Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
Magánépítés — társadalmi gondok in. Aki meet tavasszal akaria lakásépítését megkezdeni, jobb ha nem is keres erre kivitelezőt, hiszen csak idejét vesztegetné. Feltehetően az építeni szándékozók egy részének megvan a kivitelezője, amelyről esetleg már évekkel ezelőtt gondoskodott, vagy pedig — s ez a többség — házilagos kivitelezésre vállalkozik, tehát a családtagokkal, a barátokkal, az ismerősökkel együtt, kisiparosok irányitásával szándékoznak a lakást, a házat felépíteni. Arról sem szabad hallgatni, hogy sok helyütt szabálytalanul, „fekete munkaerőt” alkalmaznak, kiemelt bérrel. Mivel ez utóbbi, főképp a városi társasház-építkezések- nél eléggé gyakori, érdemes erre néhány szót vesztegetni. A „fekete munkaerő” hétközben a legtöbb esetben az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozik, és szabad idejét áldozza fel a magas kereset reményében. Az építőipari vezetők sokat panaszkodnak erre, hiszen hétfőn az a munkás, aki átdolgozta a hét végét, fáradtan, kimerültén érkezik munkahelyére és ott az elvárható teljesítményt nem tudja nyújtani. Az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozó szakmunkások azonban kérhetnek és kaphatnak engedélyt a munkaadótól arra, hogy egy-egy házilagos kivitelezésben épülő társasházat, családi házat az ő művezetésével építsenek. Aki ilyen engedéllyel rendelkezik, az nem számítv „fekete munkaerőnek”, ám az építtetőknek az illetőt be kell jelenteniük az SZTK-nál, és járulékot kell utána fizetniük. Ezt az építtetők sokszor elmulasztják, s ennek akár az SZTK, tanácsi ellenőrzéskor, akár az esetleges baleseteknél, betegségeknél komoly következményei lehetnek. A gond természetesen az, hogy az állami, szövetkezeti. tanácsi építőipar ieienjeg még nem képes arra. hegy évente 80—90 ezer lakást felépítsen az országban. Az éves lakásépítési tervet is úgy állítják össze a szakemberek, hogy eleve feltételezik, több tízezer lakást a lakosság saját munkájával, házilagosan épít. A hivatásos és nem hivatásos kivitelezők közötti átmenetet egy új forma képviseli: a félkészházépítés. Voltaképpen nem is új ez az építési forma, hiszen az ország különböző tájain már sok éve próbálgatják, de mind a mai napig nem vált (vagy nem válhatott?) tömeges akcióvá. A félkészházépítési formában a leendő tulajdonosok, az építtetők, illetve vállalataik elvégzik az alapozást, és a belső szak- és szerelőipari munkákat. A közbülső munkafolyamatokat, a szerkezetépítést hivatásos kivitelező végzi, ezzel biztosítva van az épület statikai szilárdsága és kihasználható az olykor bőségesnek mondható magasépítési (főképp házgyári) kapacitás. Általában a kivitelezők húzódoznak a lakásépítéstől. Ez igaz, mind az egész, mind a félkészházak előállításéra. A magánmegrendelésre történő lakásépítést pedig különösen nem szeretik a kivitelezők A leendő lakástulajdonos, illetve annak képviselője a beruházó ugyanis szigorúan ellenőrzi a minőséget, reklamál, rendbehozatja a hibákat, Egy új jogszabály még' tovább bővítette a megrendelők védettségi körét, ugyanis bevezették a hiánypótlási kötbért Ez azt jelenti, hogy az átadás után észlelt minőségi hibákat a kivitelező köteles egy hónapon belül felülvizsgálni és kijavítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, kötbért köteles fizetni, amely a lakás költségvetési összegének 2—8 százalékát is elérheti. Tehát egy 4—500 ezer forintos lakásnál 32—40 ezer forintot is visszafizethet a kivitelező az építtetőnek, a beruházónak. Helyes ez az intézkedés, még akkor is, ha nem teszi „kívánatossá” a lakásépítést a kivitelezők száméra. Mennyibe is kerül egy lakás? A legnehezebb ezt megmondani a kalákában épülő családi házakra, hiszen hivatásos kivitelező által épített házra utókalkulált adat nem áll rendelkezésre. Pénzügyi szervek is csak megközelítő összegekből számolnak visz- sza, ehhez illesztették az OTP-kölcsön mértékét és a vállalatok is az ilyen típusú házakat viszonylag kis ösz- szeggel támogatják. A családi ház építésén belül új, szívesen alkalmazott forma a lánc-, sor-átrium-házas beépítés, amely — egyesítve a hagyományos és az új előnyeit —, mind területfelhasználási szempontból kedvező. Kezdetben az ilyen beépítési formát nem fogadták el az illetékesek telepszerű építésnek (tehát az érdekeltek nem kaptak rá szociálpolitikai kedvezményt és a hagyományos családi háznál Kedvezményesebb hitelt), ám múlt év elejétől erre megemelt hitelt kaphatnak az érdekeltek. Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a munkások családi házainak építését is különleges pénzügyi könnyítések segítik. összefoglalva: ebben az ötéves tervidőszakban is az ország lakásépítésén belül kiemelt feladat a tervezett 280 ezer magánerőből építendő lakás megteremtésének támogatása. A különböző pénzügyi, jogi, igazgatási rendelkezések mind e célt szolgálják, hiszen az állam nem vállalja és nem vállalhatja magára az ország összes arra jogosultjának lakással való ellátását. Az öntevékenység bátorítása, segítése tehát e területen egyaránt érdeke az egyénnek és a társadalomnak. B. M. Sikeres üzempróbák utam Indul a borsószezon a Hatvani Konzervgyárban Befejeződtek a szokásos karbantartási munkálatok a Hatvani Konzervgyárban, lezajlott a terhelési próba, így minden készen várja az új idény indulását. Legrissebb értesülésünk szerint az üzembe hétfőn érkezik az első zöldborsószállítmány Nagygombosról és rögtön kezdik a feldolgozást. A gyárban az Szőlintözés a Dana-Tisza közén Több éves kísérleti munkával elkészült a szőlőöntözési tanulmány a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásán. A dr. Fürj József kutató irányításával kidolgozott tudományos alaposságú módszer alkalmazásával új lehetőségek nyíltak a szőlőtermesztésben a Duna—Tisza'közén. Megállapították, hogy szinte majdnem minden évben szomjazik a szőlő a homokon. A növény optimális vízigénye 600—700 milliméter évente, s ezzel szemben a vidék átlagos évi csapadéka alig éri el az 560 millimétert. Ehhez — a különböző víznyerési lehetőségeket figyelembe véve — négyféle Öntözési módot dolgoztak ki a kutatók a gyakorlat számára. Választhatnak a termelők a csepegtető, az altalaj, az esőz- tető és a barázdás öntözés között. Több éves megfigyelés szerint valamennyi forma segítheti a termésbizton- ságot- az ágazat jövedelmezőségét. SOK SZÓ ESIK manapság a korszerű műveltség tartalmáról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, milyen ismeretekre van a leginkább szüksége korunk emberének. De bármelyik oldaláról közelítsük is meg e kérdést, mindenképpen bizonyosnak kell tekintetnünk, hogy a szükséges ismeretek rendszeréből semmiképpen sem hiányozhatnak a korszerű világnézeti és társadalomtudományi műveltség alapjai. Más szóval. korunk műveltségi eszményében alapvetően fontos helyet kap a tudományos szocializmus elméleti rendszere, a marxizmus—leniniz- mus tudományos elmélete. Az önművelésben, az ismeretszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi csoportokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati hasznosítás igénye. A gyakorlati élet szükségletei vezérlik a különböző kisebb-nagyobb Közösségeket abban, hogy tagjaik elé meghatározott tudásbeli követelményeket állítsanak. S ez nemcsak a szaktudásra, a szakmai műveltségre érvényes, hanem a társadalomtudományi-világnézeti műveltségre is. A társadalmi életben, a közéletben ugyanis csak az képes alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és okosan élni, aki érti a társadalmat, annak meghatározó összefüggéseit Márpedig a világ, a társadalom megértésének kulcsa az azt híven tükröző elmélet, a marxizmus—leninizmus tudományának ismerete. AMIKOR az MSZMP Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt napirendre Á megértés kulcsa A korszerű marxista műveltség tűzte a pártpropaganda továbbfejlesztésének feladatait, ugyancsak a gyakorlat — a politikai tevékenység — szükségleteiből indult ki. Abból a tényből és tapasztalatból, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során növekvő követélmények hárulnak a párt tagjaira, s ezeknek megfelelni csak magas fokú elméleti felkészültséggel, elmélyült és átfogó marxista műveltséggel 'ehet. Am a kor nemcsak a párt tagjainak adja fel ezt a „leckét”. A valóság megértésének kulcsára mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi részese kíván lenni a társadalom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van ehhez szüksége a ma emberének? Ha egészen tömören kívánunk válaszolni, azt kell mondanunk: korszerű marxista műveltségre. Vagyis, olyan tudásra, amely a marxizmus—lentnizmus klasszikusainak alkotásaira, gondolati rendszerére épül, össze- geződnek benne a forradalmi munkásmozgalom sok évtizedes tapasztalatai, s mindezek alapján segít megtalálni a választ a ma újonnan felmerülő kérdéseire. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt csaknem másfél évszázad során sok alapvetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom, s benne a gazdaság törvényszerű ösz- 6zefüggéseiröL Ezek a megállapítások meghatározott rendszert alkotnak, s egyúttal a világ megismerésének célravezető módszerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista műveltségnek elengedhetetlen eleme mindkettő:az alapvető elméleti tételek rendszere csakúgy, mint a valóság megismerésének módszere. Mindkét összetevő ismeretére szüksége van annak, aki meg akarja ismerni és érteni az őt körülvevő világ törvényszerűségeit, el ' kíván igazodni a történések, események rengetegében. E TUDÁS alapjait a marxista klasszikusok tanításainak ismerete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés összetettebb jelenségei pedig szükségessé is teszik, hogy a valóság iránt mélyebben érdeklődők tíz- és százezrei a korábbinál gyakrabban forgassák Marx, Engels, Lenin műveit. Ügy is mondhatnánk: ne csak tanításaikról olvassanak az azokat interpre tálók, magyarázók műveiben, hanem „első kézből ismerkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretáció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása óvhait meg. Ez a tanulmányozás azonban a legkevésbé sem jelentheti valamiféle betanulását és gépies ismételgetését a klasz- szikusok tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapvető jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki befejezett igazságok kész rendszereként kezeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyamatosan, állandóan gazdagodik az elmélet művelőinek a mai kor kérdéseire adott válaszaival. Helyet kapnak benne azok a kollektív megállapítások, amelyeket a kommunista pártok, azok kongresszusai, vezető testületéi, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadalmi tapasztalatok gondos tanulmányozása alapján. Az elmélet mai művelői gyakran vitákban, polémiákban alakítják ki álláspontjukat, amely minden körülmények között keresztülmegy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek válnak a korszerű marxista műveltség maradandó elemeivé, amelyeket a gyakorlat nagyobb távon is izagol, hitelesít A TAPASZTALATOK összegyűjtésének, elméleti általánosításának és a gyakorlattal való egybevetésének szakadatlan folyamata állandóan gazdagítja, fejleszti a marxista műveltség kincsestárát. E folyamattal a marxizmus tanulmányozóinak is állandóan lépést kell tartaniuk. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez való szilárd hűség. Gyenes László idei év munkálatai során 748 vagon zöldborsószem hasznosítását tervezték. A napokban többfelé tartottak mezőszemlét a szakemberek, s általános vélemény a múlt heti jégverés után is, hogy a túlszerzödések révén nemcsak a szükségletet biztosítják a gazdaságok, hanem ennél 40 vagonnal több kerülhet az üzembe. Jártunk Hatvan határában az agráregyetem nagygombosi tangazdaságában, ahonnan hétfőn az első vagon zöldborsó,szem-szállítmányok érkeznek. Itt 500 hektáron termesztik ezt a növényt, és becslés szerint a korai fajtából hek- táranként 35 mázsa tisztaszemre, a későbben érőből pedig 40 mázsára számítanak. Újdonságként könyvelhetjük el Nagygomboson, hogy az idén már nem a zöldborsófejtő telepen silóz- zák a növényi hulladékot, hanem a szecskázott zöldborsószár egyenesen az épülő új szarvasmarhatelep betonsilóiba kerül. A kiváló minőségű takarmány azt a 660 Holstein-Friz üszőt várja, amely a fajtaállomány ie- cserélésére június 17-én ér« kezik Hatvanba. A konzervgyár legjelentő* sebb zöldborsót szállító partnerei közé tartozó gazdaságban egyébként 40 hektár magról vetett és palántázott paradicsom is jól beállt, szépen fejlődik. Külön szerencse, hogy a nagygombosiak zöldségterületét elkerülte a jégeső. Munkában az Árvái szocialista brigád. Az asszonyok minőség szerint válogatják a zöldborsót. (Fotó: Szántó György) í jelentős beruházások a gyöngyösi KAEV-nél További 80 millió forintot is meghaladó — építési és gépi — beruházással gyarapszik a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — a „KAEV” — 4. számú Gyára, Gyöngyösön. A június közepén kezdődő munkák során egyrészt befejezik a nagycsarnok kialakítását. s így november 7- től már 8700 négyzetméteres üzemrészben folytathatják a gyöngyösiek a termelést. Másrészt új, nagy raktár is készül a készáru tárolására, a felületkikészítő üzem elő- derítőt kap az eddigi —olykor jelentős — vízszennyezések, környezeti rombolások elkerülésére. s felújításra kerül a gyári kábelhálózat. A volt transzformátor« állomás helyén — bő\ tésseli — új precíziós öntödét ala-4 kítanak ki és rendeznek bej amely az országos nagyvállalat bázisüzeme lesz a jövőben. A 18 millió forintba kerülő öntödéhez 12 milliós értékben kommunális létesítmények csatlakoznak máj dl úgy, hogy 1980-ban már vaj lamennyit használhassák. 1977. június 2., csütörtök Megkezdték a zöldborsó szedését a megye déli, alföldi részén. A hevesi Rákóezi Termelőszövetkezet földjein csaknem kétszázan, zömmel asszonyok szedik és válogatják a zöld hüvelyeket. Előbb zsákokba, majd pedig a gyűjtőhelyre kerül a borsó.
