Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

Vadászat - sólyommal • Már a honfoglalás kori magyarok ismerték és gyako­rolták a sólyomvadászatot. A feudális társadalom kialaku­lásakor a solymászat az úri osztály szórakozásává vált. Az idomításra kerülő sóly­mok, karvalyok befogása maradt csupán a jobbágyok kötelessége, a hegyvidéki falvak szolgáltatásai között rendszeresen szerepeltek a ragadozó madarak. Az erdé­lyi solymászat a XVI—XVII. században vált híressé, a tö­rök adónak is jelentős tészet az idomított sólymok tették ki. A solymászat ideje azon­ban részben a tűzfegyverek elterjedése, részben a <oiy. mászatra alkalmas madarak nagymérvű pusztulása miatt lejárt. Az egyetlen felvilágo­sult Habsburg, II. József, a kalapos király már kétszáz éve felismerte ezt, és fel­oszlatta az udvari solymá- szatot. Sokan próbálkoztak azóta feléleszteni nálunk is ezt az ősi sportot. A felszabadulás után — bár a vadászt! vada­lom gyökeresen átalakult, — rendkívül néoszerű lett a solymászat. Ez azzal járt, hogy az amúgy is fogyóban levő ragadozó madarak szá­ma tovább csökkent. Nem is való ez a modern világba, mert a madár táplálékának a megszerzése, idomítása, röp- tetése rendkívül időigényes elfoglaltság. Világszerte van azonban egy olyan törekvés, hogy az utókor számára megőrizzék ennek az ősi vadászati mód­nak az emlékét. Legalkalma­sabb mód erre a nemzeti parkokban kínálkozik, megfe­lelő szakemberekkel, megfe­lelő ellenőrzés mellett. Ja­pánból érkezett a hír, hogy az egyik nemzeti parkban „felélesztették” a solymá- szafcot. Japán állítólag egyet­len solymásza itt tevékeny­kedik. A betanítás, edzés alatt éheztetik a madarat, majd szabadon bocsátott nyulakra engedik. Ha a ma­dár megfog egy nyulal, hús­sal jutalmazzák. Képünkön: vadászsólyom idomítója öklén, Japánban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Csak egy pohárkával... A statisztikai adatok egy­értelműen bizonyítják, hogy az egész világon — s sajnos ez alól hazánk sem kivétel — nő az idült alkoholisták száma. Hogyan válik valaki alkoholistává? A kezdet legtöbbször egé­szen ártatlan esemény, egy- egy születésnap, amikor az emberek egymás egészségé­re koccintanak. Az egy koc­cintásból azután kettő, há­rom lesz és így tovább. Az alkohol nagyon veszélyes csábító, főként azért, mert szinte észre 6em veszi az em­ber, és máris a rabszolgájá­vá válik. Sokan még nem is sejtik, hogy alkoholisták, mert rendesen elvégzik mun­kájukat, nem válnak anti­szociálissá, gondoskodnak a családjukról, nem isszák el jövedelmüket, de ha példá­ul kórházba kerülnek, ahol nem kapnak alkoholt, hirte­len észrevehetők rajtuk a tü­netek. Az alkoholisták típusai Minden iparilag fejlett or­szágban nemcsak az alkohol­termelés, hanem a fogyasz­tás is ugrásszerűen nő. Va­lószínűleg összefügg a foko­zódó jóléttel is. hogy egyre fiatalabban. egyre többen válnak alkoholistává. A szülőknek a fiatalokkal szembeni liberalizmusa és részben a szülőktől kapott túl sok zsebpénz teszi, hogy a fiatalok iskolából hazafelé A ljubljanai egyetem ter­mészettudományi karának szakemberei a Szlovéniában előforduló, ehető és mérgező gombákat tanulmányozták összesen 27 gombafajtát vizs gáltak és meghatározták a K legfontosabb nyomelem kon- centrációját. A gombákat ősz szesen hét helyről gyűjtöttek be, minden gyűjtőhelyen í talajból is mintákat vettek hogy a laboratóriumba r meghatározzák a talaj ne­hézfémjének koncentrációit. A begyűjtött gombákat megtisztították minden lát- ható szennyeződéstől, majd térve, vagy „házibulikon” al­koholt fogyasztanak. Minél többször fogyaszt valaki al­koholt, annál valószínűbb, hogy alkoholistává válik. Az alkoholisták különféle típusát különböztethetjük meg. Vannak, akik rossz la­kásviszonyok, zsörtölődő fele­ség, lármás gyerekek miatt otthon nem érzik jól maguKat és ezért az ivócimborák kö­zött keresik a „jó közérzet­hez szükséges” mámort. Kez­detben ők nem alkoholisták. Egy-két pohár után azonban az ivótársak csábítanak és fizetnek. így lesz az otthon nyugalmat nem találó társa­sági ivóból alkoholista, anél­kül, hogy maga észrevenné, mikor lépte át ennek a kü­szöbét. Másik típus, akinek min­denáron kell a részegség. En­nek érdekében egyvég'tében tölti magába az alkoholt, amíg le nem részegedik. Mindaddig rossz a közérze­te, amíg el nem éri a ré­szegség állapotát. A harmadik típusú alko­holista kezdetben hangulati zavar, szorongásos állapot, vagy esetleg álmatlanság ellen iszik. Előbb csak keve­set fogyaszt, azután fokoza­tosan egyre több kell a rossz közérzet elűzéséhez. Végül vannak, akik egy­szerűen csak szokásból vál­nak alkoholistává. A család­ban, vagy a munkahelyen, ahol alkoholista van, vagy rendszeresen fogyasztanak szeszes italt, addig kínálgat­műanyag késsel darabokra vágták és fagyasztással szá­rították. A száraz anyagot porrá őrölték, majd neutron­aktivációs elemzést végeztek Sok gombában meglepően nagy mennyiségű higanyt ta­láltak és a kadmium is je­lentősen dúsul egyes gomba­fajokban. A bróm az Ama­nita gombafajban dúsul, a szelén pedig az ehető Bole­tus gombában. A szlovén ku­tatók véleménye szerint a gombák nyomelem tartalmá­nak adatai felhasználhatók a környezeti szennyezettség ér­tékelésének munkájában. jak a nem ivót, amíg egy­két pohárral fel nem hajt. Következmények Az alkohol utáni felfoko­zott vágy, és ennek kielégí­tése közben létrejövő alko­holizmus nemcsak szociális károkat okoz, hanem lassan, következetesen kárt okoz az alkoholista szervezetében is. Az idült alkoholfogyasztás a betegek 30 százalékánál, amikor a beteg már nem ké­pes ellenőrizni a fogyasztott alkohol mennyiségét, súlyos idegrendszeri károsodáshoz vezet. Belgyógyászati szempont­ból az alkohol okozta gyo- morbélpanaszok, máj-, és hasnyálmirigypanaszok a leggyakoribbak. Napi 80 gramm alkohol fogyasztása felett már létrejöhet májká­rosodás. vagy alkohol okozta gyomorhurut. A 15 százalé­kos alkohol tartalmú borból elég napi fél liter, hogy érzé­keny egyénen májkárosodást okozzon. Érdemes tehát meg­számlálni, hogy hány po­hárral hörpintünk napon­ta... H. J. Nem akartam hinni a sze­memnek. A pályaudvar előtt Meredek Jenőt pillantottam meg. Nem volt semmi két­ség: ö az. hiszen legalább húsz éve ismerem. És ő is felismerhetett engem, mert kissé zavartnak látszott, és mintha észrevétlenül el akart volna illanni előlem. De már nem lehetett, mert megállí­tottam. Minden okom megvolt rá, hogy meglepjen ez a vélet­len találkozó*. Meredek ez­Nehézfémek a szlovéniai erdők gombáiban Bebörtönzött adósok A FIZETÉSI kötelezettsé­güket nem teljesítő adósok­kal szemben az ókorban a legszigorúbban jártak el: nemcsak a megélhetésükhöz szükséges elemi javakat ko­bozták el tőlük, hartem rab­szolgának is eladhatták őket. A római tizenkét táblás tör­vény még szigorúbb, bizo­nyos esetekben a kivégzésü­ket is megengedte. A középkorban valamivel enyhült ez a szigor. A rab­szolgaságot eltörölték, de az adóst továbbra is fogságba vethették. Hazánkban Mátyás király 1486-os dekrétuma úgy intézkedett, hogy „ha az adósnak az elégtételre ele­gendő vagyona nincs ... sze­mélyét a hitelező kezéhez kell szolgáltatni.” Werbőczy Hármaskönyve szerint 100 forintnál nagyobb tartozás esetén még a nemest is el lehetett fogni. A bíró 15 na­pig saját őrizetében tartotta, azután átadta a hitelezőnek, aki nem bánthatta, de ugyan­úgy dolgoztathatta, mint há­za népét. Paraszt adóst, ha nincs in­gósága, öröksége, a hitelező 15 napig tarthatta börtönben, azt azonban kötelességévé tétték, hogy rabját kenyér­rel és vízzel ellássa. Ezután el kellett engedni, ha a fo­goly esküvel fogadta, hogy mindannak a harmadát, amit munkával vagy koldulással szerez, a követelés törleszté­sére fordítja. Esküszegés ese­tén újra elfogták és börtön­ben tartották mindaddig, amíg adósságát le nem dol­gozta. A XVII. és XVII. század­ban az adóst a városok és megyék saját őrizetükben tar. tották, Becsben szokássá vált, hogy ilyen esetben a város árkában dolgoztatták őket. Pesten a követelés biztosítá­sára az adós távollétében a feleségét is letartóztathatták. A letartóztatásnak két felté­tele volt, a követelés jogos­ságának bizonyítása — ahogy akkor mondták „a világos követelés” — és a szökés ve­szélye. Ha valakinek ingat.' lana volt, ezt elegendő biz­tosítéknak tartották, ilyen esetben nem féltek a szökés­től. A letartóztatott a legtöbb esetben fizetett vagy lega­lábbis kötelezte magát a rendszeres törlesztésre, az utóbbi esetben azonban rend­szerint megkövetelték egy vagyonosabb polgár kezes­ségét. A SZABADSÁGVESZTÉS néha sokáig elhúzódott, s a bebörtönzöttek — különösen a szegények — rengeteget nélküzöltek. Ismerünk egy esetet, 1706-ból, amikor a budai tanács Kopperg kapi­tány adósát szabadon bocsá­totta egyszerűen azért, mert rabságában egy falat kenye­ret sem tudott megkeresni és a tanács nem akarta megen­gedni, hogy egy polgára az éhségtől haljon meg az áris- tomban. Nálunk aránylag kevés embert zártak be késedelmes fizetésért. Magyar földön is­meretlen volt a zsúfolásig megtelt adósbörtön, amelyet a külföldi regényírók — gondoljunk csak Dickensre! — oly lélekbemarkolóan ír­tak le, Érdekes módon hazánkban 1852 után rosszabbodott a helyzet. Az abszolutizmus ugyanis ekkor olyan polgá­ri perrendtartást vezetett be. amelyik az osztrák tör­vénykezésből átvett váltótör­vényszékeket állított fel. Ezek aránylag sok adóst ítél. tek bezárásra. Külön adós­börtön hiányában számukra az amúgy is túlzsúfolt bör­tönökben kevés hely akadt. Sorsuk különben a többi el­ítéltnél enyhébb volt, fogad­hattak látogatókat, kaphattak kintről ételt, italt, szabadon érintkezhettek egymással. A helyzet enyhítésére a pesti városi tanács 1863. jú­niusában szégyenletes rende­letet hozott. Ügy intézkedett, hogy „a váltóperes ügyekben lefogott vagy elítélt egyéne­ket” a Rókus Kórházban he­lyezzék el, azaz a kórház egy részéből adósbörtönt akart berendezni. A határozatról az orvosok Tormay Károly tiszti főor­vostól értesültek. Július 3- án tartott gyűlésükön tilta­koztak, s állásfoglalásukat ki is nyomtatták az Orvosi He­tilapban. Előadták, hogy a kórháznak a meglevő 643 be­tegágya is kevés, helyhiány miatt a betegfelvételt több ízben korlátozni kellett, jár­ványos időben pedig fiókkór. házak felállítása vált szüksé­gessé. Ilyen körülmények kö­zött a betegágyak csökkenté­se a legsúlyosabb bűn. Az intézkedés megvalósítása a betegek gyógyulását is zavar­ná, hiszen az adósbörtön fog. lyai szabadon énekelhetnek, zajonghatnak, lármázhatnak. Azt sem szabad elfelejteni — fejezték be a memorandu­mot —, hogy a hosszú, több hónapos fogság alatt a kór­házi tartózkodás fertőzési ve­szélyt jelent az elíogottak- nak. A tiltakozásnak foganatja volt, a felháborító intézke­dést még a megvalósítás előtt visszavonták. A MÜLT SZAZAD máso­dik harmadának végén egyre többen látták be, hogy az adósok elzárása ellentétben áll a legelemibb erkölcsi és közgazdasági elvekkel. A be­börtönzöttek elvesztik kere­seti lehetőségeiket, polgári és gazdasági létalapjukat, csa­ládjuk a legnagyobb nyomor­ba jut. Ezért a szerencsétlen intézményt a különböző or­szágokban gyors egymásután­ban eltörölték, Franciaor­szágban 1867-ben, Angliában két esztendővel később, Olaszországban 1871-ben, ha. zánkban pedig 1863-ban. Vértesy Miklós A suba úttal egészen szokatlanul volt öltözve. Szürke puhaka­lapot, divatosan szabott nad­rágot és barna antilop félci­pőt viselt — csakúgy, mint máskor; de ugyanakkor csaknem bokáig érő nagy bá- ránybőrsuba volt rajta, olyan, amilyet csak a pászto­rok hordanak a pusztán. Persze, megszólítottam: — Mi van magával, Jenő? Miféle maskarába öltözött? — Én, maskarába? — szólt vissza sértődötten. — Csak nem képzeli, hogy jelmez­bálba megyek!? — Hát talán felcsapott pásztornak? — firtattam. — Vagy mit keres magán ez a suba? — Dehogyis vagyok én pásztor! — felelte Mere­dek .— Ott dolgozom tovább­ra is a régi munkahelyemen, a Szaru- és Pikkely begyújtó Vállalatnál. — Mint éjjeliőr? A subás Meredek felhor­kant: — A fenét éjjeliőr! Anyag- könyvelő vagyok, mint az­előtt. Most még jobban rajtam volt a csodálkozás sora. — Hát akkor minek ez a suba? — kérdeztem. Meredek Jenő, a Szaru- és Pikkelybegyüjtö Vállalat anyagkönyvelője most óvato­san körülnézett, hogy nincs- e a közelünkben illetékte­len valaki. Azután kissé szétnyitotta magán a subát. A derekán széles bőrtüszö- féle feszült, s ebből az övből jó néhány lapos italos üveg nyaka kandikált ki. Azután halkan ezt mond­ta: — Tudja, mellesleg van egy kis titkos szeszfőzdém, cukorból szeszt főzök otthon, és suba alatt pálinkát áru­lok ... Heves Ferenc MAI műsorok: HADIÓ KOSSUTH 8.27 Mozart: F-dur divertimento 9.00 Katedra 9.30 Zenevár 9.45 A kisfilm nem kis film 10.05 Berlioz: Beatrix és Benedek (Vigopera) 11.41 Ady Endre: Életem nyitott könyve 12.35 Melódiakoktél 14.05 A betű mestere 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Daloló, muzsikáló tájak 15.36 Indulók, fúvószenekarra 15.44 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Két Vivaldi-concerto 17.07 Csodák és csalódások 17.32 A cigánybáró 18.00 A Szabó ^család 18.30 Esti magazin 19.15 A zongoraművészet első aranykora 20.05 A tudományos közélet fóruma t 20.35 Üj nótafelvételekből 21.05 Ember a sziklán 21.38 A kórusirodalom remekműveiből 22.15 Tudósítás a Népszava Kupa atlétikai versenyről 22.20 Meditáció 22.30 Nem értem, mit mondasz! 23.10 Századunk zenéjéből PETŐFI 8.33 Jolantha (Daljátékrészl.) 9.25 Orvosi tanácsok 9.33 Derűre is derű. . . 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 Népi zene 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.56 Szimfonikus táncok 13.25 Állatbarátoknak 13.33 Szovjet dalok 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.00 Berki Géza szerzeményeiből 18.33 Beszélni nehéz 18.45 Népdalcsokor 19.16 A vadászó farkastól a kutyáig 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Látogassa meg Amerikát! 20.52 Népszerű dallamok 21.52 Népdalok 22.43 A szókimondó asszonyság 23.00 Egy óra dzsessz Szolnoki rádió 17.00 Hírek — Az Equals együt­tes játszik — Pedagógus, akinek szenvedélye az írástörténet és a világ írásmódjainak kutatása — Szolnok megyei zeneisko­lák kamarazenei bemuta­tója 17.30 Nők húszperce 18.00 Alföldi krónika — Ked­velt melódiák — Hírösz- szefoglaló — Lap- és mű­sorelőzetes Miskolci rádió 17.00 Hírek — Fiatalok zenés találkozója — Látogatás a miskolci Herman Ottó Múzeumban 18.00 Észak-magyarországi krónika — A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar egri koncertjéről 18.25 Hírösszefoglaló — Lap- és müsorelözetes TQI MAGYAR 16.55 Egészségünkért 17.00 Slágerstúdió 17.20 Játék a betűkkel 17.45 Sakk-matt 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.35 Fiatalok órája 22.35 Tv-híradó 2. műsor 20.01 Csak ülök és mesélek... 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Germinal (Angol filmsorozat) 22.10 Tévébörze 22.20 Engelbert Humperdinck műsora POZSONYI 19.00 Híradó 19.30 Fúvószene 20.05 Nem tér vissza (Szovjet bűnügyi film) 21.30 Híradó 22.00 Janka Gabcová érdemes művész portréja mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: Küldetés Portréfilm Balcz<f Andrásról EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: Az ördög bájitala Színes, szinkronizált NDK-csehszlovák film EGRI KERT Este 8 órakor: Régi idők rock zenéje GYÖNGYÖSI PUSKIN Megálló három órára GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nősülni tudni kell GYÖNGÖSI KERT Este 8 órakor: Szerelmek és előítéletek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Isztambuli akció HATVANI KOSSUTH Hogyan fojtsuk vízbe? FÜZESABONY Pókfoci

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom