teljesítésén dol­goztak. A csütörtökön dél­ben elkészült gyorsmérleg szerint ugyanis a Gagarin Hőerőmű az év első felében 1944 millió kilowattóra villa­mos energiát termelt, 20 millióval többet az előírt­nál. A visontai energetikusok kimagasló eredményeihez tartozik, hogy az első fél­évben négy üzemi blokk nagyjavítását végezték el kifogástalanul és az előírt határidőn belül. A szerve­zettebb fűtőanyagellótás tet­te lehetővé, hogy a Gagarin Hőerőmű az első félévben a tervezettnél tízezer ton­nával kevesebb tüzelőolajat használt fel. amely mintegy 600 ezer dollár értékű im­portmegtakarítást jelent. Mindezek az eredmények fémjelzik, hogy Visonta két ipari óriása komolyan vette a munkaversenyben tett vál­lalásokat és példásan helyt­álltak annak teljesítésében. Kovács András * vül szeszélyes. Ez a tény pe­dig alapvetően meghatározza az árvíz elleni védekezés, il­letve az árvízvédelmi szaka­szok kiépítésének a mód­ját — kezdte a dr. Gergely István államtitkár expozéjá­hoz kapcsolódó hozzászólását Vadkerti Miklósné képvise­lőnk, majd így folytatta: — A megye területén 225 kilométer hosszú árvízvé­delmi fővonal húzódik, 47 kilométeres szakasz a Tisza jobb partján. Az árvízvé­delmi töltések 45 ezer hek­tár termőterületet védenek. Ezeknek, valamint a kiskö­rei vízlépcső szabályzó- rendszerének köszönhető, hogy az elmúlt években a tiszai árhullámokat jelen­tősebb kár nélkül sikerült levezetni. Meg kell azonban vizsgálni azt, hogy a töltések mögött megépített szivárgóárkok megoldják-e az állandó duz­zasztás hatására megemelke­dő talajvízgondokat. Mert egy-egy árvizes időszakban, mint például 1977 tavasza volt, mintegy kétezer hektár­nyi területet nem lehet idejében megművelni, s ez je­lentős terméskieséssel jár. A képviselőnő ezután arról szólt, hogy Heves megyében a legtöbb probléma a Tárná­val, illetve a vízgyűjtő terü­letéhez tartozó mellékfolyók­kal van. Az érintett szaka­szokon mintegy 120 kilomé­ter hosszú árvízvédelmi töl­tést emeltek, többször meg is erősítették már a gátakat, en­nek ellenére az utóbbi évek­ben nem sikerült a rendkí­vül magas árhullámokat biztonsággal levezetni. Szük­ségessé vált — hangsúlyozta Vadkerti Miklósné —. hogy a vízügyi szervek tanulmány- tervet készítsenek a védő- rendszer továbbfejlesztésére. Az elképzelések megvalósí­tása megkezdődött: a Tárná torkolati szakaszánál jelenleg is folyik az építőmunka. Az árvízveszéllyel azonban még sokáig számolnunk kell — hívta fel az illetékesek fi- gyemét a képviselőnő —, mert például a folyó recski me­derszakasza rendezetlen, nem fejezték még be a szabályo­záskor elkezdett töltésrende­zési munkálatokat sem, nem megfelelő a Tárnán átívelő hidak mérete, s szükség lenne a felső szakasz teljes meder­tisztítására is. Ez jóval ke­vesebbe kerülne, mint amek­korára egy-egy árvíz esetén az anyagi kár összege rúg. A másik gond, amelyről Vadkerti Miklósné a felszó­lalásában beszélt, a mezőgaz­dasági üzemek belső vízren­dezési tevékenységével kap­csolatos. A termelőszövetke­zetek egyesülésével ugyanis arra törekedtek a szakembe­rek, hogy minél összefüggőbb művelési területrendszert alakítsanak ki. Ennek követ­keztében viszont megszüntet­tek sok vízlevezető csatornát, árokrendszert. A hiba ebben az, mondta, hogy a táblásítással egyidőben nem gondoskodtak a meg­felelő vízrendezési tervek elkészítéséről és megvaló­sításáról. A vízlevezető árkok, csator­nák hiánya pedig újabb gond szülője lett, mert nincs biz­tosítva a belvízmentesítés. — örömmel értesültünk arról — folytatta Vadkerti Miklósné —, hogy a legszük­ségesebb mederrendezési ter­vek már elkészültek, a kivi­telezési munkálatokat is el­kezdték. Jó lenne azonban, ha a sokféleképpen haszno­sítható tározók is mielőbb elkészülnénék ezen a terüle­ten. A Tárná felső völgyé­ben, Sírok és Terpes közelé­ben is, terveznek ilyen táro­zókat Ezek, amellett, hogy megszüntetnék a térségben levő öntözővízhiányt, jelen­tős segítséget nyújtanának az árvíz elleni védekezéshez. Az árvízvédelmi biztonságot nö­velné a Zagyva—Tárná táv­jelzőrendszer továbbfejleszté­se is, ezzel ugyanis figyelem­mel lehet kísérni a területen levonuló legkisebb árhullám mozgását, veszélyességét egy­aránt. A képviselőnő a hozzászó­lása további részében az ön­tözés helyi lehetőségeiről, az öntözhető területek növelésé­nek fontosságáról beszélt. Köztudott — emelte ki —, hogy a megye öntözési ha­gyományai jelentősek, s az is, hogy az öntözéses zöldségter­melés a mezőgazdasági ter­melés jelentős része. Ma a megyében 13 ere* hektárt lehet öntözni. A kiskörei vízlépcső megJ teremtette az öntözésfejlesz­tés további lehetőségét, a hevesi homokháton ugyanis víztározók kialakítását kezd­hetik meg a jövőben. Ennek kapcsán várható, hogy mint­egy 3 ezer hektárral növe­kedjék az öntözhető terület: 1981-ig ezer hektárral, 1983- ig pedig további kétezerrel. Tisztelt országgyűlés! Még egy olyan problémá­ról szólok, amely nagy gon­dot jelent a megye több te­lepülésének vízellátásában. A visontai külfejtéssel kapcso­latos vízügyi panaszok sza­porodnak, ezért szükséges lenne a részletes vízkutatá­sokra, illetve az érintett köz­ségek támogatására a kútfel- újítási és -fúrási költségeket illetően. Ez közös érdekünk, közösen kell hát gondoskod­nunk a lakosság vízellátásá­ról — fejezte be a hozzászó­lását Vadkerti Miklósné. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom