Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
VILÁG PROLET ARI AI. EGYESULIETLÜl KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről f ____________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflNACS NAPILAPJA__________ X XVIII. évfolyam, 141. szám ARA: 80 FILLER 1977. június 24., péntek Kádár János fogadta az NSZK budapesti nagykövetét Befejezte munkáját a KGST 31. ülésszaka Lázár György hazaérkezett Varsóból Kádár János- a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Hermann Kers- tinget, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét; * a látogatást ' a nagykövet kérte. (MTI) Pravda-kommentár Brezsnyev párizsi átjárói Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta. nácsa Elnöksége elnökének sikeres franciaországi látogatása a csütörtök reggeli szovjet lapok vezető témája. A moszkvai lapok eisőol- dalas, fényképes tudósítások, ban számolnak be a legfelsőbb szintű francia—szovjet tárgyalások befejezéséről, a dokumentumok aláírásáról a párizsi szovjet nagykövetségen, a francia köztársasági elnök tiszteletére adott ebédről, Leonyid Brezsnyev ünnepélyes párizsi búcsúztatásáról és moszkvai fogadtatásáról. Teljes terjedelemben közlik a szovjet lapok a francia— szovjet nyilatkozatokat. Mint Georgij Ratyianyi és J urij Harlanov, a Pravda párizsi különtudósítói megállapítják: „A látogatás eredményei hozzájárulnak a Szovjetunió és Franciaország közötti barátság és együttműködés fejlesztéséhez, az európai és egészében a nemzetközi helyzet megjavításához." A rambouillet-i tárgyalások eredményeit értékelve, a francia sajtó „hangsúlyozta azok nagy jelentőségét a jelenlegi nemzetközi helyzetben. amikor bizonyos nyugati körök megkísérlik kérdésessé tenni az enyhülési folyamatot, megpróbálják zavarni e folyamat további elmélyülését” — állapítják meg a Pravda párizsi tudósítói. Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik: Varsóban csütörtökön befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. ülésszaka. A tanácskozás záróaktusaként a delegációkat vezető kormányfők, köztük Lázár György a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, aláírták az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet. A tanács határozata értelmében az ülésszakról szóló hivatalos közleményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az aláírást követően Piotr Jaroszewicz, a vendéglátó Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd befejezésül Manea Manescunak, a KGST soron következő 32. ülésszakát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót. A KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke Mi- hai Marinescu román miniszterelnök-helyettes lett. Csütörtökön délután hazaérkezett Varsóból a KGST 31. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese az Országos Tervhivatal elnöke. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes hazánk állandó KGST-képvi- selője, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Rdcz Pál, külügyminisztériumi államtitkár, Szita János, miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Mei- sel Sándor, a Magyar Nép- köztársaság állandó KGST- képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Púja Fri~ gyes külügyminiszter, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetőjeOtt volt Jerzy Zielinski, ä Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a KGST 31. ülésszakáról Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST-képviselője, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. KÉRDÉS: Hogyan jelle' roeznc a KGST XXXI. ülésszakának munkáját? a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST-nek is, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok új típusú gazdasági együtt, működésének, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társadalom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja Az ülésszak munkatanácskozás volt, amelyen a tagországok közötti együttműködés soron levő tennivalóival foglalkoztunk. Amint erről a megjelent sajtótudósítások beszámoltak már, áttekintettük a KGST egyévi tevékenységét, a hosz- sízú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetét, meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit, megvitattuk a tudományos-műszaki együttműködés időszerű feladatait, valamint az atomenergetikai gépgyártásban megvalósuló együttműködést. A beszámolóknak ez a vázlatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban munkajellegei volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalólíra. KÉRDÉS: Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az ülésszak elsősorban a távlat. a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? VÁLASZ: A jövő sikerei, a jelen, napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről (Folytatás a 2. oldalon) VÄLASZ: A KGST XXXI. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre magasabb szintű együttműködésének. Ez alkalommal emlékeztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs, az ünnepi ülésen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott« sága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; .— Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló összegezd jelentést; — Övári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a kulturális politika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. (Az ülésről kiadott közleményt lapunk 3. oldalán olvashatják.) Virágok a városban Kora. tavasztól késő őszig, a millió színben pompázó virágok üdítik a megyeszékhely parkjaiban sétálókat. Árvácska, tu~ lipán_ petunia- rózsa.. „ cserélődnek szinte észrevétlenül a parkgondozók brigádjainak a keze nyomán- 50 hektárnyi területen. A június—július szezonja a kána, amelyből 1200 A keresés jegyében Folytatódnak a belgrádi találkozó előkészületei A keresés jegyében teltek el a belgrádi találkozó első napjai. A mostani előkészítő szakasz napirendjében már megállapodtak a küldöttségek, nincs azonban még egyetértés az őszi, fő találkozó tartalmára és napirend, jére vonatkozólag. Ebben a kérdésben sok függ attól, mennyire sikerül összeegyeztetni a szovjet és az angol- amerikai javaslatokat — -írják az APN szovjet hírügynökség belgrádi különtudósí. tót. A szovjet álláspont kezdettől fogva a helsinki záróok» Hiány, ajánlásán alapulj »0.2 előkészítő találkozó döntést hoz a külügyminiszterek állal kinevezett képviselők ta. lálkozójának időpontjáról, a találkozó tartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről”. Csütörtökön folytatódott az európai biztonsági értkezle- ten részt vett országok kép. viselői találkozójának élőké» szító szakasza. Kilenc semleges és el nem kötelezett ország képviselői a résztvevők elé terjesztették a tanácskozás fő szakaszának napirendjére vonatkozó tervezetüket, amelyet korábbi konzultációk eredményeként dolgoztak ki. Ily módon az előkészítő szakaszban három napirendi javaslatot vitatnak meg: a szovjet, az angol—amerikai és az el nem kötelezett országok tervezetét. Közülük a Szovjetunió által előterjesztett javaslat felel meg leg. inkább a helsinki záróokmány szövegének és szellemének. A tervezet a legszélesebb lehetőségeket nyújtja arra, hogy az idén ősszel megrendezésre kerülő belgrádi tanácskozás résztvevői valóban őszinte és konstruktív véleménycserét folytassanak valamennyi fontos kérdésben, (Fotó; Tóth Gizella;
