Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

Jégverés után... Az olimpiai stúdióba X dátum sokáig emléke­zetes marad... 1977. május 20-án, pén­teken este orkánszerű szél­viharral kisért zápor vonult végig Hatvantól Felsőtárká- nyig, szerte a megyén. Tíz óra és éjfél között 15—20 percen át diónyi nagyságú jég hullott a szőlőkre, a gyümölcsösökre és a szántó­földekre. Az előzetes becs­lések szerint a jég 20 ezer hektáron pusztított a me­gyében és 150—170 milliós kárt okozott. Másnap szabad szombat volt. Az ügyeleti szolgálat emberei kopogtattak az igaz­gató lakásán, hogy jöjjön, mert nagy baj van. Prjevara János, a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság igazgatója felsóhajt: — Amikor kimentünk a Fáy-tanyára, nagyon szo­morú kép fogadott bennün­ket Az almafák egy részén hatalmas repedéseket lát­tunk, a szőlősorok mentén pedig a hajtásokat sorba le­verte a jég. Voltak olyan részek, ahol a leveleket szecskává vágta a vihar. A napraforgó szárát is elverte, csak az apró csonkok ma­radtak belőle. — Az llona-telepi kerü­letben a jég beverte a mun­kásszálló ablakait — idézi fel azt az estét Kósik István főkertész. — Biteket már megjavítottuk, de az ültet­vényekben keletkezett kárt nem tudjuk pótolni. — Volt már ilyen káruk? — Ilyen tetemes még so­ha, hiszen 1600 hektárt ért jégverés, melynek negyed­részén minden elpusztult. Géppel írt jegyzőkönyvet vesz elő. Belelapoz és foly­tatja: — A kárfelmérés még nem fejeződött be, mert legalább kétheti munkát je­lent az Állami Biztosító szakembereinek. A mi becs­léseink szerint a jég leg­alább 30—33 milliós kárt okozott. A búzából például 116 hektár teljesen meg­semmisült, borsóból 99 hek­tárt vert el a jég, 35 hek­tár napraforgó, 10 hektár üzemi konyhakert, 34 hektár alma és 83 hektár szőlő tel­jesen elpusztult. A szőlőből főleg a minőségi fajták, a leányka, a rizlingszilváni, a hárslevelű, a muskátottonel és a szürkebarát hajtásai károsodtak. Sok helyen csak csonkok maradtak. _ Mit jelent ez? — Sajnos, azt, hogy már a jövő évi termésnek egy része is tönkrement. — Mit tesznek a károk mérséklésére? Prjevara János igazgató veszi át a szót: — A biztosító a kárnak csak egy részét fizeti, a többit önerőből, nekünk kell kigazdálkodni. Az idei ter­vünket így módosítottuk és rendkívüli intézkedéseket tettünk, miután a kár min­denre kihatással lesz. A to­vábbi előrelépésünkhöz, amit csak lehet, megraga­dunk. Miután valamelyest szikkadt a talaj, megkezd­tük az elpusztult búza, a borsó, a napraforgó kiszán­tását. Ezek helyére rövid tenyészidejű kukorica kerül. Nyújtott műszakokat szer­vezünk a vetések meggyor­sítására. A Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelési Rendszertől kapunk vető­magot. Számításaink szerint félmillió forint többletki­adásba kerül a másodvetés, a talajmunka, a műtrágya, a magvak és a vegyszer, de mégis megpróbáljuk. A szőlőkben pedig a sérült szálvesszőket levágjuk, így próbáljuk elősegíteni, hogy 1979-ben ezekből ismét szü­retelhessünk. Az már bizo­nyos, hogy ilyen jelentős minőségi károsodás után az jdén mar csak legfeljebb közepes termésre számítha­tunk, de ezzel is be kell érnünk... Az öregek visszaemlékezé­se szerint 70 éve nem volt májusban ilyen nagy jég­verés Nagyrédén, mint az idén. — Jéggel kísért zivatar itt általában júniusban szo­kott jelentkezni — mondja Csépány László főkertész —, de még soha nem vég­zett ilyen nagy pusztítást, mint legutóbb, május 20-án éjjel. Lényegében 15 perc alatt történt az egész. A 2700 hektáras határ vala­mennyi részét érte. Pusztí­tott a szántóföldön, a szőlő­ben és a gyümölcsösben. — Mekkora a kár? — Bár még nincs végső eredményünk, de legalább 180—200 vagon szőlővel ke­vesebbre számítunk az idén, ami 16—17 millió forint ki­esést jelent. Csaknem 300 hektár őszi búzánk is el­pusztult és a 25 hektár mál­násban ugyancsak jelentős a jégkár. Mindez összességé­ben 22—25 milliós termelés- kiesést jelent. Nem beszél­ve a háztájiról, ahol 160 hektár szőlő és gyümölcs pusztult el. — Hogyan hat ez az idei gazdálkodásra? — Erre már Frecska Sándor, a Szőlős­kert Termelőszövetkezet el­nöke válaszol: — Nem is inkább az idei, hanem a jövő évi borter- .melésben és értékesítésben jelentkezik majd kedvezőt­len hatással. Főleg minősé­gi romlás várható, mert a legjobb fajták: a tramini, a muskátottonel, az olaszriz- ling és a leányka károso­dott. Ezért nem lesz kis fel­adat az exportpartnereink megtartása. Hasonló prob­lémánk van a gyümölcs- és zöldségféléknél is, mivel ezekből szintén jelentős a kiesés, főleg málnából és zöldborsóból. Pótlásukra más gazdaságoktól vásárolunk szamócát, a borsó helyett pedig egyéb zöldségféléket, melyeket mélyhűtött állapot­ban hozunk forgalomba. — Milyen intézkedéseket tettek a károk enyhítésére? Csépány László főkertész: — A megmaradt szőlőket fokozott gonddal permetez­zük és mentjük, ami ment­hető. Arra törekszünk, hogy a fiatal ültetvényeken a sé­rült hajtások fejlődését új- rametszéssel segítsük elő. A szántóföldön is van mit tenni, mert az elpusztult zöldborsó helyére 57 hektá­ron uborkát vetünk. Több területet vonunk öntözésbe és 250 hektár búzát fejtrá­gyázunk. ezzel igyekszünk a termésátlagot fokozni. Horton, a falu apraja- nagyja most a határban van. Palántáznak, májusban már másodszor, mert a jég 266 hektáron elverte a ko­rábban kiültetett paradicso­mot. — Pedig időben elvégez­tük a kiültetést — beszéli Komjáthy Károly elnökhe­lyettes. — Szépen fejlődés­nek is indultak a palánták, de a május 20-i jégverés minden számításunkat áthú­zott. Siralmas kép fogadott bennünket a határban, mert több mint 20 milliós a ká­runk. Az Állami Biztosító eddig még nem keresett meg bennünket, viszont a Hatvani Konzervgyár igazi partnernek bizonyult. Segí­tett most is, hogy bajba ke­rültünk. Telexen kapcsolatot létesített az állami gazdasá­gokkal és termelőszövetke­zetekkel, felkutatta, hogy melyik tud palántákat át­adni. A gyár soron kívül autót is adott, így amennyi­re csak lehetett, siettünk az utólagos palántabeszerzéssel. — Honnan vásároltak pa­lántákat? — Tamaméráról, Tápió- szentmártonból, Jászkaraje- nőröl. Jászalsószentgyörgyről és a Kertészeti Kutató In­tézettől, összesen ötmilliót. Ez a szállítással csaknem kétmillió forintba került, az újrapalántázásra pedig 700 ezer forint munkabért fize­tünk ki, ami jelentősen nö­veli a költségeinket. — A kertészeten kívül mást is károsított a jég? — Kétszáz hektár kukori­ca és ugyanennyi búza' is elpusztult. A 46 hektár diny- nyénkben is sok a kár. Amit tudunk, pótolunk, főleg rö­vid tenyészidejű kukorica ve­tésével. — Mennyi paradicsomra szerződtek a konzervgyár­ral? — Ezer vagonra, de örü­lünk. ha a másodpalántázás után a nyár utóján ennek a felét betakaríthatjuk majd. A múlt évről tartalékolt 6 millió forintot felhasználjuk a várható pénzügyi kiesések mérséklésére. Mentusz Károly A Mechanikai Laboratórium Fejlesztési osztályán elkészült az új, minden igényeket kielégítő stúdiómagnetofon és -lemezjátszó prototípusa. A sorozatgyártás a közeljövőben indul meg. A tervek szerint ilyen berendezésekkel látják el a szocialista országok rádió-, illetve televízióstúdióit. Ilyen berendezések működnek már a következő olimpián, Moszk­vában. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Eger és 30 község Nagyobb figyelmet a szolgáltatásokra Elsőrangú kérdés lett a szolgáltatások ügye. Ha nem is kiáltjuk ki most mindjárt a legfontosabbnak, minden termelő tevékenységnél előbb" re valónak, hátra sem állít­hatjuk a fontossági sorban. Alapvető gazdasági, politi­kai kérdés a szolgáltatások színvonala és szervezettsége; az itt dolgozó munkások rangjukhoz méltóan elis­mert szakemberek, akik nemegyszer nagyobb gyakor­lattal, mélyebb ismeretekkel rendelkeznek, mint a terme­lésben dolgozó szaktársaik. Többre számítottunk... Üj, szebb, korszerűbb la­kásokat építünk, s berendez­zük azokat a legkülönbözőbb tartós fogyasztási cikkekkel. Életünk velejárója a rádió, a tv, a háztartási gépek soka­sága, az autó. Egykét napig is alig nélkülözhető velejáró­ja. Ha valamelyik hányzik, elromlik, igyekszünk mindent elkövetni, hogy újra birtokba vehessük. Az elmúlt 10 év alatt alakult ki ez az állapot, szükségszerű következménye­ként az életszínvonal növeke­désének, az anyagi jólét ki­terjedésének. A lakosság bir­tokában levő tartós fogyasz­tási cikkek mennyisége a sta­tisztika szerint 1969 és 1975 között összesen 67 százalék­kal gyarapodott. S ez a gya­rapodás új igényeket szült és egyúttal új feszültségeket is a szolgáltató iparban. Nézzük szőkébb hazánkat, az igen gyors ütemben fejlő­dő megyeszékhelyt és a von­záskörzetében levő községe­ket. Eger 63 község középfo­kú központja, ezek közül 30 közvetlenül is az itt dolgozó szolgáltató vállalatok, szö­vetkezetek munkáját veszi igénybe. Nem mondunk újat, ha mindjárt bevezetésképpen megállapítjuk: a szolgáltatá­sok az elmúlt években jócs­kán lemaradtak a fejlődésben a gazdaság többi ágazatával szemben. Ezt a lemaradást kell, ha nem is teljes egészé­ben pótolni, de a lehető leg­kisebbre csökkenteni az V. ötéves terv idején. Pedig már a megelőző öt évben is történtek figyelemre­méltó törekvések az előrelé­pésre. A megyei tanács szol­gáltatásfejlesztési alapjából a vállalatok és szövetkezetek csaknem 85 milliós beruhá­zással fejlesztették a szol­gáltató ipart, ugrásszerűen megnőtt a szolgáltatások tel­jesítményértéke. Különösen a gépkocsi javításban- a háztar­tási gépek és a rádió-televízió szervizhálózatban tapasztal­ható lényeges fejlődés. Ám ezek után következik a „de": a textiltisztításban központi határozat alapján 80 száza­lékkal kellett volna növelni a teljesítményt, ezzel szem­ben csupán egyharmadával nőtt a Patyolat kapacitása a IV. ötéves terv idején. Az utóbbi időben ugyan itt is bővült a szolgáltatások köre, de például várnunk kell még az egri városközpontban épü­lő gyorstisztító szalon nyitá­sára, hiába járt le az építési határidő. Még nagyobbak a gondok a lakáskarbantartás­sal. Itt sem váltak valóra a kormányhatározat előírásai. A karbantartásra irányított szövetkezetek elsősorban új lakások építésével, közületi munkákkal foglalkoztak — ezt kívánta a nyereségérde­keltség. Az persze más kér­dés. hogy ilyen munkákra vi­szont nem volt kellő műszaki felkészültségük, s — többek között — ezért került például nehéz helyzetbe az Egri Épí­tőipari Szövetkezet. Némileg javít a helyzeten, hogy a kis­ipari szolgáltatások értéke ebben az iparágban csaknem 80 százalékkal nőtt. Szép tervek Miközben rohamléptekkel fejlődik a motorizáció, a gyárak egymással versenyben bocsátják ki a legkorszerűbb, egyre bonyolultabb híradás- technikai cikkeket, háztartá­si gépeket, nem könnyű do­log lépést tartania ezzel a ja­vító, karbantartó szolgálta­tásnak. A fejlesztések üte­mét tekintve érdemes né­hány számot összevetni a már befejezett IV. ötéves tervből és a tavaly kezdett tervidőszak elképzeléseiből a megyeszékhelyen és környé­kén. Néhány ágazatban szeré­nyebb ütemű növekedésre számítanak: például a textil- tisztításban. a híradástech­nikai cikkek, háztartási gé­pek javításában. Az elmúlt öt évben ötszöröséi-e nőtt a géojárműjavítás kapacitása a vállal átoknál, szövetkezetek­nél. ezt 1980-ig a tervek sze­rint még legalább 300 száza­lékkal kell továbbfejleszteni. Igen nagy ütemet vesz fel az énítöivari szolgáltatások fej­lesztése is: a IV. ötéves terv­ben alig több mint másfélsze­resére nőtt ez a szolgálta­tás. a mostani előirányzat a szocialista szektorban 550 (!) százalék. A korábbinál na­gyobb fejlődésre számítanak az úgynevezett hagyományos javítási tevékenységben is. Ismert dolog. ez volt az egyetlen ágazat, ahol a kis­ipar teljesítménye csökkent, s ezen ösztönzőbb adópoliti­kával igyekeznek változtat­ni. Megyei szolgáltató szövetkezel Koncentrált fejlesztés a szolgáltatásokban, elsősorban az építőipari karbantartás­ban : megyei szövetkezetté nő Eger körzetéből az UNI- SZERV. Ez a szövetkezet tisztán a szolgáltatásokból akart és akar ezután is meg­élni, s eddigi munkája adta a bizalmat ahhoz, hogy rábíz­zák az építőipari karbantar­tás megyei hálózatának kifej­lesztését. összesen mintegy 100 milliós beruházást való­sít meg öt év alatt az UNI- SZERV a szolgáltatásfejlesz­tési alap és a szövetség je­lentős támogatásával. Azért szólunk külön is róla, mert a legfontosabb területeken He­ves megye szolgáltató ipará­nak reprezentánsa lesz az V. ötéves terv végére. Az elv, amit eddig a szövetkezetnél igyekeznek megvalósítani: elvégezni mindenféle karban­tartást, javítást, amit egy la­kóházban igényelhetnek. A kulcsmásolástól a liftjavítá­sig, mindent. Ugyanaz a cég van jelen a gázszerelésnél, a tapétázásnál és a tv-javítás- nál; nagy előnyök rejlenek ebben, akár a gazdaságossá­got, akár a kiszolgálás szín­vonalát nézzük. Az UNISZERV Eger északi lakótelepén egy leendő szol­gáltató központban (első ilyen lesz az országban, ahol min­dent együtt talál majd az ügyfél) már létrehozott egy úgynevezett lakásszerviz­szolgálatot. Három ilyen épül a megye városaiban, s ezenkívül a szövetkezet be­ruházásában épül Füzes­abonyban és Recsken autó- és motorkerékpár-szerviz, Hatvanban és Bélapátfalván híradástechnikai, háztartási- gép-szerviz. Továbbra is el­sőrendű feladat persze a me­gyeszékhely és környékének jobb ellátása. Nagy figyelmet igénylő feladatok ezek, s az erők összefogására van szükség ahhoz, hogy a szolgáltatások, miként terveztük, utolérjék az igényeket. Ezért szerepel ez a téma Eger város Taná­csa legközelebbi ülésének na­pirendjén is. Nem dúskálunk a fejlesztésre fordítható mil­liókban: közösen kell meg­fontolni, milyen elképzelé­sekhez adunk nagyobb támo­gatást. Hokeli Sándor ÜNNEPEK SOROZATÁ­VAL zárult a megelőző és kezdődött összefoglalónk témaadója, az elmúlt hét. Az anyák napja után ki­ket is ünnepelhettünk vol­na, mint a gyerekeket. s ahogy a rendezvénysoroza­tot értékelték, nem is akár­hogy. Ezt tükrözték a csil­logó szemek, a kisdobos- és az úttörő-egyenruha köl­csönözte jogos büszkeség, az ötletes játékok, s nem utol­sósorban a kis szoknyák és pantallók fagylaltfolt­jai ... Aztán megint ünnep következett, amely még ma is tart: a pedagógusokat köszöntő, munkájukat el­ismerő rendezvénysorozat. Számos szép kitüntetés és jutalom talált gazdára, de ahogy a pedagógusok is vallják, mindennél nagyobb a tudásban növekvő gyer­mekek szeretete, ragaszko­dása. S végül az ünnepek sorozatában az építőkről sem feledkezhetünk meg, s ahogy tudósításainkban is beszámoltunk róla, méltó­képpen emlékeztek meg már eddig is e nehéz mun­ka hivatott dolgozóiról. A külkapcsolatok ápolá­sából is kivette részét a héten megyénk, méghozzá alaposan! Az események so­rában meg kell említenünk a Német Szocialista Egység­párt KEB-delegációjának Heves megyei látogatását, s Egerben járt a hazánkban tartózkodó jugoszláv szak- szervezeti küldöttség is. A vietnami Vinh-i főiskola delegációja az egri testvér­intézet, a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola vendége volt. A „megyei külügy” eseménye volt még szak- szervezeti küldöttségünk ausztriai látogatása is. De a népek közötti barátság ápolásának számos formája) van még, így például ide sorolhatjuk a csehszlovák iglói és az egri zeneiskolá­sok közös, sikeres hangver­senyét is! Bár az időjárás, meteo­rológiai nyelven szólva nem volt az évszaknak megfe­lelő, tovább folytatódtak a mezőgazdasági munkák a földeken. Hogy milyen in- teniztással, arra jó példa, hogy hamarosan megkez­dődhet a borsószezon a Hatvani Konzervgyárban. A gépműhelyekben pedig már készülődnek az aratásra — amelyre nem lehet elég ko­rán felkészülni —, javítják, „harcképessé” teszik a beta­karítás eszközeit. Ha már a mezőgazdasági témakörben járunk, nem feledkezhetünk meg arról az eseményről sem, amelynek során Kiváló címmel tüntették ki a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezetet. A KRÓNIKÁBAN befeje­zésül dióhéjban szólnunk kell még néhány, nem ke­vésbé fontos rendezvény­vényről. Megyénkben került sor az Ideg- és Elmeorvo­sok Társaságának országos, tudományos ülésére, a KISZ Heves megyei Bizottságá­nak tanácskozásán a tava­szi taggyűlések tapasztala­tairól volt szó, s megkez­dődött az Agria Karnevál színes, érdekes, vidám ese­ménysorozata. K. G. 1977. június 5„ vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom