Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
% 1 Bolondos időjárás KIS TÚLZÁSSAL (vagy talán anélkül?) azt mondhatjuk, hogy idén januárban néhány napig nyár volt, februárban és márciusban tavasz, április első három hetében pedig tél. Márciusban már hatalmas lendülettel indult meg a virágzás, áprilisban pedig úgy fagytak le a gyümölcsfák virágai, hogy pénztárcánkban összezörrentek a forintok, ha a leendő nyári gyümölcsárakra gondoltunk. Emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás — csúszott ki hát szánkon a simára koptatott közhely, s a frontátvonulásoktól ingerült embertársaink ezúttal is odavágták néhány ismerősük fejéhez, hogy „bolond, mint az időjárás”. Tulajdonképpen e két szólásmondás jól jelzi, hogy mi körül forognak mostanában gondolataink; valójában „emberemlékezet óta nem volt ilyen”, vagy pedig „régóta bolond” az időjárás? Mi is az igazság? Erre ki-ki életkora, emlékei és „időjárásérzékenysége” alapján másként válaszol, jobb tehát, ha megbízható szakemberekhez fordulunk támpontokért. Persze, ha a meteorológiához fordulunk, akkor először is tisztázni illik, hogy mióta van meteorológiai megfigyelés, előrejelzés, és valójában mióta tudomány? A XVI. századot megelőző időben, amikor a barométer, a higanyos hőmérő és a nedvességmérő még ismeretlen volt: a kezdetleges meteorológiai megfigyelések még a légköri _ jelenségek leírására korlátozódtak, fizikai mérésekre nem volt mód, így tehát mai értelemben vett előrejelzésről més nem beszélhetünk. VALÖJÄBAN a meteorológia minden eaves ága akkor indult fejlődésnek, amikor a rendszertelen, szórványos megfigyeléseket egységes módszert követő, kifogástalan műszerekkel fölszerelt, közDOntilag szervezett észlelőhálózat váltotta föl. A magvar meteorológiai kutatás történetében ez az év 1870 volt. Ebben az időben Európában még csak Becsben, Londonban, Párizsban és Pzent.oéfervárop volt hasonló központi meteorológiai intézet. (A központi intézet megalapítása előtt 90 évvel már rendszeresen végeztek észleléseket a budai egyetem csillagdájában, a királyi palota egyik épületében: 1781-ben.) Tulajdonképpen tehát négy év híján 200 évre visszamenően van összehasonlítási alapunk időjárási viszonyaink megítéléséhez. Mit válaszol hát kérdésünkre 200 év sok százezer mérése? Mindenekelőtt azt, hogy a légkör pillanatnyi fizikai állapotát, az időjárást állandó átalakulás, változás jellemzi, ám a látszólag szeszélyes változások bizonyos korlátokon belül maradnak. Ez a „korlát” Földünk különböző tájain más és más. Hazánkban kizárt dolog például az, hogy a levegő hőmérséklete elérje az ötven fokot, vagy az, hogy egy nap alatt 1000 milliméter csapadék hulljon le, holott az előbb említett esemény É6zak-Afrika sivatagos tájain és Indiában. az utóbbi fantasztikus méretű felhőszakadás pedig a karib-tengeri szigeteken és Délkelet-Ázsia trópusi területein nem is túlságosan ritka jelenség. Amit viszont tényként elmondhatunk, néhány főbb éghajlati elemnek magyar- országi rendkívüllségéről, „rekordjairól”, az a következő: A LEGHIDEGEBB havi átlaghőmérsékletet: mínusz tíz fokot 1879 decemberében mérték. A legmelegebb havi átlagot: plusz 26,8 fokot augusztusban, 1807-ben. És még egy havi átlag különlegesség: a legmelegebb október (190S-ban 15,6 C), majdnem azonos volt a leghidegebb júniussal (1923-ban 16,9 C). A Budapesten előfordult leghidegebb hónapinak. 1879 decemberének középhőmérséklete megfelel a Kola-fél- sziget északi részén szokásos decemberi hőmérsékletnek, míg legforróbb hónapunk, 1807 augusztusa olyan meleg volt, mint Dél-Gö- rögországban szokásos. E néhány adat ékesen igazolja éghajlatunk szeszélyességét, hiszen az említett területek közötti távolság, azaz Budapest képzeletbeli eltolódása 30 fok földrajzi lj tenger alatti kábel Nemrégiben helyezték üzembe az Európa es USA között leiektetett TAT 6. jeizesű tenger alatti kábelt, amely a kontinensközi telefonösszeköttetésben 4000 új kapcsolást jelent. Ebből 3000 esik Franciaországra, 1000 pedig Angliára és a skandináv országokra. A víz alatti kábel lefektetését a francia LE VERCORS kábelfektető hajó segítségévelvégezték. A most lefektetett TAT 6. egy 52 mm átmérőjű kábel. Az acélvezetéket igen erős polietilén burkolat veszi körül. A kábelt a nagyobb vízmélységekben nem kellett különösen védeni. A ‘partvidéken és a kontinentális self térségében azonban a kábelt külön acélsodrony burkolat védi a tengermozgás, a hajók horgonyaival és a halászok hálóival szemben. A TAT 6. kábel hosszúsága 6800 kilométer. Ebből 1400 kilométeres szakaszt francia gyár készített, mig a fennmaradó 5400 kilométeres kábelszakaszt Angliában gyártották. A kontinensközi kábel igen hosszú vonalon továbbítja tehát a jelzéseket, így érthető, hogy azok útjuk folyamán legyengülnek. Ezért a kábel nyomvonalába minden 10 kilométernél jelismétlő berendezést iktattak, amely százszorosán erősíti fel a jelzéseket. Miért kardoskodtak az amerikaiak a hírközlő holdas hálózat bővítése mellett, a kábel hátrányára? Az Egyesült Államok polgári hírközlésének üzemeltetése magántársaságok kezében van. Ezeket a társaságokat egy központi szerv ellenőrzi. A társaságok azonban a telefonelőfizetőktől nagyobb tarifákat tudnak behajtani, a kontinensközi telefonvonalakat a hírközlő szatelliták biztosítják. Hiszen ezek a holdak is amerikai gyártmányúak. Technikai szempontból egyébként a kábel napjainkban is állja a versenyt a hírközlő szatellitákkal szemben. A szatelliták első hí baforrása a fellövési kudar cokban nevezhető meg, de keringés közben is meghi- básodhatnak. Tény az, hogy a kábel is elszakadhat, de a technika mai fokán' ennek javítása nem okoz különösebb nehézséget. A közvetített jelek kábelen húszszor olyan gyorsan terjed nek, mintha azokat a hol dák továbbítanák rendeltetési helyükre. Igaz, ugyanakkor a mesterséges holdak közvetítési kapacitása na gyobb, mint a kábelé. A kábelek gyártása és fektetése. illetve a szatelliták gyártása és fellövése kb. ugyanennyi pénzbe kerül. Franciaországnak Anglia volt segítőtársa nemcsak a kábel gyártásában, de az USA mesterséges holdpárti „köreinek” meggyőzésében is. Az új TAT 6. kábel üzembiztonságáért a felelősséget a három nagyhatalom megosztotta egymást között. Anglia a kábelvezeték minőségéért felel. Franciaország a terminál berendezésekért „tartja a hátát”. A terminál berendezéseket Franciaországban készítették. A kábelnek a mesterséges holdak korszakában is iövőie van a kontinensközi hírközlésnél. 1956-ban. amikor lefektették a TAT 1. kábelt, egvesek azon töprengtek, ki lehet-e használni az akkori csekély kana- ciíását. Ma már a következő. a TAT 7. kábel sorsáról vitáznak, amelyet a tervek szerint 1981-ben helyeznek üzembe az USA és Európa között H. M. szélességnek, kereken 3300 kilométernek felel meg! Az a keret, amin belül hazánk területén a hőmérséklet ingadozhat természetesen jóval nagyobb a havi középhőmérsókletek szélső ingadozásánál. Magyarorszá gon a legmagasabb középhőmérsékletet, 41,3 fokot Pécsett jegyezték föl 1950 július 5-én, míg a legkeményebb fagyot —35,0 fokot Görömbölytapolcón észlelték 1940. február 16-án. A hőmérséklet ingadozási tartománya tehát hazánkban 76,3 fok. Ez a 41 fokos maximum megfelel az északafrikai Tripolisz átlagos évi maximum hőmérsékletének, míg a —35 fokos minimum a szov.ietunióbeli Arhan- gelszk átlagos évi minimum hőmérsékletének! A HŐMÉRSÉKLET rend kívüliségét azonban nemcsak az abszolút értékek alakulásában mérhetjük, ba^ nem a megszokott évi változás tendenciájától való el térésekben is. így például jogosan nevezhetjük rendellenesnek a hőmérséklet évi alakulását, ha a március hidegebb a febrúárnál. a június hidegebb a májusnál, vagy a szeptember melegebb az augusztusnál. Sze saélyes éghajlatunkon mind ezek a furcsaságok bekövetkezhetnek. Az időjárás rendellenes alakulása a hőmérséklet mellett a csapadék eloszlásában jut legélesebben kifejezésre. Hazánk területén a csapadék évi összegének normál értékei kereken 500 és 900 milliméter között változnak. Az országban előfordult legnagyobb évi mennyiség megközelítette az 1300 millimétert, míg Alfol- , dünk szárazabb éghajlatú területein volt olyan év, amikor csak 250 milliméter csapadék hullott. Az utóbbi megfelel a Káspi-tenger környéki sivatagos területek átlagos évi csapadékának. Az országban eddig előfordult legnagyobb havi (!) csapadékösszeg 444 milliméter volt. ezt Dobogókőn észlelték 1953. júniusában. A leghosszabb csapadék nélküli időszak hazánk ’alföldi tájain elérheti az 52 napot. Ugyanakkor 1953. június 9-én egy nap alatt (!) 260 milliméter eső hullait a Komárom megyei Dad községben ... Végül néhány szót a hóról. A legvastagabb takaró hófúvásmentes esetben 151 centiméter volt 1947. februárjában Kőszeg-stájerhá- zakon. A leghosszabb ideig tartó hóborítás magasabb hegyvidékeinken 130—160 napig tarthat (tehát mintegy öt hónapig), ám havas, zord teleinken az Alföldön is előfordulhat 100—110 hó- takarós nap. Itt viszont olyan tél is lehetséges, amikor nem alakul ki hótakaró. Az egy nap alatt lehullott legnagyobb hócsapadé- kot Farkasgyenüről tartják nyilván 82 milliméterrel. TEHÄT „BOLOND-E” az időjárás, vagy csak az ember emlékezete, éveinek száma rövid? Ezt döntse el az olvasó. Csáti László Csináld magad Saját kezűleg épített repülőgép *?A*Í‘Í'V.'V'A , ' > Képünkön: az új saját kezűleg épült japán repülőgép a földön és a levegőben. (MTI külföldi képszolgálat — KS) Tervezője és egyben építője, ggy japán ezermester — aki egy Tokiótól 50 kilométerre fekvő magánrepülőtér tulajdonosa —, sikeres próbafelszállást hajtott végre a képen látható repülőgéppel. Ez több szempontból is figyelemre méltó tény. Mindenekelőtt azért, mivel a 6,5 méter törzshosszúságú, 1,6 méter magas és mindössze 61 kg (!) súlyú gépet másfél évi munkával saját kezűleg építette. Érdeklődésre tarthat számot, hogy a gépet hat darab, egyenként egy lóerős, kétütemű motor emelte a magasba, mintegy százmé-• ternyi nekifutás után. Igaz, hogy a „csináld magad” repülőgép csupán 500 métert repült, azt is alig öt méterrel a földfelszín felett, de létrehozója erre is nagyon büszke volt. Nem kevésbé arra, hogy a könnyű kis repülőgépet mindössze 2000 dollárból sikerült megépítenie. A japán ezermester nem az egyedüli, aki effajta kis repülőgépet épít. Egy nyugatnémet mérnök a közelmúltban a levegőbe emelkedett és 300 méter magasságban néhány kört írt le az első olyas pilóta vezette repülőgéppel, amely kizárólag a fedélzetén levő elektromos hajtómű és telep segítségével startol, illetve tartja magát a levegőben. A könnyű géptestbe egy 10 kilowatt teljesítményű egyenáramú elektromotort épített be a konstruktőr, melynek áramforrásául négy darab közönséges nikkel-kadmium akkumulátor szolgált, összesen mintegy 100 V-os kapocsfeszültséggel. Ezzel az áramforrással kb. nyolc percig lehet a gépet a levegőben tartani. A kis gép légcsavarját ékszíjak közvetítésével hajtotta meg az elektromotor. Ugyancsak egy nyugatnémet mérnök építette meg azt a törékenynek látszó kis gépet, amelyet két 150 köbcentiméteres, kétütemű, nyolc lóerős motor hajt. Csúcssebessége óránként 80 kilométer. Kétórás repülésre elegendő üzemanyagot vihet magával. Megsemmisülő polietilén fólia A polietilén fólia ma a papír után a legelterjedtebb csomagolóanyag, és az önkiszolgáló kereskedelem térhódítása folytán vezető szerepe mindinkább erősödik. Az elhasznált és eldobott csomagolás szinte örök életű; ezért a legkellemetlenebb környezetromboló hulladék. Az egyik japán cég — a világ egyik legnagyobb fóliagyártó vállalata — most egy svéd eljárás továbbfejlesztésével forgalomba hozta a megsemmisülő polietilént. A műanyaghoz egyrészt olyan, katalizátort kevernek, amely a fény és a levegő hatására nagymértékben meggyorsítja a polimér lebontását, azonkívül szervetlen anyagokat, például mész- lisztet is adnak hozzá, amelynek hatására nemcsak a napfényen, hanem a talajba ásva Is porrá esik szét. Ez a por a talaj részévé válik, tehát környezeti ártalom nélkül eltűnik. Közönséges hétköznap volt. A vasáruboltba bement egy vevő. Tréfás jókedvűen köszöntött rá az elárusítóra: — Sok pénzes vásárlót. — Köszönöm, jöhet — volt a válasz. —És aztán kereskedünk, kereskedünk? — Abban nincs is hiba. — És, hogy megy az üzlet? — Lassacskán, ön mit óhajt? — Mondja, kérem, önöknél kapható-e véletlenül mágneses lakat? — Mágneses lakat? Az, sajnos, nem, nem kapható. — És valamiféle furfangos titkos zárat tudna-e nekem adni? — Titkos lakattal sem szolgálhatok. — Ebben az esetben adjon kérem, közönséges lakatot! — Már megbocsát, de nekünk semmiféle lakatunk nincs. — Hát, az meg már hogy lehet, hogy semmiféle lakatot nem tartanak? — Egyszerűen. Nincs és kész. Különben is, ahol nincs, ott ne keress! — No, jó. És szeg kapható-e? — Szeget sem árusítunk. — Lapos fogó van? — Nincs. — És kalapács? — Azzal sem szolgálhatok. — No, és reszelőkkel fog- lalkoznak-e? — Azokkal sem. Üzletünkbe már több mint egy |féí éve semmiféle vasárut nem szállítanak. A készletek kikoptak. tgy aztán teljesen üres a bolt. Nincs mit árulni és kész. — És akkor miért tartanak nyitva? — Ez előttünk is rejtély. — Miért nem zárják be a boltot? — De, hát hogyan zárjuk be? — Hogyan zárják be? Egyszerűen. Nagyon egyszerűen. Fogják magukat és bezárnak. Így a nyitva tartásnak semmi értelme. Vagy van valami különös ok, amiért nem csukhatják be az üzletet? — Micsoda fura kérdés?! Bezárnánk, csak éppen lakatunk nincs, amivel becsukjuk az ajtót. Sigér Imre fordítása. 8.27 8.38 9.08 11.32 11.39 12.35 13.59 14.49 15.10 15.34 15.44 16.05 16.35 16.49 17.07 17.32 17.45 18.00 18.30 19.15 20.08 20.38 21.05 22.20 8.05 8.20 8.33 9.25 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.55 19.16 19.3« 20.33 21.32 KOSSUTH Dalok az anyáról cs a gyermekről „Üj időknek új dalaival’3 Vivaldi: A hűséges menyasszony Kuzn.yecov: Vörös lobogó „Követelem a Holnapot” Melódiákoktól Tündér Lala Éneklő Ifjúság Debussy-művek Az élő népdal Magyarán szólva . .. Harsan a kürtszó! Révész László feldolgozásaiból Díszelőadás Fiatalok stúdiója Operettfelvételek Liszt: Orfeusz A Szabó család Esti magazin Mindenki zeneiskolája Mikrolánc Népi zene Húszas stúdió Viktor Tretyakov hegedüestje PETŐFI Daljátékokba Merre tart az arab világ? Népdalok, néptáncok Orvosok a mikrofon előtt Derűre is derű. .. Zenés műsor üdülőknek Látószög Dzsesszfelvételekből Arcképek az orosz irodalomból Hangszerszólók Bélyeggyűjtőknek Népi zene Kettőtől hatig . ,. Nóták Barangolás hanglemezek között Germania alulnézetben Csak fiataloknak! Don Juan a pokolban Leányvásár (Operett) Szolnoki rádió 17.00 Hírek — A Piramis együttes felvételeiből — „Legyen világosság” (Riport) — Sanzonok — Szemle üzemi lapokból — Üttörőhfradó — Zenében erről-arról — Horváth Emília összeállítása 18.00 Alföldi krónika — Ré gén hallott előadók ■— Hírösszefoglaló —* Előzetes napilapokból — Műsorismertetés Miskolci rádió 17.09 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Fiatalok zenés találkozója 17.45 Egészségünk védelmében 17.52 Zenekari muzsika 18.00 Észak-magyarországi krónika 18.15 Szórakoztatózene 18.25 Hírösszefoglaló — Időjárás — Műsorismertetés MAGYAR 17.00 Magyar rövidfilmek a képernyőn 17.35 „Gólya, gólya, gilice .. 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Hubay—Vas—Ránk!: Egy szerelem három éjszakája 22.45 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 A Kriterion Könyvkiadó : 20.25 Annak ellenére ... " 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Beniamiszek (Lengyel film) POZSONYI 19.00 Hiradó 19.30 Csárdások 20.15 Hiszel vagy nem hiszel? (Szovjet film) 21.30 Híradó 22.00 Hangverseny 22.20 Sporteredmények [ mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor: Púpos lovacska Színes, szinkronizált szovjet rajzfilm Este fél 6 és 8 órakor: Sutjeska Színes jugoszláv film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Vihar a szárazföldön Színes, szinkronizált szovjet film EGRI KERT: Este 8 órakor: Mi van doki? GYÖNGYÖSI PUSKIN: Lucky Lady GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Felkelők álruhában GYÖNGYÖSI KERT: Szalad, szalad a külváros HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Libera, szerelmem HATVANI KOSSUTH: Indiánka^nd Ontarióban FÜZESABONY: A felső tízezer
