Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes And­rásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és Borbély Sán­dornak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló jelentést. Megvitatta és elfogadta továbbá Óvári Miklósnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a KB titkárának előterjesztésében az időszerű kulturális kérdésekről szóló tájékoztatót. A Köz­ponti Bizottság ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 146. szám ARA:80 FILLER 1977. juntas 23- csütörtök Leonyid Brezsnyev hazaérkezett párizsi látogatásáról Szerdán befejezte hivata­los látogatását és elutazott Párizsból Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Valéry Giscard d’ Estaing a protokollnak megfelelően a szovjet nagykövetségen adott ebédet követően szívé­lyes búcsút vett Leonyid Brezsnyevtől, Andrej Gromi- kötól- és a többi hivatalos szovjet személyiségtől. A szovjet és francia zász­lókkal feldíszített Orly-i re­pülőtéren Leonyid Brezsnye- vet Raymond Barre francia miniszterelnök, Louis de Guiringaud külügyminiszter, a francia kormány más tag­jai, valamint Sztyepan Cser- vonyenko, a Szovjetunió pá­rizsi és Bruno de Leüsse B’ranciaország moszkvai nagykövete búcsúztatta. Leonyid Brezsnyevet a legmagasabb katonai tiszte­letadással búcsúztatták. A repülőtér betonján a francia fegyveres erők hároip fegy­vernemének alakulatai adták a díszőrséget. A két himnusz eljátszása után tüzérségi djszlöyések hangzottak el. leonyid Brezsnyev és Ray­mond Barre eltépett a dísz­őrség előtt, majd a repülő­gép lépcsőjéhez mentek, ahol Raymond Barre szívé­lyes búcsút vett Leonyid Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing aláírja a szovjet— francia csúcstalálkozó okmányait. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) 'Brezsnyevtől, 'Andrej Gro- mikótól, Nyikolaj Patolicsev- től, Borisz Bugajevtől és a többi szovjet személyiségtől. Ezt követően a különgép a levegőbe emelkedett, amely a késő esti órákban megérke­zett a Szovjetunió főváro­sába. Szovjet—francia közös nyilatkozat sónak az afrikai kontinen­sen, az afrikai államok füg­getlensége, szuverenitása, te. rületi integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szaba dón, külső beavatkozás nél­kül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítse­nek minden olyan kezdemé­nyezést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen be. lül a nukleáris leszerelés (Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke június 20. és 22. között hivatalos fran­ciaországi látogatásáról kö­zös nyilatkozatot adtak ki, amely megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szí­vélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két or­szág jószomszédi kapcsola­tainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve lét­rejött közöttük. A tárgyalások során a fe­lek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy min­den téren folytassák az együttműködést. együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilárdításához és elmé­lyítéséhez, ezzel hozzájárulja­nak a feszültség csökkentésé­hez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva, a közös nyilatkozat megállapítja: Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésé­nek, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapítot­ták, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott ered­mények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt arra törek­szik, hogy teljességében _ és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét íolyUttak a külügyminiszte­rek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Ki­fejezésre juttatták azt a re­ményüket, hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásai megva­lósítása terén, és követke­zésképpen hozzájárul az eny­hülés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi in­tegritása alapján történő rendezésének szükségességé­ről. Az igazságos és tartós rendezésnek tárgyalások út. ján kell megvalósulnia. Megállapították, hogy a tartós és igazságos béke meg­teremtésének alapvető felté­tele az izraeli csapatok ki­vonása az 1967-ben meg­szállt, valamennyi arab te­rületről és a palesztin nép jogainak elismerése, beleért ve jogukat a hazára, továb­bá az, hogy a körzet vala­mennyi országa, Izraelt be­leértve, biztos és elismert ha­tárok között függetlenül lé­tezhessék. Ebben a szellemben Fran ciaország és Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, vala­mennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételével. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az eny­hülés politikájának szellemé­ben megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a béke megszilárdítá­Belgrádi találkozó •• Összegezni kell a helsinki megállapodások végrehajtását A 33 európai ország, vala­mint Kanada és az Egyesült Államok képviselői folytat­ják az őszi belgrádi találkozó napirendjének vitáját. A szocialista országok amellett szállnak síkra, hogy a belgrá­di fórum az összes kérdés­ben konstruktív, tárgyszerű és jövőcentrikus párbeszédet folytasson. Véleményük sze­rint a belgrádi találkozón összegezni kell mindazt, amit a helsinki záróokmány alá­írása óta eltelt két évben tet­tek és meg kell állapodni az európai biztonság és együtt­működés további szilárdítá­sát célzó konkrét ajánlások­ról és javaslatokról. Éppen ezeket a célokat tűzte maga elé az a tervezet, amelyet a mostani előkészítő szakasz­ban terjesztett elő a Szovjet­unió. Ezt a tervezetet támo­gatják Bulgária, Magjteror- szág, az NDK és Csehszlová­kia küldöttségei, de kedvező visszhangra talált számos más ország képviselőinek kö­rében is. A Szovjetunió ja­vasolja, hogy a helsinki zá­róokmánnyal összhangban cseréljenek véleményt az egész kérdéskomplexumról. Ami a másik, angol—ame­rikai tervezetet illeti, ez ja­Lázár György felszólalása a 31. ülésszakon VILÁG PBOEETÄBTÄI, EGYESÜLTETEK! (Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik): Szerdán Varsóban folytat­ta munkáját a KGST XXXI. ülésszaka. A tanácskozáson a tagországokat a kormány­fők képviselik. Hazánk kül­döttségét Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Lázár György, -a Minisz­tertanács elnöke, a tanácsko­zás második napján elmon­dott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a magyar kormány nevében köszön­tötte a XXXI. ülésszak résztvevőit — külön a házi­gazda szerepét betöltő Len­gyel Népköztársaság vezetőit —, majd bevezető szavaiban rámutatott: — Számunkra, szocialista tervgazdálkodást folytató or­szágok számára nincs benne semmi meglepő, mégis szól­ni kell róla — mert sokat­mondó és fontos tény — hogy miközben a vezető tő~ kés országok kormányai to­vábbra sem találtak megol­dást súlyos gazdasági nehéz~ ségeik leküzdésére, a KGST-tagállamok nép­gazdaságai — amint erre a végrehajtó bizottság be­számolója is rámutat — a legutóbbi ülésszak óta el­vasolja, hogy egymástól el­különített formában folytas­sanak véleménycserét az összeurópai tanácskozás dön­téseinek megvalósításáról. Ez a tervezet inkább a múltba és nem a jövőbe tekint. Az ilyen megközelítési mód csak eltérítheti a belgrádi fóru­mot eredeti céljaitól. E. Krabatsch, az NDK kép­viselője a vita során azt hangoztatta, hogy a belgrádi találkozónak hozzá kell já­rulnia az európai béke, biz­tonság és együttműködés megszilárdításához. Petrán János, a Magyar Népköztársaság képviselője aláhúzta: a belgrádi fórumon elmélyült véleménycserét kell folytatni a helsinki meg­állapodások végrehajtásáról, az európai biztonság és együttműködés megszilárdí­tásának lehetőségeiről és az enyhülési folyamat tovább­viteléről. M. Pesics Jugoszlávia kép­viseletében úgy foglalt ál­lást, hogy nem szabad rész­letekre feldarabolni és úgy elemezni az egységes egé­szet képviselő helsinki záró­okmányt. (MTI) telt időben is sikeresen fejlődtek. A Komplex Program meg­valósításának keretében ki­elégítő ütemben halad azok­nak a feladatoknak a végre­hajtása, amelyeket a sokol­dalú integrációs intézkedések egyeztetett terveiben irá­nyoztunk elő. Ezek a példa nélkül álló hatálmas vállal­kozások — mint többek kö­zött az orenburgi gázveze­ték, az uszty-ilimszki cellu- lózkombinát, a 750 kilovol­tos távvezeték — meggyőző bizonyítékai annak, milyen óriási erőforrást és szervező erőt jelent közösségünk tervszerűen összehangolt in­ternacionalista együttműkö­dése, a szocialista gazdasági integráció, amely egyidejű­leg növeli a KGST világgaz­dasági súlyát, és szilárd ala­pot biztosít országaink gaz­dasági fejlődése, ezen keresz­tül népeink jólétének továb­bi növelése számára. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a magyar népgazda­ság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változások­ból adódó hátrányok leküz­désére, a ráfordítási költsé­gek növekedésének ellensú­lyozására, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének foko­zatos javítására. A megoldás kulcsát abban látjuk, hogy erőteljesen fo­kozzuk a termelés haté­konyságát, meggyorsítsuk a termelékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének folyamatát és számottevően növeljük népgazdaságunk exportteljesítményét. — Rendkívüli módon érde­keltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasznál­juk a szocialista gazdasági integrációból származó előnyöket, még szorosabbá / tegyük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdoní­tunk annak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcso­lataink stabilitását, erősít­sük, hosszú távú jellegét és szélesítsük az öt évnél hosz- szabb időszakra szóló együtt­működési megállapodások körét. Amint a beszámoló­ból kitűnik, e téren nem ke­vés a tennivalónk. — Véleményünk szerint is kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműkö­dési célprogramok kidolgo­zásának, mert ezek fogják képezni jövőbeni együttmű­ködésünk gerincét. Üdvözöl­jük és támogatjuk a terve­zési együttműködési bizott­ságnak azt az ajánlását, hogy erőinket határozott cél- tudatossággal most a leg­alapvetőbb kérdések megol­dására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellá­tás biztosítását, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítését, és a gépipar legfontosabb ága­zatai összehangolt fejleszté­sét szolgáló célprogramok ki­dolgozására összpontosítsuk. — Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének kielégítésében meghatározó szerepe van a Szovjetunió­val folytatott együttműkö­désnek, mindenekelőtt a szovjet villamosenergia-, kő­olaj- és földgázszállítások­nak. Ami a magyar nép­gazdaságot illeti, fejlődésé- nék üteme jelentős részben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világo­san látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a XXX. és a mostani üléssza­kon is részletesen szólt — elengedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erő­forrásainak maximális ki­(Folytatás a 2. oldaton). I ' : Egy emlékezetes pillanat a KGST XXXI. ülésszakáról: a küldöttek megkoszorúzzák Varsóban az Ismeretlen Katona emlékművét. (Népújság telefotó — Pl—MTI—Ki-.. Nőtt a K G S T-orszagok nemzetközi súlya és tekintélye

Next

/
Oldalképek
Tartalom