Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA \ Kedd esti külpolitikoi kommentárunk: Helsinki és Budapest példája Egy arányszámot és egy abszolút számot közöltek a múlt esztendő őszén, amikor Helsinkiben a magyar —finn gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működés legutóbbi időszakát áttekintették. A kor­mányközi vegyes bizottság ülésén elmondták: az előző évhez képest a legutóbbi esztendőben mintegy 20 szá­zalékkal nőtt a. két ország közötti kereskedelmi forga­lom *s összege valamivel több, mint 60 millió dollár. Ehhez a friss adathoz hozzá lehetett volna illeszteni még azt is, hogy 1970 és 1975 között a forgalom csak­nem két és fél szeresére nőtt, és 1975. júniusában az­tán Magyarország és Finnország tízéves megállapodás kötött, amely keretet ad a két ország vállalatai és in­tézményei közötti sokoldalú együttműködésnek. Lehetőség tehát bőségesen van gazdasági terüle­ten is — a szakembereknek az a véleménye, hogy a jelenlegi szinten messze túlléphetnénk, ha az egyszerű árucserén túlmutató megállapodásokat kötnénk. Koo­perációs lehetőségek, harmadik piacon való közös fel­lépés egyaránt ott szerepelnek a tervek között. Természetes, hogy manapság, ha olykor emleget­jük is a történelem messzi ködébe vesző közös múltat, inkább a jelen és jövő kérdései foglalkoztatnak ben­nünket Budapest és Helsinki viszonyában. A finn fő­város neve — éppen napjainkban — szorosan össze­fonódik a most kezdődő belgrádi tanácskozással, ahol az európai biztonsági értekezlet záróokmányának eddigi megvalósulásáról tárgyalnak 35 ország képvi­selői. Ebből a harmincötből kettő, Finnország és Ma­gyarország az elmúlt évtizedekben valóban eredmé­nyesen tudott és akart együttműködni az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Jó néhány magas szintű látogatás után most miniszterelnökünk látoga­tása is jelzi, hogy kapcsolataink állandóak, fejlődőek, az életnek szinte minden területére kiterjednek. Két esztendeje, amikor a két ország közötti úgy­nevezett „szabadkereskedelmi megállapodás” (amely kölcsönösen lebontott minden akadályt a kétoldalú kereskedelem előtt) született, a magyar külkereske­delmi miniszter azt történelmi dokumentumnak ne­vezte, emlékeztetve arra, hogy ilyen, minden kölcsö­nös előnyt magában foglaló megállapodást először Finnországgal kötöttünk. S amit akkor a finn vezetői hangoztattak, hogy a magyar—finn gazdasági együtt­működés példa lehet más országok számára is a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti, együt működésben — ma is érvényes és nemcsak a gazdaság kérdéseire vonatkozik. «*^^<*a<**aaaaaaaaaaaaaaaaaa*aaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaa*aaaaaa* A hivatalos látogatáson Mexikóban tartózkodó Walter Scheel, az NSZK elnöke, Mexikóvárosban fogadást adott a mexikói elnök, Portillo tiszteletére- Képünkön: a két államférfi köszönti egymást. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Li Hszien-nien a kínai külpolitikáról Li Hszien-nien, a kínai államtanács alelnöke, a Ni­meri szudáni államfő vezet­te delegáció tiszteletére adott pekingi fogadáson — mint ismeretes — szovjet­ellenes kirohanásoktól hem­zsegő beszédet mondott. Azt bizonygatta, hogy a Szov­jetunió „a népekre veszé­lyes terveket sző” és „Kína megfélemlítésére törekszik”. .Ez a beszéd általánosság­ban nem nagyon különbö­zött a kínai politikusok ko­rábban elhangzott hasonló szovjetellenes beszédeitől, de tartalmazott néhány olyan megfogalmazást, amely fel­keltette a külföldi politikai megfigyelők figyelmét. Li Hszien-nien, figyelembe vé­ve azt a széles körű nem­zetközi visszhangot, amelyet Fordulat a Revelli-Beaumont-ügyben A francia rendőrség ked­den reggel őrizetbe vette Hector Aristy-t, a Fiat- Francé elrabolt vezérigazga­tójának barátját, aki az el­múlt napokban az üzlet­ember családja és a bűnö­zők között közvetített a váltságdíjról folyó tárgyalá­sokon. A váratlan fordulat azután történt, hogy az em­berrablók újabb, kedd éjfé­lig szóló haladékot adtak az összeg kifizetésére és 150 millió frankról 40 millióra (8 millió dollár) csökken­tették követeléseiket. Hector Aristy miniszter volt az 1965-ben alakult ha­ladó dominikai kormányban, amelyet az Egyesült Álla­mok intervenciója döntött meg. A Revelli-Beaumont családot egy évtizede isme­ri — annak idején Perón mutatta be Madridban a Fiat-igazgatónak. Aristy po­litikai menekültként él Franciaországban. A rend­őrség a dominikai emigráns környezetének hat tagját szintén őrizetbe vette — a bűnügyi felügyelő nyilatko­zata szerint azért, hogy tisztázza az emberrablók­kal való kapcsolataik termé­szetét. Aristy kijelentette, hogy az emberrablókkal való tárgyalások rajta keresztül folytak. Luchino Revelli-Beau- mont-t több mint két hó­napja rabolták el párizsi otthona előtt, amikor ki- szállt gépkocsijából. Azóta az emberrablók forradalmi frázisokkal tűzdelt és spa­nyolos fordulatokban bővel­kedő levelekben jelentették be, hogy „halálra ítélték” az igazgatót és csak követe­léseik teljesítése esetén en­gedik szabadon. Az első ha­táridő pénteken éjfélkor járt le. azóta azonban több­ször is kiterjesztették. A francia hírközlő szervek ál­landóan közvetítették a Re­velli-családinak a családfő fogva tartóihoz intézett üze­neteit — pénteken éjszaka még a televízió képernyő­jén is megjelent a vezér- igazgató feleségének felhí­vása az emberrablókhoz: azonnal lépjenek vele ösz- szeköttetésbe. A francia rendőrség, amelyet kire­kesztettek a tárgyalásokból, már napok óta követte Aris- tyt. A Beaumont-család til­takozott Aristy őrizetbevé­tele ellen. A francia rendőrség sze­rint nem valószínű, hogy az emberrablók politikai cé­lokat követnének: minden valószínűség szerint közön­séges gengszterekről van szó. (MTI) a Pravdában május 14-én megjelent, s a maoista kül­politikai irányvonal kalan­dor, és a békére veszélyes jellegét leleplező cikk kel­tett, valamint különböző or­szágok reagálását a szovjet külügyminisztérium Kínához intézett jegyzékére, most védelmébe vette Peking nemzetközi politikai lépéseit. Li Hszien-nien kijelenté­seiből ítélve, a kínai veze­tők azt szeretnék, ha min­denki elfelejtené: az ország külpolitikájának tengelye to­vábbra is a Mao Ce-tung által felvázolt „nagy sraté- giai terv”, amely szerint Kí­nának a század végére erős szuperhatalommá s ezen a nacionalista alapon először az ázsiai kontinens, maid pedig az egész világ egyed­uralkodójává kell válnia. Peking meghatározó nem­zetközi erővé válásának egyetlen lehetőségét abban látja. hogy világméretű konfliktust robbant ki, s felgyújtja a háború mág­lyáját, amely elégeti ellen­feleit. Kínában ma is hirde- ' tik az új világháború elke­rülhetetlenségét és kívána­tos voltát, becsmérlik aa enyhülés eszméjét és min­dent megtesznek annak ér. dekében, hogy megakadá­lyozzák az erő alkalmazá­sáról történő lemondás el­vének a nemzetközi kapcso­latokban történő szilárd meghonosodását. (MTI) j A fejlett szocializmus koncepciója a testvérpártok elméletében és gyakorlatában III. A fejlett szocializmus közös irányvonala A SZOCIALISTA FÁZIS keretei között a fejlett szo­cialista társadalom koncep­ciójának megfelelően, nyil­vánvalóan két általános ér­vényű történelmi szakaszt különböztetünk meg: a fej­lett szocializmus építésének szakaszát és magának a fejlett szocialista társada­lomnak a szakaszát. A fejlett szocializmus épí­tésének szakaszában a fő stratégiai feladat, hogy a szocializmus saját alapjait, termelőerőit és szocialista társadalmi viszonyait fej­lesztve felépítsük a fejlett szocialista társadalmat. Egy sor hatalmon levő kommu­nista és munkáspárt doku­mentuma szerint társadal­muk éppen ebben a sza­kaszban van, ennek a sza­kasznak a stratégiai felada­tát oldja meg. Ez bizonyít­ja a Bolgár Kommunista Párt 1971-ben elfogadott programja, az MSZMP 1975- ben megtartott XI. kong­resszusán jóváhagyott prog­ramnyilatkozat, az NSZEP programjának a párt IX. kongresszusán (1976) ponto­sított szövege, a LEMP VII. kongresszusán a fejlett szo­cializmus építésével kapcso­latban elfogadott isen fon­tos tételek, az RKP XI. kongresszusán (1974) jóváha­gyott program, a CSKP XV. kongresszusán (1976) a fej. lett szocialista társadalom építésének megerősített és konkretizált r’:8data. EGÉSZEN TERMÉSZETES. hogy minden szocialista or­szág a saját speciális viszo­nyai között oldja meg az általános stratégiai felada­tot, ami e feladat megoldá­sának különböző időtarta­mát is meghatározza Ugyan­ekkor az objektív törvény- szerűségek azonossága, a szocialista országok által megválasztott közös irány­vonal, szoros együttműkö­désük a szocialista gazda­sági integráció fejlődési fo­lyamatában lehetővé teszi számukra, hogy széleskörű­en kicseréljék a fejlett szo­cialista társadalom építése általános problémáinak meg­oldásában szerzett tapaszta­latukat. A fejlett szocializmus sza­kaszában a fő feladat az, hogy folytatva a szocializ­mus saját alapjainak, ter­melőerőinek és szocialista társadalmi viszonyainak fej­lesztését, biztosítsák az új társadalom további tökéle­tesítését. közvetlenül meg­oldják a kommunizus anva- gi-műszaki bázisa lerakásá­nak feladatait. Az SZKP do­kumentumainak megfelelően a Szovjetunió most ebben a szakaszban van. A Szovjetunió jelenlegi feilődési szakaszának lénye­gét a párt 1971-ben meg­tartott XXIV. kongresszu­sán határozták meg. E kong­resszus egyben megadta az irányelveket a fejlett szo­cialista társadalom viszo­nyai között folytatandó gaz­daságpolitika gyökeres kér­déseiben is. AT, SZKP XXV. KONG­RESSZUSÁNAK határozatai, a párt később elfogadott do­kumentumai. továbbfejleszt­ve és konkretizálva a XXIV. kongresszus tételeit, komp­lex jellemzést adtak a fej­lett szocialista társadalom­ról a Szovjetunióban, meg­rajzolták annak általános és specifikus vonásait, a különböző szférákban — gazdasági társadalmi-politi­kai, szellemi — jelentkező konkrét feladatokból kiin­dulva megfogalmazták töké­letesítésének feladatait. „A fejlett szocialista társada­lom törvényszerű szakasz a kommunista formáció kiala­kulásában — mondja az SZKP Központi Bizottságá­nak Október 60. évforduló­járól elfogadott határozata. — Ebben a szakaszban a szocializmus már saját alap­ján fejlődve egyre teljeseb­ben kibontakoztatja alkotó lehetőségeit, mély huma­nisztikus lényegét. A fejlett szocializmust a tudomá­nyos-műszaki forradalom vívmányainak a szocialista gazdasági rendszer előnyei­vel való összekapcsolódása, a • gazdaság intenzív fejlesz­tési módszerei felé történő határozott fordulat, a ter­melés minőségileg új szint­je és méretei jellemzik, amelyek lehetővé teszik a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisa megépítésével kapcsolatos feladatok köz­vetlen megoldását, a dolgo­zók jólétének szüntelen nö­velését, jelentős sikerek el­érését a kapitalizmussal fo­lyó gazdasági versenyben.” Az SZKP XXV. kongresz- s7„usa ugvanakkor kidolgoz­ta a fejlett szocializmus szakaszának gazdasági stra­tégiáját. meghatározta an­nak cél iáit és eszközeit. Ez a stratégia alapvető, távla­ti célok elérésére irányul, amelyek között a legfonto­sabb a népi anyagi és kul­turális életszínvonalának szakadatlan növelése. A párt gazdasági stratégiájának ten­gelye az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres megújítása, a ne­hézipar — a gazdaság alap­ja — stabil kiegyensúlyo­zott növekedésének biztosí­tása. A fejlett szocializmus még nem kommunizmus. Ebben a szakaszban a tár­sadalomra vár az a feladat, hogy tovább fejlessze a ter­melőerőket, hogy az anya­gi és az erkölcsi ösztön­zők, a közgazdasági szabá­lyozók. a szocializmusra jel­lemző törvények és elvek felhasználásával lerakja a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapjait. Éppen ebben a szakaszban van szükség arra, hogy ne visszafejlesz- szék, hanem minden esz­közzel megvalósítsák a szór cializmus alapelvét: „min­denki képességei szerint, mindenkinek munkája alap­ján ” FONTOS. HOGY A KOM­MUNIZMUS egyre szaporo­dó hajtásait észrevegyük a szocialista társadalmi viszo­nyok rendszerében, a tudat és a szocialista életmód te­rületén, fontos, hogy segít­sük e hajtások meggyökere- sedését és erősödését, mivel csakis ennek az alapján va­lósul meg a fejlett szocia­lizmus közvetlen átnövése a kommunizmusba. Anatolii Butyenko. a filozófiai tudományok doktora APN megállapodás alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációi június 13-án Washingtonban kon­zultációkat kezdtek a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes betiltásáról. A Szovjet­unió küldöttségét Igor Mo- rohov, az állami atomener­giai bizottság első elnökhe­lyettese, az Egyesült Álla­mok küldöttségét pedig Pa­ul Warnke, a fegyverzetel­lenőrzési és leszerelési hi­vatal igazgatója vezeti. Kétoldalú konzultációkra kerül sor a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról is. (MTI) A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Felnémeti Betonüzeme közületek és magánosok eladásra kínál kevert nyersbetont, különböző minőségben. Cím: Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Felnémeti Betonüzem. (Felnémet vasútállomás mellett.) Bővebb felvilágosítás: Hegedűs János építésvezetőnél. Telefon: 17-22. A Használtért újat nyerhet elnevezésű háztartási pamuttextil-hulladék gyűjtési akció során május hónapban beküldött bizonylatok tulajdonosai között tartott f. hó 8-i nyereménysorsoláson a vállalatunk, működési területéről: SZEREDI SÁNDORNÉ (3300 Eger, Menház űt 46.) Centrum áruházakban beváltható 1000, azaz egyezer forintos vásárlási utalványt nyert Akik még június 30-ig textilhulladékot adnak át a július 8-án tartandó nyereménysorsoláson és . jutalomsorsoláson számíthatnak szerencséjükre. Szovjet-amerikai konzultáció A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év már­ciusában Moszkvában tett látogatása idején létrejött

Next

/
Oldalképek
Tartalom