Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
KÖZLEMÉNY 4> a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről i. A Központi Bizottság áttekintette a nem. etközi helyzetet. Megállapította, hogy bár a zélsöséges imperialista körök megélénkült evékenysége következtében az enyhülési fo- yamat lelassult, a nemzetközi élet fejlődőének meghatározó irányzata változatlanul a lékés egymás mellett élés, az enyhülés. 1. A Központi Bizottság rámutatott: az em- leriség jövőjének sorsdöntő kérdése a vi- ágbéke megőrzése. Minden nép alapvető érieke a katonai költségvetések csökkentése, a egyverkezési hajsza megfékezése, a nukleáris egyverkísérletek teljes eltiltása, a tömegpusz- ító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése, új tömegpusztító eszközök előállí- ásának megakadályozása. A Magyar Népköz- ársaság a testvéri szocialista országokkal gyütt támogatja a leszerelési világértekez- étnek és — ehhez vezető lépésként — az INSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó, rend- ívüli ülésszakának megtartását. A Központi Bizottság ismételten hangsú- yozta egyetértését a Szovjetunió konstruktív eszerelési javaslataival, kezdeményezéseivel, kifejezte a magyar kommunisták, egész né- lünk óhaját és bizakodását, hogy a hadásza- i fegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet -amerikai tárgyalásokon a realitások figye- embevételével és az egyenlő biztonság elvé- iek tiszteletben tartásával sikerül újabb meg- igvezésre jutni. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy i nemzetközi enyhülés kiterjesztésében nagy elentőségű az európai földrész biztonságának negszilárdítása. A helsinki értekezlet óta eleit időben megkezdődött a záróokmány aján- ásainak megvalósítása. Üjabb erőfeszítések zükségesek az államok közötti politikai kapcsolatok, a bizalom további erősítéséért, a negkülönböztetésektől mentes gazdasági igyüttműködés bővítéséért, a kulturális ■gyüttmüködes fejlesztéséért, a népek köze- edésáért. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész konstruktív mólon hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, kifejezte reményét, hogy a jugoszláv óvárosban június 15-én megkezdődött ta- íácskozás eredményesen készíti elő az érde- ni tárgyalásokat. 3. A Központi Bizottság tájékoztatást ka- 50tt legutóbbi külpolitikai lépéseinkről. Megállapította, hogy a helsinki záróokmányban óglaltak valóra váltását, az európai biztonságot és a különböző társadalmi rendszerű illamok együttműködését jól szolgálták hatónk és az egyes tőkés országok közötti ma- ?asszintű találkozók. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi 3izottsága első titkárának az 01asz_ Köztársaságban tett hivatalos látogatása erősítette a két ország széles körű kapcsolatait. Az olasz politikai élet vezetőivel folytatott tárgyalásokon kifejezésre jutott a kölcsönös készség az együttműködés továbbfejlesztésére. Kádár János látogatása VI. Pál pápánál a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős eseménye volt. A látogatáshoz kedvező feltételeket teremtett, hogy különböző világnézetű emberek egyaránt érdekeltek Európa és a világ békéjének megőrzésében, valamint az, hogy hazánkban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését előmozdította Rudolf Kirchschläger osztrák államfő magyarországi látogatása, valamint Lázár György miniszterelnök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét eredményesen szolgálta a magyar és a norvég miniszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása szorosabbra fűzte országaink, népeink barátságát és együttműködését. 4. A Központi Bizottság az európai biztonság és együttműködés kérdései mellett nagy figyelmet szentelt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a magyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni provokációkat, fegyveres támadásokat. Megerősítette szolidaritását a zimbabwei, a na- mibiai, a dél-afrikai népeknek a szabadságért, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. 5. A Kpzponti Bizottság megelégedéssel állapította ’ meg. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tovább erősítette internacionalista kapcsolatait a testvérpártokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének szélesítését, a két ország népei közti sokoldalú kapcsolatok elmélyítését jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat, amelyek megkötése hozzájárul a két ország együttműködésének továbbfejlesz.téséséhez a gazdasági, kulturális A más területeken. Megállapította, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát a szocializmusért és a békéért folyó harcban. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy jót fejlődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népeinek barátsága. Az együttműködés szélesítéséhez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Szta- ne Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának megbeszélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvérpárt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek találkozói a szovjet, a lengyel, a belga, a finn, a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt vezetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a népelnyomó fasiszta junta ellen küzdő haladó chilei erők harcával. 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista — szociáldemokrata mozgalom pártjaival folytatott rendszeres eszmecserét a közös érdekű kérdésekben, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. IIA Központi Bizottság értékelte a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtását, és megállapította: 1. A XI. kongresszuson elhatározott tag- könyvcserét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975 októberi határozatában foglalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. 2- A párt tagjaival folytatott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék voltak politikánkról, a kongresszusi határozatok megvalósításáról, a párttagok kötelességeiről, a párt életéről, valamint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagság az egyéni beszélgetések során is, reálisan, nagy felelősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak megvalósulásáról. A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunisták lelkiismeretes, példamutató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatainak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt eredményesen tölti be társadalmunkban irányító, vezető szerepét. 3. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere politikai tapasztalatai alapján a következőkre hívja fel a figyelmet: — Továbbra is nagy gondot kell fordítani a pártépítő munkára. A pártba jelentkezők elé magas erkölcsi és politikai követelményeket kell állítani. A tagfelvételi munkát annak tudatában kell folytatni, hogy a ^pártot körülveszik a szocializmust meggyőződéssel építő szimpatizánsok széles tömegei. Közülük egyéni elbírálás alapján — minden mechanikus kategorizálást mellőzve — a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — A párt belső életét bevált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennek fontos eleme, hogy minden pártszervezetben mindenkor biztosítani kell a párttagok személyes véleményének szabad kifejtését, és erre a vezetőségnek munkájában támaszkodnia kell. Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emellett személyes gondjaikat is megbeszélni. — A párton belüli demokrácia a párt eredményes működésének egyik döntő feltétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia társadalmunkban akkor válik mind teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékenységében a lenini elvekkel összhangban érvényesül a demokratikus szemlélet. — A tagkönyvcsere igazolta a Központi Bizottság korábbi döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapszervezetek munkájára. A pártmegbízatások rendszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a párton- kívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetek folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény. hogy a XI. kongresszuson elfogadott országépítő céljaink nemzeti programmá váltak- Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatait. Párton kívüli szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthetnek pártonkívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek s tömeg- mozgalmaknak. 4. A XI. kongresszus megállapította, hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggésben a tagkönyvcsere során megváltak a párttól azok akik valamilyen okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követelményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2 7 százaléka maradt ki. Ugyanezen idő alatt a pártépítő munka azt eredményezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival: a Magyar Szocialista’Munkáspártnak 1976- december 31-én 765 566 tagja volt. 5. A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszervezeteink a tagkönyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e felelősségteljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. III. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány időszerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentést. 1. A Központi Bizottság megállapította: művelődéspolitikánk alapelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt, a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete majd ezt követően részleteiben 1958-ban, a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányelveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresz- szusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosz- szabb távra a kulturális építés irányát és fő feladatait. Az MSZMP a marxizmus—leninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányitó munkával, a nem marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. 2. Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időre megszabják az alapvető feladatokat. A tudománypolitika és tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki és agrár kutatásfejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és a technikai haladás nyomán a tu- dpmány mind inkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, a versenyképes termékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakemberképzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. 3. A Központi Bizottság 1972. évi oktatás- politikai határozatának es a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák közötti színvonalkülönbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkásképzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása, az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskolarendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. 4. Társadalompolitikai feladataink megoldása szorosan összefügg a közművelődés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkinccsé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán kedvező változás bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művészeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos feladat művészetünk szocialista eredményeinek kritikai elemzése, értékelése, új vonásaink bemutatása. A marxista—leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet párt és állami irányításával. a művészetpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhelyek felelős vezetőivel szemben. 5. Művelődéspolitikánk céljai a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg- Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helyt álljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. 6. A Központi Bizottság megállapította: értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszexünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen folytatódik. ★ A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt es döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Ezenkívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.
